Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Bölcsek a maguk módján

Bölcsek a maguk módján

Bölcsek a maguk módján

A FELNŐTTEKNÉL van a bölcsesség, de a gyermekek is bölcsek a maguk módján — szól egy nigériai közmondás. Edwin, egy nigériai keresztény vén is tapasztalta e szavak igaz voltát.

Egy nap Edwin talált egy fémdobozt az otthonában, az íróasztala alatt.

— Kié ez a doboz? — kérdezte három gyermekét.

— Az enyém — válaszolta a nyolcéves Emmanuel. Majd gyorsan hozzátette, hogy arra használja a rozsdás, tizenkét négyzetcentiméter alapú dobozt, melynek tetején egy nyílás van, hogy adományokat gyűjtsön Jehova Tanúi világméretű munkájára. „Mivel nem megyek mindennap a Királyság-terembe — magyarázta —, úgy döntöttem, hogy lesz egy ilyen dobozom. Ha nem használom fel az uzsonnára kapott pénzemet, belerakom.”

Emmanuel apukájának volt otthon egy doboza, amelyben az éves kerületkongresszus útiköltségére szánt pénzt gyűjtötte. De mivel a családnak sürgősen szüksége volt a pénzre, felhasználták ezt az összeget. Emmanuel biztosítani akarta, hogy az általa adományozott pénzt ne lehessen más célokra felhasználni, ezért elvitt egy régi bádogedényt egy hegesztőhöz, és megkérte őt, hogy zárja le. Amikor a hegesztő megtudta, hogy mi a célja Emmanuelnek a bádogedénnyel, csinált neki egy dobozt fémhulladékból. Michael, Emmanuel ötéves öccse is szeretett volna egy dobozt magának.

Edwin, elcsodálkozva azon, amit a gyerekek tettek, megkérdezte őket, hogy pontosan miért is készíttették a dobozokat. „Adományt akarok adni!” — felelte Michael.

Szüleik tudta nélkül Emmanuel, Michael és kilencéves nővérük, Uchei nem költötték el az összes uzsonnapénzüket, hanem egy részét mindig bedobták a dobozaikba. Honnan jött az ötlet? Amint a gyermekek elég idősek lettek ahhoz, hogy meg tudjanak fogni pénzdarabokat a kezükkel, a szüleik megtanították őket arra, hogy dobjanak be valamennyi pénzt a Királyság-teremben található adományládába. Nyilvánvaló, hogy ez belevésődött a gyerekek szívébe.

Amikor megteltek a dobozok, felnyitották őket. A ládikák mélyén 3 dollár 13 cent lapult, amely nem kis összeg egy olyan országban, ahol az emberek éves átlagkeresete csupán néhány száz dollár. Ilyen önkéntes adományok támogatják Jehova Tanúi világméretű prédikálómunkáját, amely jelenleg 235 országra terjed ki.