Mennyire értékes számodra az igazság?
Mennyire értékes számodra az igazság?
„Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket” (JÁNOS 8:32).
1. Nyilvánvalóan mi volt a különbség aközött, ahogy Pilátus használta az „igazság” szót, és aközött, ahogy Jézus?
„MI AZ igazság?” Úgy tűnik, hogy Pilátust csupán az általános értelemben vett igazság érdekelte, amikor feltette ezt a kérdést, már ha lehet egyáltalán érdeklődésről beszélni az ő esetében. Jézus ez előtt ezt mondta neki: „Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazság mellett” (János 18:37, 38). Pilátustól eltérően Jézus az Istentől jövő igazságra utalt.
Ahogyan a világ vélekedik az igazságról
2. Jézusnak melyik kijelentése világít rá az igazság értékére?
2 „Nem mindenkié a hit” — mondta Pál (2Tesszalonika 3:2). Ugyanez mondható el az igazságról. Sokan, amikor lehetőséget kapnak, hogy megismerjék a Biblián alapuló igazságot, szándékosan figyelmen kívül hagyják. Pedig mennyire értékes ez az igazság! „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket” — jelentette ki Jézus (János 8:32).
3. Milyen figyelmeztetést szívleljünk meg a megtévesztő tanításokkal kapcsolatban?
3 Pál apostol leszögezte, hogy az igazságra nem az emberi filozófiákban és hagyományokban lehet rálelni (Kolosszé 2:8). Igazából az ilyen tanítások megtévesztők. Pál arra figyelmeztette az efézusi keresztényeket, hogy ha ezekben a filozófiákban és hagyományokban hisznek, akkor szellemileg kiskorúak lesznek, „akiket mintha hullámok hánynának-vetnének . . . a tanítás minden szelében az emberek ármánykodása által, tévelygés kigondolásában való ravaszság által” (Efézus 4:14). Manapság „az emberek ármánykodását” azoknak a propagandája mozdítja elő, akik ellene szegülnek az Istentől jövő igazságnak. A „propaganda” szót úgy határozza meg egy lexikon, hogy „módszeres erőfeszítés mások hitének, viselkedésének és tetteinek a befolyásolására” (The New Encyclopædia Britannica). Az effajta propaganda ravaszul hazugsággá torzítja az igazságot, és valótlanságokat mond igazságnak. Ha szeretnénk megtalálni az igazságot, miközben ilyen alattomos nyomás nehezedik ránk, szorgosan kutatnunk kell a Szentírást.
A keresztények és a világ
4. Kiké lehet az igazság, és mi várható el az ilyen személyektől?
4 Jézus Krisztus a tanítványaira utalva így imádkozott Jehovához: „Szenteld meg őket az igazság által; a te szavad igazság” (János 17:17). Az ilyen személyek megszenteltek, vagyis el vannak különítve, méghozzá azért, hogy Jehovát szolgálják, és ismertté tegyék a nevét, illetve a Királyságot (Máté 6:9, 10; 24:14). Bár Jehova igazsága nem minden emberé, mégis mindenki, aki erőfeszítést tesz érte, megismerheti a nemzetiségétől, bőrszínétől vagy kulturális hátterétől függetlenül, és ajándékként az övé lehet. „Látom, hogy nem részrehajló az Isten, hanem minden nemzetben elfogadható előtte, aki féli őt, és igazságosságot cselekszik” — állapította meg Péter apostol (Cselekedetek 10:34, 35).
5. Gyakran miért üldözik a keresztényeket?
5 A keresztények megosztják a bibliai igazságot másokkal, de ezt nem mindenütt nézik jó szemmel. „Nyomorúságra adnak titeket, és megölnek benneteket, és gyűlölet célpontjai lesztek minden nemzet előtt az én nevem miatt” — figyelmeztetett Jézus (Máté 24:9). Erről a versről ezt írta egy ír lelkész, John R. Cotter 1817-ben: „Egyáltalán nem talált hálás fogadtatásra a tanítványoknak az a törekvése, hogy megreformálják az emberek életét a prédikálásukkal, mi több, gyűlölték és üldözték őket azok, akiknek az erkölcstelenségét leleplezték.” Ezek az üldözők „nem fogadták el az igazság szeretetét, hogy megmentésben részesüljenek. Ezért engedi hát az Isten, hogy tévelygésnek munkálkodása érje el őket, hadd higgyék el a hazugságot, hogy mindannyian megítéltessenek, mivel nem hitték az igazságot, hanem az igazságtalanságban lelték kedvüket” (2Tesszalonika 2:10–12).
