Utánozzuk a nagy Tanítót!

’Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá embereket, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek’ (MÁTÉ 28:19, 20).

1—2. a) Milyen értelemben vagyunk mind tanítók? b) Milyen rendkívüli tanítói felelősségük van az igaz keresztényeknek?

TANÍTÓ vagy? Bizonyos értelemben mind tanítók vagyunk. Minden alkalommal tanítunk, amikor útbaigazítunk valakit, aki eltévedt, amikor megmutatjuk egy munkatársunknak, hogyan kell elvégezni egy feladatot, vagy amikor elmagyarázzuk egy kisgyereknek, hogyan kösse meg a cipőfűzőjét. Biztos te is némi megelégedést érzel, amikor így segíteni tudsz másoknak.

² Az igaz keresztényeknek rendkívüli tanítói felelősségük van. Az a megbízatásunk, hogy ’tanítvánnyá tegyünk embereket, és tanítsuk őket’ (Máté 28:19, 20). A gyülekezetben is van lehetőségünk tanítani. Arra alkalmas férfiak vannak kinevezve, hogy ’pásztorokként és tanítókként’ szolgáljanak a gyülekezet építésére (Efézus 4:11–13). Az érett asszonyoknak a mindennapi keresztényi tevékenységeik végzése során ’jóra kell tanítaniuk’ a fiatalabb asszonyokat (Titusz 2:3–5). Mindannyian arra kapunk ösztönzést, hogy buzdítsuk hívőtársainkat, és úgy fogadhatjuk meg ezt az intést, ha a Bibliából építő gondolatokat osztunk meg másokkal (1Tesszalonika 5:11). Micsoda kiváltság, hogy Isten Szavának tanítói lehetünk, és olyan szellemi értékeket adhatunk át másoknak, amelyek tartós áldásokat eredményeznek!

3. Hogyan válhatunk ügyesebb tanítókká?

³ De hogyan válhatunk ügyesebb tanítókká? Elsősorban úgy, hogy utánozzuk a nagy Tanítót, Jézust. „De hát hogyan tudnánk utánozni Jézust? — vetheti fel valaki. — Hiszen ő tökéletes volt!” Az igaz, hogy nem lehetünk tökéletes tanítók. De a képességeinktől függetlenül törekedhetünk arra, hogy utánozzuk Jézus tanítási módját. Beszéljük most meg, hogy miként tudunk alkalmazni négy olyan módszert, amellyel ő is élt, tudniillik az egyszerűséget, a hatékony kérdéseket, a logikus érvelést és a találó szemléltetéseket.

Tanítsunk egyszerűen!

4—5. a) Miért mondhatjuk, hogy az egyszerűség a bibliai igazság egyik fő jellemzője? b) Miért fontos, hogy odafigyeljünk a szóhasználatunkra, ha egyszerűen szeretnénk tanítani?

⁴ Isten Szavának alapigazságai nem bonyolultak. Jézus egyszer így imádkozott: „Nyilvánosan dicsérlek, Atyám . . . , mert elrejtetted ezeket a bölcsek és a műveltek elől, és a kiskorúaknak kinyilatkoztattad őket” (Máté 11:25). Jehova azoknak nyilatkoztatja ki a szándékait, akiknek őszinte és alázatos a szívük (1Korintus 1:26–28). Ennélfogva az egyszerűség a bibliai igazság egyik fő jellemzője.

⁵ Hogyan taníthatunk egyszerűen, amikor házi bibliatanulmányozást vezetünk, vagy újralátogatásokat végzünk az érdeklődőknél? Nos, mit tanultunk a nagy Tanítótól? Jézus úgy tette érthetővé mondanivalóját a hallgatói számára, akik közül sokan „iskolázatlan és átlagos emberek” voltak, hogy egyszerű nyelvezetet használt, amelyet fel tudtak fogni (Cselekedetek 4:13). Az egyszerű tanítás egyik legfontosabb előfeltétele tehát az, hogy figyeljünk oda  a szóhasználatunkra. Nem kell hangzatos szavakat vagy kifejezéseket használnunk azért, hogy Isten Szavának igazsága meggyőzőbbnek hasson. Az ilyen „magasröptű beszéd” zavarba hozhat másokat, különösen azokat, akik kevésbé iskolázottak, vagy akiknek szerényebbek az adottságaik (1Korintus 2:1, 2). Jézus példája azt igazolja, hogy a körültekintően megválasztott, egyszerű szavak képesek erőteljesen közvetíteni az igazságot.

