Adakozás bármi áron

„NEVEZHET koldusnak, nem sért meg vele. Jézusnak gyűjtök, azért koldulok.” Ezek a sokatmondó szavak egy protestáns lelkész szájából hangzottak el, és azt a kavarodást hangsúlyozzák, mely az egyházak anyagi forrásai körül tapasztalhatók. Úgy tűnik, a szervezett vallások csakis jókora anyagi támogatással képesek működni. Mivel fizetésről kell gondoskodniuk, templomokat kell építeniük, ezek karbantartására is pénzt kell fordítaniuk, valamint evangélizálókampányokra kell költeniük, ezért kérdés, hogy honnan teremtsék elő az ezekhez szükséges pénzt.

Sok egyházban a tized * a megoldás. Norman Robertson prédikátor kijelentette: „Isten a tized által támogatja anyagilag a királyságát a földön. Az Ő gazdasági rendszere teszi lehetővé, hogy az evangéliumot hirdetni lehessen.” Majd szégyenkezés nélkül emlékeztetve híveit az adakozás felelősségére, Norman Robertson lelkesen így szólt: „A tized nem olyasmi, amit azért fizetünk, mert anyagilag jól állunk, hanem mert engedelmesek vagyunk. Aki nem fizeti a tizedet, az tagadhatatlanul megszegi Isten parancsait, és sikkasztást követ el” (Tithing​—God’s Financial Plan).

Azzal bizonyára egyetértünk, hogy a keresztény imádathoz hozzá kell tartoznia az adakozásnak. De vajon zavarónak, sőt talán sértőnek tartjuk az örökös pénzkéregetést? Inácio Strieder brazil teológus azzal vádolja az egyházakat, hogy azért követelnek tizedet, mert ezzel akarják „megoldani a belső gondokat”, és ezt az eljárást „törvénytelennek, sértőnek és teológiai eltévelyedésnek” nevezi. Mint megjegyezte, tettüknek az a következménye, hogy „a munkanélküliek, özvegyek, egymás hegyén-hátán lakó szegény emberek, és az olyan személyek, akik képtelenek logikusan gondolkodni, azt a következtetést vonják le, hogy Isten elhagyta őket, valamint hogy kötelesek olyan sokat adományozni »a prédikátornak«, hogy utána a saját családjuknak nem lesz mit enniük”.

Talán felmerül bennünk a kérdés: „Jól alkalmazzák a Szentírást azok az egyházak, amelyek kötelezővé teszik a tizedet? Vagy lehetséges, hogy némely vallás kihasználja az emberek Istentől való félelmét, hogy megkopaszthassa a nyájat? Isten valóban elvárja tőlünk, hogy úgyszólván bármi áron adakozzunk?”

[Lábjegyzet]