A keresztények szellemmel és igazsággal mutatnak be imádatot

„Az Isten Szellem, és akik imádják, azoknak szellemmel és igazsággal kell imádatot bemutatniuk” (JÁNOS 4:24).

1. Milyen imádat tetszik Istennek?

JEHOVA egyetlen-nemzett Fia, Jézus Krisztus nem hagyott minket kétségben afelől, hogy milyen imádat tetszik égi Atyjának. Amikor Sikár városához közel szívhez szólóan tanúskodott egy szamáriai asszonynak, ezt mondta: „Ti azt imádjátok, amit nem ismertek; mi azt imádjuk, amit ismerünk, mert a megmentés a zsidók közül támad. Mindamellett eljön az óra, és az most van, amikor az igaz imádók szellemmel és igazsággal fogják imádni az Atyát, mert az Atya is ilyeneket keres, hogy imádják őt. Az Isten Szellem, és akik imádják, azoknak szellemmel és igazsággal kell imádatot bemutatniuk” (János 4:22–24). Hogyan értsük ezeket a szavakat?

2. Mire alapozták az imádatukat a szamaritánusok?

² A szamaritánusok téves vallási nézeteket vallottak. A Szentírásnak csak az első öt könyvét fogadták el ihletettnek, és ezeket is kizárólag a saját, szamaritánus Pentateuchusnak nevezett fordításuk szerint. A szamaritánusok nem ismerték igazán Istent, a zsidókra viszont korábban rábízatott az Írásban található ismeret (Róma 3:1, 2). A hűséges zsidók és mások előtt nyitva állt a lehetőség, hogy elnyerjék Jehova tetszését. De mit követelt ez meg tőlük?

3. Mire van szükség ahhoz, hogy „szellemmel és igazsággal” imádjuk Istent?

³ Mit kellett tenniük régen a zsidóknak, a szamaritánusoknak és másoknak ahhoz, hogy Jehova tetszésére legyenek? „Szellemmel és igazsággal” kellett imádniuk őt. Nekünk is ez a dolgunk. Az igaz, hogy szellemtől izzó, vagyis buzgó szolgálatot kell végeznünk Istennek, szeretettel és hittel teli szívtől indíttatva. De ahhoz, hogy szellemmel imádjuk Istent, elsősorban arra van szükség, hogy velünk legyen az ő szent szelleme, és mi hagyjuk, hogy az vezessen minket. Isten Szavának tanulmányozása és alkalmazása által a szellemünknek, más szóval gondolkodásmódunknak Istenére kell hangolódnia (1Korintus 2:8–12). Az imádatunk ezenkívül csak akkor lesz elfogadható Jehova előtt, ha igazsággal mutatjuk be neki. Összhangban kell lennie azzal, amit feltár őróla és a szándékairól az ő Szava, a Biblia.

Meg lehet találni az igazságot

4. Mit gondolnak némelyek az igazságról?

⁴ Bizonyos filozófusok azt vallják, hogy az ember képtelen eljutni az abszolút igazságig. „Számos filozófiai kérdésre a természeténél fogva nem adható határozott válasz” — írta például Alf Ahlberg svéd szerző. Némelyek  szerint csak viszonylagos igazság létezik. Valóban ez lenne a helyzet? Jézus Krisztusnak más volt a véleménye.

5. Miért jött Jézus a világba?

⁵ Képzeljük magunk elé a következő jelenetet. I. sz. 33 első felében járunk, és Jézus a római kormányzó, Poncius Pilátus előtt áll. Ezt mondja Pilátusnak: „Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazság mellett.” Pilátus erre megkérdezi: „Mi az igazság?” De már nem várja meg Jézus válaszát (János 18:36–38).

6. a) Hogyan határozhatjuk meg az igazság fogalmát? b) Mivel bízta meg Jézus a követőit?