6. Mit tehetünk, hogy ne halmozzuk el a bibliatanulmányozót túl sok ismerettel?

⁶ Ha egyszerűen akarunk tanítani, arra is ügyelnünk kell, hogy ne halmozzuk el a bibliatanulmányozót túl sok ismerettel. Jézus figyelembe vette a tanítványai korlátait (János 16:12). Mi is legyünk tekintettel a tanulmányozóra. Amikor például az Ismeret, amely örök élethez vezet * című könyvből tanulmányozunk valakivel, nem kell minden részletet elmagyaráznunk. Arra sincs szükség, hogy végigrohanjunk az anyagon, mintha egy bizonyos mennyiség átvétele lenne a legfontosabb. Bölcsebb, ha a tanulmányozó szükségletei és képességei határozzák meg a tanulmányozás iramát. Az a célunk, hogy segítsünk a tanulmányozónak Krisztus tanítványává és Jehova imádójává válni. Szenteljünk annyi időt, amennyit csak kell annak, hogy az érdeklődő tanulmányozó világosan megértse, amit tanul. Így az igazság talán megérinti a szívét, és tettekre indítja majd (Róma 12:2).

7. Mely javaslatok lehetnek a segítségünkre, hogy egyszerűen tanítsunk, amikor előadásokat tartunk a gyülekezetben?

⁷ Amikor előadásokat tartunk a gyülekezetben, főleg ha újak is vannak a hallgatók között, hogyan érhetjük el, hogy beszédünk „könnyen érthető” legyen? (1Korintus 14:9). Tekintsünk át három javaslatot, mely segítségünkre lehet. Először: magyarázz el minden kevéssé ismert kifejezést, amelyet használnod kell. Az Isten Szavából szerzett ismeret sajátos szókincset hoz magával. Ha olyan kifejezéseket használunk, mint például „a hű és értelmes rabszolga”, „más juhok” és „Nagy Babilon”, előnyös lehet, ha megmagyarázzuk őket néhány egyszerű szóval, mely tisztázza a jelentésüket. Másodszor: ne legyünk bőbeszédűek. Ha túl sok szót használunk, és túl választékosan fejezzük ki magunkat, elveszíthetjük a hallgatóságunk érdeklődését. Úgy lesz világos a kifejezésmódunk, ha kihagyjuk a fölösleges szavakat és kifejezéseket. Harmadszor: ne akarjunk túl sok anyagot átvenni. Kutatás közben talán sok érdekes részletre bukkanunk. De az a legjobb, ha néhány főpont köré csoportosítjuk az anyagot, és csak olyan információt veszünk bele az előadásunkba, amely ezeket a pontokat támogatja, és amelyet érthetően ki tudunk fejteni a kiszabott idő alatt.

Kérdezzünk ügyesen!

8—9. Hogyan választhatunk olyan kérdést, amely a házigazda érdeklődési köréhez igazodik? Mondj példákat!

⁸ Emlékezzünk rá, hogy Jézus mesterien feltett kérdéseivel véleménynyilvánításra késztette a tanítványait, gondolkodásra ösztönözte őket. Kérdéseivel Jézus finoman elérte és meg is érintette a szívüket (Máté 16:13, 15; János 11:26). Hogyan kérdezhetünk ügyesen, Jézushoz hasonlóan?

