Tanuljunk a gólyától

„MÉG az eszterág [gólya, Újfordítású revideált Biblia] is tudja a maga rendelt idejét az égben . . . , de az én népem nem tudja az Úr ítéletét!” (Jeremiás 8:7). Jeremiás próféta ezekkel a szavakkal jelentette be Jehova ítéletét a hitehagyott Júda népe ellen, amely elhagyta Jehovát, az Istenét, és idegen istenek imádatához fordult (Jeremiás 7:18, 31). Miért éppen a gólyát választotta Jeremiás szemléltető példaként a hűtlen zsidóknak?

Az izraeliták nagyon jól ismerték a gólyát, különösen a fehér gólyát, mivel ez a madár a bibliai tájak fölött vonul át. Ennek a nagy, hosszú lábú gázlómadárnak a héber neve annak a szónak a nőnemű alakja, amely azt jelenti, hogy ’lojális, szerető-kedvességet tanúsító személy’. Ez igen találó elnevezés, hiszen a legtöbb madártól eltérően, életre szóló kötelék fűzi egymáshoz a hím és a tojó fehér gólyát. Miután a telet melegebb vidéken tölti, a legtöbb gólya évről évre hazatér, nemegyszer ugyanabba a fészekbe, amelyben azelőtt lakott.

Az ösztöneitől indíttatva a gólya még további, figyelemre méltó módokon is bemutatja, hogy mit jelent a lojalitás. Mind a hím, mind pedig a tojó részt vesz a tojások kiköltésében és a fiókák etetésében. Egy állatokról szóló könyv ezt írja: „A gólyaszülők rendkívül hűségesek. Németországban egy hím madár magasfeszültségű villanyvezetékre szállt, és halálra sújtotta az áram. A párja három napig egyedül folytatta a tojások költését, és ez idő alatt csupán egyszer hagyta el a fészkét egy rövid időre, hogy élelmet keressen magának . . . Egy másik esetben, amikor a tojót lelőtték, a hím nevelte fel a fiókákat” (Our Magnificent Wildlife).

Amiatt, hogy ösztönéből fakadóan hűséges marad a párjához egész életén át, és gyengéden törődik fiókáival, a gólya csakugyan méltó a nevéhez, mert valóban lojális. Ezért a gólyák tanulságos leckét tanítottak meg a hűtlen és makacs izraelitáknak.

Napjainkban sok embernek furcsa elképzelése van a lojalitásról és a hűségről: csodálják, ám nem tartják gyakorlatiasnak ezeket a tulajdonságokat. A válás, cserbenhagyás, sikkasztás és a csalás más formái csak úgy burjánzanak, és ez azt mutatja, hogy a lojalitást többé nem értékelik az emberek. Ezzel szemben a Biblia nagyon értékes tulajdonságnak tartja a lojalitást, melynek kimutatására a szeretet és a kedvesség ösztönöz bennünket. A Biblia erőteljesen arra buzdítja a keresztényeket, hogy ’öltsék fel az új egyéniséget, amely Isten akarata szerint teremtetett igazi igazságosságban és lojalitásban’ (Efézus 4:24). Igen, az új egyéniség segít lojálisnak lennünk, ám azért a gólyától is tanulhatnunk ennek a tulajdonságnak a kimutatásában.