Ne a véletlen formálja gyermeked szívét!

AZ ÜGYES fazekas kezében az értéktelen agyag formás edénnyé változik. Kevés mesterember tud nagyot alkotni ilyen értéktelen anyagból. Évezredeken át a fazekasoknak fontos szerepük volt a társadalomban, hiszen az emberek tőlük szerezték be a csészéket, tányérokat, fazekakat, bödönöket és a díszes vázákat.

A szülők is felbecsülhetetlen módon támogathatják a társadalmat azzal, hogy formálják gyermekeik jellemét és egyéniségét. A Biblia mindnyájunkat agyaghoz hasonlít, és Isten a szülőket bízta meg azzal a létfontosságú feladattal, hogy formálják a gyermekeiket, mint az agyagot (Jób 33:6, Újfordítású revideált Biblia; 1Mózes 18:19). Egy szép kerámia elkészítéséhez hasonlóan nem könnyű egy gyermeket megbízható és kiegyensúlyozott felnőtté formálni. Az ilyen átalakulás nem csupán a véletlen műve.

Sokféle erő vesz részt gyermekeink szívének formálásában. Sajnos, némelyik romboló hatást fejt ki. Ezért a bölcs szülők nem bízzák a véletlenre egy gyermek szívének formálódását, hanem „az ő útjának módja szerint” nevelik, bízva abban, hogy „még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól” (Példabeszédek 22:6).

A gyermeknevelés hosszú, mozgalmas folyamata alatt a bölcs keresztény szülőknek időt kell szentelniük arra, hogy ellensúlyozzák a gyermekük szívét fenyegető káros hatásokat. Szeretetük igencsak próba alá kerül, amikor türelmesen „Jehova fegyelmezésében és elmebeli szabályozásában” nevelik gyermeküket (Efézus 6:4). A szülők feladata természetesen sokkal könnyebb, ha korán kezdenek a neveléshez.

Korai kezdet

A fazekasok szeretnek olyan agyaggal dolgozni, amely kellően képlékeny a formáláshoz, mégis elég szilárd ahhoz, hogy megtartsa az alakját, ha egyszer már megformálták. Az agyagot a tisztítás után a legjobb hat hónapon belül felhasználni. Ehhez hasonlóan a legjobb, ha a szülők akkor kezdik formálni gyermekük  szívét, amikor az nagyon fogékony, és könnyen alakítható.

Gyermekneveléssel foglalkozó szakértők azt mondják, hogy a nyolcadik hónapra a gyermek már megtanulja felismerni az anyanyelvének hangjait, szoros köteléket alakít ki szüleivel, kifejlődik felfogóképessége, és kezdi felfedezni a körülötte levő világot. Akkor lehet a legjobban formálni a gyermek szívét, amikor még egészen kicsi. Milyen áldásos lesz a gyermekednek az, ha Timóteushoz hasonlóan ’csecsemőkorától ismeri majd a szent írásokat’! (2Timóteus 3:15). *

A gyermekek ösztönösen utánozzák szüleiket. Hanghordozásuk, kifejezésmódjuk és kézmozdulataik utánzásán túl megtanulnak szeretni, kedvesnek és könyörületesnek lenni, amikor látják, hogy a szüleik ilyen tulajdonságokat mutatnak ki. Ha szeretnénk Jehova törvényei szerint nevelni gyermekünket, akkor először a saját szívünkbe kell bevésnünk Isten parancsolatait. Az ilyen szívből fakadó értékelés arra indítja majd a szülőket, hogy rendszeresen beszéljenek gyermekeiknek Jehováról és a Szaváról. A Biblia erre int: „szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz” (5Mózes 6:6, 7). Ferenc * és Rózsa elmagyarázza, hogyan követik ezt a tanácsot két gyermekük esetében.