⁹ Amikor házról házra prédikálunk, kérdésekkel felkelthetjük az emberek érdeklődését, és ezzel lehetőséget teremthetünk arra, hogy Isten Királyságáról beszéljünk. Hogyan választhatunk olyan kérdést, amely a házigazda érdeklődési köréhez igazodik? Nézzünk körül! Amikor közeledünk egy házhoz, figyeljük meg a  környezetét! Játékok vannak az udvaron, tehát gyerekek is laknak itt? Ha igen, ezt kérdezhetjük: „Gondolkodott már azon, hogy milyen lesz a világ, mire a gyerekei felnőnek?” (Zsoltárok 37:10, 11). Sok zár van a bejárati ajtón, vagy látunk riasztóberendezést? Akkor a következő kérdést tehetjük fel: „Gondolja, hogy egyszer eljön az az idő, amikor biztonságban érezhetjük magunkat otthon és az utcán?” (Mikeás 4:3, 4). Van feljáró tolókocsinak? Megkérdezhetjük: „Vajon eljön az a nap, amikor mindenki egészséges lesz?” (Ézsaiás 33:24). Számos javaslatot találhatunk az Érveljünk az Írásokból * című könyvben.

10. Hogyan tudjuk kérdésekkel ’kimeríteni’ a bibliatanulmányozó szívében rejlő gondolatokat és érzéseket, de mire ügyeljünk mindig?

¹⁰ Hogyan kérdezhetünk ügyesen a bibliatanulmányozásokon? Jézustól eltérően mi nem látunk bele mások szívébe. Ám tapintatos és tisztánlátásra valló kérdésekkel ’kimeríthetjük’ a tanulmányozó szívében rejlő gondolatokat és érzéseket (Példabeszédek 20:5). Például tegyük fel, hogy az Ismeret könyvből az „Amiért az Istennek tetsző élet boldogságot hoz” című fejezetet tanulmányozzuk. Ebben szó van arról, hogy mi Isten véleménye a becstelenségről, a paráznaságról és egyéb kérdésekről. Lehet, hogy a tanulmányozó helyesen válaszol a megadott kérdésekre, de vajon egyet is ért azzal, amit tanul? Megkérdezhetjük tőle: „Szerinted ésszerű az, ahogyan Jehova ezekről a szokásokról vélekedik?” „Hogyan tudnád alkalmazni ezeket a bibliai alapelveket az életedben?” De mindig ügyeljünk arra, hogy tartsuk tiszteletben a tanulmányozó méltóságát. Nem szeretnénk olyan kérdéseket feltenni, amelyekkel zavarba hoznánk vagy megbántanánk őt (Példabeszédek 12:17).

11. Hogyan érhetnek el eredményeket a nyilvános szónokok kérdésekkel?

¹¹ A nyilvános szónokok is érhetnek el eredményeket kérdésekkel. A szónoki kérdések (amelyekre nem várunk hangos választ) gondolkodásra ösztönözhetik a hallgatókat. Jézus alkalmanként ilyen kérdéseket tett fel (Máté 11:7–9). Ezenkívül az előadó a bevezető szavai után kérdésekkel vázolhatja a főpontokat, amelyeket ki fog fejteni. Például ezt mondhatná: „Mai beszélgetésünk során a következő kérdésekre keresünk választ: . . .” A befejezésben pedig a főpontok ismétléséül visszautalhat ezekre a kérdésekre.

12. Mondj egy példát arra, hogy a keresztény vének hogyan tudnak kérdésekkel segíteni egy hívőtársuknak, hogy vigaszt merítsen Isten Szavából!

¹² Pásztori munkájuk során a keresztény vének kérdésekkel segíthetnek egy ’lehangolt léleknek’, hogy vigaszt merítsen Jehova Szavából (1Tesszalonika 5:14). Például ha valaki elcsüggedt, egy vén a Zsoltárok 34:19-re irányíthatja a figyelmét, mely így szól: „Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.” A letört személynek látnia kell, hogy ez személyesen rá is vonatkozik, ezért a vén megkérdezheti: „Kikhez van közel Jehova? Szoktad néha megtört szívűnek vagy sebhedt lelkűnek érezni magad? Ha a Biblia szerint Jehova közel van az ilyen emberekhez, akkor ugye ez azt jelenti, hogy hozzád is közel van?” Az ilyen kedves biztatás erőt önthet a csüggedt személybe (Ézsaiás 57:15).

