Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

’Állandóan kövessetek engem!’

’Állandóan kövessetek engem!’

’Állandóan kövessetek engem!’

„Erre a pályára hívtak el titeket, mert Krisztus is szenvedett értetek, mintát hagyva nektek, hogy szorosan kövessétek a nyomdokait” (1PÉTER 2:21).

1—2. Miért nem túl magasztos Jézusnak a tanítóként mutatott tökéletes példája ahhoz, hogy utánozni tudjuk?

JÉZUS KRISZTUS kiemelkedően a legnagyobb Tanító volt, aki valaha élt a földön. Ezenkívül tökéletes volt, mivel sosem vétkezett egész emberi élete alatt (1Péter 2:22). De vajon ez azt jelenti, hogy Jézusnak a tanítóként mutatott példája annyira magasztos, hogy mi, tökéletlen emberek, képtelenek lennénk utánozni? Egyáltalán nem.

2 Amint láttuk az előző cikkben, Jézus tanításának alapja a szeretet volt. Szeretetet pedig mindannyian ki tudunk mutatni. Isten Szava gyakran arra ösztönöz bennünket, hogy mélyítsük el a mások iránti szeretetünket (Filippi 1:9; Kolosszé 3:14). Jehova sosem követelt meg olyat a teremtményeitől, amire képtelenek lennének. Valójában, mivel „az Isten szeretet”, és a saját képére alkotott meg minket, azt mondhatjuk, hogy arra teremtett minket, hogy szeretetet mutassunk (1János 4:8; 1Mózes 1:27). Ezért amikor Péter apostolnak a kulcsidézetben található szavait olvassuk, talán megerősödünk abban, hogy képesek vagyunk szorosan követni Krisztus nyomdokait. Sőt, engedelmeskedni tudunk annak a parancsnak, amelyet maga Jézus adott: ’állandóan kövessetek engem’ (Lukács 9:23). Vizsgáljuk meg, hogyan utánozhatjuk Krisztust először abban, hogy szerette az igazságokat, amelyeket tanított, és utána abban, hogy szerette az embereket, akiket tanított!

Fejlesszünk ki szeretetet a megtanult igazságok iránt!

3. Miért találják némelyek nehéznek, hogy tanuljanak, de mire buzdít a Példabeszédek 2:1–5?

3 Ahhoz, hogy szeressük az igazságokat, amelyeket megtanítunk másoknak, magunknak is szeretettel kell megtanulnunk az ilyen igazságokat. A mai világban ezt a fajta szeretetet nem mindig könnyű kialakítani. Az olyan körülmények miatt, mint a silány iskolai tanítás és a fiatalkorban kialakult rossz szokások, sokakban mély ellenszenvet kelt a tanulás gondolata. Létfontosságú azonban, hogy Jehovától tanuljunk. Példabeszédek 2:1–5 (NW) ezt mondja: „Fiam, ha befogadod beszédeimet, és parancsolataimat kincsként őrzöd magadnál, hallgatva füleddel a bölcsességre, hogy szívedet tisztánlátásra késztesd, továbbá ha értelemért kiáltasz, és tisztánlátásért emeled fel szavad, ha folyton keresed azt, mint az ezüstöt, és folyton kutatsz utána, mint a rejtett kincsek után, akkor megérted Jehova félelmét, és megleled Isten ismeretét.”

4. Mit jelent az, hogy ’késztetjük’ a szívünket, és milyen szemléletmód fog segíteni ezt megtennünk?

4 Figyeld meg, hogy a 1—4. versekben ismételten buzdítást kapunk, hogy ne csak annak érdekében tegyünk erőfeszítést, hogy ’befogadjuk’ és ’kincsként megőrizzük’ az ismeretet, hanem ’keressük’ és ’kutassuk’ is. De mi ösztönözzön bennünket, hogy mindezt megtegyük? Figyeljük meg ezt a kifejezést: „szívedet tisztánlátásra késztesd.” Egy forrásmű szerint ez a buzdítás „nem csupán kérés, hogy figyeljen az ember; ez bizonyos gondolkodásmódot követel meg: lelkes fogékonyságot a tanítottak iránt”. Mi tehet bennünket fogékonnyá és buzgóvá arra, hogy megtanuljuk azt, amit Jehova tanít nekünk? A szemléletmódunk. Úgy kell tekintenünk az „Isten ismeretére”, mint az „ezüstre” és „a rejtett kincsekre”.

5—6. a) Mi történhet idővel, és hogyan lehet ez ellen tenni? b) Miért növeljük a kincsünket, melyet a bibliai ismeretek jelentenek?