⁶ Az igazság fogalmát a Magyar értelmező kéziszótár így határozza meg: „A valóságot hűen tükröző, neki teljesen megfelelő, igazi tényállás.” Jézus vajon úgy általában az igazságról tett tanúságot? Nem, ő konkrét igazságra gondolt. Ennek az igazságnak a hirdetésével bízta meg a követőit, amikor ezt mondta: „tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket, kereszteljétek meg őket az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek” (Máté 28:19, 20). A dolgok ezen rendszerének vége előtt Jézus igaz követői világszerte hirdetik „a jó hír igazságát” (Máté 24:3; Galácia 2:14). Ezzel beteljesítik Jézus következő szavait: „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek; és akkor jön el a vég” (Máté 24:14). Létfontosságú tehát, hogy megtudjuk, kik tanítják az igazságot minden nemzetnek a Királyság jó hírének prédikálása által.

Hogyan ismerhetjük meg az igazságot?

7. Hogyan bizonyítanád, hogy Jehova az igazság Forrása?

⁷ Jehova a szellemi igazság Forrása. A zsoltáríró Dávid ezzel összhangban az „igazság Istenének” nevezte Jehovát (Zsoltárok 31:6, Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás; 43:3). Jézus elismerte, hogy az Atyja szava igazság, és ezt is kijelentette: „Meg van írva a Prófétákban: »És mindannyian Jehovától tanítottak lesznek.« Mindenki, aki az Atyától hallott, és tanult, hozzám jön” (János 6:45; 17:17; Ézsaiás 54:13). Világos hát, hogy akik az igazságot keresik, azoknak Jehovától, a nagy Oktatótól kell tanulniuk (Ézsaiás 30:20, 21, NW). Az igazság keresőinek meg kell szerezniük „az Istennek ismeretét” (Példabeszédek 2:5). Jehova szeretettől indíttatva különböző módokon tanítja vagy tárja fel az igazságot az embereknek.

8. Milyen módszerekkel tanította vagy közvetítette Isten az igazságot?

⁸ Isten például angyalok révén közvetítette a Törvényt az izraelitáknak (Galácia 3:19). Ábrahám és Jákob patriarchának álomban ígért áldásokat (1Mózes 15:12–16; 28:10–19). Olyan is volt, hogy beszélt az égből, például amikor Jézus megkeresztelkedett, és a földön ezek a megható szavak voltak hallhatók: „Ez az én Fiam,  a szeretett, akit helyeslek” (Máté 3:17). Azért is hálásak lehetünk Istennek, hogy ihletést adva a bibliaíróknak közölte az igazságot (2Timóteus 3:16, 17). Ennélfogva ha Isten Szavából tanulunk, miénk lehet ’az igazságba vetett hit’ (2Tesszalonika 2:13).

Az igazság és Isten Fia

9. Hogyan tárta fel Isten az igazságot a Fia által?

⁹ Isten elsősorban a Fia, Jézus Krisztus által tárta fel az igazságot az embereknek (Héberek 1:1–3). Jézus úgy mondta el az igazságot, ahogy ember még soha (János 7:46). A mennybemenetele után is kinyilatkoztatta az Atyjától származó igazságot. János apostol például megkapta „Jézus Krisztus kinyilatkoztatását, melyet az Isten adott neki, hogy megmutassa rabszolgáinak azokat, amiknek rövidesen meg kell lenniük” (Jelenések 1:1–3).

10—11. a) Mivel függ össze az az igazság, amely mellett Jézus tanúságot tett? b) Hogyan váltotta valóra Jézus az igazságot?

¹⁰ Jézus azt mondta Poncius Pilátusnak, hogy azért jött a földre, hogy tanúságot tegyen az igazság mellett. A szolgálata alatt Jézus nyilvánvalóvá tette, hogy ez az igazság összefügg azzal, hogy Isten Királysága Krisztussal mint Királlyal az élén igazolni fogja Jehova szuverenitását. Az igazság melletti tanúskodás azonban nemcsak azt kívánta meg Jézustól, hogy prédikáljon és tanítson. Ő valóra váltotta ezt az igazságot, azáltal hogy betöltötte. Pál apostol ennek megfelelően írta: „Senki tehát meg ne ítéljen titeket evés és ivás dolgában, vagy ünnep vagy az újhold megtartása vagy sabbat tekintetében; mert mindez az eljövendőknek árnyéka, a valóság azonban a Krisztusé” (Kolosszé 2:16, 17).