„A megszokott beszélgetéseken kívül igyekszünk gyermekeinkkel külön-külön is beszélgetni legalább 15 percet mindennap. Amikor felfedezünk valami gondot, több időt fordítunk rá, és erre gyakran szükség van. Például nemrég történt, hogy amikor ötéves kisfiunk hazajött az óvodából, azt mondta nekünk, hogy nem hisz Jehovában. Nyilvánvalóan egy másik gyerek kicsúfolta őt, és azt mondta, hogy nincs is Isten.”

Ezek a szülők felismerték, hogy a gyermekeknek hitet kell kifejleszteniük a Teremtőjükben. Az ilyen hit az Isten teremtésműve iránti természetes vonzódásukra épülhet. Mennyire szeretnek a gyermekek megérinteni egy állatot, vadvirágot szedni vagy játszani a homokban a vízparton! A szülők segíthetnek nekik, hogy kapcsolatot találjanak a teremtésmű és a Teremtő között (Zsoltárok 100:3; 104:24, 25). Az az áhítat és tisztelet, amelyet Jehova teremtésműve iránt fejlesztenek ki, egész életükön át megmaradhat (Zsoltárok 111:2, 10). Ez az ismeret elülteti azt a vágyat a gyermekben, hogy megörvendeztesse Istent, és igyekezzen elkerülni azt, hogy megbántsa őt. Ez pedig arra indítja, hogy ’eltávozzon a gonosztól’ (Példabeszédek 16:6).

Bár a legtöbb kisgyermek kíváncsi, és gyorsan tanul, talán nem könnyen hajlik az engedelmességre (Zsoltárok 51:7). Időnként a maguk feje után mennek, vagy mindent meg akarnak kapni, amit megkívánnak. A szülőknek határozottságra, türelemre van szükségük, és fegyelmet kell tartaniuk ahhoz, hogy ezeket a viselkedésformákat kordában tartsák (Efézus 6:4). Ezt tapasztalta Szilvia és Pál is, akik sikeresen neveltek fel öt gyermeket.

Szilvia így emlékszik vissza: „Mindegyik gyermekünk teljesen külön egyéniség volt, és mind érvényre akarta juttatni az akaratát. Nehéz volt, ám végül megtanulták, hogy mit jelent, ha nemet mondunk valamire.” A férje, Pál ezt mondja: „Gyakran megmagyaráztuk  nekik döntéseink okát, ha elég nagyok voltak már ahhoz, hogy megértsék. Noha mindig igyekeztünk kedvesen bánni velük, megtanítottuk nekik azt is, hogy tiszteljék az Istentől kapott hatalmunkat.”

Bár egy gyermek korai évei gondokkal járhatnak, a legtöbb szülő szerint a legnagyobb nehézségek a tinédzserkorban támadnak, amikor az éretlen szív sok új próbának van kitéve.

Hogyan lehet elérni egy tizenéves szívét?

A fazekasnak még azelőtt kell megmunkálnia az agyagot, hogy az kiszáradna. Ahhoz, hogy növelje ezt az időt, talán vizet ad hozzá, hogy megőrizze az agyag nedvességtartalmát és formálhatóságát. Ehhez hasonlóan a szülőknek keményen kell dolgozniuk azon, hogy tizenéves gyermekük szíve ne keményedjen meg. A legfőbb eszközük természetesen a Biblia, mellyel feddnek, kiigazítják a dolgokat, és minden jó cselekedetre felkészítik gyermeküket (2Timóteus 3:15–17).

Ám egy tinédzser talán nem fogadja el olyan könnyen a szülői tanácsot, mint amikor fiatalabb volt. A tizenévesek esetleg jobban odafigyelnek velük egykorú társaikra, ezért a szülőkkel folytatott őszinte és készséges gondolatközlés akadozhat. Ilyenkor a szülőnek türelmesebbnek és ügyesebbnek kell lennie, hiszen a szülők és a gyermekek kapcsolata új szakaszba lép. A tinédzsernek alkalmazkodnia kell a fizikai és érzelmi változásokhoz. Olyan döntéseket kell meghoznia, és olyan célokat kell kitűznie, melyek az egész életére kihatással lehetnek (2Timóteus 2:22). Ebben a nehéz időszakban egy olyan erővel is küzdenie kell, amely iszonyú nyomást gyakorolhat a szívére: ez a társaktól jövő nyomás.

