Győzelmet arattak az üldözés ellenére

FRIEDA JESS 1911-ben született Dániában, majd szüleivel az észak-németországi Husumba költözött. Évekkel később Magdeburgban kapott munkát, és 1930-ban megkeresztelkedett mint Bibliakutató, ahogy akkoriban Jehova Tanúit ismerték. 1933-ban Hitler hatalomra kerülésével Frieda életének egy olyan 23 évig tartó szakasza kezdődött el, amelyet nem egy, hanem két diktatúra is megkeserített.

A német kormányzat 1933 márciusában országos választásokat írt ki. Dr. Detlef Garbe, a Hamburg közelében található Neuengammei Koncentrációs Tábor Emlékmúzeumának igazgatója így magyarázza az események hátterét: „A nemzetiszocialisták arra akarták kényszeríteni a nagy többséget, hogy az ő kancellárjukat és Führerjüket, Adolf Hitlert támogassák.” Jehova Tanúi megfogadták Jézus intését, hogy politikailag maradjanak semlegesek, és ’ne legyenek része a világnak’, így hát nem mentek el szavazni. Ez oda vezetett, hogy betiltották a munkájukat (János 17:16).

Frieda titokban folytatta keresztény tevékenységét; még Az Őrtorony folyóirat nyomtatásában is segített. „A folyóiratok egy részét becsempésztük a koncentrációs táborokba a testvéreinknek” — mondja. Friedát 1940-ben a Gestapo letartóztatta és kihallgatta, majd hónapokig magánzárkában tartották fogva. Hogyan tudott kitartani? Idézzük a szavait: „Az ima volt a menedékem. Már korán reggel elkezdtem imádkozni, és napjában többször is mondtam imát. Ez erőt adott, és segített abban, hogy ne aggódjak fölöttébb” (Filippi 4:6, 7).

Frieda kiszabadult, de 1944-ben a Gestapo újra letartóztatta. Ezúttal hétévi szabadságvesztésre ítélték, melyet a waldheimi fegyházban kellett letöltenie. Így beszél az ottani tapasztalatairól: „Az őrök a mosdók takarítására osztottak be más asszonyokkal együtt. Gyakran egy csehszlovákiai rabbal dolgoztam, és sokat beszéltem neki Jehováról és a hitemről. Ezek a beszélgetések tartották bennem a lelket.”

Átmeneti szabadság

A szovjet csapatok 1945 májusában felszabadították a waldheimi fegyházat, így Frieda visszatérhetett Magdeburgba, és szabadon végezhette nyilvános szolgálatát. Ám nem sokáig élvezhette a szabadságot. A Tanúkat újfent hátrányos megkülönböztetés érte, csak most a szovjet megszállási övezet hatóságai üldözték őket. Gerald Hacke, a Hannah Arendt Intézet munkatársa ezt írja: „Kevés társadalmi csoport  volt, amelyet Németországban mindkét diktatúra csaknem szünet nélkül üldözött. Jehova Tanúi ezek között voltak.”

Mi volt az oka annak, hogy ismét így bántak a Tanúkkal? Megint csak a keresztényi semlegesség volt a fő ütközési pont. Kelet-Németországban 1948-ban népszavazást tartottak, és Jehova Tanúi nem vettek részt rajta, ez volt az üldözés fő oka, magyarázza Gerald Hacke. 1950 augusztusában Kelet-Németországban betiltották Jehova Tanúinak a munkáját. Több száz Tanút tartóztattak le, köztük Friedát is.

Bíróság elé állították, és hatévi börtönbüntetésre ítélték. „Akkor testvérnőkkel együtt raboskodtam, és a társaságuk sokat segített” — meséli. Amikor 1956-ban kiszabadult, Nyugat-Németországba költözött. Most 90 éves, Husumban él, és még mindig az igaz Istent, Jehovát szolgálja.

Két diktatúra uralma alatt összesen 23 évig üldözték Friedát. „A nácik fizikailag akartak megsemmisíteni, a kommunisták viszont szellemileg próbáltak megtörni. Honnan merítettem erőt? Nos, amíg szabad voltam, jó bibliatanulmányozási szokásokat ápoltam; amikor elszigetelődtem, állandóan imádkoztam; amikor csak lehetett, együtt voltam a testvéreimmel, és minden adódó alkalommal beszéltem másoknak a hitemről.”

Fasizmus Magyarországon

Jehova Tanúi Magyarországon is évtizedekig hátrányos megkülönböztetésnek voltak kitéve. Voltak, akik nemcsak két, hanem három totalitárius rezsim uralma alatt is üldöztetést szenvedtek. Ez történt például Szinger Ádámmal. Ő 1922-ben született Pakson, és evangélikus családban nőtt fel. 1937-ben Bibliakutatók keresték fel, és Ádámot mindjárt megfogta az üzenetük. A Bibliából tanultak alapján meggyőződött arról, hogy az egyháza tanításai nincsenek összhangban a Szentírással. Ezért otthagyta az evangélikus egyházat, és a Bibliakutatókkal együtt végezte a nyilvános szolgálatot.

