Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Járassam iskolába a gyermekemet?

Járassam iskolába a gyermekemet?

Járassam iskolába a gyermekemet?

MILYEN lenne, ha nem tudnád elolvasni ezeket a sorokat? Ha nem beszélnéd az országodban használt hivatalos nyelvet? Vagy ha nem tudnád megmutatni a világtérképen az országot, amelyben élsz? Számtalan gyermek pontosan ezt tapasztalja, így nő fel. Mi a helyzet a te gyermekeddel?

Vajon jó lenne, ha iskoláztatnád a gyermekedet? Sok országban kötelező és gyakran ingyenes az általános és a középiskolai képzés. A Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az alapvető jogok közé sorolja az iskolai oktatáshoz való jogot. Bizonyos országokban azonban az iskoláztatás pénzbe kerül, ami súlyos terhet ró a szülőkre. Vizsgáljuk meg ezt a kérdéskört az olyan keresztény szülők szemszögéből, akik szeretnék, ha gyermekeik megtanulnának írni és olvasni, akár iskolában, akár valamilyen más módon.

Írni-olvasni tudó emberek a bibliai időkben

Isten szolgái közül, akikről a Bibliában olvashatunk, a legtöbben tudtak írni és olvasni. Péter és János, Jézus apostolai zsidó halászok voltak, mégis görögül írtak bibliai könyveket, nem pedig a galileai nyelvjárásban, amelyet beszéltek. * A szüleik nyilván gondot fordítottak arra, hogy gyermekeik alapszintű oktatást kapjanak. Hasonló helyzetben voltak más bibliaírók is, például Dávid, aki pásztorkodott, Ámosz, aki mezőgazdasági munkát végzett, és Jézus féltestvére, Júdás, aki feltehetően ács volt.

Jób szintén írástudó volt, és a nevét viselő bibliai könyvből kiderül, hogy tudományos kérdésekben is jártas volt valamennyire. Lehetséges, hogy írói vénával is megáldatott, hiszen a kijelentései, melyeket a Jób könyvében jegyeztek föl, költőien vannak megfogalmazva. Azt pedig, hogy a korai keresztények tudtak írni és olvasni, onnan tudjuk, hogy cserépdarabokon találtak olyan jegyzeteket, amelyeket ők készíthettek a Szentírás alapján.

A keresztényeknek fontos az oktatás

Minden kereszténynek fejlődnie kell a Biblia ismeretében, ha szeretne kedvére lenni Istennek (Filippi 1:9–11; 1Tesszalonika 4:1). A Szentírás és az azon alapuló tanulmányozási segédeszközök szorgalmas vizsgálata hozzájárulhat a szellemi fejlődéshez. Minthogy Isten gondoskodott írott Szaváról, elvárja az imádóitól, hogy olyan jól olvassanak, amennyire csak lehet. Ha valaki értelemmel olvassa a Bibliát, az könnyebben tudja alkalmazni a tanácsait. Persze előfordulhat, hogy többször is el kell olvasnunk egy-egy részletét ahhoz, hogy megértsük és elmélkedni tudjunk rajta (Zsoltárok 119:104; 143:5; Példabeszédek 4:7).

Jehova népének tagjaihoz minden évben több száz oldalnyi hasznos írott anyag jut el, mely „a hű és értelmes rabszolga” irányításával készül (Máté 24:45–47). Ezek a kiadványok foglalkoznak a családi élettel, szokásokkal, vallásos és tudományos kérdésekkel, valamint számos egyéb témával. És ami a legfontosabb, szellemi tárgyú, bibliai tanácsokat tartalmaznak. Ha a gyermekeid nem tudnak olvasni, akkor nem jutnak hozzá sok fontos ismerethez.

Fontos ismernünk az emberiség történelmét, mert így jobban megértjük, hogy miért van szükség Isten Királyságára. Az is jó, ha tisztában vagyunk a földrajz alapjaival. A Biblia sok helyet megemlít, a többi között Izraelt, Egyiptomot és Görögországot. Meg tudja mutatni ezeket a gyermeked a világtérképen? Megtalálja azt az országot, amelyben éltek? Aki nem tud térképet olvasni, annak az is nehézséget okozhat, hogy egy kijelölt területet bemunkáljon (2Timóteus 4:5).

Gyülekezeti kiváltságok

A keresztény véneknek és kisegítőszolgáknak sok olyan feladatuk van, amelynek ellátásához nélkülözhetetlen az olvasás. Például fel kell készülniük különböző előadásokra, amelyeket az összejöveteleken tartanak meg. Feljegyzést kell vezetniük az irodalomkészletről, és könyvelniük kell az adományokat. Alapszintű tanulmányok nélkül nagyon nehéz lenne hatékonyan ellátni ezeket a feladatokat.