Az ilyen nyomás ritkán mutatkozik meg egyetlen kirívó eseményként. Rendszerint inkább sok-sok romboló kijelentésben vagy helyzetben nyilvánul meg. Ezek olyan pontot támadnak, amely sokaknál gyenge, ez pedig az attól való mélyen gyökerező félelem, hogy a többi fiatal kirekeszti őket. Egy fiatal talán az önbizalom hiányával küszködik, és sóvárog az után, hogy befogadják, és emiatt esetleg kezdi helyeselni „a világban levő dolgokat”, amelyeket a többi fiatal támogat (1János 2:15–17; Róma 12:2).

Még inkább ront a helyzeten az, hogy a tökéletlen szív természetes vágyai felerősíthetik a társaktól jövő nyomást. Nagyon megnyerőnek tűnhetnek az ilyen kijelentések: „Élvezd az életet!”, és „Tedd, amit akarsz!” Mária így idézi fel saját tapasztalatát: „Hallgattam tizenéves társaimra, akik úgy gondolták, hogy a fiataloknak megvan a joguk ahhoz, hogy a legteljesebb  mértékben élvezzék az életet tekintet nélkül a következményekre. Mivel azt akartam tenni, amit az osztálytársaim, majdnem nagy bajba kerültem.” Szülőként szeretnél segíteni tizenéves gyermekednek legyőzni az ilyen nyomást. Hogyan teheted ezt meg?

Szavaiddal és tetteiddel biztosítsd őt arról, hogy törődsz vele. Igyekezz kitalálni, hogyan érez a dolgokról, és megérteni a gondjait, amelyek talán sokkal bonyolultabbak, mint amilyenekkel te néztél szembe az iskolában. Ebben az időszakban különösen fontos, hogy a gyermek úgy tekintsen rád, mint akiben megbízhat (Példabeszédek 20:5). Gesztusaiból vagy hangulatából lemérheted, hogy aggódik vagy össze van zavarodva. Vedd észre a ki nem mondott érzéseket, és vigasztald meg gyermeked szívét (Kolosszé 2:2).

Természetesen fontos, hogy határozottan kiállj amellett, ami helyes. Sok szülő azt tapasztalja, hogy időnként konfliktus alakul ki közte és a gyermeke között, de nem engedhet, amikor jól megalapozott a döntése. Másrészről győződj meg arról, hogy pontosan érted-e a helyzetet, mielőtt eldöntöd, hogy szükség van-e szerető fegyelmezésre, illetve hogyan fegyelmezz, ha szükséges (Példabeszédek 18:13).

Még a gyülekezeten belül is adódnak nehézségek

Egy agyagedény talán befejezettnek tűnik, de amíg nincs kiégetve a kemencében, még az a folyadék is kárt tehet benne, amelynek a tárolására készítették. A Biblia a próbákat és nehézségeket ilyen tűzhöz hasonlítja, mivel felszínre hozzák, hogy valójában milyen emberek is vagyunk. Természetesen a Biblia kifejezetten a hitpróbákról beszél, de általánosságban ez a gondolat igaz más próbákra is (Jakab 1:2–4). Meglepő, hogy némelyik nehéz próba éppen a gyülekezetben éri a fiatalokat.

Bár kívülről úgy tűnhet, hogy a tizenéves gyermeked jó szellemi egészségnek örvend, belül talán megosztott szívvel küszködik (1Királyok 18:21). Például Magda olyan világi felfogásokkal került szembe, melyek a Királyság-terembe járó más fiataloktól származtak:

„Olyan fiatalok hatása alá kerültem, akik a keresztényi életet unalmasnak tartották, és úgy érezték, hogy akadályozza őket az élet élvezetében. Ilyeneket mondtak: »Mihelyt 18 éves leszek, elhagyom az igazságot« vagy »Már alig várom, hogy megszabaduljak«. Kerülték, és szentfazéknak hívták azokat a fiatalokat, akik éppen az ellenkezőjét vallották.”

