Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Modern kori mártírok tanúskodása Svédországban

Modern kori mártírok tanúskodása Svédországban

Királyság-hírnökök jelentik

Modern kori mártírok tanúskodása Svédországban

A „TANÚ” szó görög megfelelője a martyr, ebből származik a magyar „mártír” szó, amely olyan személyre utal, aki a halála által tanúskodik. Sok első századi keresztény tanúskodott Jehováról azáltal, hogy meghalt a hitéért.

Ugyanez történt a XX. században: Hitler csatlósai több ezer Tanút öltek meg, méghozzá azért, mert ezek a keresztények politikai és hazafias kérdésekben meg akarták őrizni semlegességüket. Ezek a modern kori mártírok is hathatósan tanúskodnak, amint az nemrégiben Svédországban is kiderült.

A II. világháború befejezésének az 50. évfordulója kapcsán a svéd kormány egy nemzeti oktatási kampányt indított el a holokausztról Élő történelem címmel. Jehova Tanúit is megkérték, hogy vegyenek részt benne, és mondják el, hogy min mentek át.

A Tanúk a felkérésnek eleget téve rendeztek egy kiállítást, melynek A holokauszt elfelejtett áldozatai címet adták. Ez Jehova Tanúi strängnäsi kongresszusi termében nyílt meg, és jelen volt néhány holokausztot túlélt Tanú is. Ezek a Tanúk elmondták a történetüket annak a több mint 8400 látogatónak, aki az első napon kereste fel a kiállítást. 1999 végére Svédországban 100-nál is több múzeumban, valamint közkönyvtárban mutatták be a kiállítást. Mintegy 150 000-en voltak rá kíváncsiak. A látogatók között több kormányzati tisztviselő is volt; ezek a személyek kedvezően nyilatkoztak a látottakról.

Jehova Tanúi svédországi tevékenységével kapcsolatban még sohasem kapott ekkora nyilvánosságot és kedvező visszhangot a hírközlő eszközökben egyetlen esemény sem. Sok látogató ezt kérdezte: „Miért nem mondták el nekünk korábban, hogy mi történt önökkel a holokauszt idején?”

Az egyik gyülekezet, miután megrendezték a kiállítást a területükön, 30 százalékos növekedésről számolt be a bibliatanulmányozások számában. Egy Tanú meghívta az egyik munkatársát a kiállításra. A kolléga szívesen elment, és elhívta magával a barátnőjét. A barátnő, miután megnézte a kiállítást, azt mondta, hogy nehezen tudja felfogni, hogyan lehetett bárkinek is akkora hite, hogy inkább hagyta magát kivégezni, semhogy aláírjon egy nyilatkozatot, melyben megtagadja a hitét. Ez további beszélgetésekhez vezetett, és elkezdődött vele a bibliatanulmányozás.

Mint az első századi társaik, ezek a XX. századi hűséges mártírok is bátran tanúskodtak arról, hogy Jehova az egyedüli igaz Isten, aki méltó rendíthetetlen hitünkre és lojalitásunkra (Jelenések 4:11).

[Kép forrásának jelzése a 13. oldalon]

Tábori rab: Państwowe Muzeum Oświęcim-Brzezinka, courtesy of the USHMM Photo Archives