Jehova törődik veletek

’Minden aggodalmatokat Istenre vessétek, mert ő törődik veletek’ (1PÉTER 5:7).

1. Milyen fontos szempontból figyelhető meg éles ellentét Jehova és Sátán között?

JEHOVA és Sátán között éles ellentét figyelhető meg. Aki vonzódik Jehovához, az biztos, hogy visszataszítónak találja az Ördögöt. Egy klasszikusnak számító kézikönyv erről az ellentétről beszél, amikor a bibliai Jób könyvében vázoltak alapján így ír Sátán munkálkodásáról: „Feladata itt az, hogy . . . bejárja a földet, s a földön kóborolva olyan visszaéléseket vagy személyeket találjon amelyeket, ill. akiket bevádolhat . . . Funkciója tehát ellentétes az »Úr szemei«-nek szerepével, akik azért járják a földet, hogy megerősítsenek minden jót [2Krónika 16:9]. A Sátán cinikusan szemléli az érdek nélküli emberi jóságot, de Isten megengedi neki, hogy azt próbára tegye az ő hatalma és ellenőrzése alatt, az általa felállított korlátok között” (Britannica Hungarica). Csakugyan milyen óriási különbség van köztük! (Jób 1:6–12; 2:1–7).

2—3. a) Hogyan tükröződik az „ördög” szó jelentése abban, ami Jóbbal történt? b) Hogyan mutat rá a Biblia, hogy Sátán folyton vádolja Jehova földi szolgáit?

² Az „ördög” szó görög megfelelőjének a jelentése: ’hamisan vádoló’, ’rágalmazó’. Jób könyvéből kiderül, hogy Sátán azzal vádolta Jehova hűséges szolgáját, Jóbot, hogy önző érdekből szolgálja Istent. „Avagy ok nélkül féli-é Jób az Istent?” — kérdezte Sátán (Jób 1:9). A Jób könyvében olvasható történet azt mutatja, hogy Jób  a próbái ellenére egyre közelebb került Jehovához (Jób 10:9, 12; 12:9, 10; 19:25; 27:5; 28:28). Szenvedései után így szólt Istenhez: „Az én fülemnek hallásával hallottam felőled, most pedig szemeimmel látlak téged” (Jób 42:5).

³ Vajon Jób ideje után Sátán már nem vádolta Isten hűséges szolgáit? De bizony vádolta. A Jelenések könyvéből megtudhatjuk, hogy ebben a végidőben Sátán folyton vádolja Krisztus felkent testvéreit, és kétségtelenül ugyanez igaz az ő hűséges társaikra is (2Timóteus 3:12; Jelenések 12:10, 17). Ezért nagyon fontos, hogy mint igaz keresztények, mindannyian alárendeljük magunkat törődő Istenünknek, Jehovának, mélységes szeretettől indíttatva szolgáljuk őt, és ezáltal hamisnak bizonyítsuk Sátán vádjait. Így megvidámítjuk Jehova szívét (Példabeszédek 27:11).

Jehova arra törekszik, hogy segítsen nekünk

4—5. a) Sátánnal ellentétben mi után kutat Jehova a földön? b) Mit kell tennünk, ha szeretnénk Jehova pártfogását élvezni?

⁴ Az Ördög bejárja a földet, és azon igyekszik, hogy valakit vádolhasson és felfaljon (Jób 1:7, 9; 1Péter 5:8). Jehova viszont arra törekszik, hogy segítsen azoknak, akiknek szükségük van az erejére. Hanáni próféta ezt mondta Asa királynak: „az Úr szemei forognak az egész földön, hogy hatalmát megmutassa azokhoz, a kik ő hozzá teljes szívvel ragaszkodnak” (2Krónika 16:9). Mekkora különbség van Sátán gyűlölettől átitatott kutatása és Jehova szeretetteljes törődése között!

