Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Megkaptad „az igazság szellemét”?

Megkaptad „az igazság szellemét”?

Megkaptad „az igazság szellemét”?

„Az Atya . . . másik segítőt ad nektek, hogy az örökre veletek legyen, az igazság szellemét” (JÁNOS 14:16, 17).

1. Milyen fontos dolgot közölt Jézus a tanítványaival, mialatt az utolsó óráit töltötte velük a felső szobában?

„URAM, hová mész?” Egyebek között ezt kérdezték Jézustól az apostolai az utolsó órákban, amelyeket együtt töltöttek egy jeruzsálemi felső szobában (János 13:36). Valamikor az est folyamán Jézus közölte velük, hogy most már nemsokára elhagyja őket, és visszatér az Atyjához (János 14:28; 16:28). Nem lesz velük többé testben, hogy oktassa őket, és válaszoljon a kérdéseikre. De a következő szavakkal azért megnyugtatta őket: „kérni fogom az Atyát, és másik segítőt [vigasztalót, NW, lábjegyzet] ad nektek, hogy az örökre veletek legyen” (János 14:16).

2. Mit ígért Jézus, mit fog küldeni a tanítványainak az eltávozása után?

2 Jézus megmondta, mi ez a segítő, és elmagyarázta, hogyan fog segíteni a tanítványainak. Ezt mondta nekik: „Először azonban nem mondtam el nektek ezeket, mert veletek voltam. Most viszont elmegyek ahhoz, aki küldött engem . . . hasznotokra van, hogy elmegyek. Mert ha nem megyek el, semmiképpen nem jön el hozzátok a segítő; ám ha elmegyek, elküldöm őt hozzátok. Amikor . . . megérkezik az, az igazság szelleme, bevezet titeket a teljes igazságba” (János 16:4, 5, 7, 13).

3. a) Mikor küldte el Jézus „az igazság szellemét” a korai keresztényeknek? b) Egyebek között milyen fontos területen volt ’segítőjük’ a szellem?

3 Az ígéret i. sz. 33 pünkösdjén teljesedett, s ezt Péter apostol is tanúsította: „Ezt a Jézust az Isten feltámasztotta, és e ténynek mi mindannyian tanúi vagyunk. Mivel tehát felmagasztaltatott az Isten jobbjára, és megkapta a megígért szent szellemet az Atyától, kitöltötte azt, amit láttok és hallotok” (Cselekedetek 2:32, 33). Később látni fogjuk, hogy a pünkösdkor kitöltött szent szellem sok mindent tett a korai keresztényekért. Jézus azt ígérte, hogy „az igazság szelleme” ’eszükbe juttatja mindazt, amit mondott nekik’ (János 14:26). Felidézi bennük Jézus szolgálatát és tanításait, sőt azt is, hogy szó szerint mit mondott, és képessé teszi őket arra, hogy lejegyezzék ezeket a szavakat. Ez különösen nagy segítség az idős János apostolnak az i. sz. I. század végén, amikor hozzálát, hogy megírja az evangéliumát. Ebben a beszámolóban azok az értékes tanácsok is megtalálhatók, melyeket Jézus a halála emlékünnepének a bevezetésekor adott (János 13—17. fejezet).

4. Hogyan segítette a korai felkent keresztényeket „az igazság szelleme”?

4 Jézus arra is ígéretet tett a korai tanítványoknak, hogy a szellem ’mindenre megtanítja őket’, és ’bevezeti őket a teljes igazságba’. Segít majd nekik megérteni a Szentírás mélyebb dolgait, és megőrizni az egységüket gondolatban, megértésben és szándékban (1Korintus 2:10; Efézus 4:3). A szent szellem ezáltal képessé tette a korai keresztényeket, hogy együttesen, mint „hű és értelmes rabszolga” tevékenykedjenek, és ellássák az egyes felkent keresztényeket szellemi ’eledellel a kellő időben’ (Máté 24:45).