Logikus érvelés

13—14. a) Hogyan érvelhetünk egy olyan embernek, aki azért nem hisz Istenben, mert nem látja őt? b) Miért ne számítsunk arra, hogy mindenkit sikerül meggyőznünk?

¹³ Azt szeretnénk, ha a szolgálatunk során  sikerülne helytálló, meggyőző érveléssel elérni az emberek szívét (Cselekedetek 19:8; 28:23, 24). Ez vajon azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk bonyolult logikával érvelni, hogy meggyőzzünk másokat Isten Szavának az igaz voltáról? Szó sincs róla. A helyes érvelés nem feltétlenül bonyolult. Gyakran nagyon hatékonyak az egyszerűen tálalt, logikus érvek. Figyeljünk meg egy példát!

¹⁴ Hogyan válaszolhatunk, amikor valaki azt mondja, hogy azért nem hisz Istenben, mert nem látja őt? Az ok-okozat természeti törvényével érvelhetünk. Látva az okozatot, elfogadjuk, hogy lennie kell oknak is. Ezt mondhatjuk: „Ha egy félreeső helyen egy jól megépített házra bukkanna, amely tele van élelemmel (ez az okozat), azonnal elfogadná, hogy valaki (ez az ok) építette a házat, és megtöltötte a kamráját ennivalóval. Ugyanígy, amikor látjuk a természetben a tervezésre utaló jeleket és a föld »kamrájában« levő sok-sok élelmet (ez az okozat), nem ésszerű-e elfogadni, hogy Valaki (az ok) létrehozta mindezt?” A Biblia egyszerű érvelése világosan rámutat erre: „Természetesen minden házat készít valaki, de aki mindent elkészített, Isten az” (Héberek 3:4). De bármilyen megcáfolhatatlanok is az érveink, nem mindenkit sikerül meggyőznünk. A Biblia arra emlékeztet, hogy csak azok lesznek hívők, akik ’helyesen viszonyulnak’ az örök élethez (Cselekedetek 13:48; 2Tesszalonika 3:2).

15. Milyen érvelési menettel emelhetjük ki Jehova tulajdonságait és eljárásmódjait, és mely két példa mutatja, hogy miként alkalmazhatjuk ezt a módszert?

¹⁵ Akár a szántóföldi szolgálatban tanítunk, akár a gyülekezetben, logikus érveléssel kiemelhetjük Jehova tulajdonságait és eljárásmódjait. Különösen hatásos az az érvelési menet, melyet Jézus alkalmazott olykor, és amelynek a „mennyivel inkább” kifejezés a kulcsa (Lukács 11:13; 12:24). Mivelhogy ez a fajta érvelés ellentétre épül, mély nyomot hagyhat a hallgatókban. A pokoltűz tanításának képtelen voltát így leplezhetjük le: „Egyetlen szerető apa sem büntetné meg úgy a gyermekét, hogy tűzbe tartja annak kezét. Mennyivel visszataszítóbb lehet a pokoltűznek még a gondolata is szerető égi Atyánknak!” (Jeremiás 7:31). Ha azt szeretnénk megtanítani, hogy Jehova egyénenként törődik a szolgáival, így érvelhetünk: „Ha Jehova a sok milliárd csillag mindegyikét név szerint ismeri, mennyivel jobban kell hogy törődjön az emberekkel, akik szeretik őt, és akiket Fiának drága vérén vásárolt meg!” (Ézsaiás 40:26; Cselekedetek 20:28). Ilyen meggyőző érveléssel sikerülhet elérnünk mások szívét.

Találó szemléltetések

16. Miből adódik a szemléltetések értéke a tanításban?

¹⁶ A jó szemléltetések fűszerezik és kívánatosabbá teszik azt, amit tanítunk. Miből adódik a szemléltetések értéke a tanításban? Egy tanár megjegyezte: „Az elvont gondolkodás képessége az egyik legbonyolultabb emberi teljesítmény.” A szemléltetések sokatmondó képeket idéznek fel bennünk, így segítenek, hogy jobban megértsük az új gondolatokat. Jézus kiválóan alkalmazta a szemléltetéseket (Márk 4:33, 34). Nézzük meg, hogyan élhetünk ezzel a tanítási módszerrel!