⁵ Jehova nem kémkedik utánunk, hogy minden hibánkat és gyengeségünket felfedezze. „Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!” — tette fel a kérdést a zsoltáríró (Zsoltárok 130:3). A kérdésben már benne van a válasz: senki (Prédikátor 7:20). Ha teljes szívvel közeledünk Jehovához, ő rajtunk fogja tartani a szemét, de nem azért, hogy elítéljen, hanem hogy figyelemmel kísérje erőfeszítéseinket, és meghallgassa a segítségért és megbocsátásért mondott imáinkat. Péter apostol ezt írta: „Jehova szeme az igazságosakon van, és füle a könyörgésük felé irányul; de Jehova arca a rossz dolgokat cselekvők ellen van” (1Péter 3:12).

6. Hogyan szolgál Dávid esete vigaszunkra és egyben figyelmeztetésünkre?

⁶ Dávid tökéletlen volt, és súlyos bűnt követett el (2Sámuel 12:7–9). Ám kiöntötte a szívét Jehovának, és buzgó imában közeledett hozzá (Zsoltárok 51:1–14). Jehova meghallgatta az imáját, és megbocsátott neki, de Dávidnak viselnie kellett bűnének kedvezőtlen következményeit (2Sámuel 12:10–14). Ami vele történt, szolgáljon vigaszunkra és egyben figyelmeztetésünkre. Vigasztaló tudni azt, hogy Jehova kész megbocsátani a bűneinket, ha igazán megbánjuk őket, ám kijózanító az a felismerés, hogy a bűnök gyakran súlyos következményekkel járnak (Galácia 6:7–9). Ha szeretnénk közeledni Jehovához, tartsuk magunkat a lehető legtávolabb mindentől, ami bosszantja őt (Zsoltárok 97:10).

Jehova magához vonz embereket

7. Milyen embereket keres Jehova, és hogyan vonzza őket magához?

⁷ Az egyik zsoltárában Dávid így írt: „felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri” (Zsoltárok 138:6). Egy másik zsoltár is ehhez hasonló gondolatot fogalmaz meg: „Kicsoda hasonló az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, a ki a magasságban lakozik? A ki magát megalázva, tekint szét mennyen és földön; a ki felemeli az alacsonyt a porból” (Zsoltárok 113:5–7). Igen, a világegyetem mindenható Teremtője megalázza magát, hogy lenézzen a földre, és meglátja „az alázatost”, „az alacsonyt”, vagyis az olyan embereket, akik „sóhajtanak és nyögnek mindazokért az útálatosságokért”, melyek történnek (Ezékiel 9:4). Az ilyeneket Isten magához vonzza a Fia által. Jézus, amikor a földön járt, kijelentette: „Senki sem jöhet hozzám, csak ha az Atya, aki küldött engem, vonzza őt . . . senki  sem jöhet hozzám, csak ha az Atya megadja neki” (János 6:44, 65).

8—9. a) Miért van szükségünk mindannyiunknak arra, hogy Jézushoz forduljunk? b) Mitől olyan rendkívüli a váltságelrendezés?

⁸ Minden embernek szüksége van rá, hogy Jézushoz forduljon, és hitet gyakoroljon a váltságáldozatban, mert mindenki bűnösnek született, Istentől elidegenedve (János 3:36). Meg kell békéltetniük Istennel (2Korintus 5:20). Isten nem várta meg, míg a bűnösök könyörögnek hozzá, hogy valamilyen módon hadd legyenek békében vele. Pál apostol ezt írta: „Az Isten pedig abban ajánlja nekünk szeretetét, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk. Mert ha akkor, amikor ellenségek voltunk, megbékéltettünk az Istennel a Fia halála révén, akkor most, hogy megbékéltettünk, sokkal inkább megmentésben részesülünk az élete által” (Róma 5:8, 10).

