„Álljatok ellen az ördögnek”
„Álljatok ellen az ördögnek”
„Álljatok ellen az Ördögnek, és elmenekül tőletek” (JAKAB 4:7).
1. Mit mondhatunk el a mai világról, és miért kell éberen őrködniük a felkenteknek és társaiknak?
„ISTEN eltűnt a színről, de az Ördög itt maradt.” André Malraux francia írónak ezek a szavai nagyon is ráillenek világunkra. Az emberek ténykedései inkább az Ördög fortélyait látszanak tükrözni, semmint Isten akaratát. Sátán tévútra vezeti az embereket „minden hatalmas cselekedettel és hazug jelekkel meg előjelekkel és minden igazságtalan megtévesztéssel azok számára, akik elvesznek” (2Tesszalonika 2:9, 10). De most, az „utolsó napokban” Isten önátadott szolgáira összpontosítja erőit, és háborút visel a felkent keresztények ellen, „akik megtartják az Isten parancsolatait, és akiknél megvan a Jézus mellett való tanúságtétel munkája” (2Timóteus 3:1; Jelenések 12:9, 17). Ezeknek a Tanúknak és földi reménységű társaiknak éberen kell őrködniük.
2. Hogyan vezette tévútra Sátán Évát, és milyen félelmének adott hangot Pál apostol?
2 Sátán minden ízében csaló. Kígyónak álcázva magát, ravaszul meggyőzte Évát arról, hogy boldogabb lehetne, ha Istentől függetlenül élne (1Mózes 3:1–6). Körülbelül négyezer évvel később Pál apostol az attól való félelmének adott hangot, hogy a korintusi felkent keresztények esetleg Sátán ravaszságának az áldozatává válnak. Így írt: „félek, hogy amint a kígyó tévútra vezette Évát a maga ravaszságával, úgy valami módon a ti elmétek is megromolhat, és eltávolodhat a Krisztushoz illő őszinteségtől és tisztaságtól” (2Korintus 11:3). Sátán megrontja az emberek elméjét, és eltorzítja a gondolkodásukat. Ahogy Évát tévútra vezette, úgy azt is elérheti, hogy a keresztények hamisan érveljenek, és azt képzeljék, hogy boldogságuk valami olyasmitől függ, amit Jehova és a Fia nem helyesel.
3. Milyen oltalomról gondoskodik Jehova az Ördöggel szemben?
3 Sátánt egy madarászhoz hasonlíthatnánk, aki csapdákat állít fel, hogy elfogja gyanútlan áldozatait. Ha szeretnénk elkerülni Sátán csapdáit, akkor „a Felségesnek rejtekében” kell laknunk, ami nem más, mint egy oltalmat adó jelképes hely, melyről Jehova gondoskodik azoknak, akik tetteikkel elismerik az ő egyetemes szuverenitását (Zsoltárok 91:1–3). Minden védelemre szükségünk van, amit Isten nyújt a Szava, a szelleme és a szervezete által, hogy ’képesek legyünk szilárdan állni az Ördög mesterkedéseivel szemben’ (Efézus 6:11). A „mesterkedésnek” fordított görög szót úgy is vissza lehet adni, hogy „ravasz fogás” vagy „csel”. Bizony kétségtelen, hogy az Ördög sok cselt és ravasz fogást vet be, hogy csapdába ejtse Jehova szolgáit.
Csapdák, melyeket Sátán a korai keresztényeknek állított
4. Milyen világ vette körül a korai keresztényeket?
4 Az első és második századi keresztények a Római Birodalom fénykorában éltek. A pax romana (római béke) lehetővé tette, hogy virágozzék a kereskedelem. A jólétnek köszönhetően a felsőbb társadalmi rétegekhez tartozóknak sok idejük volt pihenni, és az uralkodók tettek róla, hogy a tömegeknek is bőven legyen alkalmuk szórakozni, nehogy fellázadjanak. Bizonyos időszakokban ugyanannyi hivatalos ünnepnap volt, mint ahány munkanap. A vezetők a közpénzekből cirkuszi játékokat rendeztek, és kenyeret adtak a népnek, így megtöltötték az emberek gyomrát, és elterelték a figyelmüket.
5—6. a) Miért nem volt helyénvaló, hogy a keresztények a római színházakba és amfiteátrumokba járjanak? b) Milyen cselt vetett be Sátán, és hogyan kerülhették el azt a keresztények?
