Ismerd meg a keresztény erkölcsöt, és tanítsd rá magadat is, másokat is!

„És akkor te, aki mást tanítasz, magadat nem tanítod?” (RÓMA 2:21).

1—2. Milyen okokból szeretnéd tanulmányozni a Bibliát?

SZÁMOS okod van rá, hogy tanulmányozd Isten Szavát. Feltehetően szeretnél ismeretet szerezni belőle különböző emberekről, eseményekről, helyekről és sok minden másról. Tudni akarod, hogy a vallási tévedésekkel, például a Háromság vagy a pokoltűz tanításával ellentétben mi az igazság a tantételek dolgában (János 8:32). Arra is vágynod kell, hogy jobban megismerd Jehovát, és ezáltal képes legyél jobban hasonlítani hozzá, és becsületesen járni őelőtte (1Királyok 15:4, 5).

² Egy további fontos indok Isten Szavának tanulmányozására az, hogy felkészülj mások tanítására, például a szeretteidére, ismerőseidére és azokéra is, akiket még nem ismersz. Az igaz keresztények nem választhatnak, hogy tanítanak-e másokat vagy sem. „Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket . . . , és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek” — mondta Jézus a tanítványainak (Máté 28:19, 20).

3—4. Miért tiszteletre méltó, ha Jézus parancsának megfelelően másokat tanítasz?

³ Tiszteletre méltó, ha valaki azzal a vággyal tanulmányozza a Bibliát, hogy másokat tanítson, és ez tartós megelégedést hozhat. A tanítói hivatást régóta megbecsülik. Egy enciklopédiából megtudhatjuk, hogy „a zsidóknál sok felnőtt úgy gondolta, hogy a tanítók elvezetnek a megmentéshez, és arra ösztönözte a  gyermekeket, hogy még a szüleiknél is jobban tiszteljék tanítóikat” (Encarta Encyclopedia). Különösen tiszteletre méltó az, ha a keresztények a Bibliát tanulmányozva tanítják magukat, és azután másokat is.

⁴ „Több ember foglalkozik tanítással, mint bármely más szakma gyakorlásával. Világszerte hozzávetőleg 48 millió férfi és nő tanít” (The World Book Encyclopedia). Egy tanár a fiatalok oktatásának felelősségét hordozza, és a munkája még évekig hatással lehet a tanítványaira. Ennél is hosszabb távú eredménye van annak, ha Jézus parancsának engedelmeskedve tanítasz másokat, hiszen ez a tanítás az örök jövőjüket érinti. Pál apostol ezt hangsúlyozta, amikor így buzdította Timóteust: „Állandóan ügyelj magadra és a tanításodra. Maradj meg ezek mellett, mert ezt cselekedve magadat is megmented, és azokat is, akik figyelnek rád” (1Timóteus 4:16). Úgy bizony, ha tanítasz másokat, az összefügg a megmentéssel.

5. Miért az a tanítói munka a legkiválóbb, amelyet a keresztények végeznek?

⁵ A legfelsőbb Forrásból, a világegyetem Szuverénjétől kaptál felhatalmazást arra, hogy tanítsd magadat, azután pedig másokat, és ő irányítja ezt a tevékenységedet. Ez már önmagában is magasztosabbá teszi a tanításnak ezt a fajtáját a többinél, legyen szó az alaptantárgyaknak, szakismereteknek vagy akár az orvostudomány valamely szakterületének az oktatásáról. A keresztények által végzett tanítói munka magában foglalja, hogy a tanuló személyesen megtanulja utánozni Isten Fiát, Krisztus Jézust, és erre másokat is megtanít (János 15:10).

Miért tanítsd magadat?

6—7. a) Miért kell először magunkat tanítanunk? b) Milyen értelemben vallott kudarcot némelyik első századi zsidó mint tanító?

⁶ Miért szoktuk azt mondani, hogy először magunkat kell tanítanunk? Azért, mert nem tudunk megfelelően tanítani másokat, ha nem tanítjuk előbb magunkat. Pál ezt az igazságot domborította ki egy gondolatébresztő fejtegetésben, amely az akkori zsidóknak is sokat mondott, de a mai keresztényeknek is fontos üzenetet közvetít. Pál megkérdezte: „és akkor te, aki mást tanítasz, magadat nem tanítod? Te, aki azt prédikálod: »Ne lopj«, lopsz? Te, aki azt mondod: »Ne kövess el házasságtörést«, házasságtörést követsz el? Te, aki kifejezed, hogy irtózol a bálványoktól, templomokat rabolsz ki? Te, aki a törvénnyel büszkélkedsz, a Törvény megszegésével meggyalázod az Istent?” (Róma 2:21–23).

