A személyes tanulmányozás felkészít minket mások tanítására

„Gondolkodj el ezeken, mélyedj el bennük, hogy előmeneteled nyilvánvaló legyen mindenki előtt. Állandóan ügyelj magadra és a tanításodra” (1TIMÓTEUS 4:15, 16).

1. Mit mondhatunk el az időről és a személyes tanulmányozásról?

„MINDENNEK rendelt ideje van” — jelenti ki a Biblia a Prédikátor 3:1-ben. Ezt bizony a személyes tanulmányozásról is elmondhatjuk. Sokan nehezen tudnak szellemi dolgokon gondolkodni, ha nem megfelelő az időpont vagy a hely. Például lenne kedved tanulmányozni egy fárasztó munkanap végén, miután jól bevacsoráztál, főleg ha a kedvenc foteled kényelmét élvezed a tévé előtt ülve? Valószínűleg nem. Akkor hát mi a megoldás? Nyilvánvaló, hogy meg kell határoznunk, hogy mikor és hol fogunk tanulmányozni, azt a célt tartva szem előtt, hogy a lehető legtöbb haszna legyen az erőfeszítéseinknek.

2. Gyakran melyik a legjobb időpont a személyes tanulmányozásra?

² Sokan úgy tapasztalják, hogy nekik korán reggel a legjobb tanulmányozniuk, amikor általában éberek. Mások napközben szakítanak egy kis időt a tanulmányozásra. Figyeljük meg, hogyan utalnak a következő példák arra, hogy milyen időpontban zajlottak fontos szellemi tevékenységek. Dávid, az ókori Izrael királya ezt írta: „Hadd halljam minden reggel, hogy hűséges vagy, hiszen benned bízom! Ismertesd meg velem, melyik úton járjak, mert hozzád vágyódik  lelkem” (Zsoltárok 143:8, Újfordítású revideált Biblia). Ézsaiás próféta is hasonló értékelésnek adott hangot a következő szavakkal: „Az Úr Isten bölcs nyelvet adott én nékem, hogy tudjam erősítni a megfáradtat beszéddel, fölserkenti minden reggel, fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok.” A lényeg az, hogy olyankor tanulmányozzunk és olyankor beszélgessünk bizalmasan Jehovával, amikor az elménk friss, a napnak bármelyik szakaszában legyen is az (Ézsaiás 50:4, 5; Zsoltárok 5:4; 88:14).

3. Milyen körülményekre van szükség ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanulmányozni?

³ A tanulmányozás ezenkívül úgy lehet hatékony, ha nem a legkényelmesebb fotelban vagy díványon helyezkedünk el, mert így nem tudunk éberek maradni. Amikor tanulmányozunk, az elménknek ösztönzésre van szüksége, a túlzott fizikai kényelem viszont éppen az ellenkező hatást látszik elérni. A tanulmányozáshoz és elmélkedéshez viszonylagos csendre és a zavaró körülmények kizárására is szükség van. Nem vezet a legjobb eredményekhez, ha úgy próbálsz tanulmányozni, hogy közben a rádió, a tévé, illetve a gyermekeid egymással versenyezve igyekszenek magukra vonni a figyelmedet. Amikor Jézus elmélkedni akart, keresett egy csöndes helyet. Beszélt is arról, hogy milyen fontos, hogy egy nyugodt helyen tudjunk imádkozni (Máté 6:6; 14:13; Márk 6:30–32).

A személyes tanulmányozás felkészít minket a válaszadásra

4—5. Milyen szempontokból gyakorlatias segédeszköz a Mit kíván meg füzet?

⁴ A személyes tanulmányozás akkor jár megelégedéssel, ha különböző bibliai segédeszközöket lapozunk fel, hogy egy témának a mélyére ássunk, kivált ha valakinek az őszinte kérdéseire szeretnénk válaszolni (1Timóteus 1:4; 2Timóteus 2:23). Sok új először a Mit kíván meg tőlünk Isten? * című füzetet tanulmányozza, mely eddig 261 nyelven jelent meg. Ez egy rendkívül egyszerű, de pontos kiadvány, mely teljes egészében a Biblián alapul. Általa az olvasók gyorsan megismerhetik Istennek az igaz imádatra vonatkozó követelményeit. De a felépítésénél fogva nincs lehetőség arra, hogy minden egyes témát részletesen kifejtsen. Ha a bibliatanulmányozónk  komoly kérdéseket tesz föl az éppen tárgyalt bibliai témákról, hol találhatunk további bibliai ismereteket, amelyek választ adnak a kérdéseire?

