Olvasók kérdései

Tanácsos-e egy igaz kereszténynek részt vennie egy templomi temetésen vagy esküvőn?

Jehovának nem tetszik, ha bármilyen hamis vallásos tevékenységben részt veszünk, ezért kerülnünk kell ezeket (2Korintus 6:14–17; Jelenések 18:4). A templomi temetés vallásos istentisztelet, melynek során valószínűleg egy Szentírással ellentétes elképzeléseket tartalmazó beszéd is elhangzik, például szó esik a lélek halhatatlanságáról és az összes jó ember égi megjutalmazásáról. A jelenlevők talán keresztet is vetnek közben, és együtt imádkoznak a pappal vagy a lelkésszel. A templomban vagy másutt megrendezett vallásos esküvői szertartásnak ugyancsak részét képezhetik olyan imák és más, vallásos gyakorlatok, melyek ellentétesek a Biblia tanításával. Egy olyan csoportban, amelyben mindenki részt vesz valamilyen hamis vallásos gyakorlatban, egy kereszténynek nehéz lehet ellenállnia a nyomásnak, hogy ő is vegyen részt benne. Milyen ostobaság lenne ilyen nyomásnak kitenni magunkat!

Mi a helyzet akkor, ha egy keresztény kötelességének érzi, hogy részt vegyen egy templomi temetésen vagy esküvőn? Például lehetséges, hogy egy keresztény feleséget a nem hívő férje unszol, hogy legyen ott vele egy ilyen alkalmon. Ott lehet mellette mint csendes megfigyelő? A feleség úgy dönthet, hogy a férje kívánsága iránti tiszteletből elmegy, és elhatározza, hogy nem fog részt venni semmilyen vallásos szertartásban. De úgy is dönthet, hogy nem megy el, arra gondolva, hogy túl nagy nyomás nehezedne rá a körülmények miatt, és ez esetleg az isteni alapelvekben való megalkuvásra vinné őt. Neki kell döntenie. Bizonyára szeretné megőrizni belső nyugalmát és tiszta lelkiismeretét (1Timóteus 1:19).

Mindenképpen hasznos lenne, ha a feleség elmagyarázná a férjének, hogy semmilyen vallásos szertartásban sem tudna jó lelkiismerettel részt venni, sem egyházi énekeket énekelni, vagy fejet hajtani az ima alatt. Ezt az érvelést hallva a férj talán úgy következtet, hogy a felesége jelenléte olyan helyzetet szülhetne, amelyben ő kínosan érezné magát. Ezért aztán úgy dönthet, hogy egyedül megy el, mert szereti a feleségét, tiszteli a hitét, vagy mert szeretne elkerülni minden kellemetlenséget. Ha viszont ragaszkodik hozzá, hogy vele tartson a felesége, az asszony elmehet mint egyszerű megfigyelő.

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt, hogy milyen hatással lehet hívőtársainkra, ha részt veszünk egy vallási épületben megtartott istentiszteleten. Bántaná némelyek lelkiismeretét? Lehet, hogy gyengülne az az elhatározásuk, hogy nem fognak bálványimádásba keveredni? Pál így int minket: ’bizonyosodjatok meg a fontosabb dolgokról, hogy fogyatkozás nélküliek legyetek, és ne botránkoztassatok meg másokat, egészen Krisztus napjáig’ (Filippi 1:10).

Ha közeli rokont érint az esemény, talán a család többi tagja is nyomást gyakorol a keresztényre. Mindenesetre gondosan mérlegelnie kell az összes szempontot. Bizonyos körülmények között úgy gondolhatja, hogy semmilyen gond nem lesz abból, ha megfigyelőként részt vesz egy templomi temetésen vagy esküvőn. De lehet, hogy a körülmények olyanok, hogy többet ártana a saját lelkiismeretének vagy másokénak, mint amennyi haszna lenne annak, ha elmenne. Bármilyen legyen is a helyzet, mindenképpen olyan döntést kell hoznia, hogy meg tudja őrizni a jó lelkiismeretét Isten és az emberek előtt.