A szellem tanúságot tesz

5. a) Milyen új lehetőséget helyezett kilátásba Jézus a tanítványainak i. sz. 33. niszán 14-ének éjszakáján? b) Milyen szerepet kapott a szent szellem Jézus ígéretének a teljesítésében?

5 Jézus i. sz. 33. niszán 14-ének éjszakáján szavaival célzott rá a tanítványai előtt, hogy később elvitetnek hozzá, és vele, valamint az Atyjával lakhatnak majd az égben. Ezt mondta nekik: „Az én Atyám házában sok lakóhely van. Ha nem így volna, megmondtam volna nektek, mert elmegyek, hogy helyet készítsek nektek. És ha elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magamhoz fogadlak titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek” (János 13:36; 14:2, 3). Uralkodni fognak vele a Királyságában (Lukács 22:28–30). Úgy lehet övék ez az égi reménység, ha ’szellemtől születnek’ mint Isten szellemi fiai, és felkenetnek, hogy királyokként és papokként szolgáljanak Krisztussal az égben (János 3:5–8; 2Korintus 1:21, 22; Titusz 3:5–7; 1Péter 1:3, 4; Jelenések 20:6).

6. a) Mikor kezdődött el az égi elhívás, és hányan részesülnek ebben az elhívásban? b) Mibe keresztelkedtek meg az elhívottak?

6 Ez az „égi elhívás” i. sz. 33 pünkösdjén kezdődött el, és a jelek szerint nagy részben az 1930-as évek közepén fejeződött be (Héberek 3:1). Száznegyvennégyezren vannak elpecsételve a szent szellemmel, hogy a szellemi Izrael tagjaivá váljanak, és őket „az emberek közül vették meg” (Jelenések 7:4; 14:1–4). Krisztus szellemi testébe és az ő gyülekezetébe, valamint a halálába keresztelkedtek meg (Róma 6:3; 1Korintus 12:12, 13, 27; Efézus 1:22, 23). Vízben való megkeresztelkedésüket és szellemmel való felkenetésüket követően áldozati pályára léptek, feddhetetlen életútra, mely a halálukig tart (Róma 6:4, 5).

7. Miért csak a felkent keresztények fogyasztanak jogosan az emlékünnepi jelképekből?

7 Szellemi izraelitákká válva ezek a felkent keresztények bekerültek az új szövetségbe, mely Jehova és „az Isten Izraele” között köttetett (Galácia 6:16; Jeremiás 31:31–34). Az új szövetséget Krisztus kiontott vére tette érvényessé, és Jézus említette is ezt, amikor bevezette halálának az emlékünnepét. Lukács feljegyzésében ezt olvashatjuk: „vett egy kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta nekik, ezt mondva: »Ez jelenti a testemet, amely értetek adatik. Ezt tegyétek továbbra is a rólam való megemlékezésül.« Ugyanígy a poharat is, miután megvacsoráztak, ezt mondva: »Ez a pohár jelenti a véremen alapuló új szövetséget; és ez a vér kiontatik értetek«” (Lukács 22:19, 20). A maradék, vagyis a 144 000 még földön élő tagjai azok, akik jogosan fogyasztanak a jelképes kenyérből és borból Krisztus halálának az emlékünnepén.

8. Honnan tudják a felkentek, hogy égi elhívásban részesültek?

8 Honnan tudják a felkentek, hogy égi elhívásban részesültek? A szent szellem félreérthetetlenül tanúsítja ezt nekik. Pál apostol a következőket írta a felkenteknek: „akiket Isten szelleme vezet, azok mind Isten fiai . . . Maga a szellem tesz tanúságot a mi szellemünkkel együtt arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha tehát gyermekek vagyunk, akkor örökösök is: igen, örökösei Istennek, társörökösök pedig Krisztussal, feltéve, hogy vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk” (Róma 8:14–17). A szellem tanúságtétele annyira erőteljes, hogy akiben a leghalványabb kétely is felmerül, hogy vajon megkapta-e az égi elhívást, az logikusan arra a következtetésre juthat, hogy nem kapta meg, és ezért nem fogja magához venni a jelképeket az Emlékünnepen.

