Vigasz ezekben a válságos időkben

MANAPSÁG a hírek nem éppen vigasztalóak. Valaki egyszer ezt írta: „A mai események annyira nyomasztóak, hogy sokszor felmerül az emberben, meg merje-e nézni a hatórási híradót.” A világ telis-tele van háborúval, terrorcselekményekkel, szenvedéssel, bűnözéssel és betegségekkel — olyan bajokkal, melyek nemsokára talán minket is közvetlenül érintenek, ha nem érintettek már.

A Biblia pontosan megjövendölte ezeket az állapotokat. A mi időnket jellemezve Jézus azt mondta, hogy nagy háborúk, járványos betegségek, élelmiszerhiányok és földrengések lesznek (Lukács 21:10, 11). Pál apostol hasonlóképpen írt ’válságos időkről, amelyekkel nehéz lesz megküzdeni’, amikor is az emberek vadak, pénzszeretők, a jóságot nem szeretők lesznek, és ezt az időszakot „utolsó napoknak” nevezte (2Timóteus 3:1–5).

Tehát a világ állapotáról szóló hírek némileg hasonlítanak a Biblia jövendöléséhez. De a hasonlóság itt véget is ér, mivel a Bibliában olyan dolgokról olvashatunk, amilyenekről a hírek nem beszélnek. Isten ihletett Szava által megérthetjük nemcsak azt, hogy miért van ennyi gonoszság, hanem azt is, hogy mit hoz a jövő.

 Hogyan tekinti Isten a gonoszságot?

A Bibliából megtudhatjuk, hogyan tekinti Isten napjaink lesújtó állapotát. Bár ő előre látta a mai nehézségeket, nem helyesli a dolgok állapotát, és nem is szándékozik a végtelenségig elnézni. János apostol azt írta, hogy „Isten szeretet” (1János 4:8). Jehova gondosan törődik az emberekkel, és helytelenít mindenféle rosszat. Éppen ezért jól tesszük, ha Istenhez fordulunk vigaszért, hiszen ő jó és könyörületes, van hatalma, és szándékában is áll eltörölni a gonoszságot a földről. A zsoltáríró ezt írta Isten kinevezett égi Királyáról: „megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője. Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja; az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében” (Zsoltárok 72:12–14).

Sajnáljuk azokat, akik szenvednek? Minden bizonnyal. Az együttérzés tulajdonságát Jehova helyezte belénk, mivel az ő képére lettünk megteremtve (1Mózes 1:26, 27). Ezért hát biztosak lehetünk abban, hogy Jehovát nem hagyja hidegen az emberek szenvedése. Jézus, aki mindenkinél közelebbről ismeri Jehovát, azt tanította, hogy Jehova nagyon érdeklődik irántunk, és telve van gyöngéd könyörülettel (Máté 10:29, 31).

Maga a teremtés is azt bizonyítja, hogy Isten törődik velünk, emberekkel. Jézus kijelentette, hogy Isten „felhozza a napját gonoszokra is, jókra is, és esőt ad igazságosakra is, és igazságtalanokra is” (Máté 5:45). A Lisztra városában élő embereknek Pál apostol ezt mondta: Isten „nem hagyta magát tanúság nélkül, hiszen jót cselekedett, esőket adva nektek az égből, és termékeny időszakokat, teljesen betöltve szíveteket eledellel és derűvel” (Cselekedetek 14:17).

Ki felelős ezekért?

Figyelemre méltó, hogy Pál még ezt is mondta a Lisztrában élő embereknek: „Az elmúlt nemzedékekben [Isten] hagyta, hogy a nemzetek mind a maguk útján járjanak.” Tehát nagymértékben a nemzetek — vagyis maguk az emberek — felelősek az őket érő legtöbb bajért. Isten nem hibáztatható ezekért (Cselekedetek 14:16).

Miért engedi meg Jehova, hogy rossz dolgok történjenek? Tesz ellenük egyáltalán valamit? Ezekre a kérdésekre a válasz kizárólag Isten Szavában található meg, mégpedig azért, mert a válasz kapcsolatban van egy másik szellemszeméllyel, valamint egy vitakérdéssel, amelyet ez a személy vetett fel a láthatatlan szellembirodalomban.

[Képek a 4. oldalon]

Az emberek együtt érzők. Vajon Isten kevésbé érzékenyen reagálna az emberek szenvedéseire?

 [Képek forrásának jelzése a 2. oldalon]

CÍMLAP: tank: UN PHOTO 158181/J. Isaac; földrengés: San Hong R-C Picture Company

[Képek forrásának jelzése a 3. oldalon]

Balra fent: Horvátország: UN PHOTO 159208/S. Whitehouse; éhező gyermek: UN PHOTO 146150 BY O. MONSEN