⁷ Szónoki kérdéseiben Pál két olyan bűnt említett — a lopást és a házasságtörést —, amellyel a tízparancsolat kifejezetten foglalkozott  (2Mózes 20:14, 15). Pál napjaiban néhány zsidó büszke volt rá, hogy Isten Törvényének a birtokában van. ’Szóbeli oktatást kaptak a Törvényből, és meg voltak győződve róla, hogy vezetői a vakoknak, világosságot’ jelentenek ’a sötétségben levőknek, tanítói a kiskorúaknak’ (Róma 2:17–20). Némelyek azonban képmutatóan viselkedtek, mert titokban loptak vagy házasságtörést követtek el. Az ilyen magatartás meggyalázta mind a Törvényt, mind annak égi Szerzőjét. Láthatod, hogy egyáltalán nem voltak alkalmasak mások tanítására, hiszen igazából még magukat sem tanították.

8. Valószínűleg hogyan ’rabolt ki templomokat’ némelyik zsidó Pál napjaiban?

⁸ Pál templomok kirablását is említi. Vajon voltak olyan zsidók, akik szó szerint kiraboltak templomokat? Mire gondolt Pál? Nyíltan megmondjuk, hogy mivel kevés információt tartalmaz ez az írásszöveg, nem állapíthatjuk meg biztosan, hogy némelyek miként ’raboltak ki templomokat’. Korábban az efézusi városi jegyző kijelentette, hogy Pál társai nem „templomrablók”, és ez azt sejteti, hogy biztosan voltak néhányan, akik azt gondolták, hogy egyes zsidók joggal vádolhatók ilyesmivel (Cselekedetek 19:29–37). Talán személyesen használtak olyan értékes tárgyakat, melyek hódítók vagy vallásos fanatikusok által kifosztott pogány templomokból származtak? Vagy esetleg kereskedtek ilyesmivel? Isten Törvénye értelmében a bálványok aranyát és ezüstjét meg kellett semmisíteni, és nem volt szabad személyes célokra felhasználni (5Mózes 7:25). * Pál tehát olyan zsidókra célozhatott, akik Isten parancsát megszegve pogány templomokból származó tárgyakat használtak, illetve ilyenekkel üzleteltek.

9. A jeruzsálemi templomot érintő mely helytelen szokások értek fel a templom kirablásával?

⁹ Josephus beszámol egy Rómában kitört botrányról, melyet négy zsidó okozott. Vezetőjük a Törvény tanítója volt. A négy férfi rávett egy római asszonyt, aki zsidó hitre tért, hogy aranyat és más értékeket küldjön adományként a jeruzsálemi templom számára. Át is vették tőle ezeket, de a maguk javára értékesítették, ami felér azzal, mintha a templomból raboltak volna. * Mások is „kirabolták” Isten templomát, azáltal hogy hibás állatokat ajánlottak fel áldozatul, és kapzsi módon kereskedtek a templom területén, „rablók barlangjává” téve azt (Máté 21:12, 13; Malakiás 1:12–14; 3:8, 9).

Tanítsd a keresztény erkölcsre magadat is, másokat is

10. Mi a lényeg, melyet észre kell vennünk Pálnak a Róma 2:21–23-ban feljegyzett szavaiban?

¹⁰ Bármit foglaltak is magukban a Pál által említett első századi szokások, melyek a lopással, házasságtöréssel és templomrablással voltak kapcsolatban, vegyük észre szavainak a lényegét. Pál ezt kérdezte: „te, aki mást tanítasz, magadat nem tanítod?” Érdekes, hogy Pál apostol itt nem a bibliai tanításokra vagy történelemre összpontosított, hanem olyan példákat hozott fel, amelyek az erkölcsöt érintik. Az, amire Pál utalt, hogy valaki önmagát is tanítja, és másokat is, a keresztény erkölcsre vonatkozott.

