Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Most fontosabb az éberség, mint korábban bármikor

Most fontosabb az éberség, mint korábban bármikor

Most fontosabb az éberség, mint korábban bármikor

„Ne aludjunk tovább, mint a többiek, hanem maradjunk ébren, és maradjunk meggondoltak” (1TESSZALONIKA 5:6).

1—2. a) Milyen város volt Pompeji és Herculaneum? b) Milyen figyelmeztetést vett semmibe sok pompeji és herculaneumi lakos, és mi lett ennek a következménye?

POMPEJI és Herculaneum az i. sz. I. században virágzó római város volt a Vezúv közelében. A tehetős rómaiak szívesen töltötték itt a szabadidejüket. Színházaik külön-külön több mint ezer nézőnek biztosítottak férőhelyet, és Pompejiben volt egy akkora amfiteátrum, ahová a városnak szinte az összes lakója befért. A Pompejiben ásatásokat végző régészek 118 borozóra bukkantak, amelyek közül néhányban szerencsejátékot és prostitúciót is űztek. Különböző falfestmények és más maradványok tanúsága szerint az erkölcstelenség és az anyagiasság óriási méreteket öltött.

2 Időszámításunk szerint 79. augusztus 24-én kitört a Vezúv. Vulkanológus szakemberek úgy vélik, hogy az első kitörés, mely horzsakővel és hamuval borította be a két várost, nem feltétlenül akadályozta a lakosokat a menekülésben, és úgy tűnik, sokaknak sikerült is elmenekülniük. Mások azonban alábecsülték a veszélyt, vagy egyszerűen semmibe vették az intő jeleket, és úgy döntöttek, hogy maradnak. Aztán éjfél körül hirtelen óriási tömegű horzsakő, szikla és túlhevített gáz zúgó áradata borította el Herculaneumot, így akik a városban maradtak, egytől egyig megfulladtak. Másnap kora reggel hasonló csapás végzett Pompeji valamennyi lakójával. Milyen tragikus következménye lett annak, hogy nem törődtek a figyelmeztető jelekkel!

A dolgok zsidó rendszerének a vége

3. Miben hasonlít Jeruzsálem pusztulása Pompeji és Herculaneum katasztrófájára?

3 A Pompejivel és Herculaneummal történt döbbenetes eseménynél is félelmetesebb volt Jeruzsálem kilenc évvel korábban bekövetkezett pusztulása, noha ezt a katasztrófát emberek idézték elő. „A történelem egyik legborzalmasabb ostromaként” utaltak rá, amelyben a beszámolók szerint több mint egymillió zsidó vesztette életét. De csakúgy, mint a pompeji és herculaneumi katasztrófát, Jeruzsálem pusztulását is figyelmeztetés előzte meg.

4. Milyen prófétai jelet adott Jézus, amely arra figyelmeztette a követőit, hogy közel van egy rendszernek a vége, és hogyan teljesedett a jel először az első században?

4 Jézus Krisztus megjövendölte a város pusztulását és az azt megelőző, nyugtalanító eseményeket. Beszélt például háborúkról, élelmiszerhiányokról, földrengésekről és törvénytelenségről. Megmondta, hogy hamis próféták támadnak, de Isten Királyságának jó híre világszerte hirdettetik majd (Máté 24:4–7, 11–14). Igaz, Jézus szavai elsősorban ma teljesednek, de az I. században is volt egy kisebb beteljesedésük. A történelmi feljegyzések szerint súlyos éhínség sújtotta Júdeát (Cselekedetek 11:28). Josephus, a zsidó történetíró arról számol be, hogy Jeruzsálemet és környékét röviddel a város elpusztulása előtt földrengés rázta meg. Jeruzsálem végének közeledtével állandósultak a felkelések és a zsidó politikai csoportok közötti belső összecsapások, és számos városban, ahol zsidók és nem zsidók is éltek, mészárlások folytak. Ennek ellenére a Királyság jó hírét „az ég alatt levő egész teremtésben” prédikálták (Kolosszé 1:23).

5—6. a) Jézusnak mely prófétai szavai teljesedtek i. sz. 66-ban? b) Miért haltak meg olyan sokan, amikor Jeruzsálem végül i. sz. 70-ben elesett?