5 Nem nehéz ilyen szemléletmódot kialakítani. Például az „Isten ismerete”, amelyet elsajátítottál, valószínűleg magában foglalja azt az igazságot, hogy Jehova szándéka szerint a hűséges emberiség örökké él majd a Paradicsomban a földön (Zsoltárok 37:28, 29). Amikor megismerted ezt az igazságot, biztos, hogy valódi kincsnek tekintetted ezt az ismeretet, amely reménnyel és örömmel árasztotta el a szívedet és elmédet. Mi a helyzet most? Idővel vajon alábbhagyott a kincsed iránti értékelésed? Akkor próbálj meg két dolgot! Először is újítsd meg az értékelésedet, azaz rendszeresen frissítsd fel elmédben, hogy miért értékes neked minden olyan igazság, amelyet Jehovától tanulsz, még azok is, amelyeket már évekkel ezelőtt tanultál.

6 Másodszor továbbra is növeld a kincsedet. Végül is ha véletlenül kiásnál egy értékes drágakövet, vajon egyszerűen zsebre vágnád, és mint aki jól végezte dolgát, továbbállnál? Vagy ásnál még, hogy lássad, találsz-e többet is? Isten Szava tele van az igazság drágaköveivel és aranyrögeivel. Nem számít, mennyit találtál eddig, még többet találhatsz (Róma 11:33). Amint felszínre hozod az igazság egy újabb aranyrögét, megkérdezheted magadtól: „Miért lehet ezt kincsnek tekinteni? Vajon nagyobb betekintést enged Jehova személyiségébe vagy szándékaiba? Vajon valamilyen gyakorlati útmutatást nyújt, amely segíthet Jézus nyomdokait követnem?” Ha ilyen kérdéseken elmélkedsz, az segíteni fog szeretetet kifejlesztened a Jehovától tanult igazságok iránt.

Mutassunk szeretetet az általunk tanított igazságok iránt!

7—8. Többek között hogyan mutathatjuk meg másoknak, hogy szeretjük azokat az igazságokat, amelyeket a Bibliából tanulunk? Mondj példát!

7 Hogyan mutathatjuk ki, hogy szeretjük az Isten Szavából tanult igazságokat, miközben másokat tanítunk? Jézus példáját követve úgy, hogy nagymértékben a Bibliára támaszkodunk, amikor prédikálunk és tanítunk. Nemrég Isten népe az egész világon azt a buzdítást kapta, hogy fokozottabban használja a Bibliát a nyilvános szolgálatában. Mialatt alkalmazod ezt a javaslatot, igyekezz tudatni a házigazdával, hogy magad is értékeled azt, amit megosztasz másokkal a Bibliából (Máté 13:52).

8 Például tavaly a New York-i terrortámadást követően egy testvérnő felolvasta a Zsoltárok 46:2, 12-t azoknak az embereknek, akikkel találkozott a szolgálata során. Először megkérdezte az embereket, hogy miként tudják feldolgozni a tragédiát. Gondosan odafigyelt a válaszukra, kifejezte elismerését, majd ezt kérdezte: „Megmutathatok egy írásszöveget, amely engem igen megvigasztalt ebben a nehéz időszakban?” Csak nagyon kevesen utasították el, és sok jó beszélgetést tudott folytatni. Amikor ugyanez a testvérnő fiatalokkal beszélget, gyakran ezt mondja: „Már ötven éve tanítom a Bibliát, és elmondhatom, hogy nem találkoztam olyan gonddal, amelynek megoldásában ne tudott volna segíteni ez a könyv.” Őszinte, lelkes megközelítéssel megmutathatjuk az embereknek, hogy értékeljük és szeretjük azt, amit Isten Szavából tanulunk (Zsoltárok 119:97, 105).

9—10. Miért fontos használni a Bibliát, amikor válaszolunk annak, aki a hitünkről kérdez?

9 Amikor a hitünkről kérdeznek az emberek, megragadhatjuk a lehetőséget, hogy megmutassuk nekik, mennyire szeretjük Isten Szavát. Kövessük Jézus példáját, és ne egyszerűen a saját gondolatainkra építsük válaszainkat (Példabeszédek 3:5, 6). Inkább használjuk fel a Bibliát a válaszadáskor. Félsz attól, hogy valaki talán olyat kérdez, amire nem tudsz majd válaszolni? Vizsgáljunk meg két gyakorlati lépést, amelyet megtehetsz!