11. Miért figyelj oda a keresztény erkölcsre Isten Szavának a tanulmányozása közben?

¹¹ Úgy mutathatjuk meg, hogy levontuk a tanulságot a Róma 2:21–23-ból, ha megismerjük a keresztény erkölcsöt Isten Szavából, összhangban élünk a tanultakkal, aztán pedig ugyanerre oktatunk másokat. Ezért a Biblia tanulmányozása közben figyelj oda azokra a gondolatokra, amelyek Jehova irányadó mértékeire utalnak, hiszen ezeken alapul az igazi keresztény erkölcs. Elmélkedj a Bibliában található tanácsokon és a levonható tanulságokon, majd bátran alkalmazd a tanultakat! Ehhez valóban bátorságra és eltökéltségre van szükség. A tökéletlen ember könnyen talál mentségeket, és gyorsan megindokolja, hogy az adott helyzetben miért lehet — sőt kell — figyelmen kívül hagynia a keresztény erkölcsöt. A Pál által említett  zsidóknak talán volt már tapasztalatuk az ilyen körmönfont érvelésben, amellyel tisztázni próbálták magukat, vagy félre akartak vezetni másokat. Pál szavai azonban azt mutatják, hogy a keresztény erkölcsöt nem lehet lebecsülni vagy semmibe venni az egyén saját tetszése szerint.

12. Milyen hatással van Jehova Isten hírnevére a helyes és a helytelen viselkedés, és miért hasznos ezt észben tartani?

¹² Az apostol kiemelt egy elsőrendűen fontos okot, amiért meg kell ismernünk a Bibliában lefektetett erkölcsöt, és aszerint is kell élnünk. A zsidók helytelen viselkedése rossz fényt vetett Jehovára: „Te, aki a törvénnyel büszkélkedsz, a Törvény megszegésével meggyalázod az Istent? Mert »az Isten nevét miattatok káromolják a nemzetek között«” (Róma 2:23, 24). Ma éppúgy igaz az, hogy ha semmibe vesszük a keresztény erkölcsöt, azzal meggyalázzuk annak Forrását. Ellenben ha szilárdan ragaszkodunk Isten irányadó mértékeihez, az jó fényt vet rá, és tiszteletet szerez neki (Ézsaiás 52:5; Ezékiel 36:20). Ennek a tudata megerősítheti az elhatározásodat, amikor kísértésekkel nézel szembe, vagy olyan helyzetekbe kerülsz, amelyekben a keresztény erkölcs megtagadása tűnik a legkönnyebb és legkényelmesebb útnak. Pál szavaiból ezenkívül még valamit tanulhatunk. Nem elég, hogy te magad gondolsz arra, hogy a viselkedésed hatással van Isten hírnevére. Értesd meg azokkal, akiket tanítasz, hogy jó vagy rossz fényt vethetnek Jehovára attól függően, hogy mennyire élnek összhangban a tanult erkölcsi irányadó mértékekkel. Nemcsak arról van szó, hogy a keresztény erkölcs megelégedettséget hoz, és megóvja az ember egészségét. Annak a hírnevére is hatással van, aki felállította ezt az erkölcsi mércét, és aki buzdít a megtartására (Zsoltárok 74:10; Jakab 3:17).

13. a) Milyen segítséget nyújt nekünk a Biblia az erkölcsöt illetően? b) Fogalmazd meg az 1Tesszalonika 4:3–7-ben olvasható tanács lényegét!

¹³ Az erkölcsös viselkedés más emberekre is kihat. Ez derül ki az Isten Szavában található példákból, melyek azt szemléltetik, hogy milyen értéke van az isteni erkölcsi irányadó mértékekhez való ragaszkodásnak, és milyen következményekkel jár azok megtagadása (1Mózes 39:1–9, 21; Józsué 7:1–25). Ezenkívül az erkölcsöt illetően egyebek közt a következő félreérthetetlen tanácsot olvashatjuk: „azt akarja az Isten, hogy megszenteltek legyetek, hogy tartózkodjatok a paráznaságtól; hogy mindegyikőtök tudja, hogyan legyen urává a maga edényének megszenteltségben és tisztességben, nem mohó nemi vágyakozásban, mint amilyennel azok a nemzetek is vannak, amelyek nem ismerik az Istent; hogy senki ne menjen el odáig, hogy ártson, és senki ne sértse meg testvére jogait ebben a dologban . . . Mert az Isten nem úgy hívott el minket, hogy teret engedne a tisztátalanságnak, hanem a megszenteltséggel kapcsolatban” (1Tesszalonika 4:3–7).

