Olvasók kérdései

János látta a „nagy sokaságot”, amint szent szolgálatot végez Jehova templomában. Vajon a templomnak melyik részében szolgál ez a csoport? (Jelenések 7:9–15).

Az a válasz tűnik ésszerűnek, hogy a nagy sokaság Jehova nagy szellemi templomának az egyik földi udvarában imádja Őt, konkrétabban a Salamon temploma külső udvarának megfelelő részben.

Volt, amikor úgy gondoltuk, hogy a nagy sokaság a Jézus napjaiban létezett pogányok udvarának szellemi megfelelőjében, vagyis ellenképében szolgál. További kutatások azonban rávilágítottak legalább öt okra, amiért ez nem így van. Először is, Heródes temploma nem minden vonásának van ellenképi megfelelője Jehova nagy szellemi templomában. Például Heródes templomában volt nők udvara és izraeliták udvara. A nők udvarába a férfiak is, és a nők is bemehettek, de az izraeliták udvarába csak a férfiak léphettek be. Jehova nagy szellemi templomának földi udvaraiban viszont nincsenek szétválasztva a nők és a férfiak az imádatot illetően (Galácia 3:28, 29). Ezért a nők udvarának és az izraeliták udvarának nincs megfelelője a szellemi templomban.

Másodszor, Salamon templomának és Ezékiel látomásbeli templomának az Istentől kapott építészeti tervében nem volt pogányok udvara, de még abban a templomban sem, amelyiket Zerubbábel újjáépíttette. Így hát nincs okunk azt feltételezni, hogy Jehova imádatra vonatkozó nagy szellemi templomelrendezésében kell lennie egy pogányok udvarának, főleg akkor nem, ha figyelembe vesszük még a következő pontot is.

Harmadszor, a pogányok udvarát az edomita Heródes király építtette azért, hogy saját magát dicsőítse, és hogy elnyerje Róma kegyét. Heródes i. e. 18-17 táján kezdte felújítani Zerubbábel templomát. A The Anchor Bible Dictionary című könyv kifejti: „A nyugati világ [vagyis Róma] . . . császári uralma által kedvelt klasszikus stílusnak csak olyan templom felelt meg, amely nagyobb volt a keleten található, hasonló jelentőségű városok templomainál.” A templom mérete azonban már adott volt. „Bár magának a templomnak ugyanakkorának kellett lennie, mint elődeinek [vagyis mint Salamon és mint Zerubbábel templomának], a Templom-hegy méreteire nem vonatkoztak ilyen kikötések” — magyarázza az előbb említett szótár. Így aztán Heródes kibővíttette a templom területét, megtoldva azzal a résszel, melyet a modern időkben pogányok udvarának hívnak. Miért lenne egy ilyen múltú építménynek ellenképi megfelelője Jehova szellemi templomelrendezésében?

Negyedszer, szinte mindenki beléphetett a pogányok udvarába, a vakok, a sánták és a körülmetéletlen nem zsidók is (Máté 21:14, 15). Igaz, hogy ez az udvar sok körülmetéletlen nem zsidó érdekeit szolgálta, aki szeretett volna áldozatot bemutatni Istennek. Ugyancsak ezen a helyen szólt időnként Jézus a tömeghez, és innen űzte ki kétszer is a pénzváltókat meg a kereskedőket, azzal érvelve, hogy szégyent hoztak az Atyja házára (Máté 21:12, 13; János 2:14–16). A The Jewish Encyclopedia azonban ezt írja: „Ez a külső udvar a szó szoros értelmében nem tartozott a templomhoz. Nem volt szent föld, bárki beléphetett oda.”

Ötödször, a „templomnak” fordított görög szó (i·e·ron’), melyet a pogányok udvarára használnak, „az egész épületegyüttesre utal, nem  csak kimondottan magára a templom épületére” — írja Barclay M. Newman és Philip C. Stine A Handbook on the Gospel of Matthew című műve. Ezzel szemben Jánosnak a nagy sokasággal kapcsolatos látomásában a „templomnak” fordított görög szó (na·osz’) konkrétabb értelmű. A jeruzsálemi templomot illetően ez a szó általában vagy a Szentek Szentjére, vagy a templom épületére, vagy a templom területére utal. Olykor „szentélynek” van fordítva (Máté 27:5, 51; Lukács 1:9, 21; János 2:20).

A nagy sokaság tagjai hitet gyakorolnak Jézus váltságáldozatában. Szellemileg tiszták, mivel „megmosták köntösüket, és megfehérítették a Bárány vérében”. Ezért igazságosnak vannak nyilvánítva azzal a kilátással, hogy Isten barátai lehetnek, és túlélhetik a nagy nyomorúságot (Jakab 2:23, 25). Sok vonatkozásban olyanok, mint a prozeliták voltak Izraelben, akik alárendelték magukat a Törvényszövetségnek, és az izraelitákkal együtt imádták Jehovát.

Természetesen a prozeliták nem a belső udvarban szolgáltak, ahol a papok végezték a feladataikat, így a nagy sokaság tagjai sem a belső udvarban tartózkodnak Jehova nagy szellemi templomában. Ez az udvar Jehova ’szent papsága’ még földön lévő tagjainál a tökéletes, igazságos emberi fiúság állapotát jelképezi (1Péter 2:5). Ám ahogy az égi vén mondta Jánosnak, a nagy sokaság valóban a templomban van, nem a templom egész területén kívül egy olyan helyen, amelyet szellemi értelemben pogányok udvarának tekintenek. Micsoda kiváltság! És mennyire kitűnik ebből, hogy a nagy sokaság minden tagjának folyamatosan meg kell őriznie a szellemi és erkölcsi tisztaságát!

[Ábra/kép a 31. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Salamon temploma

1. A templom épülete

2. Belső udvar

3. Külső udvar

4. A templom udvarához vezető lépcső