¹¹ Az igazság valósággá vált például azzal, hogy Jézus a jövendölésnek megfelelően Betlehemben született meg (Mikeás 5:2; Lukács 2:4–11). Azáltal is valósággá vált, hogy beteljesedtek Dániel prófétai szavai, melyek szerint a Messiás a 69 évhét végén jelenik meg. Ez akkor teljesedett be, amikor Jézus a megkeresztelkedésekor bemutatta magát Istennek, és felkenetett szent szellemmel, mégpedig pontosan a megjövendölt időben, i. sz. 29-ben (Dániel 9:25; Lukács 3:1, 21, 22). Az is az igazság valósággá válását jelentette, hogy Jézus felvilágosító szolgálatot végzett mint Királyság-hirdető (Ézsaiás 9:1, 2, 6, 7; 61:1, 2; Máté 4:13–17; Lukács 4:18–21). Jézus halálával és feltámadásával szintén valósággá vált az igazság (Zsoltárok 16:8–11; Ézsaiás 53:5, 8, 11, 12; Máté 20:28; János 1:29; Cselekedetek 2:25–31).

12. Miért mondhatta Jézus azt, hogy ő az igazság?

¹² Minthogy az igazság Jézus Krisztus köré összpontosult, Jézus elmondhatta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csakis énáltalam” (János 14:6). Az emberek szellemileg szabaddá válnak, amikor „az igazság oldalára” állnak, azáltal hogy elfogadják Jézusnak az Isten szándékában betöltött szerepét (János 8:32–36; 18:37). A juhokhoz hasonló emberek elfogadják az igazságot, és hittel követik Krisztust, ezért örök életet fognak kapni (János 10:24–28).

13. Mely három szempontból vizsgáljuk meg a bibliai igazságot?

¹³ Az igaz keresztény hitet az igazság összessége alkotja, melyet Jézus és az ő ihletett tanítványai közöltek. Akik tehát ’engedelmeskednek a hitnek’, azok ’továbbra is az igazságban járnak’ (Cselekedetek 6:7; 3János 3, 4). Akkor hát kik járnak ma az igazságban?  Kik tanítják az igazságot minden nemzetnek? Ezeknek a kérdéseknek a boncolgatásakor a korai keresztényekre fogunk összpontosítani, és megvizsgáljuk a bibliai igazságot 1. a hitnézetekre, 2. az imádat formájára és 3. a személyes viselkedésre nézve.

Az igazság és a hitnézetek

14—15. Hogyan gondolkodtak a Szentírásról a korai keresztények, és hogyan tekintenek rá Jehova Tanúi?

¹⁴ A korai keresztények nagy becsben tartották Jehova írott Szavát (János 17:17). Ezt tekintették irányadónak a hitnézeteket és a szokásokat illetően. Alexandriai Kelemen, aki a második és harmadik században élt, kijelentette: „Akik kiváló minőségre törekszenek, azok nem állnak meg az igazság utáni kutatásukban mindaddig, amíg bizonyítékot nem nyertek arra, hogy amiben hisznek, az magából a Szentírásból származik.”

¹⁵ A korai keresztényekhez hasonlóan Jehova Tanúi is nagy becsben tartják a Bibliát. Hiszik, hogy „a teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra” (2Timóteus 3:16). Vegyük most szemügyre a korai keresztények néhány hitnézetét annak fényében, amit Jehova mai szolgái megtudtak, a Bibliát használva fő tankönyvükként.