14. Mit kérdezhetsz meg magadtól az 1Tesszalonika 4:3–7-ben található tanáccsal kapcsolatban?

¹⁴ Mindenki láthatja ebből a részletből, hogy a szexuális erkölcstelenség egyenlő a keresztény erkölcs áthágásával. De tovább is mehetsz annál, ami elsőre is nyilvánvaló. Bizonyos versek beható tanulmányozásra és elmélkedésre adnak lehetőséget, és ez azt eredményezi, hogy jobban megértjük az adott részt. Például eltűnődhetsz azon, hogy mit értett Pál azalatt, hogy aki paráznaságot követ el, az elmegy ’odáig, hogy ártson, és megsértse testvére jogait ebben a dologban’. Milyen jogokról van szó, és ennek jobb megértése hogyan ösztönöz még inkább arra, hogy ragaszkodj a keresztény erkölcshöz? Hogyan készítenek fel az ilyen kutatás eredményei arra, hogy taníts másokat, és segíts nekik, hogy tiszteljék Istent?

Tanulmányozz, hogy taníthass!

15. Mely segédeszközök felhasználásával taníthatod magad a személyes tanulmányozásod során?

¹⁵ Jehova Tanúinak vannak olyan segédeszközeik, amelyekben kutatást végezhetnek, ha felmerül valamilyen kérdés, miközben azzal a céllal tanulmányoznak, hogy tanítani tudják magukat vagy másokat. Ilyen forrásmű az Őrtorony-kiadványok indexe, mely sok nyelven létezik. Ha te is hozzáférhetsz, megtudhatod belőle, hogy egy bizonyos információ hol található meg Jehova Tanúi Biblián alapuló kiadványaiban. Kereshetsz  téma szerint vagy bibliaversek alapján. Sok jelentősebb nyelven Jehova Tanúi rendelkezésére áll egy másik forrásmunka, a Watchtower Library (Őrtorony-könyvtár). Ez a számítógépes program, mely CD-ROM-on kapható, sok-sok kiadványt tartalmaz elektronikus formában. A felhasználó kutathat különböző témákban, és rákereshet írásszövegek magyarázatára. Ha hozzáférhetsz ezekhez a segédeszközökhöz — akár csak az egyikhez is —, használd fel őket rendszeresen, miközben Isten Szavát tanulmányozod, hogy tanítani tudj másokat.

16—17. a) Hol találhatsz sokat mondó gondolatokat az 1Tesszalonika 4:6-ban említett jogokról? b) Milyen értelemben sérti meg mások jogait a paráznaság?

¹⁶ Vegyük például az 1Tesszalonika 4:3–7-et, amelyet korábban idéztünk. Kérdések merültek fel a jogokkal kapcsolatban. Kinek a jogairól van szó? És hogyan lehet megsérteni ezeket a jogokat? Az előbb említett tanulmányozási segédeszközöket felhasználva bizonyára számos sokat mondó gondolatot találsz ezekről a versekről és kifejezetten a Pál által említett jogokról. Ilyen gondolatokat olvashatsz az Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokra nézve) című lexikon I. kötetének 863—4. oldalán, az Igazi béke és biztonság — Hogyan találhatod meg? című könyv 145. oldalán és Az Őrtorony 1989/30 számának a 28—30. oldalán.

¹⁷ A tanulmányozás során látni fogod, hogy ezek a kiadványok rávilágítanak, mennyire igazak Pál szavai. Aki paráználkodik, az bűnt követ el Isten ellen, és betegségeknek teszi ki magát (1Korintus 6:18, 19; Héberek 13:4). Az a férfi, aki paráználkodik, különböző jogait sérti meg a nőnek, akivel a bűnt elköveti. Megfosztja őt a tiszta erkölcsi állapotától és a tiszta lelkiismeretétől. Ha a nő hajadon, a férfi megfosztja attól a jogától, hogy szűzként menjen férjhez, és a nő jövendőbeli férjét is megfosztja attól a jogos igényétől, hogy a menyasszonya szűz legyen. Megsérti a nő szüleit és — ha a nő férjnél van — a férjét. Az erkölcstelen férfi megfosztja a saját családját attól a jogától, hogy makulátlannak ismerjék erkölcsileg. Ha a férfi a keresztény gyülekezet tagja, akkor szégyent hoz a gyülekezetre, és bemocskolja annak hírnevét (1Korintus 5:1).