10 Tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy felkészült legyél! Péter apostol ezt írta: „szenteljétek meg a Krisztust mint Urat a szívetekben, mindig készen állva a védelmezésre mindenki előtt, aki a bennetek levő reménység okát követeli tőletek, de ezt szelíd érzülettel és mélységes megbecsülést tanúsítva tegyétek” (1Péter 3:15). Kész vagy megvédeni a hitedet? Ha például valaki tudni akarja, hogy miért nem veszel részt valamilyen Írás-ellenes szokásban, ne elégedj meg annyival, hogy egyszerűen ezt mondod: „Tiltja a vallásom.” Az ilyen válasz azt a benyomást keltheti, hogy hagyod, hogy mások döntsenek helyetted, és ezért bizonyára egy szekta tagja vagy. Jobb, ha azt mondod, hogy „Isten Szava, a Biblia tiltja ezt”, vagy „ezzel megharagítanám Istent”, majd értelmesen magyarázd el, hogy miért (Róma 12:1).

11. Milyen kutatási segédeszköz segíthet készen állnod arra, hogy megválaszold az Isten Szavának igazságaival kapcsolatos kérdéseket?

11 Ha felkészületlennek érzed magad, miért ne szánnál időt arra, hogy tanulmányozd az Érveljünk az Írásokból * című könyvet? Kiválaszthatnál néhány témát, amely valószínűleg fel fog vetődni, és megjegyezhetnél egy-két szentírási gondolatot. Mindig legyen kéznél az Érveljünk könyved és a Bibliád, és használd is mindkettőt. Azt mondhatod, hogy van egy kutatási segédeszközöd, melyet szívesen használsz, amikor szeretnéd megtalálni a Biblia válaszát valamilyen kérdésre.

12. Mit mondhatunk, ha nem tudjuk a választ egy bibliai kérdésre?

12 Fölöslegesen ne aggódj! Egyetlen tökéletlen ember sem tud minden kérdésre válaszolni. Ezért amikor feltesznek egy bibliai kérdést, amelyet nem tudsz megválaszolni, mindig felelhetsz rá így: „Köszönöm, hogy ilyen érdekes kérdést tett fel. Hogy őszinte legyek, nem tudom rá a választ, de biztos vagyok benne, hogy a Biblia foglalkozik ezzel a kérdéssel. Szeretnék utánanézni a Bibliában, ezért meg fogom vizsgálni a kérdését, és visszajövök, hogy feleletet adhassak rá.” Az ilyen őszinte, szerény állásfoglalás alighanem lehetőséget teremt további beszélgetésekre (Példabeszédek 11:2).

Szeressük azokat, akiket tanítunk!

13. Miért kell továbbra is bizakodóan tekintenünk azokra, akiknek prédikálunk?

13 Jézus szeretetet mutatott azok iránt, akiket tanított. Hogyan utánozhatjuk őt ebben? Nem szabad, hogy a körülöttünk levő emberek iránt érzéketlenné váljunk. Teljesen bizonyos, hogy „a mindenható Isten nagy napjának háborúja” egyre közeledik, és az emberek milliárdjai közül sokan meg fognak halni (Jelenések 16:14; Jeremiás 25:33). De nem tudjuk, hogy ki marad életben, és ki hal meg. Erre a jövő derít fényt, és teljes mértékben arra tartozik, akit Jehova kinevezett, vagyis Jézus Krisztusra. Amíg nem születik meg ez az ítélet, minden személyre úgy tekintünk, mint aki Jehova szolgájává válhat (Máté 19:24–26; 25:31–33; Cselekedetek 17:31).

14. a) Hogyan tarthatunk önvizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy mennyire érzünk együtt az emberekkel? b) Milyen gyakorlati módokon mutathatunk ki együttérzést és személyes érdeklődést mások iránt?

14 Jézushoz hasonlóan ezért igyekszünk együtt érezni az emberekkel. Megkérdezhetjük magunktól: „Együtt érzek azokkal, akiket megtévesztettek a világ vallási, politikai és kereskedelmi elemei által alkalmazott ravasz hazugságok és csalások? Ha közömbösnek látszanak az általunk vitt üzenet iránt, vajon igyekszem megérteni, hogy miért éreznek így? Felismerem, hogy én vagy mások, akik jelenleg hűségesen szolgálják Jehovát, egykor hasonlóan éreztek? Ehhez igazítom a prédikálásomat? Vagy elutasítom ezeket az embereket, mivel szerintem reménytelen velük foglalkozni?” (Jelenések 12:9). Amikor az emberek látják, hogy őszintén együtt érzünk velük, valószínűbb, hogy örömmel fogadják majd az üzenetünket (1Péter 3:8). Az együttérzés arra is indíthat, hogy nagyobb érdeklődést mutassunk azok iránt, akikkel a szolgálatunk során találkozunk. Feljegyezhetjük a kérdéseiket és az aggodalmaikat. Amikor visszatérünk, elmondhatjuk nekik, hogy gondolkoztunk azon, amiket az előző beszélgetéskor mondott. Ha pedig valamire éppen szükségük lenne, talán módunkban áll gyakorlati segítséget nyújtani.