5 Rejtett-e veszélyeket mindez a korai keresztények szempontjából? A nem sokkal az apostolok után élt íróknak, például Tertullianusnak a figyelmeztetéseiből ítélve abban az időben a szórakozási formák többségükben rengeteg szellemi és erkölcsi veszélyt hordoztak az igaz keresztényekre nézve. Például a legtöbb hivatalos ünnepséget és játékot pogány istenek tiszteletére rendezték (2Korintus 6:14–18). A színházakban még a konzervatív darabok közül is sok teljesen erkölcstelen vagy véresen erőszakos volt. Az idő múlásával a közönség ízlése a klasszikus művektől a trágár pantomimjátékok felé fordult. Egy történész, Jérôme Carcopino, a könyvében így ír: „Ezekben a darabokban a színésznőknek megengedték, hogy teljesen levetkőzzenek . . . Csak úgy folyt a vér . . . [A bohózat] a végletekig kiaknázta azt a züllöttséget, mely úrrá lett a fővárosi tömegeken. Nem fordult fel a gyomruk ezektől az előadásoktól, hiszen az amfiteátrumban végrehajtott hátborzongató mészárlások már rég érzéketlenné tették őket, és eltorzították ösztöneiket” (Daily Life in Ancient Rome) (Máté 5:27, 28).
6 Az amfiteátrumokban a gladiátorok életre-halálra küzdöttek egymással vagy vadállatokkal. A vérengző vadállatoknak elítélt bűnözőket dobtak oda, később pedig sok keresztényt is. Sátán cselfogása már akkor is az volt, hogy eltompította az emberek erkölcstelenséggel és erőszakkal szemben érzett undorát, míg ezek a dolgok teljesen megszokottá váltak, sőt igény is volt rájuk a nép körében. Ha valaki el akarta kerülni ezt a csapdát, nem tehetett mást, távol kellett tartania magát a színházaktól és az amfiteátrumoktól (1Korintus 15:32, 33).
7—8. a) Miért lett volna esztelen döntés egy keresztény részéről, ha kocsiversenyekre jár? b) Hogyan használhatta fel Sátán a római fürdőket a keresztények tőrbe ejtésére?
7 A circusnak nevezett hatalmas, elnyújtott versenypályákon megrendezett kocsiversenyek minden bizonnyal nagyon izgalmasak voltak, a keresztények mégis elfogadhatatlannak tartották őket amiatt, hogy a tömegben gyakran elharapódzott az erőszak. Egy harmadik századi író arról számolt be, hogy a nézőtéren verekedés tört ki, és Carcopino elmondja, hogy a pálya épületének oszlopos folyosóin „asztrológusok és prostituáltak kínálták szolgáltatásaikat”. A római circus tehát nyilvánvalóan nem keresztényeknek való hely volt (1Korintus 6:9, 10).
8 És mit mondhatunk a híres római fürdőkről? Abban természetesen semmi rossz sem volt, ha valaki megfürdött, hogy tisztán tartsa magát. De számos római fürdő valójában egy nagy létesítmény volt, ahol masszázs-, torna- és játéktermeket, valamint olyan helyeket is látogathatott az ember, ahol enni és inni lehetett. Jóllehet elméletben meg volt szabva, hogy mely időszakban használhatják a fürdőt a férfiak, és mikor látogathatják a nők, de gyakran megengedték a közös fürdőzést. Alexandriai Kelemen ezt írta: „A fürdők megkülönböztetés nélkül nyitva állnak a férfiak és a nők előtt; a látogatók levetkőznek, hogy kiélhessék buja hajlamaikat.” Látjuk tehát, hogy Sátán könnyen csapdát állíthatott a keresztények elé egy törvényes intézmény által. Aki bölcs volt, kerülte az ilyen helyeket.
