Keressük Istent a szívünkkel és az elménkkel!

Az igaz keresztényiség arra buzdítja az embereket, hogy a szívüket is, és az elméjüket is használják, hogy olyan hitet építhessenek, mely tetszik Istennek.

JÉZUS KRISZTUS, a keresztényiség alapítója azt tanította, hogy nemcsak ’egész szívünkkel’ és ’egész lelkünkkel’ kell szeretnünk Istent, hanem ’egész elménkkel’, azaz értelmi képességünkkel is (Máté 22:37). Igen, az értelemnek kiemelkedő szerepet kell kapnia az imádatunkban.

Amikor Jézus arra buzdította hallgatóit, hogy töprengjenek el azon, amit tanított, gyakran ezekkel a szavakkal fordult hozzájuk: „Mit gondoltok?” (Máté 17:25; 18:12; 21:28; 22:42). Ehhez hasonlóan Péter apostol azért írt hittársainak, hogy ’ébresztgesse tiszta gondolkodóképességüket’ (2Péter 3:1). Pál apostol, aki az első misszionáriusok között volt, és rengeteget utazott, arra intette a keresztényeket, hogy használják az ’értelmi képességüket’, és hogy ’próbatétellel állapítsák meg, mi az Isten jó, elfogadható és tökéletes akarata’ (Róma 12:1, 2). Csak akkor tudnak a keresztények Istennek tetsző hitet építeni, amely elég erős ahhoz, hogy átsegítse őket az életben adódó nehézségeken, ha a hitnézeteiket ilyen alapos és gondos figyelemmel vizsgálják meg (Héberek 11:1, 6).

A korai keresztény evangéliumhirdetők úgy segítettek másoknak erős hitet építeni, hogy ’érveltek nekik az Írásokból; megmagyarázták és hivatkozásokkal bizonyították’ a mondanivalójukat (Cselekedetek 17:1–3). Az ésszerű gondolkodásra építették módszereiket, és az őszinte szívű emberek erre kedvezően reagáltak. A makedón városban, Bereában például sokan „a legnagyobb készséggel fogadták a szót [Isten Szavát], naponta gondosan vizsgálva az Írásokat, hogy úgy vannak-e ezek a [Pál és társai által elmagyarázott] dolgok” (Cselekedetek 17:11). Két lényeges dolgot figyelhetünk meg ebben az idézetben.  Először is a bereaiak készségesen hallgatták Isten Szavát; másodszor pedig nem fogadtak el mindent vakon, úgy gondolva, hogy biztosan úgy van, ahogy mondták nekik, hanem ellenőrizték a hallottakat a Szentírásban. A keresztény misszionárius, Lukács alázatosan megdicsérte a bereaiakat ezért, és „nemesebb gondolkodásúakként” utalt rájuk. Vajon nekünk is ilyen nemes a gondolkodásmódunk, amikor szellemi dolgokkal foglalkozunk?

Az elme és a szív együtt dolgozik

Amint már korábban említettük, az igaz imádat mind az elmét, mind a szívet megdolgoztatja (Márk 12:30). Idézzük fel az előző cikkben szereplő szemléltetést a felfogadott szobafestőről, aki rossz színekkel festett ki egy házat. Ha figyelmesen meghallgatta volna a munkáltatója utasításait, teljes szívvel és lélekkel végezhette volna a munkáját, és abban is biztos lehetett volna, hogy a háztulajdonosnak tetszeni fog, amit csinál. Ugyanez igaz az imádatunkra is.

„Az igaz imádók szellemmel és igazsággal fogják imádni az Atyát” — mondta Jézus (János 4:23). Ebből az okból írta Pál apostol a következőket: „Ezért is van, hogy . . . nem szűnünk meg imádkozni értetek, és kérni, hogy teljetek be az ő akaratának pontos ismeretével minden bölcsességben és szellemi megértésben, hogy Jehovához méltón járjatok, avégett hogy teljesen kedvére legyetek” (Kolosszé 1:9, 10). Ez a fajta „pontos ismeret” segít az őszinte szívű embereknek, hogy teljes szívvel és lélekkel mutassanak be imádatot abban a biztos tudatban, hogy ’azt imádják, amit ismernek’ (János 4:22).

Ezért van az, hogy Jehova Tanúi nem keresztelnek meg csecsemőket, sem olyan személyeket, akik éppen hogy csak elkezdtek érdeklődni az igazság iránt, de még nem tanulmányozták gondosan a Bibliát. Jézus ezt a megbízatást adta a követőinek: „tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket . . . , és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek” (Máté 28:19, 20). Egy őszinte bibliatanulmányozó csak azután tud tájékozottságon alapuló döntést hozni az imádatot illetően, hogy pontos ismeretet szerzett Isten akaratáról. Vajon mi arra törekszünk, hogy pontos ismeretet szerezzünk?