15. Miért kell a jót keresnünk az emberekben, és hogyan tehetjük ezt meg?

15 A jót keressük az emberekben, mint Jézus. Egy egyedülálló anyának talán óriási erőfeszítésbe kerül felnevelnie a gyermekeit. Egy férfi azzal küszködik, hogy eltartsa a családját. Egy idős személy érdeklődést mutat a szellemi dolgok iránt. Észrevesszük ezeket a körülményeket azoknál az embereknél, akikkel találkozunk, és ennek megfelelően megdicsérjük őket? Ha így teszünk, azzal közös alapot fektethetünk le, és lehetőséget teremthetünk arra, hogy tanúskodjunk a Királyságról (Cselekedetek 26:2, 3).

Az alázatosság elengedhetetlen a szeretet kimutatásában

16. Miért fontos, hogy szelíden és tisztelettel viselkedjünk azokkal, akiknek prédikálunk?

16 Az általunk tanított emberek iránt érzett szeretet arra fog indítani, hogy megfogadjuk a Biblia bölcs tanácsát: „Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet ellenben épít” (1Korintus 8:1). Jézusnak hatalmas ismerete volt, de sosem vált gőgössé. Ezért amikor a hitedről beszélsz másoknak, kerüld a vitatkozó hangnemet és az önteltséget. Célunk az, hogy elérjük a szíveket, és azokhoz az igazságokhoz vonzzuk az embereket, amelyeket nagyon szeretünk (Kolosszé 4:6). Emlékezz vissza, hogy amikor Péter tanácsot adott a keresztényeknek, hogy álljanak készen a hitük megvédésére, azt is mondta, hogy ezt „szelíd érzülettel és mélységes megbecsülést tanúsítva” tegyék (1Péter 3:15). Ha szelíden és tisztelettel viselkedünk, akkor nagyobb valószínűséggel fogjuk az embereket ahhoz az Istenhez vonzani, akit szolgálunk.

17—18. a) Hogyan reagáljunk, ha bírálják igehirdetői képesítésünket? b) Miért nem nélkülözhetetlen az ókori bibliai nyelvek ismerete a Biblia tanulmányozóinak?

17 Nincs szükség arra, hogy ismeretünkkel vagy iskolázottságunkkal gyakoroljunk hatást az emberekre. Ha a területeden némelyek nem akarnak meghallgatni senkit, akinek nincs egyetemi diplomája vagy végzettsége, ne hagyd, hogy a viselkedésük elkedvetlenítsen. Jézus nem vette figyelembe azt a kifogást, hogy ő nem járta ki korának nagyra becsült rabbinikus iskoláit; és nem hódolt be az elterjedt előítéleteknek azzal, hogy hatalmas tudásával igyekezzen hatást gyakorolni az emberekre (János 7:15).

18 Az alázatosság és a szeretet sokkal fontosabb Isten szolgáinak, mint az, hogy milyen az iskolai végzettségük. A nagy Oktató, Jehova tesz képessé bennünket a szolgálatra (2Korintus 3:5, 6). Bármit mondjon is némelyik egyházi vezető, nem kell megtanulnunk ókori bibliai nyelveket ahhoz, hogy Isten Szavának tanítói legyünk. Jehova úgy ihlette a Bibliát, hogy olyan világos, érthető nyelvezettel legyen leírva, amelyből gyakorlatilag mindenki meg tudja érteni a Biblia drága igazságait. Ezek az igazságok nem változtak, pedig több száz nyelvre lefordították őket. Ezért az ókori nyelvek ismerete — bár néha hasznos — nem nélkülözhetetlen. Továbbá a nyelvi tudásból fakadó büszkeség miatt az ember elveszítheti azt a fontos tulajdonságot, amely nélkülözhetetlen az igaz keresztényeknek: ez a taníthatóság (1Timóteus 6:4).