A fasizmus befolyása egyre erősebb lett Magyarországon. Számtalanszor előfordult, hogy amint a csendőrök észrevették, hogy Ádám házról házra prédikál, elvitték kihallgatni. A Tanúkra mind nagyobb nyomás nehezedett, és 1939-ben betiltották a munkájukat. 1942-ben Ádámot letartóztatták, börtönbe zárták, és kegyetlenül megverték. Mi segített neki, hogy 19 évesen kibírja a szenvedést és a börtönben töltött hónapokat? „Amíg otthon voltam, gondosan tanulmányoztam a Bibliát, és jól megértettem Jehova szándékait” — mondja. Ádám csak a szabadulása után tudott végre megkeresztelkedni mint Jehova Tanúja, 1942 augusztusában, az éj leple alatt, egy közeli községben levő patakban.

Magyarországi börtönbüntetés, szerbiai munkatábor

Közben folyt a második világháború, és Magyarország Németország mellé állt a Szovjetunió elleni harcban. 1942 őszén Ádámot besorozták. Így számol be arról, hogy mi történt: „Elmondtam, hogy nem szolgálhatok a katonaságnál, mert a Bibliából mást tanultam. Kifejtettem a semleges álláspontomat.” Tizenegy évi börtönbüntetésre ítélték, de aztán nem sokáig maradt Magyarországon.

1943-ban összegyűjtöttek úgy 160 Jehova Tanúját, és uszályokon vitték le őket a Dunán Szerbiába. Ádám is ott volt köztük. Szerbiában ezek a rabok Hitler Harmadik Birodalmának a felügyelete alá tartoztak. A bori munkatáborba internálták őket, és egy rézbányában kellett dolgozniuk. Körülbelül egy év múlva visszavitték őket Magyarországra, és Ádámot a szovjet csapatok 1945-ben szabaddá tették.

Magyarország a kommunista uralom idején

A szabadság azonban nem tartott sokáig. Az 1940-es évek végén a kommunista hatóságok korlátozták Jehova Tanúi tevékenységét Magyarországon, éppen úgy, ahogy a fasiszták a háború előtt. Ádám ismét megtagadta a katonai szolgálatot, ezért 1952-ben letartóztatták, és vádat emeltek ellene. Ekkor 29 éves volt, nős  és két gyermek apja. A bíróságon kijelentette: „Nem ez az első alkalom, hogy megtagadom a katonai szolgálatot. A háború alatt ugyanezért voltam börtönben, és ugyanezért deportáltak Szerbiába. A lelkiismeretem nem engedi meg, hogy bevonuljak. Jehova Tanúja vagyok, és politikailag semleges maradok.” Ádámot nyolcévi börtönbüntetésre ítélték, de később négy évre csökkentették az ítéletét.

Ádámnak az 1970-es évek közepéig hátrányos megkülönböztetésben volt része, tehát több mint 35 évvel azután is, hogy a szülei házánál először találkozott a Bibliakutatókkal. Ez idő alatt hat bíróság összesen 23 évi szabadságvesztésre ítélte, és legalább tíz börtönben és táborban raboskodott. Folyamatos üldözésnek volt kitéve három különböző rendszer uralma alatt: üldözték a fasiszták a háború előtti Magyarországon, a német nemzetiszocialisták Szerbiában és a kommunisták a hidegháború idején Magyarországon.

Ádám ma a szülővárosában, Pakson él, és lojálisan szolgálja Istent. Vajon különleges képességeinek köszönheti, hogy győzedelmesen el tudta viselni a megpróbáltatásokat? Nem. Ő maga így részletezi, hogy mi segített neki:

„Rendkívül fontos volt a bibliatanulmányozás, az ima és a hívőtársaimmal való együttlét. De még két dolgot szeretnék kiemelni. Először is, Jehova az erő Forrása. Úgy érzem, a vele ápolt szoros kapcsolatom tartott életben. Másodszor pedig mindig észben tartottam a rómaiaknak írt levél 12. fejezetéből azt, hogy »ne álljatok bosszút magatokért«. Soha nem tápláltam neheztelést. Többször is lett volna lehetőségem bosszút állni az üldözőimen, de soha nem tettem meg. A Jehovától kapott erőt nem szabad arra használnunk, hogy rosszal fizessünk a rosszért.”

Vége lesz az üldözésnek

Frieda és Ádám most szabadon imádhatja Jehovát. De mit mutatnak a vallási üldözésről az olyan tapasztalatok, mint az övék? Azt, hogy az ilyen üldözés eredménytelen, legalábbis az igaz keresztények esetében. Jehova Tanúi üldözése rengeteg anyagi forrást emésztett fel, és borzalmas szenvedést okozott, mégsem érte el a célját. Jehova Tanúinak a szervezete ma virágzik Európában, ahol valamikor nagy diktatúrák uralkodtak.

Mit tettek a Tanúk, amikor üldözték őket? Ahogy Frieda és Ádám történetéből is látszik, alkalmazták a Biblia következő tanácsát: „Ne hagyd, hogy legyőzzön a rossz, hanem a rosszat állandóan győzd le a jóval” (Róma 12:21). Csakugyan legyőzheti a jó a rosszat? Igen, ha ez a jó az Istenbe vetett erős hittel párosul. Az a győzelem, amelyet Jehova Tanúi arattak az üldözés ellenére Európában, valójában Isten szellemének a győzelme volt. Arról tanúskodott, hogy a hitből, melyet a szent szellem hoz létre az alázatos keresztényekben, jóra ösztönző erő fakad (Galácia 5:22, 23). Napjaink erőszakkal teli világában mindenki elgondolkodhat ezen a tanulságon.

[Képek az 5. oldalon]

Frieda Jess (most Thiele) a letartóztatásakor és most

[Képek a 7. oldalon]

Szinger Ádám a börtönbüntetése idején és ma