Az igazság a lélekről

16. Mi az igazság a lélekről?

¹⁶ Mivel az első századi keresztények hittek Isten Szavában, az igazságot tanították a lélekről. Tudták, hogy „az ember élő lélekké” lett, amikor Isten megteremtette (1Mózes 2:7). Azt is elismerték, hogy az emberi lélek meghal (Ezékiel 18:4; Jakab 5:20). Azzal is tisztában voltak, hogy „a halottak semmit nem tudnak” (Prédikátor 9:7, 12).

17. Hogyan magyaráznád el a halottakat érintő reménységet?

¹⁷ De Jézus korai tanítványainak biztos reménységük volt, mégpedig az, hogy azok a halottak, akiket Isten az emlékezetében őriz, feltámadnak majd, vagyis újra élni fognak. Pál világosan megfogalmazta ezt a hitnézetet, amikor kijelentette: „reménységem van az Isten iránt . . . , hogy lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak” (Cselekedetek 24:15). A magát kereszténynek valló Minucius Felix még később is ezt írta: „Ki olyan ostoba vagy értelmetlen, hogy azt meri állítani, hogy Isten, aki eredetileg megalkotta az embert, nem tudja újra megalkotni?” Az első keresztényekhez hasonlóan Jehova Tanúi ragaszkodnak az emberi lélekről, a halálról és a feltámadásról szóló bibliai igazsághoz. Most pedig beszéljünk arról, hogy ki valójában Isten és Krisztus.

Az igazság és a Háromság

18—19. Miért mondhatjuk, hogy a Háromság nem bibliai tanítás?

¹⁸ A korai keresztények nem gondolták, hogy Isten, Krisztus és a szent szellem Háromságot alkot. Egy lexikonból megtudhatjuk, hogy „a »szentháromság« szó vagy az erről kifejezett tanítás hiányzik az Újszövetségből, de Jézus és követői sem kívánták tagadni az ószövetségi hitvallást (Semá): »Halld, Izrael! Az Úr a mi Istenünk az egyetlen Úr!« (Mtörv 6,4)” (Britannica Hungarica). A keresztények nem imádták a római istenhármast, sem más isteneket. Elfogadták Jézus kijelentését, mely szerint egyedül Jehovát kell imádni (Máté 4:10). Ezenkívül hittek Jézus következő szavaiban is: „az Atya nagyobb nálam” (János 14:28). Jehova Tanúi ma ugyanígy vélekednek.

¹⁹ Jézus korai követői világosan különbséget tettek Isten, Krisztus és a szent szellem között. A tanítványokat 1. az Atya nevében, 2. a Fiú nevében  és 3. a szent szellem nevében keresztelték meg, nem pedig egy Háromság nevében. Jehova Tanúi ugyanígy a bibliai igazságot tanítják, ezért megkülönböztetik Istent, a Fiát és a szent szellemet (Máté 28:19).

Az igazság és a keresztelkedés

20. Milyen ismeretet kell elsajátítaniuk a keresztelkedésre jelentkezőknek?

²⁰ Jézus azzal bízta meg a követőit, hogy tegyenek tanítványokká embereket, megtanítva nekik az igazságot. Ahhoz, hogy a tanítványok alkalmasak legyenek a megkeresztelkedésre, tisztában kell lenniük a Szentírás alaptanításaival. Például el kell ismerniük az Atyának és a Fiának, Jézus Krisztusnak a helyzetét és hatalmát (János 3:16). A keresztelkedésre jelentkezőknek azt is meg kell érteniük, hogy a szent szellem nem személy, hanem Isten tevékeny ereje (Cselekedetek 2:1–4).

21—22. Miért mondanád, hogy csak az keresztelkedhet meg, akinek van hite?

²¹ A korai keresztények csak tájékozott és megbánást tanúsító személyeket kereszteltek meg, akik feltétel nélkül átadták magukat Istennek az akarata cselekvésére. Azok a zsidók és prozeliták, akik i. sz. 33 pünkösdjén összegyűltek Jeruzsálemben, már ismerték a Héber Iratokat. Annak hatására, hogy Péter apostol beszélt Jézusról, a Messiásról, körülbelül 3000-en „szívesen fogadták a szavát”, és „megkeresztelkedtek” (Cselekedetek 2:41; 3:19—4:4; 10:34–38).