6. Miféle vágyakat nem szabad a keresztényeknek táplálniuk magukban?
6 A keresztények ellenséges világban élnek, János apostol emiatt erre figyelmeztette őket: „Ne szeressétek a világot, se a világban levő dolgokat . . . mindaz, ami a világban van — a hústest kívánsága, a szem kívánsága és az életben birtokolt javak látványos fitogtatása —, nem az Atyától származik, hanem a világtól származik” (1János 2:15, 16). János a „mindaz” szó használatával jelzi, hogy semmi sem kivétel ez alól. Nem szabad hát vágyat táplálnunk semmi iránt, amit a világ felkínál, és ami el tud téríteni minket az igazságtól. Erőteljes hatással lesz az életünkre, ha megszívleljük János tanácsát. Miért mondhatjuk ezt?
7. Mire indítja az igazság ismerete a helyes szívállapotú személyeket?
7 Jehova Tanúi 2001-ben havonta több mint négy és félmillió házi bibliatanulmányozást vezettek világszerte. A tanulmányozások során megtanították másoknak — egyéneknek és embercsoportoknak — Isten követelményeit. Ennek eredményeként 263 431 személy keresztelkedett meg. Az igazságot övező világosság értékessé vált ezeknek az új tanítványoknak a szemében. Így hát megszakították a kapcsolatukat a rossz társasággal, és hátat fordítottak a világra jellemző erkölcstelen, istentelen életmódnak. Megkeresztelkedésük óta is azok szerint az irányadó mértékek szerint élnek, melyeket Jehova szab meg minden keresztény számára (Efézus 5:5). Te is ennyire értékesnek tartod az igazságot?
Jehova gondoskodik rólunk
8. Hogyan reagál Jehova az önátadásunkra, és miért bölcs „először a királyságot” keresni?
8 Tökéletlenségeink ellenére Jehova irgalmasan elfogadja az önátadásunkat. Jelképes értelemben lehajol hozzánk, hogy magához vonzzon minket, és megtanítja nekünk, hogy magasztosabbá tegyük céljainkat és vágyainkat (Zsoltárok 113:6–8). Megengedi azt is, hogy személyes kapcsolatunk legyen vele, és megígéri, hogy gondoskodni fog rólunk, ha ’továbbra is a királyságot és az Ő igazságosságát keressük először’. Ha így teszünk, és megvédjük magunkat szellemileg, azt ígéri, hogy „az egyéb dolgok mind megadatnak [nekünk] ráadásként” (Máté 6:33).
9. Ki „a hű és értelmes rabszolga”, és hogyan gondoskodik rólunk Jehova ezt a „rabszolgát” felhasználva?
9 Jézus Krisztus kiválasztotta 12 apostolát, és lefektette az alapját a felkent keresztényekből álló gyülekezetnek, mely „az Isten Izraele” nevet kapta (Galácia 6:16; Jelenések 21:9, 14). Pál a későbbiekben „az élő Isten gyülekezeteként, az igazság oszlopaként és támaszaként” utalt erre a gyülekezetre (1Timóteus 3:15). Jézus úgy azonosította ennek a gyülekezetnek a tagjait, mint „a hű és értelmes rabszolgát”, „a hű sáfárt, az értelmest”. Jézus szavai szerint ez a hű rabszolga felelős azért, hogy „megadja [a keresztényeknek a] részüket az eledelből a kellő időben” (Máté 24:3, 45–47; Lukács 12:42). Élelem nélkül éhen halnánk. Ugyanígy, ha nem fogyasztunk szellemi táplálékot, elgyengülünk és meghalunk szellemileg. „A hű és értelmes rabszolga” léte tehát egy további bizonyítéka annak, hogy Jehova gondoskodik rólunk. Bárcsak mindig értékelnénk azt a becses szellemi táplálékot, melyben Jehova részesít minket ez által a „rabszolga” által! (Máté 5:3).
