Emlékszel rá?

Értékeléssel olvastad Az Őrtorony legutóbbi számait? Nos, lássuk, tudsz-e válaszolni a következő kérdésekre:

• Mi az együttérzés, és miért kell a keresztényeknek kimutatniuk ezt a tulajdonságot?

Az együttérzés képessé tesz arra, hogy egy másik ember helyébe képzeljük magunkat, például úgy, hogy egy másik személy fájdalmát érezzük a saját szívünkben. A keresztények azt a tanácsot kapják, hogy tanúsítsanak ’rokonérzést, testvéri vonzalmat és könyörületet’ (1Péter 3:8). Jehova példát mutat abban, hogy miként legyünk együtt érzők (Zsoltárok 103:14; Zakariás 2:12, Újfordítású revideált Biblia [2:8]). Hallgatással, megfigyeléssel és a képzelőerőnk megmozgatásával javíthatunk ezen a képességünkön. (4/15 24—6. oldal.)

• Miért kell a testi fogyatékosságok felszámolása előtt szellemi gyógyulásnak végbemennie ahhoz, hogy igazán boldogok legyünk?

Sok fizikailag egészséges ember boldogtalan, ki sem látszik a gondokból. Ezzel szemben számos testi fogyatékos keresztény ma boldogan szolgálja Jehovát. Azoknak, akik hasznot merítenek a szellemi gyógyításból, lehetőségük lesz rá, hogy az új világban meglássák a testi fogyatékosság megszüntetését. (5/1 6—7. oldal.)

• Miért hasonlította a Héberek 12:16 Ézsaut egy paráznához?

Ez a bibliai beszámoló azt mutatja, hogy Ézsau azonnali kielégülésre vágyott, és lenézte a szent dolgokat. Manapság, ha valaki engedi, hogy ilyen gondolkodásmód fejlődjön ki benne, az oda vezethet, hogy súlyos bűnöket kövessen el, például paráznaságot. (5/1 10—1. oldal.)

• Ki volt Tertullianus, és miről vált ismertté?

Író és teológus volt, aki az i. sz. II. és III. században élt. Arról ismert, hogy számos irodalmi művet írt a névleges kereszténység védelmében. Eközben bizonyos eszmékkel és a filozófiai megközelítéssel téves tantételeket alapozott meg, ilyen például a Háromság tantétele. (5/15 29—31. oldal.)

• Miért nem csak a gének felelősek a betegségekért, bizonyos viselkedésformákért és a halálért?

Tudósok szerint bizonyítékok vannak rá, hogy több betegség is genetikai okokra vezethető vissza, és némelyek úgy vélik, hogy bizonyos viselkedésformákért is a gének felelősek. A Biblia azonban feltárja az emberiség eredetét, s elmondja, hogyan kezdett a bűn és a tökéletlenség hatással lenni az emberiségre. Bár a génjeink is szerepet játszhatnak a személyiségünk formálásában, óriási hatással van ránk a tökéletlenségünk és a környezetünk is. (6/1 9—11. oldal.)

• Mit mutat az egyiptomi Oxyrhynchusban talált papírusztöredék Isten nevének használatáról?

A Jób 42:11, 12-nek ez a töredéke, mely a görög Septuagintából származik, tartalmazza a tetragrammát (azt a négy héber betűt, mely Isten nevét jelzi). Ez további bizonyítéka annak, hogy Isten neve héberül benne volt a Keresztény Görög Iratok írói által oly gyakran idézett Septuagintában. (6/1 30. oldal.)

• A Római Birodalom erőszakos és véres gladiátorviadalai korunk mely látványos sportjaihoz hasonlítanak?

Nemrégiben a római Colosseumban rendeztek egy kiállítást, melyen az ókori gladiátorjátékok modern kori megfelelői voltak láthatók. Egyebek között olyan videoklipeket lehetett megtekinteni, melyek bikaviadalokról, hivatásos ökölvívó-mérkőzésekről, autó- és motorversenyekről, valamint korunk más sporteseményeinek látványos küzdelmeiről készültek. A korai keresztények tudták, hogy Jehova nem szereti sem az erőszakot, sem az erőszakos embereket. A mai keresztényeknek is így kell érezniük (Zsoltárok 11:5, Úf.). (6/15 29. oldal.)

• Mit tanulhatunk Ezsdrás példájából, miközben igyekszünk hatékony tanítók lenni?

Az Ezsdrás 7:10 (NW) négy dologra tér ki, melyet Ezsdrás megtett, és amelyet nekünk is igyekeznünk kell megvalósítani. Ez a vers ezt írja: „Ezsdrás pedig [1.] felkészítette szívét arra, [2.] hogy Jehova törvényéhez forduljon tanácsért, [3.] cselekedje azt, és [4.] rendelkezést meg igazságot tanítson Izraelben.” (7/1 20. oldal.)

• Milyen két tevékenységben fedjék be a fejüket a keresztény nők?

Van, amikor az otthonukban kell ezt megtenniük. Azzal, hogy befedik a fejüket, elismerik, hogy a férjük felelőssége az, hogy képviselje a családot imában, és bibliai oktatást nyújtson. Ezenkívül előfordul, hogy a gyülekezeti tevékenységek során kell befedniük a fejüket. Ezzel mutatják ki annak elismerését, hogy a Szentírás a megkeresztelt férfiakat hatalmazza fel a tanításra és vezetésre (1Korintus 11:3–10). (7/15 26—7. oldal.)

• Miért gondolják úgy a keresztények, hogy a jóga több mint testedzés, sőt még veszélyes is?

A jógának mint önfegyelmezésnek az a célja, hogy egybeolvassza a személyt egy természetfölötti szellemmel. Isten nem helyesli azt, hogy a jógához hozzátartozik az önkéntelen gondolkodási folyamat leállítása (Róma 12:1, 2). A jóga kiteheti az embert a spiritizmus és okkultizmus veszélyeinek (5Mózes 18:10, 11). (8/1 20—2. oldal.)