Elég egy-két rossz szemléletű egyén, és megfertőzi a többit. Az egyének egy csoportban általában azt teszik, amit a többség. A bolondság és a vakmerőség vezeti őket, ezért a bölcsességet és a tisztelettudást semmire sem tartják. Sajnos sok országban előfordult, hogy keresztény fiatalok bajba kerültek, mert követték a tömeget.

Természetesen a tinédzsereknek szükségük van rá, hogy kellemes társaságban legyenek.  Mint szülő hogyan tudsz erről gondoskodni? Komolyan gondold át, hogy miként kapcsolódnak ki gyermekeid, és tervezz be érdekes tevékenységeket a családdal vagy egy fiatalokból és felnőttekből álló csoporttal együtt. Ismerd meg gyermeked barátait. Hívd meg őket egy étkezésre, vagy tölts velük egy estét (Róma 12:13). Buzdítsd a gyermekedet, hogy egészséges tevékenységekben vegyen részt, például tanuljon meg játszani egy hangszeren, vagy tanuljon nyelvet, esetleg valamilyen mesterséget. Nagyon sok mindent az otthon biztonságos környezetében is megtehet.

A tanulás védelem

Ha egy tizenéves iskolában tanul, az szintén segíthet neki, hogy a maga helyén tartsa a kikapcsolódást. Lilla, aki már húsz éve igazgató egy nagy iskolában, ezt mondja: „Sok fiatal Tanú végezte már el ezt az iskolát. Sokuknak dicséretre méltó volt a magaviselete, de némelyiküket meg sem lehetett különböztetni a többi tanulótól. A jó példák mindig azok közül kerültek ki, akiket érdekelt a tanulás. Csak azt tudom tanácsolni a szülőknek, hogy figyeljék gyermekeik iskolai fejlődését, ismerjék meg a tanáraikat, és győzzék meg a gyermekeiket arról, hogy fontos a tanulás. Vannak, akik kitűnnek, de mindenki elérhet egy kielégítő szintet, és elnyerheti a tanárai tiszteletét.”

Az iskolai tanulás segíthet a tinédzsereknek szellemileg is fejlődni. Jó tanulmányozási szokásokat, önfegyelmet és felelősségérzetet taníthat nekik. Ha jól tudnak olvasni, és felfogják a gondolatokat, az kétségtelenül arra buzdítja majd őket, hogy Isten Szavának jobb tanulmányozói és tanítói legyenek (Nehémiás 8:8). Az iskolai feladataik és a bibliatanulmányozásuk szabta követelmények segíthetnek nekik, hogy a megfelelő helyen tartsák a kikapcsolódást.

Tiszteletet szereznek neked és Jehovának

Az ókori Görögországban sok vázán ott volt mind a fazekasnak, mind a kerámiafestőnek a kézjegye. Ehhez hasonlóan a családban rendszerint ketten vesznek részt a gyermekek formálásában. Az apa és az anya együtt alakítják a gyermek szívét, és jelképesen szólva a gyermeked két „kézjegyet” is visel magán. Mint egy sikeres fazekas és/vagy kerámiafestő, büszke lehetsz a munkádra, melynek során értékessé és széppé formáltál egy fiatal egyéniséget (Példabeszédek 23:24, 25).

Ennek a nagyszerű munkának a sikere nagyrészt azon múlik, hogy milyen mértékben tudod formálni a gyermeked szívét. Remélhetőleg elmondhatod majd: „Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak” (Zsoltárok 37:31). Egy gyermek szívállapota fontosabb annál, mint hogy a véletlenre bízzuk formálódását.

[Lábjegyzetek]