10. Miért létfontosságú, hogy rendszeresen jelen legyünk az összejöveteleken?
10 A szellemi táplálék elfogyasztása személyes tanulmányozást feltételez, illetve azt, hogy egybegyűlünk más keresztényekkel, és részt veszünk a keresztény összejöveteleken. Vissza tudsz emlékezni pontosan arra, hogy mit ettél hat hónappal, vagy akár csak hat héttel ezelőtt? Valószínűleg nem. De bármit ettél is, az elfogyasztott étel biztosította az életben maradásodhoz szükséges tápanyagokat. És azóta már biztosan ettél ugyanolyan ételt. Ugyanez igaz a keresztény összejöveteleinken feltálalt szellemi táplálékra. Talán nem tudunk visszaidézni minden részletet, amelyet az összejöveteleken hallunk, sőt, valószínűleg van olyan információ, amely többször is elhangzik. De ettől ez még szellemi táplálék marad, amely létfontosságú az egészségünkhöz. Összejöveteleinken mindig ízletes szellemi táplálékot kapunk, a kellő időben felszolgálva.
11. Milyen kötelességünk van, amikor részt veszünk a keresztény összejöveteleken?
11 A keresztény összejöveteleken való részvétel felelősséggel is jár. A keresztényeket arra biztatja a Biblia, hogy ’bátorítsák egymást’, és ösztönözzék a gyülekezetben lévő társaikat „szeretetre és kiváló cselekedetekre”. Meg fogja erősíteni a hitünket, másokat pedig buzdítani fog, ha felkészülünk és elmegyünk minden keresztény összejövetelre, valamint ha közre is működünk azokon (Héberek 10:23–25). Némelyeknek a válogatós gyermekekhez hasonlóan állandó ösztökélésre van szükségük, hogy elfogyasszák a szellemi táplálékot (Efézus 4:13). Szeretetre vall, ha szükség esetén megadjuk ezt a buzdítást, hogy ezek a személyek érett keresztényekké válhassanak, olyanokká, akiknek Pál apostol a következő szavakat írta: „A szilárd eledel . . . érett embereknek való, azoknak, akiknek a használat folytán edzett érzékelőképességük van a helyes és a helytelen közötti különbségtételre” (Héberek 5:14).
Gondoskodjunk magunkról szellemileg!
12. Végső soron kinek a felelőssége az, hogy megmaradjunk az igazságban? Magyarázd meg!
12 Házastársunk vagy a szüleink buzdíthatnak minket, hogy megmaradjunk az igazság útján. Ugyanígy a gyülekezeti vének is terelgethetnek minket, mivel részei vagyunk a gondjaikra bízott nyájnak (Cselekedetek 20:28). De végső soron kinek a felelőssége az, hogy kitartsunk egy olyan életúton, mely az igazságon alapszik? Ez a saját felelősségünk. És ez igaz mind akkor, amikor az életünk a megszokott kerékvágásban halad, mind pedig akkor, amikor nehézségeink vannak. Vizsgáljuk meg a következő esetet.
13—14. A báránnyal történtekből levonva a tanulságot, hogyan kaphatjuk meg a szükséges szellemi segítséget?
13 Skóciában kisbárányok legelésztek a mezőn. Az egyikük elkóborolt a nyájtól, és felmászott egy domb tetejére, majd leesett, rá egy sziklapárkányra. Nem sérült meg, de annyira megijedt, hogy képtelen volt visszamászni. Elkezdett hát panaszosan bégetni. Az anyja meghallotta, s ő is rákezdett, majd egészen addig bégetett, amíg meg nem jött a pásztor, és vissza nem vitte a kisbárányt a többiek közé.
14 Figyeld meg az események sorrendjét! A bárány segítségért bégetett, majd az anyja is csatlakozott hozzá. Erre a riasztott pásztor azonnal cselekedett, és megmentette a kicsit. Ha ez a nagyon fiatal állat meg az anyja érzékelte a veszélyt, és azonnal segítségért bégetett, nekünk vajon nem kellene ugyanígy segítséget kérnünk, amikor szellemileg megbotlunk, vagy Sátán világa váratlan veszélyekkel fenyeget? (Jakab 5:14, 15; 1Péter 5:8). De igen, különösen akkor, ha tapasztalatlanok vagyunk, akár a fiatalságunkból adódóan, akár azért, mert viszonylag újak vagyunk az igazságban.