A szellem és a más juhok

9. Milyen két külön csoportról van szó az evangéliumokban és a Jelenések könyvében?

9 Jézus, arra gondolva, hogy a szellemi Izraelbe meghívott keresztényeknek korlátozott a számuk, úgy utalt rájuk, mint „kicsiny nyájra”, amely bebocsátást nyer az új szövetség ’aklába’. Velük ellentétben a „más juhok” száma meghatározatlan, és Jézus azt mondta róluk, hogy őket is össze kell gyűjtenie (Lukács 12:32; János 10:16). A más juhok közül azok, akiket a vég idején gyűjtenek be, a „nagy sokaság” részévé válnak, amely túléli „a nagy nyomorúságot”, és az a kilátása, hogy örökké élhet egy paradicsomi földön. Érdekes, hogy a látomás, melyet János az i. sz. első század végén kapott, különbséget tesz e nagy sokaság és a szellemi Izrael 144 000 tagja között (Jelenések 7:4, 9, 14). Vajon a más juhok is megkapják a szent szellemet? Ha igen, hogyan érinti az az életüket?

10. Mit jelent az, hogy a más juhok megkeresztelkednek „az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek nevében”?

10 A szent szellem bizony fontos szerepet játszik a más juhok életében. Ők azzal jelképezik, hogy átadták magukat Jehovának, hogy megkeresztelkednek „az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek nevében” (Máté 28:19). Elismerik Jehova szuverenitását, alávetik magukat Krisztusnak mint Királyuknak és Megváltójuknak, és engedik, hogy Isten szelleme, vagyis tevékeny ereje működjön az életükben. Nap mint nap igyekeznek megteremni „a szellem gyümölcsét”, a „szeretetet, örömöt, békét, hosszútűrést, kedvességet, jóságot, hitet, szelídséget, önuralmat” (Galácia 5:22, 23).

11—12. a) Hogyan vannak a felkentek egy nagyon különleges értelemben megszentelve? b) Milyen módon vannak megszentelve a más juhok?

11 A más juhoknak azt is engedniük kell, hogy Isten Szava és szent szelleme megtisztítsa, vagyis megszentelje őket. A felkentek már egy nagyon különleges értelemben meg vannak szentelve, hiszen igazságosnak és szentnek nyilvánították őket mint Krisztus menyasszonyát (János 17:17; 1Korintus 6:11; Efézus 5:23–27). Dániel próféta úgy beszél róluk, mint akik „a Felségesnek a szentjei”, és akik megkapják az „emberfia”, azaz Krisztus Jézus vezette Királyságot (Dániel 7:13, 14, 18, 27, Újfordítású revideált Biblia). Jehova korábban Mózes és Áron által a következőket jelentette ki Izrael nemzetének: „én, az Úr, vagyok a ti Istenetek; szenteljétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert én szent vagyok” (3Mózes 11:44).

12 A „megszentelés” alapjában véve arra a cselekedetre vagy folyamatra utal, hogy valakit vagy valamit szentté tesznek, elkülönítenek vagy különválasztanak Jehova Isten szolgálatára vagy az általa való felhasználásra; a „megszenteltség” pedig azt az állapotot jelöli, hogy valaki vagy valami szent, megszentelt vagy megtisztított. Az Őrtorony már 1938-ban azt írta, hogy a Jonadáboknak, vagyis a más juhoknak „meg kell tanulniuk, hogy az odaszentelődés [önátadás] és a megszenteltség mindenkitől megköveteltetik, aki részévé lesz a nagy sokaságnak, és a földön fog élni”. A Jelenések könyve úgy beszél a nagy sokaságról a róluk szóló látomásban, mint akik „megmosták köntösüket, és megfehérítették a Bárány vérében”, és „éjjel-nappal szent szolgálatot végeznek [Jehovának az ő] templomában” (Jelenések 7:9, 14, 15). A szent szellem segítségével a más juhok minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megfeleljenek Jehova szentségre vonatkozó követelményeinek (2Korintus 7:1).