5 Végül i. sz. 66-ban a zsidók fellázadtak Róma ellen. Amikor Cestius Gallus a csapataival felvonult, hogy ostrom alá vegye Jeruzsálemet, Jézus követőinek eszébe jutottak Uruk következő szavai: „amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet letáborozott seregek veszik körül, akkor tudjátok meg, hogy elközeledett a pusztává tétele. Akkor akik Júdeában vannak, kezdjenek a hegyekbe menekülni, és akik bent vannak a városban, menjenek ki, akik pedig a vidéki helyeken vannak, ne menjenek be abba” (Lukács 21:20, 21). Eljött az ideje, hogy elhagyják Jeruzsálemet. De hogyan lesz erre lehetőségük? Gallus váratlanul visszavonta csapatait, így megnyílt az út a Jeruzsálemben és Júdeában levő keresztények előtt, hogy Jézus szavainak engedelmeskedve a hegyekbe meneküljenek (Máté 24:15, 16).

6 Négy évvel később, a pászka táján a római seregek visszatértek Titus tábornok vezetése alatt, akinek eltökélt szándéka volt, hogy elfojtja a zsidó lázadást. Serege bekerítette Jeruzsálemet, és ’sáncot épített hegyes cölöpökből’, elzárva a menekülés útját (Lukács 19:43, 44). A háborús veszély ellenére a Római Birodalom minden részéről zsidók tömegei özönlöttek Jeruzsálembe, hogy megünnepeljék a pászkát. Most csapdába estek. Josephus szerint ezek a szerencsétlenül járt látogatók tették ki a római ostrom halálos áldozatainak nagy részét. * Amikor Jeruzsálem végül elesett, a Római Birodalom területén élő egész zsidó lakosságnak körülbelül az egyhetede veszett oda. Jeruzsálemnek és templomának a pusztulása a zsidó állam végét jelentette, valamint annak a vallási rendszernek a végét, amely a Mózesi Törvényre épült (Márk 13:1, 2). *

7. Miért élték túl Jeruzsálem pusztulását a hűséges keresztények?

7 A zsidó keresztények i. sz. 70-ben ugyanúgy meghalhattak, illetve rabszolgasorba kerülhettek volna, mint mindenki más, aki akkor Jeruzsálemben tartózkodott. Ámde a történelem tanúsága szerint ők komolyan vették Jézus 37 évvel korábbi figyelmeztetését, elhagyták a várost, és nem tértek vissza.

Időszerű figyelmeztetések az apostoloktól

8. Mit ismert föl Péter, és Jézusnak nyilván mely szavaira gondolt?

8 Napjainkban egy még kiterjedtebb pusztulás közeledik fenyegetően, és ez az egész mostani világrendszer végét jelenti majd. Péter apostol hat évvel Jeruzsálem pusztulása előtt sürgető és időszerű tanácsot adott, mely különösen a mai keresztényeknek szól: Maradjatok éberek! Péter látta, hogy a keresztényeknek ébresztgetniük kell a ’tiszta gondolkodóképességüket’, hogy figyelembe vegyék az Úrnak, Jézus Krisztusnak a parancsolatát (2Péter 3:1, 2). Amikor Péter éberségre intette a keresztényeket, nyilván arra gondolt, amit Jézus az apostolainak mondott néhány nappal a halála előtt: „Állandóan figyeljetek, maradjatok ébren, mert nem tudjátok, mikor van a meghatározott idő” (Márk 13:33).

9. a) Milyen veszélyes szemléletmód fejlődhet ki némelyekben? b) Miért különösen veszélyes a kételkedés?

9 „Hol van ez az ő megígért jelenléte?” — kérdezik ma némelyek gúnyosan (2Péter 3:3, 4). Kétségkívül úgy érzik, hogy a világ teremtése óta valójában semmi sem változott, minden ugyanúgy van. Veszélyes dolog az effajta kételkedés. A kételyek tompíthatják a sürgősségérzetünket, és olyan hatással lehetnek ránk, hogy egyre inkább a saját vágyainkra kezdünk összpontosítani (Lukács 21:34). Péter arra is rámutat, hogy az ilyen gúnyolódók elfeledkeznek Noé napjainak Özönvizéről, amely egy egész világrendszert tett semmivé. Ez bizony hatalmas változás volt! (1Mózes 6:13, 17; 2Péter 3:5, 6).