⁹ János apostol a következő szavakkal erősítette meg azt a páratlanul értékes igazságot, hogy Isten megbékélteti magával az embereket: „Az Isten szeretete azáltal vált nyilvánvalóvá az esetünkben, hogy az Isten elküldte az ő egyetlen-nemzett Fiát a világba, hogy életet nyerjünk általa. A szeretet e tekintetben nem abban áll, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul a bűneinkért” (1János 4:9, 10). Isten tette meg az első lépést, nem az emberek. Hát nem vonzódsz egy olyan Istenhez, aki ekkora szeretetet tanúsított emberek iránt, akik nemcsak hogy „bűnösök”, de ráadásul „ellenségek” is? (János 3:16).

Keresnünk kell Jehovát

10—11. a) Mit kell tennünk, ha szeretnénk keresni Jehovát? b) Hogyan gondolkodjunk Sátán rendszeréről?

¹⁰ Jehova természetesen nem kényszerít arra, hogy közeledjünk hozzá. Keresnünk kell őt, ’tapogatózva kell keresnünk, és meg is találnunk, bár a valóságban nincs messze egyikünktől sem’ (Cselekedetek 17:27). El kell ismernünk, hogy joggal várja el tőlünk, hogy rendeljük alá magunkat neki. Jakab tanítvány így írt: „Rendeljétek hát alá magatokat az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elmenekül tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeteket, ti bűnösök, és tegyétek tisztává szíveteket, ti határozatlanok” (Jakab 4:7, 8). Ne habozzunk szilárdan állást foglalni az Ördöggel szemben, Jehova mellett!

¹¹ Ez azt jelenti, hogy eltávolodunk Sátán gonosz rendszerétől. Jakab ezt is írta: „nem tudjátok, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Aki tehát a világ barátja akar lenni, az az Isten ellenségévé teszi magát” (Jakab 4:4). Ez fordítva is igaz: ha Jehova barátai akarunk lenni, számítanunk kell rá, hogy Sátán világa gyűlölni fog bennünket (János 15:19; 1János 3:13).

12. a) Milyen vigasztaló szavakat írt Dávid? b) Mire intett Jehova Azáriás próféta által?

¹² Amikor Sátán világa valamiben konkrétan szembehelyezkedik velünk, akkor különösen szükségünk van rá, hogy imában Jehovához közeledjünk, és kérjük, hogy segítsen. Dávid, aki oly sokszor tapasztalta Jehova szabadítását, ezt írta a vigasztalásunkra: „Közel van az Úr minden őt hívóhoz; mindenkihez, a ki hűséggel hívja őt. Beteljesíti az őt  félőknek kivánságát; kiáltásukat meghallgatja és megsegíti őket. Megőrzi az Úr mindazokat, a kik őt szeretik; de a gonoszokat mind megsemmisíti” (Zsoltárok 145:18–20). Ez a zsoltár feltárja, hogy Jehova meg tud minket menteni, amikor személyesen próba alatt állunk, és hogy meg fogja menteni a népét mint egészet „a nagy nyomorúság” idején (Jelenések 7:14). Jehova közel marad hozzánk, ha mi közel maradunk őhozzá. Azáriás prófétát „Isten szelleme” (NW) olyan kijelentésre indította, amelyet általános igazságként fogadhatunk el: „Az Úr van veletek, ha ti is ő vele lesztek; ha őt keresénditek, megtaláljátok; de ha őt elhagyándjátok, ő is elhágy titeket” (2Krónika 15:1, 2).