9. Milyen csapdákat kellett elkerülniük a korai keresztényeknek?
9 A szerencsejáték kedvenc időtöltésnek számított a Római Birodalom virágzásakor. A korai keresztények könnyen tartózkodhattak a kocsiversenyeken kötött fogadásoktól, ha el sem mentek a versenyekre. Kisebb mértékű, törvénybe ütköző szerencsejáték a vendéglők és kocsmák eldugott helyiségeiben is folyt. A játékosok arra fogadtak, hogy páros vagy páratlan számú kavicsot vagy csontocskát tart-e a kezében a másik játékos. A szerencsejáték színt vitt az emberek életébe, mivel a könnyű pénzkeresés reményével kecsegtette őket (Efézus 5:5). Ezenkívül a kocsmákban a csaposnők gyakran prostituáltak voltak, így még a szexuális erkölcstelenség veszélye is fenyegetett. Most bepillantást nyertünk abba, hogy egyebek közt milyen csapdákat állított Sátán azok elé a keresztények elé, akik a Római Birodalom városaiban éltek. Vajon ma teljesen más lenne a helyzet?
Sátán mai csapdái
10. Miben hasonlít a mai helyzet azokhoz az állapotokhoz, amelyek a Római Birodalomban uralkodtak?
10 Sátán cselei nagyjából változatlanok maradtak az évszázadok folyamán. Pál apostol határozott tanácsot adott a romlott Korintusban élt keresztényeknek, nehogy ’túljárjon az eszükön Sátán’. „Nem vagyunk tudatlanságban [Sátán] fondorkodásai felől” — szögezte le (2Korintus 2:11). Sok fejlett országban ma hasonlít a helyzet ahhoz, amilyen a Római Birodalom aranykorában volt. Sok embernek annyi a szabadideje, mint még soha ezelőtt. Az állam által működtetett szerencsejátékok még a szegények előtt is felcsillantják a reményt. Garmadával állnak rendelkezésre az olcsó szórakozási lehetőségek, melyek lekötik az emberek gondolatait. A stadionok tele vannak, az emberek szerencsejátékot űznek, a tömegben néha elszabadul az erőszak, a játékosokra pedig jellemző a durvaság. Züllesztő zene árad mindenfelől, a színházakban, a mozikban és a tévéképernyőkön pedig erkölcstelen jelenetek láthatók. Egyes országokban népszerű a szaunák és termálfürdők közös használata, nem beszélve a nudistastrandokról. Sátán éppen úgy, ahogy a kereszténység első évszázadaiban tette, most is megpróbálja tőrbe csalni Isten szolgáit a világias szórakozással.
11. Milyen csapdák rejlenek a lazítás utáni vágyban?
11 A stressz mindennapos dolog ebben a világban, ezért természetes, hogy lazításra, kikapcsolódásra vágyunk. De éppen úgy, ahogy a római fürdők lehetséges veszélyeket rejtettek a korai keresztények számára, némelyik szórakozási lehetőség és üdülőhely ma csapdának bizonyul, melyet Sátán arra használ fel, hogy a mai keresztényeket erkölcstelenségre és túlzott ivásra vegye rá. Pál ezt írta a korintusi keresztényeknek: „Ne vezessenek félre titeket. Rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat. Ébredjetek józanságra igazságos módon, és ne gyakoroljatok bűnt, mert némelyeknek nincsen ismeretük Istenről” (1Korintus 15:33, 34).
12. Egyebek közt milyen cseleket alkalmaz ma Sátán, hogy csapdába ejtse Jehova szolgáit?
12 Láttuk, hogy Sátán miként rontotta meg ravaszul Éva gondolkodását (2Korintus 11:3). Ma az Ördög egyebek közt úgy állít csapdát, hogy azt a gondolatot hinti el a keresztények elméjében, hogy némelyeket a keresztény igazsághoz vonzhatunk, ha a lehető legmesszebbre elmegyünk, mert meg akarjuk mutatni, hogy Jehova Tanúi éppen olyanok, mint a többi ember. Vannak, akik túl messzire mennek, és éppen az ellenkezője történik annak, ami a céljuk volt (Aggeus 2:12–14). Sátán azt a cselt is szokta alkalmazni, hogy arra ösztönzi az önátadott keresztényeket — legyenek akár gyermekek, akár felnőttek —, hogy kettős életet éljenek, és ’bánatot okozzanak Isten szent szellemének’ (Efézus 4:30). Vannak, akik az internet helytelen felhasználása miatt estek bele ebbe a csapdába.
