Vajon a jóga több mint testedzés?

NAPJAINKBAN az emberek sokat foglalkoznak azzal, hogy miként lehetnének karcsúak és egészségesek. Emiatt rengetegen járnak tornatermekbe és egészségvédő klubokba, a nyugati világban pedig ezért fordulnak több ezren a jóga keleti művészetéhez.

Azok az emberek, akik stressztől, depressziótól szenvednek, és csalódottak, szintén a jógában keresnek vigaszt és megoldást. A nyugati világban az emberek különösen az 1960-as évek, vagyis a hippikorszak óta érdeklődnek a keleti vallások és az ezekhez kapcsolódó misztikus szokások iránt. Filmcsillagok és rockzenészek népszerűsítették a transzcendentális meditációt, a jóga egyik kísérő elemét. A jóga iránt megmutatkozó fokozott érdeklődés láttán ilyen kérdések merülhetnek fel bennünk: „Vajon a jóga csupán testedzés, amely hozzájárul ahhoz, hogy egészségesek és vékonyak legyünk, valamint lelki békének örvendjünk? Lehet-e jógázni mindenféle vallásos indíték nélkül? Vajon keresztényeknek való a jóga?”

A jóga háttere

Az eredeti szanszkrit szó, amelyből a magyar „jóga” szó származik, azt jelenti, hogy ’összeköt, egybefog valamilyen iga vagy hám alatt azért, hogy munkára fogjon vagy irányítson’. Egy hindunak a jóga olyan gyakorlatot vagy önfegyelmet jelent, amely által hatalmas természetfölötti erőkkel vagy szellemekkel egyesülhet. Úgy beszélnek a jógáról, mint ami „összeköti Istennel a test, az elme és a lélek minden szálát”.

Milyen régre nyúlik vissza a jóga eredete a történelemben? Az Indus-völgyben, a mai Pakisztán  területén olyan pecséteket találtak, amelyeken különböző jógázó testtartásban ülő emberfigurák láthatók. Az Indus-völgyi civilizációt a régészek az i. e. harmadik és második évezred közötti időszakra teszik, ez pedig nagyon közel van a mezopotámiai kultúra idejéhez. Mindkét kultúrának vannak olyan műtárgyai, amelyek egy férfit ábrázolnak, aki egy istenséget képvisel. A férfit állatok veszik körül, a fejét pedig állati szarvakból készített korona díszíti, ami Nimródnak, a „hatalmas vadásznak” a személyét idézi (1Mózes 10:8, 9). A hinduk azt mondják, a jógázó testtartásban ülő figurák Siva istent, az állatok és a jóga urát ábrázolják, akit gyakran a lingam, egy hímvessző alakú jelkép által imádnak. A Hindu World című könyv ezért írja azt, hogy a jóga, „az önsanyargató gyakorlatok rendszere főleg az árják előtti időből származik, és sok ősi felfogás és megfigyelés maradványát őrzi”.

A jóga módszereit eleinte szóban adták tovább, majd Patandzsali, egy jógával foglalkozó indiai bölcs rendszerezte a Jóga-szutra című művében, amelyet a jóga alapművének tekintenek. Patandzsali szerint a jóga „módszeres törekvés a tökéletesség elérésére az emberi természet különböző fizikai és lelki elemeinek irányítása által”. A jóga a kialakulásától kezdve egészen napjainkig szerves részét alkotja a keleti vallásoknak, most különösképpen a hinduizmusnak, a dzsainizmusnak és a buddhizmusnak. A jóga némelyik gyakorlója úgy gondolja, hogy a jóga el tudja juttatni őt a moksához, vagyis a kiszabaduláshoz azzal, hogy egybeolvad egy mindent átható szellemmel.

Ezért újból meg kell kérdeznünk: „Vajon lehet puszta testedzésként, csupán a testi egészség és az elmebeli nyugalom eléréséért jógázni úgy, hogy az ember egyáltalán nem keveredik bele a vallásba?” A jóga hátterét figyelembe véve a válasz egyértelműen nem.

Hova vezethet a jóga?

A jógának mint önfegyelmezésnek az a célja, hogy elvezesse a személyt annak szellemi tapasztalásához, hogy egybe van kötve, azaz egybeolvad egy természetfölötti szellemmel. De milyen szellem ez?

Benjamin Walker író a Hindu World című könyvében ezt mondja a jógáról: „Ez talán a mágiával átszőtt szertartások korai rendszere lehet, és a jóga még mindig magán hordoz okkultista és mágiával kapcsolatos bélyegeket.” Hindu filozófusok elismerik, hogy a jógázás természetfölötti hatalommal tud felruházni, bár gyakran azt állítják, hogy nem ez a jóga legfőbb célja. Dr. S. Rádhákrisnan, India egyik korábbi államfője például az Indian Philosophy című könyvben azt írta, hogy a jógi „a testtartások által uralni tudja a testét, és ezáltal érzéketlenné tudja tenni magát a rendkívüli hidegre és melegre . . . A jógi képes messze ellátni, és hallani a hangokat a távolból . . . A gondolatátvitel is teljes mértékben lehetséges két ember között hagyományos kommunikálás nélkül . . . A jógi láthatatlanná tud válni.”