Világszerte önkéntesek dolgoznak a Bétel-otthonokban. Ahhoz, hogy ezek az önkéntesek jól tudjanak kommunikálni egymással és el tudják végezni a feladataikat — ami például a kiadványok fordítását vagy a felszerelések megjavítását jelenti —, képesnek kell lenniük írni és olvasni annak az országnak a hivatalos nyelvén, amelyben élnek. Ha a gyermeked valamikor szeretne ilyesfajta kiváltságoknak örvendeni, általában nem nélkülözheti az alapszintű oktatást. Milyen más, gyakorlati szempontok indokolják, hogy iskoláztasd a gyermekedet?

Szegénység és babona

A nincstelen emberek bizonyos helyzetekben szinte tehetetlenek. Más esetekben viszont a kellő mértékű iskolázottság segíthet nekik és gyermekeiknek elkerülni a szükségtelen szenvedést. Az írástudatlan emberek többségének maga a létfenntartás is küzdelmet jelent. Gyermekek, sőt felnőttek halnak meg olykor azért, mert szűkös forrásaikból nem tudják fedezni az orvosi kezelések költségeit. Gyakori, hogy a kevésbé iskolázott vagy teljesen tanulatlan emberek rosszultápláltságtól szenvednek, és egészségtelen helyen laknak. Ha valaki iskolázott, illetve legalább írni-olvasni tud, bizonyos fokig javíthat ezeken az állapotokon.

Az írni-olvasni tudó emberek ezenkívül kevésbé babonásak. Persze a tanult emberek között ugyanúgy vannak babonásak, mint az iskolázatlanok között, de akik nem kaptak semmilyen oktatást, azokat könnyebb becsapni és kihasználni, mivel nem tudnak olyan írásokat elolvasni, amelyek leleplezik a csalókat. Ennélfogva talán babonásabbak és könnyebben elhiszik, hogy egy spiritiszta személy csodagyógyításokat tud végrehajtani (5Mózes 18:10–12; Jelenések 21:8).

Nemcsak azért tanulunk, hogy el tudjunk helyezkedni

Sokak szerint a tanulás fő célja az, hogy az ember később pénzt tudjon keresni. Ennek ellentmondani látszik az, hogy a művelt emberek között is vannak munkanélküliek, és olyanok is, akik az alapvető szükségleteiket sem tudják fedezni a jövedelmükből. Ezért némelyik szülő úgy okoskodhat, hogy semmi haszna iskolába járatni a gyermekét. Pedig az iskola nemcsak a pénzkeresésre készít fel, hanem az életre általában (Prédikátor 7:12). Ha valaki beszéli az adott ország hivatalos nyelvét, és tud írni-olvasni ezen a nyelven, annak nem lesz ijesztő feladat az ügyintézés, hanem könnyebben, sőt szinte rutinszerűen fog menni, akár orvosi ellátásról, akár hivatalos elintéznivalóról vagy pénzügyekről van szó.

Egyes helyeken az a szokás, hogy a gyermekeket, akik nem jártak iskolába, elszegődtetik, hogy valaki mellett kitanulják a kőművességet, halászatot, varrást vagy valamilyen más szakmát. Jó dolog elsajátítani egy mesterséget, de ha ezek a gyermekek nem járnak iskolába, szinte biztos, hogy nem fognak rendesen megtanulni írni és olvasni. Ha viszont először alapszintű tanulmányokat folytatnak, és csak utána tanulnak szakmát, valószínűbb, hogy nem fogják őket kihasználni, és kielégítőbb életet tudnak majd élni.

A názáreti Jézus ács volt, és nyilvánvalóan a nevelőapja, József mellett tanulta ki a mesterséget (Máté 13:55; Márk 6:3). Jézus tudott írni és olvasni is, hiszen már tizenkét éves korában értelmesen el tudott beszélgetni tanult emberekkel a templomban (Lukács 2:46, 47). Jézus esetében tehát a szakma megtanulása nem zárta ki, hogy másfajta oktatásban is részesüljön.

A lányokat is kell taníttatni?

Sok szülő csak a fiait iskoláztatja, a lányait viszont nem. Talán úgy gondolkodnak, hogy túl sokba kerül a lányok taníttatása, és az édesanyjuk több hasznukat veszi, ha egész nap otthon vannak vele. Ám az írástudatlanság egy lány esetében is hátrányt jelent. Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjának (UNICEF) az egyik kiadványa megállapítja: „Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a lányok taníttatása az egyik legbiztosabb módja a szegénységtől való megszabadulásnak” (Poverty and Children: Lessons of the 90s for Least Developed Countries). Az iskolázott lányok jobban fel vannak készülve az életre, és bölcsebb döntéseket tudnak hozni, ami az egész családnak a javára válik.