Mit is jelent az Úr imája?

Hogy lássuk, mi a különbség a Biblia pontos ismerete és aközött, amikor valaki csupán felszínesen ismeri az abban feljegyzetteket, vizsgáljuk meg az úgynevezett miatyánkot, vagyis az Úr imáját, mely a Máté 6:9–13-ban van feljegyezve.

A templomokban milliók ismételgetik rendszeresen Jézus mintaimáját. De vajon hány embernek tanították meg, hogy mit jelent ez az ima, különösen annak kezdő szavai, melyek Isten nevével és Királyságával kapcsolatosak? Ezek olyan jelentőségteljes témák, hogy Jézus elsőként említette őket az imájában.

Így kezdte: „Atyánk az egekben, szenteltessék meg a neved.” Figyeljük meg, hogy Jézus azért imádkozott, hogy Isten neve szenteltessék meg. Ennek hallatán sok emberben legalább két kérdés vetődik fel. Először is mi Isten neve? Másodszor pedig miért kell azt megszentelni?

Az első kérdésre a választ több mint 7000 helyen találhatjuk meg az eredeti nyelveken íródott Bibliában. Az egyik ilyen hely például a Zsoltárok 83:19: „Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.” (Kiemelés tőlünk.) Isten nevével, a Jehova * névvel kapcsolatban ezt mondja a 2Mózes 3:15: „Ez az én nevem mind örökké és ez az én emlékezetem nemzetségről nemzetségre.” De miért kell megszentelni Isten nevét, mely kimeríti a tisztaság és a szentség fogalmát? Azért, mert mindjárt az emberi történelem kezdetén meg lett gyalázva, és be lett feketítve.

 Isten megmondta Ádámnak és Évának az Édenben, hogy ha esznek a tiltott gyümölcsből, meghalnak (1Mózes 2:17). Sátán arcátlanul ellentmondott Isten szavainak. Ezt mondta Évának: „Bizony nem haltok meg.” Ezzel Sátán megvádolta Istent, hogy hazudik. Mintha ez nem lett volna elég, még több gyalázattal illette Isten nevét, mivel azt mondta Évának, hogy Isten igazságtalan módon értékes ismeretet rejtett el Éva elől. „Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek [a jó és gonosz tudásának fájáról], megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.” Micsoda rágalom! (1Mózes 3:4, 5).

Azzal, hogy Ádám és Éva vettek a tiltott gyümölcsből, Sátán mellett foglaltak állást. Az azóta eltelt idő alatt az emberek többsége visszautasította Isten igazságos irányadó mértékeit, így akár tudatosan, akár nem, tovább növelte a gyalázatot, melyet először Sátán hozott Isten nevére (1János 5:19). Az emberek napjainkban is becsmérlik Istent azzal, hogy őt okolják a szenvedésükért, holott talán azért gyötrődnek, mert helytelen úton járnak. „Az embert a saját bolondsága vezeti félre, mégis az ÚR ellen zúgolódik a szíve” — jelenti ki a Példabeszédek 19:3 (Újfordítású revideált Biblia). Ugye most már értjük, hogy miért foglalta imába Jézus, aki szívből szerette az Atyját, hogy szenteltessék meg az Ő neve?

„Jöjjön el a királyságod”

Miután Jézus imádkozott Isten nevének a megszenteléséért, így folytatta: „Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is” (Máté 6:10). Ezzel az idézettel kapcsolatban is felmerülhet a kérdés: Mi Isten Királysága, és milyen összefüggésben van az eljövetele Isten akaratának a megvalósulásával a földön?

A Bibliában a „királyság” szó alapjában véve ’király általi uralmat’ jelent. Ebből logikusan az következik, hogy Isten Királysága Isten általi uralomra vagy kormányzatra utal, melynek élén olyan király áll, akit Ő választott ki. Ez a Király nem más, mint a feltámasztott Jézus Krisztus, a „királyoknak Királya és uraknak Ura” (Jelenések 19:16; Dániel 7:13, 14). Istennek a Jézus Krisztus által vezetett messiási Királyságáról így írt Dániel próféta: „Ezeknek a királyoknak [jelenleg uralmon lévő emberi kormányzatoknak] az idejében támaszt a menny Istene egy királyságot, amely nem semmisül meg soha, és a királyi uralom más népre nem száll át. Összetöri mindezeket a királyságokat, és véget vet nekik, maga pedig fennáll mindörökké” (Dániel 2:44, Úf.).