19. Milyen értelemben alázatos munka a keresztény szolgálatunk?

19 Nem lehet kétségünk afelől, hogy keresztény szolgálatunk olyan munka, amelyhez alázatra van szükség. Rendszeresen kitesszük magunkat ellenállásnak, közönynek, sőt még üldözésnek is (János 15:20). De azáltal, hogy hűségesen szolgálunk, létfontosságú munkát végzünk. Ha továbbra is alázatosan szolgálunk másokat ebben a munkában, akkor utánozzuk azt a szeretetet, amelyet Jézus Krisztus mutatott ki az emberek iránt. Fontoljuk meg: Ha ezer közönyös vagy ellenséges személynek kellene prédikálnunk azért, hogy egyetlen juhszerű személlyel találkozzunk, vajon nem érné meg az erőfeszítést? De bizony megérné! Ezért azzal, hogy állhatatosan munkálkodunk, és sosem adjuk fel, hűségesen szolgáljuk azokat a juhszerű embereket, akiket még el kell érnünk. Kétségtelen, hogy Jehova és Jézus biztosítani fogja, hogy még sok ilyen értékes személyt találjunk, és segítsünk nekik, mielőtt eljön a vég (Aggeus 2:7NW).

20. Többek között hogyan taníthatunk példamutatásunk által?

20 Ha példamutatás által tanítunk, akkor szintén kimutatjuk, hogy készségesen szolgálunk másokat. Például meg akarjuk tanítani az embereknek, hogy Jehova, „a boldog Isten” szolgálata a lehető legjobb, legkielégítőbb életút (1Timóteus 1:11). Amint megfigyelik a viselkedésünket és szomszédainkkal, iskolatársainkkal és munkatársainkkal való bánásmódunkat, vajon azt látják, hogy boldogok és elégedettek vagyunk? Ehhez hasonlóan, megtanítjuk a bibliatanulmányozóinknak, hogy a keresztény gyülekezet a szeretet oázisa ebben a rideg, kegyetlen világban. Vajon tanulmányozóink könnyen észreveszik, hogy mindenkit szeretünk a gyülekezetben, és keményen dolgozunk, hogy megőrizzük a békét egymás között? (1Péter 4:8).

21—22. a) Milyen lehetőségek nyílhatnak meg előttünk, ha önvizsgálatot tartunk a szolgálatunkról? b) Mit fognak tárgyalni bizonyos cikkek Az Őrtorony következő számában?

21 Az, hogy készséges szellemmel szolgálunk, időnként arra indíthat bennünket, hogy önvizsgálatot tartsunk. Mindezt őszintén téve, sokan úgy találják, hogy ki tudják terjeszteni a szolgálatukat azáltal, hogy teljes időben szolgálnak, vagy oda költöznek, ahol nagyobb a szükség. Mások úgy döntöttek, hogy megtanulnak egy idegen nyelvet, hogy a saját környékükön szolgálják a bevándorlók egyre növekvő közösségét. Ha valamelyik lehetőség nyitva áll előtted, gondosan, imádságos szellemben fontold meg. Ha a szolgálat van az életünk középpontjában, akkor az sok örömet, megelégedést és elmebeli békét eredményez (Prédikátor 5:12).

22 Minden módon igyekezzünk továbbra is utánozni Jézus Krisztust azzal, hogy szeretetet fejlesztünk ki az igazságok iránt, amelyeket tanítunk, és az emberek iránt, akiket tanítunk. Ha kifejlesztjük és ápoljuk a szeretetet ebben a két vonatkozásban, az segít majd, hogy jól megalapozzuk azt, hogy Krisztushoz hasonló tanítókká váljunk. Hogyan építhetünk azonban erre az alapra? Az Őrtorony következő számának egyik cikksorozata tárgyalni fog olyan tanítási módszereket, amelyeket Jézus alkalmazott.

[Lábjegyzet]

^ 11. bek. Jehova Tanúi kiadványa.

Hogyan válaszolnál?

• Mi bizonyítja azt, hogy Jézusnak a tanítóként mutatott példája nem túl magasztos ahhoz, hogy utánozni tudjuk?

• Hogyan mutathatjuk ki, hogy szeretjük azokat az igazságokat, amelyeket aBibliából tanulunk?

• Miért fontos, hogy alázatosak maradjunk, amint egyre több ismeretre teszünk szert?

• Többek között hogyan mutathatunk szeretetet azok iránt az emberek iránt, akiket igyekszünk tanítani?

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 16. oldalon]

Tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy felkészült legyél!

[Képek a 16., 17. oldalon]

Ha kincsként őrzöd „Isten ismeretét”, akkor hatékonyan tudod használni a Bibliát

[Kép a 18. oldalon]

Szeretetet mutatunk az emberek iránt azzal, ha elmondjuk nekik a jó hírt