Boldogságot eredményez, ha engedelmeskedünk Isten vezetésének
15. Hogyan érzett egy asszony, amikor elkezdett járni a keresztény gyülekezetbe?
15 Gondolkodjunk el azon, hogy mennyire értékes az igazság Istenét szolgálóknak az, hogy megérthetik a Bibliát, és ennek eredményeképpen az elme békéjének örvendhetnek. Egy 70 éves asszony, aki világéletében eljárt az anglikán egyház istentiszteleteire, elfogadta a bibliatanulmányozást, melyet Jehova egyik Tanúja kínált fel neki. Hamarosan megtanulta, hogy Isten neve Jehova, és ő is együtt mondta a többiekkel a helyi Királyság-teremben elhangzó, szívből jövő közös imákra az „áment”. Érzelmektől áthatva ezt mondta: „Nem úgy mutatjátok be Istent, mint aki messze fölöttünk, halandók fölött áll, hanem közénk hozzátok őt mint szerető barátot. Ez olyasmi, amit korábban sohasem tapasztaltam.” Ez a kedves érdeklődő személy valószínűleg sohasem fogja elfelejteni, milyen hatást tett rá először az igazság. Mi se felejtsük el soha, hogy mennyire értékes volt számunkra az igazság, amikor elfogadtuk!
16. a) Mi történhet velünk, ha a pénzszerzést tesszük az elsődleges célunkká? b) Hogyan lelhetünk igazi boldogságra?
16 Sokan úgy vélik, hogy ha több pénzük lenne, boldogabbak lennének. Ám ha a pénzszerzést tesszük az elsődleges életcélunkká, akkor talán „kimondhatatlan lelki gyötrelmet” fogunk átélni (1Timóteus 6:10, Phillips). Gondolj csak arra, hogy mennyien vásárolnak lottószelvényeket, mennyien költik el a pénzüket kaszinókban, és hányan kockáztatnak vakmerően a tőzsdén, arról álmodozva, hogy megcsinálják a szerencséjüket. De csak nagyon-nagyon kevesen szerzik meg a vagyont, amire vágynak. És még azok is, akiknek ez sikerül, sokszor azt tapasztalják, hogy a hirtelen gazdagság nem hoz boldogságot. A maradandó boldogság azoknak az osztályrészük, akik Jehova akaratát teszik, együttműködnek a keresztény gyülekezettel, valamint összhangban cselekszenek Jehova szent szellemének az útmutatásával, és elfogadják az angyaloktól jövő segítséget (Zsoltárok 1:1–3; 84:5, 6; 89:16). Amikor így teszünk, akár még váratlan áldások is szállhatnak ránk. Elég értékes számodra az igazság ahhoz, hogy ilyen áldásokat hozzon az életedbe?
17. Milyen szemléletmódot nyilvánított ki Péter azzal, hogy Simonnál, a tímárnál szállt meg?
17 Vegyük például azt, hogy mi történt Péter apostollal. I. sz. 36-ban misszionáriusi útra indult Sáron síkságára. Megállt Liddában, és meggyógyította a bénaságban szenvedő Éneászt, majd Joppé tengeri kikötője felé vette az irányt. Ott feltámasztotta Dorkászt. A Cselekedetek 9:43 elmondja nekünk, hogy „jó néhány napig Joppéban maradt egy bizonyos Simonnál, a tímárnál”. Ez a rövid utalás feltárja, hogy Péter előítéletek nélkül szolgált a városban élő embereknek. Honnan lehet ezt tudni? Frederic W. Farrar bibliatudós ezt írja: „A szóbeli [Mózesi] törvény egyetlen merev, hajthatatlan képviselőjét sem lehetett volna rávenni arra, hogy megszálljon egy tímár házában. Ezzel a szakmával együtt jár, hogy az ember mindenféle állat bőrével és tetemével, illetve bizonyos anyagokkal érintkezik nap mint nap. Ezért minden vaskalapos paragrafusrágó tisztátalannak és undorítónak tartotta ezt a mesterséget.” Még ha Simonnak ’a tenger melletti háza’ nem volt is szomszédos a cserzőműhelyével, olyan „foglalkozása volt, melyre egyesek utálattal tekintettek, ez pedig alááshatta e mesterség űzőinek az önbecsülését” — mondja Farrar (Cselekedetek 10:6).