Az a kép, hogy egy jógi szögekkel kivert ágyon alszik, vagy tüzes szénen lépked, lehet, hogy csalásnak tűnik némelyeknek, másokat pedig talán megnevettet. De ez megszokott Indiában, mint ahogy az is, hogy a jógi fél lábon egyensúlyozva mereven bámul a napba órákon át, vagy hogy úgy szabályozza a légzését, hogy hosszú időre eltemethetik a homokban. 1995 júniusában a The Times of India beszámolt egy három és fél éves kislányról, akinek a hasán átment egy 750 kilogrammos gépkocsi, mialatt a gyerek révületben volt. Amikor a kislány magához tért, a tömeg meglepetésére teljesen sértetlen volt. A beszámoló hozzáfűzte: „Ez egyszerűen a jóga hatalmának tudható be.”

Kétségtelen, hogy önmagától egyetlen ember sem képes ilyesmire. Ezért a keresztényeknek meg kell kérdezniük maguktól: Mit jeleznek ezek a tettek? Vajon Jehovától, a „felséges Istentől” származnak, vagy valamilyen más forrásból? (Zsoltárok 83:19). A Biblia tisztázza ezt a kérdést. Amikor az izraeliták belépni készültek az Ígéret földjére, amelyet a kánaániták uraltak, Jehova ezt mondta Izrael fiainak Mózes által: „ne tanulj cselekedni azoknak a népeknek útálatosságai szerint.” Mik ezek az ’utálatosságok’?  Mózes óva intette az izraelitákat, nehogy ’jövendőmondókkal, igézőkkel, jegymagyarázókkal, varázslókkal’ tartsanak kapcsolatot (5Mózes 18:9, 10). Ezek a szokások utálatosak Isten előtt, mert a démonok és a bukott hústest cselekedetei (Galácia 5:19–21).

Nem keresztényeknek való

Bármit mondjanak is az egészséggel foglalkozó szakemberek ennek megcáfolására, a jóga több mint testedzés. A Hindu Manners, Customs and Ceremonies című könyv elmeséli két kezdő jógázó tapasztalatát, akiket egy guru képzett ki. Az idézet szerint az egyikük ezt mondta: „Természetfölötti erővel olyan hosszan visszatartottam a lélegzetemet, ameddig csak tudtam, és csak akkor vettem levegőt, amikor már majdnem elájultam . . . Az egyik nap délben úgy láttam, mintha a szemem előtt egy ragyogó hold mozgott és hintázott volna egyik oldalról a másikra. Máskor elképzeltem, hogy sűrű sötétség vesz körül fényes nappal. Az oktatóm . . . nagyon megörült, amikor beszéltem neki ezekről a látomásokról . . . Arról biztosított, hogy nemsokára még lenyűgözőbb látványban lesz részem, ha tovább vezeklek.” A másik férfi ezt mondta: „Arra kért, hogy mindennap úgy bámuljak az égbe, hogy nem pislogok, és nem változtatom a testtartásomat . . . Néha azt gondoltam, hogy szikrákat látok az égen; máskor úgy tűnt, mintha lángoló gömböket és hullócsillagokat látnék. Tanítóm nagyon megörült, hogy ilyen sikeresek az erőfeszítéseim.”

Ezek a furcsa látomások, amelyeket a guruk láttak, nyilvánvalóan ahhoz vezettek, ami a jógagyakorlatok valódi célja. Igen, a jóga legfőbb célja a moksa, azaz egybeolvadni valamilyen személytelen, hatalmas szellemmel. Azt mondják, hogy ez „az önkéntelen gondolkodási folyamat (szándékos) leállítása”. Ez teljesen ellentétes azzal, amire a keresztények törekszenek, hiszen ők ezt a parancsot kapták: „mutassátok be testeteket élő, szent, az Isten előtt elfogadható áldozatul; ez értelmi képességetekkel végzett szent szolgálat. És ne szabjátok magatokat többé a dolgok ezen rendszeréhez, hanem változzatok át elmétek újjáalakítása által, hogy próbatétellel megállapíthassátok, mi az Isten jó, elfogadható és tökéletes akarata” (Róma 12:1, 2).

Személyes döntés annak megválasztása, hogy ki milyen testedzést folytat. De a keresztények nem engedik, hogy bármi — akár testedzés, evés, ivás, öltözködés, kikapcsolódás vagy valami más — tönkretegye a Jehova Istennel ápolt kapcsolatukat (1Korintus 10:31). Azok előtt, akik az egészségük érdekében végeznek testedzést, számtalan olyan lehetőség áll, amely nem teszi ki őket a spiritizmus és az okkultizmus veszélyeinek. Ha távol tartjuk magunkat minden olyan gyakorlattól és hiedelemtől, amely a hamis vallásban gyökerezik, akkor előretekinthetünk az Isten igazságos új rendszerében tapasztalható áldásokra, és ott tökéletesen egészséges lesz a testünk és az elménk egy örökkévalóságon át (2Péter 3:13; Jelenések 21:3, 4).

[Képek a 22. oldalon]

Sokan élvezik azokat az egészséges tevékenységeket, melyeknek nincs közük a spiritizmushoz