10. Milyen szavakkal buzdítja Péter azokat, akik esetleg kezdik elveszíteni a türelmüket?

10 Péter segít az olvasóinak a türelmük megőrzésében, emlékeztetve őket arra, hogy Isten gyakran miért nem cselekszik azonnal. Elsőként ezt az érvet hozza fel: „Jehovánál e g y nap annyi, mint ezer év, és ezer év, mint e g y nap” (2Péter 3:8). Mivelhogy Jehova örökké él, minden szempontot figyelembe tud venni, és képes eldönteni, hogy melyik időpont a legmegfelelőbb a cselekvésre. Péter ezután arról ír, hogy Jehova azt szeretné, ha az emberek mindenütt megbánást tanúsítanának. Isten türelme sok olyan ember megmentését eredményezi, aki elpusztult volna, ha Isten gyorsabban cselekszik (1Timóteus 2:3, 4; 2Péter 3:9). Az azonban, hogy Jehova türelmes, nem jelenti azt, hogy soha semmit nem fog tenni. „Jehova napja úgy fog eljönni, mint egy tolvaj” — jelenti ki Péter (2Péter 3:10).

11. Mi segít ébren maradnunk szellemileg, és bizonyos értelemben hogyan „sietteti” ez Jehova napját?

11 Figyelemre méltó az a hasonlat, amelyet Péter használ. A tolvajokat nem könnyű elfogni, de egy olyan őrszem, aki egész éjjel ébren van, nagyobb valószínűséggel vesz észre egy tolvajt, mint az olyan, aki időnként elszunyókál. Hogyan tud ébren maradni egy őr? Könnyebb megőriznie az éberségét, ha járkál, mint ha egész éjszaka csak ülne. Ehhez hasonlóan nekünk, keresztényeknek is segít ébren maradnunk, ha szellemileg tevékenyek vagyunk. Péter ezért arra ösztönöz, hogy legyünk elfoglaltak „a viselkedés szent cselekedeteiben és az Isten iránti odaadás tetteiben” (2Péter 3:11). Az ilyenfajta tevékenység segítségünkre lesz abban, hogy folyton ’élénken elménkben tartsuk Jehova napjának jelenlétét’. Az „élénken elméjében tart” kifejezéssel visszaadott görög szó betű szerint azt jelenti, hogy ’siettet’ (2Péter 3:12). Az igaz, hogy mi nem változtathatunk Jehova időtervén, és az ő napja a meghatározott időben fog eljönni. De addig is sokkal gyorsabbnak érezzük az idő múlását, ha a szolgálatában serénykedünk (1Korintus 15:58).

12. Hogyan fordíthatjuk a javunkra Jehova türelmét egyénenként?

12 Ezért mindenkit, aki úgy érzi, hogy Jehova napja késik, arra buzdítunk, hogy szívlelje meg Péter tanácsát, és türelmesen várjon a Jehova által meghatározott időre. Bölcsen felhasználhatjuk azt az időt, amely Isten türelmének köszönhetően még rendelkezésünkre áll. Például létfontosságú keresztényi tulajdonságokat fejleszthetünk ki, és még sok olyan emberrel oszthatjuk meg a jó hírt, akivel különben nem lett volna lehetőségünk. Ha ébren maradunk, akkor Jehova „szennyfolt nélkülinek és szeplőtlennek és békében” talál majd bennünket ennek a világrendszernek a végén (2Péter 3:14, 15). Micsoda áldás lesz az!

13. Pálnak a tesszalonikai keresztényekhez intézett mely szavai különösen időszerűek ma?

13 Pál is beszél az éberség fontosságáról, a tesszalonikai keresztényeknek írt első levelében. Ezt tanácsolja: „ne aludjunk tovább, mint a többiek, hanem maradjunk ébren, és maradjunk meggondoltak” (1Tesszalonika 5:2, 6). Mennyire fontos ez most, amikor egy egész világrendszer pusztulása közeledik! Jehova imádói olyan világban élnek, amelyet átitat a szellemi dolgok iránti közöny, és ez hatással lehet rájuk. Pál ezért így buzdít: „maradjunk meggondoltak, és viseljük a hit és a szeretet mellvértjét, és sisak gyanánt a megmentés reménységét” (1Tesszalonika 5:8). Ha rendszeresen tanulmányozzuk Isten Szavát és együtt vagyunk testvéreinkkel az összejöveteleken, akkor könnyebb lesz megfogadnunk Pál tanácsát, és megőriznünk a sürgősségérzetünket (Máté 16:1–3).

