„Szemkenőcs, hogy bedörzsöld szemed”

EZT a gyógyírt Jézus Krisztus javasolta az első századi keresztények Kis-Ázsiában levő, laodiceai gyülekezetének.

Ezt mondta: „vegyél . . . szemkenőcsöt, hogy bedörzsöld szemed, és láss.” Itt nem szó szerinti szembetegségről van szó, hanem szellemi vakságról, mely kezelésre szorul. A Laodiceában élő keresztényekre rossz hatással volt az a szellem, mely ezt az anyagi javakban gazdag várost jellemezte. Közönyössé tette őket a valódi szellemi szükségleteik iránt.

Ez volt az, amit Jézus megnevezett rossz látásuk okaként, amikor így szólt: „azt mondod: »Gazdag vagyok, gazdagságot szereztem, és semmire sincs szükségem«, de nem tudod, hogy nyomorult, szánalmas, szegény, vak és mezítelen vagy.” A gyülekezet tagjainak gyógyító hatású „szemkenőcsre” volt szükségük, még ha nem voltak is tisztában vele, melyhez csak úgy tud valaki hozzájutni, hogy alárendeli magát Jézus Krisztus tanításának és fegyelmezésének. „Vegyél tőlem” — mondta Jézus (Jelenések 3:17, 18).

A laodiceaiakhoz hasonlóan az igaz keresztényeknek ma is óvatosnak kell lenniük, nehogy az anyagiasság és a gyönyörök hajhászása, mely a környezetüket jellemzi, észrevétlenül a hatalmába kerítse őket. Hogy miként tudják megőrizni egészséges szellemi gondolkodásukat, az a következő intő tanácsból kiderül: „vegyél [Jézustól] . . . szemkenőcsöt, hogy bedörzsöld szemed, és láss.”

Figyelemre méltó módon ezt a „szemkenőcsöt” meg kell vásárolni. Igen, kerül valamibe, méghozzá időbe — olyan időbe, melyet Isten Szavának a tanulmányozására és az azon való elmélkedésre fordítunk. Isten Szava pedig, ahogyan arról a zsoltáríró is biztosít minket, „világos, megvilágosítja a [szellemi] szemeket” (Zsoltárok 19: 9).