18. Hogyan válik javadra, ha tanulmányozod a Bibliát a keresztény erkölcs témakörében?

¹⁸ Ezek a jogokról szóló gondolatok kibontakoztatják előtted a vers mondanivalóját. Az ilyen tanulmányozás bizony nagyon sokat ér. Magadat tanítod közben. Egyre jobban meggyőződsz Isten üzenetének az igaz voltáról, és egyre nagyobb hatással lesz rád ez az üzenet. Megszilárdul az az elhatározásod, hogy bármilyen kísértés támad is, ragaszkodni fogsz a keresztény erkölcshöz. És gondolj csak bele, mennyivel ügyesebb tanító leszel így! Például amikor másokat tanítasz a bibliai igazságra, betekintést nyújthatsz nekik az 1Tesszalonika 4:3–7 mélyebb értelmébe, ezáltal hozzásegítve őket a keresztény erkölcs jobb megértéséhez és fokozottabb értékeléséhez. Így a tanulmányozás segíthet neked is, és sok más embernek is tisztelni Istent. Most csak egyetlen példát ragadtunk ki, mely Pál tesszalonikaiaknak írt levelében található. A keresztény erkölcsnek még számos egyéb vonása is van, ennélfogva a Bibliában sok további példát és tanácsot találhatsz, melyeket tanulmányozhatsz, alkalmazhatsz, és megtaníthatsz másoknak.

19. Miért elengedhetetlen, hogy ragaszkodj a keresztény erkölcshöz?

¹⁹ Semmi kétség, hogy bölcs dolog ragaszkodni a keresztény erkölcshöz. A Jakab 3:17 azt mondja, hogy „a felülről való bölcsesség”, mely magától Jehova Istentől származik, „mindenekelőtt tiszta”. Ez egyértelműen Isten erkölcsi irányadó mértékeinek a követésére utal. Jehova el is várja, hogy akik Őt képviselik, a Bibliából  tanítva másokat, maguk is mutassanak jó példát „a tisztaságban” (1Timóteus 4:12). A korai keresztények, például Pál és Timóteus, az életükkel bizonyították, hogy tiszták. Tartózkodtak az erkölcstelenségtől, sőt Pál így írt: „Paráznaság és bármiféle tisztátalanság vagy kapzsiság még csak ne is említtessék közöttetek, mint ahogy szent emberekhez illik, se szégyenteljes viselkedés, se bolond beszéd, se ocsmány tréfálkozás” (Efézus 5:3, 4).

20—21. Miért értesz egyet János apostol szavaival, melyek az 1János 5:3-ban vannak feljegyezve?

²⁰ Noha az Isten Szavában lefektetett erkölcsi irányadó mértékek világosak és konkrétak, nem nyomasztó teher a betartásuk. Jánosnak, aki az apostolok közül legtovább élt, semmi kétsége sem volt efelől. Több évtizedes élettapasztalatával tudta, hogy a keresztény erkölcs nem káros. Ellenkezőleg, bebizonyosodott róla, hogy jó, hasznos és kielégítő. János ezt hangsúlyozta a következő szavaival: „az Isten szeretete azt jelenti, hogy megtartjuk a parancsolatait; a parancsolatai pedig nem megterhelőek” (1János 5:3).

²¹ Figyeld meg, hogy János nemcsak azért mondta a legjobb útnak az Istennek való engedelmességet a keresztény erkölcs által, mert az megóv minket a nehézségektől, illetve annak a rossz következményeitől, ha nem így élünk. Helyes megvilágításba helyezte a kérdést, amikor először is elismerte, hogy az engedelmesség a Jehova Isten iránti szeretetünk kifejezése, vagyis remek lehetőség arra, hogy kimutassuk az iránta érzett szeretetünket. Ahhoz, hogy tanítsuk önmagunkat és másokat az Isten iránti szeretetre, feltétlenül el kell fogadnunk az ő magasztos irányadó mértékeit, és alkalmaznunk kell azokat az életünkben. Igen, ez azt jelenti, hogy a keresztény erkölcsre tanítjuk magunkat is, másokat is.

[Lábjegyzetek]

Emlékszel?

• Miért kell tanulmányoznunk, hogy magunkat tanítsuk, mielőtt másokat tanítanánk?

• Milyen hatással lehet a viselkedésünk Jehova hírnevére?

• Kinek a jogait sértheti meg az, aki paráználkodik?

• Mit határoztál el a keresztény erkölcsöt illetően?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 22. oldalon]

„A parancsolatai . . . nem megterhelőek”