Olvasók kérdései

A vallásköziség egyik formája lenne-e, ha egy másik vallási csoporttól megvennénk egy épületet, és átalakítanánk Királyság-teremmé?

Jehova Tanúi általában nem folytatnak ilyen üzleti ügyeket más vallásokkal. Mindamellett egy ilyen ügylet nem feltétlenül minősül vallásköziségnek. Úgy tekinthetjük, mint egyszeri üzletet. Nem jelenti azt, hogy Jehova Tanúi helyi gyülekezete egy másik vallási csoporttal együtt épít imádati helyet abból a célból, hogy mindkét csoport használja.

Mi számít vallásköziségnek Jehova szemében? Figyeljük meg Pál apostol utasítását: „Ne kerüljetek felemás igába nem hívőkkel. Mert mi közössége van az igazságosságnak és a törvénytelenségnek? Vagy mi részessége van a világosságnak a sötétséggel? Továbbá miféle összhang van Krisztus és Beliál között? Vagy mi része van a hithűnek a nem hívővel? És mi egyezsége van Isten templomának a bálványokkal? . . . »Így tehát menjetek ki közülük, és különítsétek el magatokat — ezt mondja Jehova —, és ne érintsétek többé a tisztátalant«; »és én befogadlak titeket«” (2Korintus 6:14–17). Hogyan értette Pál a „közösség” és a „részesség” szavakat?

A Pál által említett közösség nyilvánvalóan bálványimádókkal és nem hívőkkel együtt bemutatott imádatot és közös szellemi tevékenységeket foglal magában. Pál arra figyelmeztette a korintusiakat, hogy ’ne legyenek részesei a démonok asztalának’ (1Korintus 10:20, 21). A vallásköziség tehát abban nyilvánulna meg, ha más vallásszervezetekkel együtt mutatnánk be imádatot, vagy szellemi közösséget ápolnánk velük (2Mózes 20:5; 23:13; 34:12). Amikor megvásárolunk egy épületet, melyet egy másik vallásszervezet használt, azzal csupán az a célunk, hogy legyen egy épületünk, melyet Királyság-teremként használhatunk. Mielőtt ebben a minőségben használatba vennénk, megtisztítjuk mindentől, ami kapcsolatba hozható a hamis vallással. Az átalakítás után Jehovának szenteljük, kizárólag arra a célra, hogy őt imádjuk ott. Szó sincs arról, hogy az igaz imádatnak bármi részessége vagy közössége lenne a hamis imádattal.

Egy ilyen vásárlás részleteinek az egyeztetésekor a lehető legkevesebbre kell csökkenteni a másik féllel való érintkezést, és csakis üzleti jellegű lehet a kapcsolat. A keresztény gyülekezet tagjai tartsák észben, hogy Pál arra figyelmeztette őket, hogy ’ne kerüljenek felemás igába nem hívőkkel’. Noha nem érezzük felsőbbrendűnek magunkat azoknál, akik más hitet vallanak, mégsem töltünk velük időt, és nem hagyjuk magunkat az ő imádati formájukhoz vonzani. *

Mit mondhatunk arról, hogy bérelhet-e egy gyülekezet olyan épületet, amely egy másik vallásszervezet tulajdonában van? A bérlés rendszerint folyamatos kapcsolattartással jár, ez pedig kerülendő. Még ha csak egy alkalomra szeretnének is kibérelni egy ilyen épületet, a vének testületének figyelembe kell vennie a következő kérdéseket: Van-e bármilyen bálvány vagy vallásos jelkép az épületen belül vagy azon kívül? Milyen véleménnyel lennének a környéken lakók arról, hogy használjuk az épületet? Megbotránkozna-e valaki a gyülekezetben azon, hogy ezt az épületet használjuk? (Máté 18:6; 1Korintus 8:7–13). A vének mérlegelik ezeket a szempontokat, és ennek megfelelően döntenek. A saját lelkiismeretüket és a gyülekezet többségének a véleményét akkor is számításba kell venniük, amikor eldöntik, hogy megvásárolnak-e egy ilyen épületet, és átalakítják-e Királyság-teremmé.

[Lábjegyzet]

[Kép a 27. oldalon]

Ez az épület korábban zsinagóga volt, de aztán a Tanúk megvásárolták, és átalakították Királyság-teremmé