Valóságosnak kell éreznünk Jehovát

13. Mivel bizonyíthatjuk, hogy valóságosnak érezzük Jehovát?

¹³ Pál apostol azt írta Mózesről, hogy „tántoríthatatlan maradt, mintha látná a Láthatatlant” (Héberek 11:27). Mózes persze soha nem látta Jehovát (2Mózes 33:20). De annyira valóságosnak érezte, mintha csak látta volna. Ehhez hasonlóan Jób a próbái után a hitszemével még tisztábban látta Jehovát mint olyan Istent, aki megengedi, hogy szolgái próbákon menjenek át, de aki sosem hagyja őket cserben (Jób 42:5). Énókról és Noéról azt mondták, hogy ’Istennel jártak’. Úgy jártak vele, hogy igyekeztek a kedvére lenni és engedelmeskedni neki (1Mózes 5:22–24; 6:9, 22; Héberek 11:5, 7). Ha mi is olyan valóságosnak érezzük Jehovát, mint Énók, Noé, Jób és Mózes, akkor minden utunkban ’gondolni fogunk rá’, ő pedig ’egyengetni fogja ösvényeinket’ (Példabeszédek 3:5, 6, Újfordítású revideált Biblia).

14. Mit jelent „ragaszkodni” Jehovához?

¹⁴ Közvetlenül azelőtt, hogy az izraeliták bementek az Ígéret földjére, Mózes ezt tanácsolta  nekik: „Az Urat, a ti Isteneteket kövessétek, és őt féljétek, és az ő parancsolatait tartsátok meg, és az ő szavára hallgassatok, őt tiszteljétek, és ő hozzá ragaszkodjatok” (5Mózes 13:4). Követniük és félniük kellett Jehovát, engedelmeskedniük kellett neki, és ragaszkodniuk kellett hozzá. Az itt „ragaszkodik” igével fordított szóról egy bibliatudós megjegyzi, hogy „a nyelvezet nagyon szoros és bensőséges kapcsolatra utal”. A zsoltáríró kijelentette, hogy „Jehova meghitt közelsége az őt félőkkel van” (Zsoltárok 25:14, NW). Mi is ilyen értékes, szoros kapcsolatot ápolhatunk Jehovával, ha valóságosnak érezzük őt, és annyira szeretjük, hogy félünk bármilyen módon is megbántani (Zsoltárok 19:10–15).

Tudatosul benned, hogy Jehova törődik veled?

15—16. a) Hogyan fejezi ki a 34. zsoltár azt, hogy Jehova törődik velünk? b) Mit tegyünk, ha nehezen jutnak eszünkbe olyan példák, amikor Jehova jó volt hozzánk?

¹⁵ Sátán egyik ravasz fogása az, hogy elfelejteti velünk, hogy Istenünk, Jehova mindig törődik hűséges szolgáival. Izrael királya, Dávid még egy igen veszélyes helyzetben is teljesen tudatában volt annak, hogy Jehova védelmezi. Amikor kénytelen volt őrültnek tettetni magát Gáth királya, Ákhis előtt, egy dalt szerzett, egy gyönyörű zsoltárt, amelyben egyebek közt így fejezte ki hitét: „Dicsőítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az ő nevét! Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem. Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket. Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki ő benne bízik. Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket. Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr” (Zsoltárok 34:4, 5, 8, 9, 19, 20; 1Sámuel 21:10–15).

¹⁶ Hiszel Jehova megmentő erejében? Észreveszed-e, hogy angyalai által véd téged? Érezted-e már és megláttad-e a saját életedben, hogy Jehova jó? Mikor tudatosult benned  utoljára, hogy Jehova jó volt hozzád? Próbálj visszaemlékezni! Talán akkor, amikor az utolsó csengőt nyomtad meg tanúskodás közben, és úgy érezted, hogy most már nem tudsz tovább prédikálni? És aztán remekül el tudtál beszélgetni a házigazdával. Eszedbe jutott-e, hogy megköszönd Jehovának a rendkívüli erősítést, amire szükséged volt, és azt, hogy megáldott? (2Korintus 4:7). De az is lehet, hogy nehezen jut eszedbe olyan példa, amikor Jehova jó volt hozzád. Esetleg vissza kell menned az időben egy héttel, egy hónappal, egy évvel vagy még többel. Ha ez a helyzet, tudatosan törekedj rá, hogy közelebb kerülj Jehovához, és próbáld észrevenni, hogyan vezet és irányít téged. Péter apostol így intette a keresztényeket: „Alázzátok meg . . . magatokat az Isten hatalmas keze alatt . . . , miközben minden aggodalmatokat őrá vetitek, mert ő törődik veletek” (1Péter 5:6, 7). Biztosan ámulattal fog eltölteni, hogy mennyire törődik veled! (Zsoltárok 73:28).