13. Melyik rejtett csapda tartozik az Ördög ravasz fogásai közé, és a Példabeszédek könyvének melyik tanácsa illik ide?
13 Sátán csapdái között ott van a burkolt okkultizmus is. Egy igaz keresztény sem kóstolna bele szántszándékkal a sátánizmusba vagy a spiritizmusba. Némelyek azonban akaratlanul is óvatlanná válnak a filmekkel, tévésorozatokkal, videojátékokkal, sőt mesekönyvekkel és képregényekkel kapcsolatban, melyekben erőszakos vagy titokzatos jelenetek láthatók, illetve ilyen gondolatok olvashatók. Ami csak egy kicsit is kapcsolatba hozható az okkultizmussal, attól tartsuk távol magunkat! A bölcs példabeszéd kijelenti: „Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól” (Példabeszédek 22:5). Mivel Sátán „a dolgok ezen rendszerének istene”, minden, ami nagyon népszerű, Sátán egyik csapdáját rejtheti magában (2Korintus 4:4; 1János 2:15, 16).
Jézus ellenállt az Ördögnek
14. Hogyan állt ellen Jézus az Ördögtől jövő első kísértésnek?
14 Jézus szép példát mutatott abban, hogy ellenállt az Ördögnek, és arra késztette, hogy elmeneküljön tőle. Miután Jézus megkeresztelkedett, és negyven napig böjtölt, Sátán megkísértette (Máté 4:1–11). Az első kísértésben azt a természetes szükségletet igyekezett kihasználni, hogy Jézus a böjtölés után megéhezett. Sátán arra szólította fel Jézust, hogy hajtsa végre az első csodáját egy fizikai szükséglet kielégítése végett. Jézus az 5Mózes 8:3-ban levő szavakat idézve visszautasította, hogy önző célra használja fel a hatalmát, és kifejezte, hogy a szellemi táplálékot többre értékeli, mint a fizikait.
15. a) Milyen természetes kívánságnál fogva kísértette meg Sátán Jézust? b) Mi az Ördög egyik fő ravasz fogása, melyet bevet Isten szolgáinál ma, és hogyan állhatunk ellen neki?
15 Érdekes elgondolkodni ezzel a kísértéssel kapcsolatban azon, hogy az Ördög nem arra akarta rávenni Jézust, hogy szexuális bűnt kövessen el. Ebben az esetben az éhség, mely természetes módon étel utáni sóvárgást kelt, a legerősebb fizikai vágy volt, amelyet fel lehetett használni Jézus megkísértésére. Milyen kísértésekkel csábítgatja ma az Ördög Isten népét? Sokszor és sokféle kísértéssel próbálkozik, de az egyik fő ravasz eszköze a szexuális csábítás, amellyel igyekszik megtörni Jehova népének a feddhetetlenségét. Jézust utánozva ellenállhatunk az Ördögnek és a kísértéseknek. Ahogy Jézus odaillő írásszövegeket idézve verte vissza Sátán támadásait, a kísértés idején mi is emlékezetünkbe idézhetünk olyan írásszövegeket, mint például az 1Mózes 39:9 és az 1Korintus 6:18.
16. a) Mivel kísértette meg Sátán Jézust másodszor? b) Hogyan igyekezhet Sátán megkísérteni minket, hogy tegyük próbára Jehovát?
16 Az Ördög ezután arra biztatta Jézust, hogy ugorjon le a templom párkányáról, és tegye próbára Istent, hogy vajon meg tudja-e óvni őt az angyalai által. Jézus az 5Mózes 6:16-ban található szavakat idézve nem volt hajlandó próbára tenni az Atyját. Sátán föltehetően nem csábít minket olyasmire, hogy ugorjunk le egy templom párkányáról, de igenis megkísérthet, hogy tegyük próbára Jehovát. Csábítást érzünk-e arra, hogy kipróbáljuk, milyen mértékig utánozhatjuk a világi divatot az öltözködésünkben és az ápoltsági szokásainkban úgy, hogy még ne kapjunk tanácsot? Csábít-e bennünket a kétes színvonalú szórakozás? Ha igen, akkor előfordulhat, hogy próbára tesszük Jehovát. Ha hajlunk az ilyesmire, akkor Sátán nemhogy elmenekülne tőlünk, hanem nálunk fog időzni, és szüntelenül azon lesz, hogy maga mellé állítson minket.
17. a) Hogyan kísértette meg Jézust az Ördög harmadszor? b) Hogyan lehet ránk is igaz a Jakab 4:7?