18—19. a) Miért volt tanácstalan Péter a miatt a látomás miatt, melyben része volt? b) Milyen váratlan áldás áradt ki Péterre?
18 Péter, aki mentes volt az előítéletektől, élt Simon vendégszeretetével, és emiatt váratlan isteni útmutatásban részesült. Látomásban azt a parancsot kapta, hogy olyan állatokat egyen, melyek tisztátalanok voltak a zsidó törvény szerint. Péter tiltakozott. Azt mondta, hogy még sohasem evett „semmi beszennyezettet és tisztátalant”. De ekkor háromszor is ezt hallotta: „Amit az Isten megtisztított, azt te ne hívd többé beszennyezettnek.” Érthető módon „Péter nagyon tanácstalan volt bensőjében azt illetően, hogy mit jelenthet a látomás, amelyet látott” (Cselekedetek 10:5–17; 11:7–10).
19 Péter nem tudta, hogy egy nappal korábban Cezáreában, 50 kilométerrel távolabb, egy nem zsidónak, Kornéliusznak is volt egy látomása. Jehova angyala arra utasította Kornéliuszt, hogy küldjön szolgákat Péterért, Simon tímár házába. Kornéliusz elküldte szolgáit Simon házába, és Péter visszakísérte őket Cezáreába. Ott Péter prédikált Kornéliusznak, a férfi rokonainak és barátainak. Ennek következtében ők lettek az első körülmetéletlen, nem zsidó hívők, akik Királyság-örökösökként megkapták a szent szellemet. Bár a férfiak nem voltak körülmetélve, mindazok, akik hallották Pétert, megkeresztelkedtek. Ez megnyitotta az utat a zsidók által tisztátalannak tartott, nemzetekhez tartozó emberek előtt, hogy a keresztény gyülekezet tagjai legyenek (Cselekedetek 10:1–48; 11:18). Milyen páratlan kiváltságban volt része Péternek azért, mert az igazságot értékesnek érezte, és ez arra indította, hogy engedelmeskedjen a Jehovától jövő útmutatásnak, és hittel cselekedjen!
20. Milyen segítséget kapunk Istentől, ha az első helyre tesszük az igazságot az életünkben?
20 „Az igazságot szólva, szeretet által növekedjünk fel mindenben abba, aki a fej, Krisztus” — tanácsolta Pál (Efézus 4:15). Igen, az igazság már most rendkívüli boldogságot fog hozni nekünk, ha első helyre tesszük az életünkben, és engedjük, hogy Jehova a szent szellemével irányítsa a lépteinket. Nem szabad megfelejtkeznünk arról a támogatásról sem, melyet a szent angyalok nyújtanak nekünk az evangéliumhirdető tevékenységünkben (Jelenések 14:6, 7; 22:6). Milyen páratlan megtiszteltetés, hogy ilyen segítséget kapunk a Jehova által parancsba adott munka végzéséhez! Ha feddhetetlenek maradunk, egy örökkévalóságon át dicsérhetjük Jehovát, az igazság Istenét. Lehet ennél bármi is értékesebb? (János 17:3).
Mit tanultunk?
• Miért nem fogadják el sokan az igazságot?
• Hogyan kell a keresztényeknek tekinteniük a Sátán világában lévő dolgokat?
• Hogyan vélekedjünk az összejövetelekről, és miért?
• Mit foglal magában az a felelősségünk, hogy gondoskodjunk magunkról szellemileg?
[Tanulmányozási kérdések]
[Térkép/kép a 18. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
NAGY-TENGER
Cezárea
SÁRON SÍKSÁGA
Joppé
Lidda
Jeruzsálem
[Kép]
Péter követte az Istentől kapott útmutatást, és ezért váratlan áldásokban volt része
[Forrásjelzés]
Térkép: Mountain High Maps® Copyright © 1997 Digital Wisdom, Inc.
[Kép a 13. oldalon]
Jézus tanúságot tett az igazság mellett
[Kép a 15. oldalon]
A fizikai táplálékhoz hasonlóan a szellemi táplálék is létfontosságú az egészségünkhöz