Olvasók kérdései

Mindig kötnek minket az Istennek tett fogadalmaink?

Szentírási értelemben véve a fogadalom egy Istennek tett ünnepélyes ígéret valaminek a megtételére. A fogadalom lehet felajánlás is, egy bizonyos szolgálat megkezdésére tett ígéret, valamilyen helyzet vállalása, vagy tartózkodás valamitől, ami önmagában nem helytelen. A Biblia beszámol olyan fogadalmakról, melyek feltételekhez kötöttek voltak. A fogadalmat tevő megígérte, hogy ha Isten teljesíti a kívánságát, akkor ő is megtesz majd valamit. Sámuel próféta édesanyja, Anna például „fogadást tőn, mondván: Seregeknek Ura! ha . . . nem feledkezel el szolgáló leányodról, hanem fiúmagzatot adsz szolgáló leányodnak: én őt egész életére az Úrnak ajánlom, és borotva nem érinti az ő fejét soha!” (1Sámuel 1:11). A Bibliából az is kiderül, hogy a fogadalmak önkéntesek. Mennyire kötnek minket az Istennek tett fogadalmaink?

„Mikor Istennek fogadást téssz, ne halogasd annak megadását” — mondta Salamon király, az ókori Izrael uralkodója. Majd hozzátette: „A mit fogadsz, megteljesítsd! Jobb hogy ne fogadj, hogynem mint fogadj és ne teljesítsd be” (Prédikátor 5:4, 5). A Törvény, melyet Jehova Mózes közvetítésével adott az izraelitáknak, a következőt jelentette ki: „Ha fogadással ígérsz valamit az Úrnak, a te Istenednek: ne halogasd annak megadását; mert bizony megkeresi azt rajtad az Úr, a te Istened, és bűnül tulajdoníttatik az néked” (5Mózes 23:21). Jól látszik, hogy komoly dolog Istennek fogadalmat tenni. Ha valaki fogadalmat tesz, legyen helyes az indítéka, és ne legyen szikrányi kétsége se afelől, hogy képes-e teljesíteni azt, amit a fogadalomban ígér, máskülönben jobb, ha nem is tesz fogadalmat. De vajon minden fogadalmunk köt minket?

Mi a helyzet akkor, ha egy fogadalmunk miatt olyasmit kellene tennünk, amiről később megtudtuk, hogy nincs összhangban Isten akaratával, mondjuk ha a fogadalom miatt erkölcstelenséget kevernénk a tiszta imádatba? (5Mózes 23:18). Nyilvánvaló, hogy egy ilyen fogadalom nem köt minket. Ezenkívül a Mózesi Törvény alatt egy nő fogadalmát érvényteleníthette az apja vagy a férje (4Mózes 30:3–15).

Vagy gondoljunk egy olyan személyre, aki fogadalmat tett Istennek, hogy egyedülálló marad, de kényszerhelyzetbe kerül. Úgy érzi, hogy ha továbbra is ragaszkodik a fogadalmához, akkor közel kerül ahhoz a ponthoz, hogy semmibe vegye Isten erkölcsi irányadó mértékeit. Továbbra is törekednie kell-e rá, hogy eleget tegyen a fogadalmának? Vajon nem lenne jobb, hogy ha a fogadalma megszegésével megvédené magát az erkölcstelenségtől, és rábízná magát Isten irgalmára, könyörögve a megbocsátásáért? Csakis az érintett személy dönthet ebben a kérdésben, senki más nem vállalhatja helyette a felelősséget.

Mi történjen akkor, ha valaki fogadalmat tesz, de később rájön, hogy meggondolatlan volt az ígérete? Továbbra is törekednie kell-e rá, hogy eleget tegyen a fogadalmának? Jeftének sem volt könnyű teljesítenie az Istennek tett fogadalmát, mégis lelkiismeretesen megtette (Bírák 11:30–40). Isten ’felháborodhat’, ha valaki figyelmen kívül hagyja a fogadalmát, és semmissé teheti azt, amit a személy addig megvalósított  (Prédikátor 5:6). Jehova megvonhatja a helyeslését azoktól, akik nem veszik komolyan a fogadalmukat.

Jézus Krisztus ezt mondta: „A ti igen szavatok jelentsen csak igent, a nemetek nemet; mert ami ezeken felül van, a gonosztól van” (Máté 5:37). Egy kereszténynek nemcsak arra kell ügyelnie, hogy teljesítse az Istennek tett fogadalmait, hanem arra is, hogy minden szavában meg lehessen bízni, akár Istennek mond valamit, akár embereknek. Mi a helyzet akkor, ha egy keresztény első látásra jónak tűnő egyezséget köt valakivel, alapos vizsgálódás után azonban rájön, hogy ezzel ballépést követett el? Nem szabad könnyelműnek lennie. Ám miután őszintén megbeszélték az ügyet, a másik személy úgy dönthet, hogy felmenti őt a kötelezettsége alól (Zsoltárok 15:4; Példabeszédek 6:2, 3).

Mi foglalkoztasson minket leginkább a fogadalmainkkal és minden más dologgal kapcsolatban? Az, hogy mindig arra törekedjünk, hogy jó kapcsolatot tartsunk fenn Jehova Istennel.

[Képek a 30., 31. oldalon]

Anna nem vonakodott eleget tenni a fogadalmának

[Képek a 30., 31. oldalon]

Jefte teljesítette a fogadalmát, pedig nem volt könnyű megtennie