²² Csak az keresztelkedhet meg, akinek van hite. Szamáriában voltak olyan emberek, akik elfogadták az igazságot, és „mikor . . . hittek Fülöpnek, aki az Isten királyságáról és a Jézus Krisztus nevéről szóló jó hírt hirdette, megkeresztelkedtek, férfiak és asszonyok egyaránt” (Cselekedetek 8:12). Az etióp eunuch pedig, aki istenfélő prozelita volt, és akinek volt ismerete Jehováról, először elfogadta Fülöp kijelentéseit a messiási prófécia teljesedéséről, majd megkeresztelkedett (Cselekedetek 8:34–36). Később Péter azt mondta Kornéliusznak és más nem zsidóknak, hogy az „elfogadható [Isten előtt], aki féli őt, és igazságosságot cselekszik”, és hogy mindaz, aki hisz Jézus Krisztusban, elnyeri a bűnök megbocsátását (Cselekedetek 10:35, 43; 11:18). Mindez összhangban van Jézus azon parancsával, hogy ’tanítvánnyá kell tenni embereket, és meg kell tanítani őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit ő parancsolt’ (Máté 28:19, 20; Cselekedetek 1:8). Jehova Tanúi ugyanezt az irányadó mértéket követik, és csak azokat keresztelik meg, akik tisztában vannak a Biblia alaptanításaival, és átadták magukat Istennek.

23—24. Mi a helyes módja a keresztelkedésnek?

²³ A hívő személyek megkeresztelésének helyes módja a teljes bemerítés. Miután Jézus megkeresztelkedett a Jordánban, „feljött a vízből” (Márk 1:10). Amikor az etióp eunuch megkeresztelkedett, ő és Fülöp „lementek a vízbe”, majd „feljöttek a vízből” (Cselekedetek 8:36–40). Az is teljes víz alá merülésre utal, hogy a Szentírás jelképesen a temetéssel hozza összefüggésbe a keresztelkedést (Róma 6:4–6; Kolosszé 2:12).

²⁴ Egy Bibliával foglalkozó forrásmű kijelenti: „Az Újszövetségben található, keresztelkedésekről szóló konkrét beszámolók azt sejtetik, hogy a keresztelkedőket víz alá merítették” (The Oxford Companion to the Bible). Egy francia enciklopédia szerint „az első keresztények bemerítéssel keresztelkedtek meg olyan helyeken, ahol volt hozzá víz” (Larousse du XX^e Siècle, Párizs, 1928). Egy másik könyv pedig megjegyzi: „Legelső formájában [a keresztelkedéshez]  szükséges volt, hogy a jelölt megvallja a hitét, azután pedig teljesen bemerüljön a vízbe Jézus nevében” (After Jesus—The Triumph of Christianity).

25. Miről lesz szó a következő cikkben?

²⁵ Az előbbiekben említett gondolatok az első keresztények hitnézeteiről és szokásairól csupán példák. Más párhuzamokat is említhetnénk az ő hitük és Jehova Tanúi hite között. A következő cikkben további szempontokról lesz szó, amelyek alapján azonosítani lehet azokat, akik az igazságot tanítják az embereknek.

Hogyan válaszolnál?

• Milyen imádatot vár el Isten?

• Hogyan vált valósággá az igazság Jézus Krisztus által?

• Mi az igazság a lélekről és a halálról?

• Hogyan keresztelkedik meg valaki mint keresztény, és mit várnak el a keresztelkedésre jelentkezőktől?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 16. oldalon]

Jézus ezt mondta Pilátusnak: „azért jöttem . . . , hogy tanúságot tegyek az igazság mellett”

[Kép a 17. oldalon]

Meg tudod magyarázni, miért mondta Jézus, hogy ő az igazság?

[Kép a 18. oldalon]

Mi az igazság a megkeresztelkedésről?