Jót tesznek Krisztus testvéreivel

13—14. a) Jézusnak a juhokról és kecskékről szóló példázata szerint mitől függ a juhok megmentése? b) Hogyan tesznek jót a más juhok Krisztus testvéreivel ebben a végidőben?

13 Jézus „a dolgok rendszere befejezésével” foglalkozó próféciájának részeként elmondott, juhokról és kecskékről szóló példázatában kidomborította, milyen szoros kötelék van a más juhok és a kicsiny nyáj között. Ebben a példázatban Krisztus világosan rámutatott, hogy a más juhok megmentése közvetlenül összefügg azzal, hogy miként bánnak a felkentekkel, akiket Jézus a ’testvéreinek’ nevezett. Ezt mondta: „a király így szól a jobbja felől állókhoz: »Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ megalapításától nektek készült királyságot . . . Bizony mondom nektek: amit megtettetek e testvéreim legkisebbjeinek egyikével, azt velem tettétek meg«” (Máté 24:3; 25:31–34, 40).

14 Az a kifejezés, hogy „amit megtettetek”, a Krisztus szellem által nemzett testvéreinek nyújtott szeretetteljes támogatásra utal. Sátán világa idegenekként bánik velük, néhányukat még börtönbe is veti. Előfordul, hogy élelem, megfelelő ruházat és orvosi ellátás híján vannak (Máté 25:35, 36). Ebben a végidőben, 1914 óta sok felkent került ilyen helyzetekbe. Jehova Tanúi modern kori történelme arról tanúskodik, hogy a felkenteket támogatják lojális társaik, a más juhok, mégpedig a szellemtől indíttatva.

15—16. a) Kivált mely tevékenységben segítették a más juhok Krisztus földön élő, felkent testvéreit? b) Hogyan fejezték ki hálájukat a felkentek a más juhoknak?

15 Krisztus földön élő, felkent testvérei ebben a végidőben kivált annak az Istentől kapott megbízatásnak a teljesítésében élvezték a más juhok tevékeny támogatását, hogy ’a királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek’ (Máté 24:14; János 14:12). Míg a földön élő felkentek száma megfogyatkozott az évek folyamán, a más juhok egyre többen lettek, úgyhogy most már szó szerint több millió más juhról beszélhetünk. Közülük ezrek szolgálnak teljes idejű evangéliumhirdetőként — mint úttörők vagy misszionáriusok —, és terjesztik a Királyság jó hírét „a föld legtávolabbi részéig” (Cselekedetek 1:8). Mások a tőlük telhető legteljesebb mértékben részt vesznek a tanúskodómunkában, és örömmel támogatják anyagilag ezt a fontos munkát.

16 Mennyire hálásak Krisztus felkent testvérei társaiknak, a más juhoknak ezért a lojális támogatásért! Jól megfogalmazódnak az érzéseik a Világraszóló biztonság a „Béke Fejedelme” alatt című könyvben, amelyet a rabszolga osztály 1986-ban bocsátott közre. Ebben ezt olvassuk: „A második világháború óta Jézus próféciájának a beteljesedése, melyet »a dolgok rendszere befejezésének« időszakára vonatkozóan mondott, nagymértékben annak a szerepnek köszönhető, amelyet a »más juhok« »nagy sokasága« betöltött . . . Számos köszönet illeti a nemzetközi, soknyelvű »nagy sokaságot« azért, mert túlnyomórészt vállal [Jézusnak] a Máté 24:14-ben leírt próféciája teljesítésében!”