⁵ Akik tudnak olyan nyelven, amelyen létezik a Watchtower Library (Őrtorony-könyvtár) CD-ROM-on, azok számítógépen sokféle forráshoz könnyen hozzáférhetnek. És akiknek nincs erre lehetőségük? Vizsgáljunk meg két olyan témát, amelyet a Mit kíván meg füzet tárgyal, így látni fogjuk, hogyan érthetjük meg őket mi magunk is még jobban, és hogyan adhatunk bővebb választ, ha valaki például olyasmit kérdez, hogy ki az Isten, vagy milyen is volt valójában Jézus (2Mózes 5:2; Lukács 9:18–20; 1Péter 3:15).

Ki az Isten?

6—7. a) Milyen kérdés merül fel Istennel kapcsolatban? b) Milyen fontos gondolatot hagyott ki egy lelkész az előadásából?

⁶ A Mit kíván meg füzet 2. leckéje arra a létfontosságú kérdésre ad választ, hogy ki az Isten. Ez sarkalatos pont, hiszen nem imádhatjuk az igaz Istent, ha nem ismerjük, vagy talán kételkedünk a létezésében (Róma 1:19, 20; Héberek 11:6). Igen ám, de az embereknek világszerte nagyon sokféle elképzelésük van arról, hogy kicsoda Isten (1Korintus 8:4–6). Erre a kérdésre mindegyik vallási filozófia másként válaszol. A kereszténységen belül a legtöbb vallás azt tanítja, hogy Isten egy háromság. Egy híres amerikai lelkész „Ismered Istent?” címmel előadást tartott. Beszédében egyetlenegyszer sem mondta ki Isten nevét, pedig több ízben is idézett a Héber Iratokból. Persze egy olyan bibliafordításból olvasott fel, amely a többértelmű és személytelen „Úr” szót használta a Jehova vagy Jahve név helyett.

⁷ Mennyire lényeges gondolat veszett el, amikor a lelkész a Jeremiás 31:33, 34-et idézte a következőképpen: „nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, mondván: Ismerjétek meg az Urat [héberben: Ismerjétek meg Jehovát], mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, azt mondja az Úr [héberben: Jehova].” Az általa használt fordítás kihagyta Isten nevét, a Jehova nevet, mely mindenki mástól megkülönbözteti őt (Zsoltárok 83:19).

8. Mivel lehet jól szemléltetni az isteni név használatának fontosságát?

⁸ A Zsoltárok 8:9 (NW) jól szemlélteti, miért olyan fontos Jehova nevét használni. Ez a vers így szól: „Ó, Urunk, Jehova, mily fenséges a neved az egész földön!” Vessük össze ezt az Újfordítású revideált Bibliával, melyben más a versek számozása, ezért a 10. verset idézzük: „Ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön!” (Lásd még a 10. verset a Károli-fordítás, a Katolikus fordítás, a Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás és az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat fordítása szerint.) De ahogy az előző cikkben említettük, megszerezhetjük „Isten ismeretét”, ha engedjük, hogy az ő Szava felnyissa a szemünket. De melyik bibliatanulmányozási segédeszközben találunk közvetlen válaszokat az isteni név fontosságával kapcsolatos kérdéseinkre? (Példabeszédek 2:1–6).

9. a) Melyik kiadvány lehet a segítségünkre, ha el szeretnénk magyarázni valakinek, hogy miért fontos használni Isten nevét? b) Hogyan mulasztott el sok fordító tiszteletet mutatni Isten neve iránt?