Több millióan őrzik meg éberségüket

14. Milyen adatok mutatják, hogy ma sokan őrzik meg éberségüket Péter tanácsának szellemében?

14 Vajon ma sokan őrzik meg éberségüket az ihletett buzdítás szellemében? Bizony sokan. A 2002-es szolgálati évben a hírnökök csúcslétszáma 6 304 645 volt, ami 3,1 százalékos növekedés a 2001-es hírnökcsúcshoz képest. Ezek a személyek tanújelét adták annak, hogy szellemileg éberek, hiszen összesen 1 202 381 302 órát töltöttek azzal, hogy beszéljenek másoknak Isten Királyságáról. Nem veszik félvállról a prédikálómunkát, hanem életük egyik legfontosabb tevékenységének tartják. Sokuk szemléletmódját tükrözi Eduardo és Noemi példája, akik Salvadorban élnek.

15. Milyen salvadori tapasztalat mutatja, hogy sokan megőrzik szellemi éberségüket?

15 Eduardo és Noemi néhány évvel ezelőtt elgondolkodott Pál következő szavain: „változik e világ színtere” (1Korintus 7:31). Leegyszerűsítették az életüket, és elkezdték a teljes idejű úttörőszolgálatot. Az idők folyamán sok-sok áldásban részesültek, például a körzet- és a kerületmunkában is részt vehettek. Komoly nehézségeik ellenére meg vannak győződve arról, hogy helyesen döntöttek, amikor az anyagi kényelmet feláldozták a teljes idejű szolgálat kedvéért. Salvadorban sokan mások szintén ilyen önfeláldozó szellemet tanúsítottak, ami hozzájárult ahhoz, hogy tavaly 2 százalékkal növekedett a hírnökök száma, így 29 269 hírnök tevékenykedett, beleértve 2454 úttörőt is.

16. Hogyan gondolkodott egy fiatal testvér Elefántcsontparton?

16 Elefántcsontparton hasonlóan gondolkodott egy fiatal keresztény férfi, aki ezt írta a fiókhivatalnak: „Kisegítőszolga vagyok. Úgy érzem, nem buzdíthatom a testvéreket az úttörőszolgálatra, ha én magam nem mutatok jó példát. Ezért otthagytam jövedelmező állásomat, és vállalkozó lettem, így több időm van a szolgálatra.” Ez a fiatalember az Elefántcsontparton szolgáló 983 úttörő egyike lett. Tavaly ebben az országban 6701 hírnök adott le jelentést, ami 5 százalékos növekedést jelent.

17. Hogyan fejezte ki egy fiatal Tanú Belgiumban, hogy nem riad meg az előítélettől?

17 Belgiumban a türelmetlenség, az előítélet és a hátrányos megkülönböztetés újra meg újra próbák elé állítja a 24 961 Királyság-hírnököt. Ők mégis buzgók, és nem riadnak meg. Amikor egy tizenhat éves testvérnő meghallotta, hogy Jehova Tanúit szektának nevezték egy etikaórán, engedélyt kért rá, hogy ismertethesse a Tanúk álláspontját. A Jehova Tanúi — A szervezet, amely ezt a nevet viseli című videofilmet és a Jehova Tanúi — Kik ők? Miben hisznek? című füzetet felhasználva el tudta magyarázni, hogy kik is valójában Jehova Tanúi. Előadását kedvezően fogadták, és a rá következő héten a tanulóknak olyan dolgozatot kellett írniuk, melyben az összes kérdés Jehova Tanúi keresztény vallásával foglalkozott.

18. Mi bizonyítja, hogy a gazdasági nehézségek nem tudták elvonni az Argentínában és a Mozambikban élő hírnökök figyelmét Jehova szolgálatáról?

18 A keresztények többsége súlyos gondokkal kénytelen megküzdeni ezekben az utolsó napokban. Mégis törekszenek arra, hogy ne váljon megosztottá a figyelmük. A közismert gazdasági nehézségek ellenére Argentína tavaly 126 709 fővel új csúcsot jelentett a Tanúk számában. Mozambikban még most is sokakat sújt a szegénység. Mégis 37 563-an adtak le jelentést a tanúskodó munkában való részvételükről, ami 4 százalékos növekedésnek felel meg. Noha Albániában sok embernek nem könnyű az élete, nagy növekedés volt látható a hírnökök számában: a 2708 fős új hírnökcsúccsal 12 százalékos növekedést értek el. Nyilvánvalóan látszik, hogy Jehova szellemét nem akadályozzák a nehéz körülmények, ha Jehova szolgái első helyre teszik a Királyság-érdekeket (Máté 6:33).

19. a) Mi bizonyítja, hogy még mindig sok juhszerű ember éhezik a bibliai igazságra? b) Az éves beszámolónak egyebek közt mely részleteiből látható, hogy Jehova szolgái megőrzik szellemi éberségüket? (Lásd a 12—5. oldalon található táblázatot.)