’Tőlünk függetlenül nem jutnak tökéletességre’

17. Miért mondhatjuk, hogy a régi hűségesek, akik a földre támadnak fel, a felkentektől ’függetlenül nem jutnak tökéletességre’?

17 Pál apostol felkentként olyan, hűséges férfiakra és nőkre utalt, akik Krisztus előtt éltek, és ezt írta róluk: „mindezek, noha hitük által tanúságot nyertek, mégsem kapták meg az ígéret beteljesedését, mivel az Isten valami jobbról gondoskodott számunkra [a felkentek számára], hogy tőlünk függetlenül ne jussanak tökéletességre” (Héberek 11:35, 39, 40). A Millennium idején Krisztus és 144 000 felkent testvére királyként és papként ténykedik majd az égben, és kiárasztják Krisztus váltságáldozatának az áldásait a földre. A más juhok ezáltal testi és elmebeli ’tökéletességre jutnak’ (Jelenések 22:1, 2).

18. a) Minek a megértésében segítenek a más juhoknak a bibliai tények? b) Milyen reménységet ápolva várják a más juhok „Isten fiainak kinyilatkozását”?

18 Ez teljesen érthetővé teszi a más juhok számára, hogy a Keresztény Görög Iratok miért szentel oly sok figyelmet Krisztusnak, az ő felkent testvéreinek és a Jehova szándékának megvalósulásában betöltött központi szerepüknek. A más juhok ezért kiváltságnak tartják, hogy minden lehetséges módon támogathatják a felkent rabszolga osztályt, miközben várják „Isten fiainak kinyilatkozását”, melyre Armageddonkor és a Millennium alatt kerül sor. Előretekinthetnek arra, hogy ’meg fognak szabadulni a romlottság rabszolgaságából az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára’ (Róma 8:19–21).

A szellem által egyesítve az Emlékünnepen

19. Mit valósít meg „az igazság szelleme” a felkentek és társaik életében, és hogyan válnak különösen egységessé március 28-ának estéjén?

19 Jézus az i. sz. 33 niszán 14-ének éjszakáján mondott befejező imájában ezt mondta: „kérlek . . . ; hogy mindnyájan egyek legyenek, mint ahogy te, Atyám, egységben vagy velem, és én egységben vagyok veled, hogy ők is egységben legyenek velünk, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem” (János 17:20, 21). Isten szeretetből elküldte Fiát, hogy adja oda az életét a felkentek és az engedelmes emberiség világának megmentéséért (1János 2:2). „Az igazság szelleme” egyesíti Krisztus testvéreit és társaikat. Március 28-ának estéjén, naplemente után mindkét csoport összegyülekezik majd, hogy megemlékezzen Krisztus haláláról, és felidézze, mi mindent tett értük Jehova drága Fiának, Krisztus Jézusnak az áldozata révén. Milyen jó lenne, ha e fontos eseményen való részvételük megerősítené az egységüket, és megújítaná az elhatározásukat, hogy továbbra is Isten akaratát teszik, ezzel bizonyítva, hogy örülnek annak, hogy azok között lehetnek, akiket Jehova szeret.

Ismétlésül

• Mikor küldték el „az igazság szellemét” a korai keresztényeknek, és hogyan bizonyult az „segítőnek”?

• Honnan tudják a felkentek, hogy égi elhívásban részesültek?

• Milyen módokon működik Isten szelleme a más juhokon?

• Hogyan tesznek jót a más juhok Krisztus testvéreivel, és miért ’nem jutnak tökéletességre’ a felkentektől függetlenül?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 21. oldalon]

„Az igazság szelleme” i. sz. 33 pünkösdjén kitöltetett a tanítványokra

[Képek a 23. oldalon]

A más juhok jót tesznek Krisztus testvéreivel: támogatják őket a prédikálásra vonatkozó, Istentől kapott megbízatás teljesítésében