17. Mely négy szempont járul hozzá, hogy jó legyen egy szemléltetés?

¹⁷ Mitől jó egy szemléltetés? Először is, illenie kell a hallgatókhoz, olyan elemekből kell felépülnie, amelyeket azonnal megértenek. Tudjuk, hogy Jézus sok szemléltetésének a témáját a hallgatói mindennapi életéből merítette. Másodszor, a szemléltetésnek megfelelő párhuzamban kell lennie a közölni kívánt gondolattal. Ha a hasonlat erőltetett, a szemléltetés csak elvonja a hallgatók figyelmét. Harmadszor, a szemléltetés ne legyen túlzsúfolva szükségtelen részletekkel. Emlékezzünk rá, hogy Jézus belefoglalta szemléltetéseibe a szükséges részleteket, de nem említett lényegtelen mozzanatokat. Negyedszer, amikor elmondunk egy szemléltetést, ügyeljünk rá, hogy világos legyen az alkalmazása, különben előfordulhat, hogy némelyek nem értik meg a lényegét.

18. Hogyan találhatunk ki megfelelő szemléltetéseket?

¹⁸ Hogyan találhatunk ki megfelelő szemléltetéseket? Nem szükséges hosszú, alaposan  kidolgozott történeteket kiötlenünk. Nagyon hatásosak lehetnek a rövid szemléltetések. Egyszerűen próbálj meg példákat felidézni a szóban forgó témával kapcsolatban. Például tegyük fel, hogy Isten megbocsátásáról beszélünk, és szeretnénk szemléltetni a Cselekedetek 3:19-ben kifejezett gondolatot, hogy Jehova ’eltörli’ a tévedéseinket. Ez már önmagában is élénk szókép, de milyen konkrét példával szemléltethetnénk a lényegét? Talán egy radírral? Vagy szivaccsal? Mondhatnánk például ezt: „Amikor Jehova megbocsátja a bűneinket, az olyan, mintha fogna egy szivacsot (vagy radírt), és letörölné őket.” Egy ilyen egyszerű szemléltetés lényegét könnyű megérteni.

19—20. a) Hol találhatunk jó szemléltetéseket? b) Mondj néhány példát a hatásos szemléltetésekre, amelyek megjelentek a kiadványainkban! (Lásd a bekeretezett részt is.)

¹⁹ Hol találhatunk megfelelő szemléltetéseket, köztük életből vett példákat? Saját életünkből is meríthetünk témát, vagy hívőtársaink körülményeiből és élményeiből. Sok más forrásból is választhatunk témát a szemléltetésekhez, például az élővilágból, az élettelen dolgok vagy a háztartási eszközök közül, és egy friss eseményt is alapul vehetünk, amelyről a környéken mindenki hallott. Sokat számít a jó szemléltetések keresésénél, hogy figyelünk-e, ’gondosan megszemlélve’ a körülöttünk levő mindennapi dolgokat (Cselekedetek 17:22, 23). Egy szónoklattannal foglalkozó kézikönyvben ezt olvashatjuk: „Az a szónok, aki megfigyeli az emberek életét és különféle tevékenységeit, mindenféle emberrel elbeszélget, behatóan vizsgálja a dolgokat, és addig kérdez, amíg megérti azokat, hatalmas szemléltető anyagot gyűjt össze, mely kapóra jön neki, amikor szüksége van rá.”

²⁰ Bőséggel találhatók még hatásos szemléltetések Az Őrtorony és az Ébredjetek! folyóiratban, valamint Jehova Tanúi más kiadványaiban. Sokat tanulhatunk abból, ha megfigyeljük, hogyan alkalmazzák ezek a kiadványok a szemléltetéseket. * Vegyük például az Ismeret könyv 17. fejezetének a 11. bekezdésében használt szemléltetést. A gyülekezetben levő egyéniségek sokféleségét az úton haladó sokféle járműhöz hasonlítja. Miért jó ez a szemléltetés? Megfigyelhető, hogy egy hétköznapi életből vett példán alapul, nagyon jól párhuzamba hozható a közölni kívánt gondolattal, és világos az alkalmazása. Amikor tanítunk, felhasználhatjuk a nyomtatásban megjelent szemléltetéseket, és esetleg a bibliatanulmányozó szükségleteihez vagy az előadásunkhoz igazíthatjuk őket.