⁹ Fellapozhatjuk Az isteni név, amely mindörökké fennmarad * című füzetet, mely 69 nyelvre lett lefordítva. Az „Isten neve — Mi a jelentése és hogyan helyes kiejteni?” című fejezet (6—11. oldal) világosan feltárja, hogy a héber tetragramma (görög eredetű szó; jelentése: ’négy betű’) majdnem 7000-szer fordul elő az ókori héber szövegekben. A judaizmus és a kereszténység papsága és fordítói azonban szándékosan kihagyták ezt a nevet a bibliafordításaik többségéből. * Hogyan is állíthatják, hogy ismerik Istent, és elfogadható állapotban vannak  előtte, ha nem hajlandók a nevén szólítani őt? Valódi neve által megérthetjük a szándékait és azt, hogy kicsoda ő. Ezenkívül mi értelme van a Jézus által tanított mintaima azon részletének, hogy „Atyánk az egekben, szenteltessék meg a neved”, ha nem is használjuk Isten nevét? (Máté 6:9; János 5:43; 17:6).

Ki Jézus Krisztus?

10. Hogyan kaphatunk teljes képet Jézus életéről és szolgálatáról?

¹⁰ A Mit kíván meg füzet 3. leckéjének a címe: „Ki Jézus Krisztus?” Ez a lecke mindössze hat bekezdésben nagyon rövid áttekintést ad Jézusról, a származásáról és arról, hogy miért jött a földre. De ha kíváncsiak vagyunk az egész élettörténetére, akkor az evangéliumi beszámolók mellett a legjobb forrás A legnagyobb ember, aki valaha élt * című könyv, mely 111 nyelven hozzáférhető. Ez a kiadvány a négy evangélium alapján hiánytalan beszámolót tartalmaz Krisztus életéről és tanításairól, méghozzá időrendben; 133 fejezeten keresztül Jézus életének és szolgálatának az eseményeit taglalja. Ha egy másmilyen jellegű, elemző tanulmányt szeretnénk olvasni, fellapozhatjuk az Insight (Éleslátás) könyvet a „Jézus Krisztus” címszónál, és az Ismeret, amely örök élethez vezet című könyvet a 4. fejezeténél.

11. a) Miben tér el Jehova Tanúi hite a kereszténység egyházainak a tanításától Jézussal kapcsolatban? b) Egyebek közt mely bibliaversek cáfolják egyértelműen a Háromság tanítását, és melyik kiadványt lehet jól felhasználni, amikor felmerül ez a kérdés?

¹¹ A kereszténységben a Jézus körüli vita lényege az, hogy igaz-e, hogy ő „Isten Fia” és „Fiúisten” egy személyben. Más szóval a vita a Háromságról folyik, amelyről A katolikus egyház katekizmusa azt írja, hogy „hitünk és keresztény életünk központi misztériuma”. A kereszténység egyházaitól eltérően Jehova Tanúi abban hisznek, hogy Jézus Isten teremtménye, de ő maga nem Isten. Remek fejtegetés található erről a kérdésről a Kell hinned a Háromságban? * című füzetben, mely 95 nyelven jelent meg. A Háromság tanítását számos más írásszöveg mellett a Márk 13:32-vel és az 1Korintus 15:24, 28-cal cáfolja.

12. Milyen további kérdés érdemel figyelmet?

¹² Ezek az Istenről és Jézus Krisztusról szóló gondolatok példák arra, hogy miként tanulmányozhatunk annak a célnak a szem előtt tartásával, hogy segítsünk pontos ismeretet szerezni azoknak, akik nem ismerik a bibliai igazságot (János 17:3). De mit mondhatunk azokról, akik már hosszú évek óta tagjai a keresztény gyülekezetnek? Mivel ők már rengeteg bibliai ismeretet gyűjtöttek össze, felmerül a kérdés, hogy még mindig ügyelniük kell-e Jehova Szavának személyes tanulmányozására.

Miért ’ügyeljünk állandóan’?