Kitartóan keresd Jehovát!

17. Mit kell tennünk, ha szeretnénk kitartóan keresni Jehovát?

¹⁷ Folyamatosan őrködnünk kell a Jehovával ápolt kapcsolatunk felett. Jézus az Atyjához imádkozva megállapította: „Az jelenti az örök életet, hogy ismeretet fogadjanak magukba rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról” (János 17:3). Ha ismeretet szeretnénk magunkba fogadni Jehováról és a Fiáról, ahhoz lankadatlan erőfeszítésre van szükség. Ima és a szent szellem segítsége nélkül képtelenek lennénk felfogni „az Isten mélységes dolgait” (1Korintus 2:10; Lukács 11:13). Ezenkívül szükségünk van „a hű és értelmes rabszolgától” jövő vezetésre, hogy „a kellő időben” kapott szellemi eledellel töltsük meg elménket (Máté 24:45). Ez által a csatorna által Jehova azt tanácsolja, hogy naponta olvassuk a Szavát, rendszeresen járjunk el a keresztény összejöveteleinkre, és buzgón vegyünk részt ’a királyság jó hírének’ prédikálásában (Máté 24:14). Ha megfogadjuk ezeket a tanácsokat, az azt jelenti, hogy kitartóan keressük törődő Istenünket, Jehovát.

18—19. a) Mit határozzunk el? b) Milyen áldásban lesz részünk, ha szilárdan ellenállunk az Ördögnek, és mindig Jehovát keressük?

¹⁸ Sátán mindent megtesz, ami a hatalmában van, hogy mindenfelől üldözést, ellenállást és próbákat hozzon Jehova népére. El akarja venni a békénket, és tönkre akarja tenni az Isten előtti jó hírnevünket. Az a célja, hogy ne folytassuk a tiszta szívű emberek felkutatását, és ne segítsünk nekik Jehova oldalára állni az egyetemes szuverenitás vitakérdésében. Mi azonban határozzuk el, hogy lojálisak maradunk Jehovához, bízva abban, hogy megszabadít minket a gonosztól. Ha engedjük, hogy Isten Szava vezessen bennünket, és tevékenyek maradunk Jehova látható szervezetének részeként, biztosak lehetünk benne, hogy ő mindig kész lesz támogatni minket (Ézsaiás 41:8–13).

¹⁹ Ezért bárcsak mindannyian szilárdan ellenállnánk az Ördögnek és ravasz fogásainak, és mindig a mi drága Istenünket, Jehovát keresnénk, aki feltétlenül „megszilárdít, erőssé tesz” bennünket (1Péter 5:8–11). Így ’megtartjuk magunkat Isten szeretetében, miközben várjuk Jézus Krisztus, a mi Urunk irgalmasságát az örök életre’ (Júdás 21).

Hogyan válaszolnál?

• Mit jelent az „ördög” szó görög megfelelője, és miért mondhatjuk, hogy ráillik az Ördögre ez az elnevezés?

• Miért más az, ahogyan Jehova figyeli a föld lakóit, és az, ahogyan az Ördög?

• Miért kell elfogadnia a váltságot annak, aki közeledni szeretne Jehovához?

• Mit jelent „ragaszkodni” Jehovához, és hogyan kereshetjük őt kitartóan?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 15. oldalon]

A próbái ellenére Jób megértette, hogy Jehova törődik vele

[Képek a 16., 17. oldalon]

A naponkénti bibliaolvasás, a keresztény összejövetelek rendszeres látogatása és a prédikálómunkában való buzgó részvétel arra emlékeztet minket, hogy Jehova törődik velünk