Ez azt jelenti, hogy Isten Királysága teljesen az irányítása alá fogja vonni a földet, eltüntetve annak színéről minden gonosz embert, és „mindörökké” uralkodni fog felette. Ily módon Isten Királysága az eszköz Jehova kezében, mely által megszenteli a nevét, megtisztítva azt az összes hazug gyalázattól, mellyel Sátán és a gonosz emberek illették (Ezékiel 36:23).

Mint minden kormányzatnak, Isten Királyságának is vannak alattvalói. Kik ezek? A Biblia elmondja: „A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben” (Zsoltárok 37:11). Jézus is hasonló kijelentést tett: „Boldogok a szelíd érzületűek, mivel örökölni fogják a földet.” Természetesen ezeknek az embereknek pontos ismeretük van Istenről, ami elengedhetetlen az élethez (Máté 5:5; János 17:3).

El tudsz képzelni egy olyan földet, melyen bárhová mégy, szelíd emberekkel találkozol, akik nagyon szeretik Istent, és egymást is? (1János 4:7, 8). Pontosan ezért imádkozott Jézus, amikor így szólt: „Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is.” Most már látod, hogy miért tanította meg Jézus a követőit erre az imára? És ami még fontosabb, tudod-e, hogy milyen hatással lehet rád személy szerint ennek az imának a beteljesedése?

Napjainkban milliók érvelnek az Írásokból

Jézus megjövendölte, hogy egy világméretű szellemi oktatókampány által hirdetni fogják Isten közelgő Királyságát. Ezt mondta: „A királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész  lakott földön tanúságul minden nemzetnek; és akkor jön el a vég”, vagyis a jelenlegi világnak, azaz ennek a rendszernek a vége (Máté 24:14).

Szerte a világon körülbelül hatmillió Jehova Tanúja osztja meg ezt a jó hírt az embertársaival. Minden kedves olvasót meghívnak, hogy értelmi képességével „gondosan vizsgálva az Írásokat”, ismerje meg jobban Istent és a Királyságát. Azoknak a hite, akik elfogadják ezt a meghívást, erőre fog kapni, és szemük ragyogni fog a reménységtől, hogy paradicsomi földön élhetnek majd egy olyan időben, amikor „teljes lészen a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják” (Ézsaiás 11:6–9).

[Lábjegyzet]

 [Kiemelt rész/kép a 8. oldalon]

UTÁNOZZUK A NAGY TANÍTÓT!

Jézus gyakran konkrét bibliai témákra összpontosítva tanított. A feltámadása után például elmagyarázta az Isten szándékában betöltött szerepét két olyan tanítványának, akiket összezavart a halála. A Lukács 24:27-ben ezt olvashatjuk: „elkezdve Mózestől és az összes Prófétától, értelmezte nekik azokat a dolgokat, amelyek őrá vonatkoznak az összes Írásban.”

Figyeljük meg, hogy Jézus egy konkrét témáról beszélt — önmagáról mint Messiásról —, és hogy a magyarázatában „az összes Írásból” idézett. Valójában úgy rakta össze az egymással összefüggő bibliai idézeteket, mint egy kirakójáték darabjait, így a tanítványai szeme előtt jól láthatóan kirajzolódott a szellemi igazság mintája (2Timóteus 1:13). Ennek eredményeként nemcsak az elméjük világosodott meg, hanem mélyen meg is hatották őket a hallottak. A beszámolóból megtudjuk, hogy „ezt mondták egymásnak: »Hát nem égett a szívünk, amikor beszélt nekünk az úton, amikor teljesen feltárta nekünk az Írásokat?«” (Lukács 24:32).

Jehova Tanúi arra törekednek, hogy Jézus módszereit alkalmazzák a szolgálatukban. Fő tanulmányozási segédeszközeik a Mit kíván meg tőlünk Isten? című füzet és az Ismeret, amely örök élethez vezet című könyv. Ezek a kiadványok sok-sok érdekes bibliai témával foglalkoznak: „Ki az Isten?” „Miért engedi meg Isten a szenvedést?” „Hogyan találhatod meg az igaz vallást?” „Ezek az utolsó napok!” „Olyan családot építeni, mely tiszteletet szerez Istennek” — és még sorolhatnánk. Minden lecke számos bibliaverset tartalmaz.

Mindenkit arra buzdítunk, hogy lépjen kapcsolatba a közelében élő Jehova Tanúival, vagy írjon a 2. oldalon található címre, és kérje, hogy keressék fel ingyenes házi bibliatanulmányozás végett, melynek során bővebb ismeretet szerezhet a fent említett témákról és még más kérdésekről is.

[Kép]

Érd el a tanulmányozód szívét úgy, hogy konkrét bibliai témákra összpontosítasz

[Képek a 7. oldalon]

Vajon tudod, mit jelent Jézus mintaimája?

„Atyánk az egekben, szenteltessék meg a neved”

„Jöjjön el a [messiási] királyságod”

„Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is”