13. Milyen helytelen szemléletmódja lehet valakinek a személyes tanulmányozásról?

¹³ Némelyek, akik már évek óta a gyülekezet tagjai, rászokhatnak, hogy pusztán arra a bibliai ismeretre támaszkodjanak, amelyet Jehova Tanúiként az első néhány évben szereztek meg. Könnyen így kezdhet gondolkodni valaki: „Nekem nem kell annyit tanulmányoznom, mint az újaknak. Elvégre már olyan sokat olvastam a Bibliát és a kiadványokat az évek folyamán.” Ez olyan, mintha azt mondaná: „Most már nemigen kell odafigyelnem arra, hogy mennyit eszem, hiszen már annyit ettem eddigi életem során.” Tudjuk, hogy a testnek folyamatosan szüksége van tápláló és megfelelően elkészített ételekre, hogy egészséges és tevékeny maradhasson. Mennyivel inkább így van ez a szellemi egészségünk és erőnk megőrzésével! (Héberek 5:12–14).

14. Miért ügyeljünk magunkra állandóan?

¹⁴ Ezért akár régóta tanulmányozzuk a Bibliát, akár nem, mindannyiunknak meg kell fogadnunk Pál Timóteusnak adott tanácsát, aki akkor már érett, felelős felvigyázó volt: „Állandóan ügyelj magadra és a tanításodra. Maradj meg ezek mellett, mert ezt cselekedve magadat is megmented, és azokat is, akik figyelnek rád” (1Timóteus 4:15, 16). Miért szívleljük meg Pál tanácsát? Emlékezzünk rá, hogy Pál arról is írt, hogy harcolnunk kell „az Ördög mesterkedései [cselvetései, Kat.]” ellen, valamint „az égi  helyeken levő gonosz szellemi erők ellen”. Péter apostol pedig arra figyelmeztetett, hogy az Ördög „azon igyekszik, hogy felfaljon valakit”, és ez a „valaki” bármelyikünk lehet. Sátán talán éppen a magabiztosságunkat fogja kihasználni (Efézus 6:11, 12; 1Péter 5:8).

15. Hogyan tudunk szellemileg védekezni, és hogyan tarthatjuk karban védőfelszerelésünket?

¹⁵ Hogyan tudunk védekezni? „Vegyétek föl az Istentől való teljes fegyverzetet, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és miután mindent alaposan elvégeztetek, szilárdan állhassatok” — emlékeztet minket Pál apostol (Efézus 6:13). E szellemi fegyverzet hatékonysága nemcsak attól függ, hogy eredetileg milyen állapotban volt, hanem attól is, hogy rendszeresen karbantartjuk-e. Ezért ennek az Istentől kapott teljes felszerelésnek magában kell foglalnia Isten Szavának naprakész ismeretét is. Ebből látszik, hogy milyen fontos lépést tartanunk az igazság megértésével, melyet Jehova a Szava, valamint a hű és értelmes rabszolga osztály által nyilatkoztat ki. A Biblia és a bibliai kiadványok rendszeres személyes tanulmányozása elengedhetetlen ahhoz, hogy karbantartsuk szellemi fegyverzetünket (Máté 24:45–47; Efézus 6:14, 15).

16. Hogyan győződhetünk meg arról, hogy ’a hitünk nagy pajzsa’ jó állapotban van?

¹⁶ Védőfegyverzetünk nélkülözhetetlen részeként Pál megemlíti „a hit nagy pajzsát”, mellyel eltéríthetjük és kiolthatjuk Sátán égő hajítófegyvereit, azaz a hamis vádaskodásokat és a hitehagyott tanításokat (Efézus 6:16). Létfontosságú tehát, hogy ellenőrizzük, mennyire erős a hitünk pajzsa, és átgondoljuk, hogy miként tudnánk karbantartani és megerősíteni azt. Például feltehetjük magunknak a következő kérdéseket: „Hogyan szoktam felkészülni Az Őrtorony felhasználásával folytatott hetenkénti bibliatanulmányozásra? Elég alaposan tanulmányozok ahhoz, hogy az összejövetelen »szeretetre és kiváló cselekedetekre« tudjak ösztönözni másokat jól átgondolt válaszaimmal? Kikeresem és elolvasom azokat az írásszövegeket, amelyekre a cikk utal, de amelyeket nem idéz? Buzdítok másokat azzal, hogy lelkesen közreműködök az összejöveteleken?” Szellemi táplálékunk szilárd eledel, és ahhoz, hogy teljesen a javunkra fordítsuk, jól meg kell emésztenünk (Héberek 5:14; 10:24).