21. Milyen áldások fakadnak abból, hogy Isten Szavának eredményes tanítói vagyunk?

²¹ Nagyszerű áldásokkal jár, ha eredményes tanítók vagyunk. Amikor tanítunk, megosztunk valamit másokkal; önmagunkból adunk, hogy segítsünk nekik. Ez a fajta adakozás boldogságot eredményez, hiszen a Biblia kijelenti: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35). Mivel mi Isten Szavának tanítói vagyunk, az örömünk abból fakad, hogy valami igazán és tartósan értékeset adhatunk át másoknak: a Jehováról szóló ismeretet. Annak tudata is megelégedéssel tölthet el, hogy a nagy Tanítót, Jézus Krisztust utánozzuk.

[Lábjegyzetek]

Emlékszel rá?

• Hogyan taníthatunk egyszerűen, amikor bibliatanulmányozást vezetünk, illetve amikor előadást tartunk a gyülekezetben?

• Hogyan kérdezhetünk ügyesen, amikor házról házra prédikálunk?

• Hogyan emelhetjük ki logikus érveléssel Jehova tulajdonságait és eljárásmódjait?

• Hol találhatunk megfelelő szemléltetéseket?

[Tanulmányozási kérdések]

 [Kiemelt rész/kép a 23. oldalon]

Emlékszel ezekre a szemléltetésekre?

Csupán néhány hatásos szemléltetést közlünk itt. Arra buzdítunk, hogy nézz utána a forrásanyagnak, és figyeld meg, hogyan emelte ki a szemléltetés a szóban forgó gondolatot.

• A légtornászok és a korcsolyázó párok mutatványaihoz hasonlóan a jó házasság is nagyrészt a jó társon múlik (Az Őrtorony, 2001. május 15., 16. oldal).

• Érzéseid kifejezését ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor odadobsz valakinek egy labdát. Gyöngéden is odadobhatod, de olyan erővel is hajíthatod, hogy a társad megsérüljön (Ébredjetek!, 2001. január 8., 10. oldal).

• A szeretet kifejezésének a tanulása hasonlít egy új nyelv tanulásához (Az Őrtorony, 1999. február 15., 18. és 22—3. oldal).

• Az öröklött bűnt ahhoz hasonlíthatjuk, mint amikor egy számítógép fájljait tönkreteszi egy vírus (Van-e Teremtő, aki törődik veled?, 156. oldal).

• A spiritizmus úgy hasznos a démonoknak, ahogy a csalétek a vadászoknak: vonzza a zsákmányt (Ismeret, amely örök élethez vezet, 111. oldal).

• Ahogy Jézus megmenti Ádám leszármazottait, azt ahhoz hasonlíthatjuk, mint amikor egy gazdag jótevő kifizeti egy gyár adósságát (melynek egy tisztességtelen igazgató az oka), és a gyár újra kinyit, sok-sok alkalmazottjának a javára (Az Őrtorony, 1991. február 15., 13. oldal).

• Ahogy a művészeti alkotásokat kedvelő emberek sok munkát fektethetnek abba, hogy restauráljanak egy súlyosan sérült műalkotást, ugyanúgy Jehova is elnézi tökéletlenségeinket, meglátja bennünk a jót, és végül tökéletessé tesz, vagyis olyan állapotba hoz, amilyet Ádám elveszített (Az Őrtorony, 1990. február 15., 22. oldal).

[Képek a 20. oldalon]

Az igaz keresztények Isten Szavának tanítói

[Kép a 21. oldalon]

A vének kérdésekkel segíthetnek hívőtársaiknak, hogy vigaszt merítsenek Isten Szavából