17 Amikor Sátán felajánlotta Jézusnak a világ összes királyságát egyetlen imádati aktusért cserébe, Jézus ismét Isten Szavát idézve állt ellen neki, szilárdan állást foglalva az Atyja kizárólagos imádata mellett (5Mózes 5:9; 6:13; 10:20). Valószínű, hogy Sátán nem ajánlja fel nekünk a világ királyságait, de szüntelenül kísért a csillogó anyagiakkal, sőt, egy kis saját királyság kilátásával. Vajon úgy reagálunk, ahogy Jézus, és kizárólag Jehova iránt vagyunk odaadással? Ha igen, akkor ugyanazt fogjuk tapasztalni, amit Jézus. Máté beszámolójában ezt olvassuk: „Akkor elhagyta őt az Ördög” (Máté 4:11). Sátán el fog hagyni minket, ha szilárdan ellene állunk azáltal, hogy felidézünk olyan bibliai alapelveket, amelyek illenek a helyzetünkre, és alkalmazzuk őket a gyakorlatban. Jakab tanítvány ezt írta: „álljatok ellen az Ördögnek, és elmenekül tőletek” (Jakab 4:7). Egy keresztény férfi a következőket írta Jehova Tanúi franciaországi fiókhivatalának: „Sátán nagyon ravasz. Bármennyire szeretném, nagyon nehezemre esik uralkodnom az érzéseimen és a vágyaimon. De bátorsággal, türelemmel és mindenekelőtt Jehova segítségével sikerül megállnom a helyem, és ragaszkodnom az igazsághoz.”
Teljesen fel vagyunk készítve arra, hogy ellenálljunk az Ördögnek
18. Milyen szellemi fegyverzet szerel fel bennünket arra, hogy ellenálljunk az Ördögnek?
18 Jehova teljes szellemi fegyverzetről gondoskodik számunkra, hogy képesek legyünk „szilárdan állni az Ördög mesterkedéseivel szemben” (Efézus 6:11–18). Az igazság iránti szeretetünk körülövezi a derekunkat, vagyis felkészít bennünket a keresztényi tevékenységekre. Az az elhatározásunk, hogy ragaszkodni fogunk Jehova igazságos irányadó mértékeihez, olyan lesz, mint egy mellvért, mely védi a szívünket. Ha a lábunk a jó hírrel van felsaruzva, akkor rendszeresen részt fogunk venni a prédikálómunkában, ez pedig megerősít és megóv szellemileg. Erős hitünk olyan lesz, mint egy nagy pajzs, mely megvéd minket ’a gonosz égő hajítófegyvereitől’, ravasz támadásaitól és kísértéseitől. A Jehova ígéreteinek teljesedésébe vetett biztos reményünk sisak gyanánt megóvja majd a gondolkodóképességünket, és elmebeli békét eredményez (Filippi 4:7). Ha tapasztalatot szerzünk Isten Szavának használatában, akkor az olyan lesz, mint egy kard, amellyel segíthetünk az embereknek kiszabadulni Sátán szellemi fogságából. A magunk védelmében is forgathatjuk, ahogy Jézus tette, amikor kísértés érte.
19. Mire van még szükség azon kívül, hogy ’ellenállunk az Ördögnek’?
19 Ha viseljük ezt „az Istentől való teljes fegyverzetet”, és szüntelenül imádkozunk, bízhatunk abban, hogy Jehova megvéd minket, amikor Sátán támad (János 17:15; 1Korintus 10:13). Jakab azonban rámutatott, hogy nem elég ’ellenállni az Ördögnek’. Az is fontos, sőt az a legfontosabb, hogy ’alárendeljük magunkat Istennek’, aki törődik velünk (Jakab 4:7, 8). A következő cikkben arról lesz szó, hogy miként tehetjük ezt meg.
Hogyan válaszolnál?
• Sátánnak mely csapdáit kellett elkerülniük a korai keresztényeknek?
• Milyen ravasz fogásokkal próbálja ma Sátán csapdába ejteni Jehova szolgáit?
• Hogyan állt ellen Jézus az Ördög kísértéseinek?
• Milyen szellemi fegyverzet tesz képessé minket arra, hogy ellenálljunk az Ördögnek?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 8., 9. oldalon]
Jézus határozottan ellenállt az Ördögnek
[Képek a 10. oldalon]
Az első századi keresztények nem vettek részt az erőszakos és erkölcstelen szórakozási formákban
[Forrásjelzés]
The Complete Encyclopedia of Illustration/J. G. Heck