17. a) Milyen méreggel próbálja Sátán kikezdeni a szellemiségünket? b) Mi az ellenszere Sátán mérgének?

¹⁷ Sátán ismeri a bukott test gyengeségeit, és a mesterkedései alattomosak. Gonosz befolyását egyebek közt úgy érvényesíti, hogy nagyon könnyen hozzáférhetővé teszi a pornográfiát a televízióban, az interneten, videofilmekben és nyomtatott anyagokban. Néhány keresztény hagyta, hogy ez a méreg átjusson meggyengült védőfelszerelésén, és ez a gyülekezeti kiváltságainak az elveszítéséhez vagy még szomorúbb következményekhez vezetett (Efézus 4:17–19). Mi az ellenszere Sátán szellemi mérgének? Nem szabad elhanyagolnunk a rendszeres személyes bibliatanulmányozásunkat, keresztény összejöveteleinket és az Istentől kapott fegyverzetünk egyik részét sem. Ezek együttesen tesznek képessé bennünket arra, hogy különbséget tegyünk a helyes és a helytelen között, és arra, hogy gyűlöljük azt, amit Isten gyűlöl (Zsoltárok 97:10; Róma 12:9).

18. Hogyan lehet segítségünkre „a szellem kardja” szellemi harcunkban?

¹⁸ Ha megőrizzük a rendszerességünket a Biblia tanulmányozásában, nemcsak az Isten Szavának pontos ismerete nyújtotta biztos védelmet mondhatjuk magunkénak, hanem egy hatékony támadó fegyvert is, „a szellem kardját,  azaz Isten szavát”. Isten szava „élesebb bármely kétélű kardnál, és egészen odáig hatol, hogy szétválasztja a lelket és a szellemet, az ízületeket és velőjüket, és képes tisztán látni a szív gondolatait és szándékait” (Efézus 6:17; Héberek 4:12). Ha megtanuljuk ügyesen forgatni ezt a „kardot”, akkor a kísértésekkel szembenézve képesek leszünk felismerni és leleplezni, hogy ami talán ártalmatlannak, sőt vonzónak tűnik, az valójában a gonosz halálos csapdája. Mindaz, amit megismertünk és megértettünk a Bibliából, segítségünkre lesz, hogy visszautasítsuk a gonoszságot, és azt tegyük, ami helyes. Mindannyian kérdezzük hát meg magunktól: „Éles a kardom, vagy tompa? Nehezen jutnak eszembe olyan írásszövegek, melyekkel ütőképesebben támadhatok?” Őrizzük meg jó bibliatanulmányozási szokásainkat, és ezáltal álljunk ellen az Ördögnek! (Efézus 4:22–24).

19. Milyen áldásokkal jár az, ha szorgalmasak vagyunk a személyes tanulmányozásban?

¹⁹ „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a dolgok kiigazítására, az igazságosságban való fegyelmezésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felszerelt legyen” — írta Pál. Ha megszívleljük Timóteushoz intézett szavait, meg tudjuk erősíteni a szellemiségünket, és hatékonyabbá tudjuk tenni a szolgálatunkat. A szellemi gondolkodású vének és kisegítőszolgák még inkább a gyülekezet javát tudják szolgálni, és valamennyien szilárdak tudunk maradni a hitben (2Timóteus 3:16, 17; Máté 7:24–27).

[Lábjegyzetek]

Emlékszel rá?

• Milyen körülmények járulnak hozzá a személyes tanulmányozás hatékonyságához?

• Milyen hiba figyelhető meg sok bibliafordításban Isten nevét illetően?

• Mely bibliaversekkel cáfolnád a Háromság tanítását?

• Hogyan védekezhetünk Sátán mesterkedéseivel szemben, még akkor is, ha már sok-sok éve igaz keresztények vagyunk?

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 19. oldalon]

A hatékony személyes tanulmányozáshoz megfelelő környezet kell, és az, hogy a lehető legkevesebb legyen a zavaró körülmény

[Képek a 23. oldalon]

Éles a „kardod”, vagy tompa?