19 Az, hogy a tavalyi jelentés szerint havonta átlagosan 5 309 289 bibliatanulmányozást vezettünk, azt mutatja, hogy még mindig sok juhszerű ember éhezik a bibliai igazságra. Az Emlékünnepen 15 597 746-an vettek részt, ami új csúcs, és ebből a többség még nem szolgálja tevékenyen Jehovát. Bárcsak egyre több ismeretet szereznének ezek a személyek, és növekedne a Jehova és a testvériség iránti szeretetük! Izgalmas látni, hogy a „más juhokból” álló „nagy sokaság” milyen eredményes, miközben „éjjel-nappal” szolgálja a Teremtőt a „templomában”, szellemmel felkent testvérei oldalán (János 10:16; Jelenések 7:9, 15).

Tanuljunk Lót esetéből!

20. Mit tanulhatunk Lótnak és feleségének a példájából?

20 Természetesen előfordul, hogy átmenetileg még Isten hűséges szolgái is elveszítik a sürgősségérzetüket. Gondoljunk csak Ábrahám unokaöccsére, Lótra! Két angyal látogatta meg Lótot, és bejelentették, hogy Isten hamarosan el fogja pusztítani Szodomát és Gomorrát. A hír bizonyára nem lepte meg Lótot, akit „nagyon gyötört, hogy a törvénnyel dacolók átengedik magukat a gátlástalan viselkedésnek” (2Péter 2:7). Mégis, amikor a két angyal ki akarta kísérni Szodomából, ő „késedelmeskedék”. Az angyaloknak valósággal ki kellett vonszolniuk őt és a családját a városból. Azután Lót felesége az angyalok figyelmeztetése ellenére hátranézett. Meggondolatlansága az életébe került (1Mózes 19:14–17, 26). „Emlékezzetek Lót feleségére!” — intett Jézus (Lukács 17:32).

21. Miért fontosabb az éberség most, mint korábban bármikor?

21 Pompeji és Herculaneum katasztrófája, a Jeruzsálem pusztulása körüli események, Noé napjainak Özönvize és Lót példája mind-mind arra mutat rá, hogy milyen fontos komolyan venni a figyelmeztetést. Jehova szolgái lévén felismerjük a végidő jelét (Máté 24:3). Elkülönültünk a hamis vallástól (Jelenések 18:4). Az első századi keresztényekhez hasonlóan nekünk is ’élénken elménkben kell tartanunk Jehova napjának jelenlétét’ (2Péter 3:12). Igen, most fontosabb az éberség, mint korábban bármikor. Milyen lépéseket tehetünk, és milyen tulajdonságokat fejleszthetünk ki, hogy ébren tudjunk maradni? A következő cikk ezeket a kérdéseket vizsgálja.

[Lábjegyzetek]

^ 6. bek. Nem valószínű, hogy az első században Jeruzsálemnek 120 000-nél több lakosa lett volna. Euszebiosz számításai szerint Júdea tartományból 300 000-en utaztak Jeruzsálembe az i. sz. 70-ben megtartott pászkára. A többiek, akik végül áldozatul estek, bizonyára a birodalom más részeiből származtak.

^ 6. bek. Természetesen Jehova szemszögéből a Mózesi Törvényt már i. sz. 33-ban felváltotta az új szövetség (Efézus 2:15).

Hogyan válaszolnál?

• Milyen fejlemény tette lehetővé, hogy a zsidó keresztények túléljék Jeruzsálem pusztulását?

• Hogyan segítenek nekünk a Péter és Pál apostol írásaiban található tanácsok abban, hogy ébren maradjunk?

• Kik bizonyítják ma, hogy teljesen ébren vannak?

• Mit tanulhatunk a Lótról és a feleségéről szóló beszámolóból?

[Tanulmányozási kérdések]

[Táblázat a 12—15. oldalon]

JEHOVA TANÚINK A 2002-ES SZOLGÁLATI ÉVRŐL SZÓLÓ JELENTÉSE AZ EGÉSZ VILÁGON

(Lásd a kiadványban)

[Kép a 9. oldalon]

Időszámításunk szerint 66-ban a jeruzsálemi keresztény közösség megfogadta Jézus figyelmeztetését

[Képek a 10. oldalon]

A keresztényeknek könnyebb megőrizniük az éberségüket, ha tevékenyek maradnak