Egy csecsemőhalandósággal kapcsolatos tanulmányból, mely a nyugat-afrikai Beninben készült, kiderült, hogy 1000 írástudatlan anya közül 167-nek a gyermeke halt meg ötéves kora előtt, míg a középiskolai végzettségű nők körében 1000-ből 38-nak. „Az iskolázottság szintje tehát döntő szempont a csecsemőhalandóságot illetően Beninben, éppúgy, ahogy a világ bármely részén” — vonja le a következtetést az UNICEF. Ezek szerint sokféle haszna lehet a lányok taníttatásának.

Elég, ha a gyermek elvégez egy írást-olvasást oktató tanfolyamot?

Ahol van rá igény, ott Jehova Tanúi írást-olvasást oktató tanfolyamokat szerveznek a gyülekezet azon tagjainak, akik nem tudnak olvasni. * Ennek a hasznos programnak a keretében az emberek segítséget kapnak, hogy megtanuljanak olvasni, általában a helyi nyelven. Vajon az ilyen tanfolyamok megfelelőképpen helyettesíthetik az iskolai oktatást? Elvárható-e a gyülekezettől, hogy tanítsa a gyermekeidet, ha egyébként iskolába is járhatnának?

Kedves dolog, hogy Jehova Tanúinak a gyülekezetei szerveznek írást-olvasást oktató tanfolyamokat, de ezeknek az a céljuk, hogy hátrányos helyzetű felnőtteknek segítsenek, akik gyermekkorukban nem jártak iskolába. Lehetséges, hogy a szüleik nem tartották olyan fontosnak az írni-olvasni tudást, vagy nem volt iskola, ahová járhattak volna. Az ilyenek segítséget kaphatnak, ha járnak a gyülekezet által szervezett, írást-olvasást oktató tanfolyamra. Ez azonban nem helyettesíti az iskolát, és nem ad alapszintű oktatást. A tanfolyamon például nem foglalkoznak természettudományokkal, matematikával vagy történelemmel. Az iskolai tantervnek viszont részei lehetnek ezek a tantárgyak.

Afrikában főleg törzsi nyelveken folynak az írást-olvasást oktató tanfolyamok, ritkábban az ország hivatalos nyelvén. Az iskolákban azonban rendszerint a hivatalos nyelven tartják az órákat. Ez további előnyökhöz juttatja a gyermekeket, mivel a hivatalos nyelven több könyv és más olvasnivaló létezik. A gyülekezet által szervezett, írást-olvasást oktató tanfolyamok kiegészíthetik ugyan, de nem helyettesíthetik az iskolai oktatást. Elmondhatjuk hát, hogy ha kivitelezhető, akkor feltétlenül iskoláztatni kell a gyermekeket.

Szülői felelősség

Azoknak a férfiaknak, akik a gyülekezet szellemi szükségleteiről gondoskodnak, példamutató keresztényeknek kell lenniük. Elvárják tőlük, hogy ’kiválóan igazgassák’ a háznépüket és a gyermekeiket (1Timóteus 3:4, 12). Ez azt is magában foglalja, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a gyermekeik később ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

Isten komoly felelősséget ruházott a keresztény szülőkre. Az ő Szava szerint kell felnevelniük a gyermekeiket, és segíteniük kell nekik abban, hogy ’megszeressék a tudást’ (Példabeszédek 12:1, Újfordítású revideált Biblia [11:32]; 22:6; Efézus 6:4). Pál apostol ezt írta: „Bizonyos, hogy ha valaki nem gondoskodik az övéiről, és kiváltképp a háznépének tagjairól, a hitet megtagadta, és rosszabb a hitetlennél” (1Timóteus 5:8). A szülőknek a gyermekeik megfelelő oktatásáról is gondoskodniuk kell.

Előfordulhat, hogy egy iskola nem tud megfelelő szintű képzést nyújtani a tanulóinak, mert túl nagy létszámúak az osztályok, kevés a pénz, vagy a tanárok elkeseredettek, mert alacsony a fizetésük. Ezért fontos, hogy a szülők figyelemmel kísérjék, hogy mit tanulnak a gyermekeik az iskolában. Ajánlatos megismerniük a tanárokat, amire a legjobb alkalom a tanév kezdete. Akár tanácsot is kérhetnek tőlük, hogy szerintük hogyan válhatnak jobb tanulóvá a gyermekeik. Így a tanárok érzik majd, hogy nagyra becsülik őket, és talán ösztönzést éreznek arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a gyermekek megfelelő oktatására.

Az oktatásnak kulcsszerepe van a gyermek fejlődésében. „A bölcsek kincsként halmozzák fel az ismeretet” — mondja a Példabeszédek 10:14 (NW). Ez különösen a bibliai ismeretről mondható el. Fontos, hogy Jehova népének tagjai — akár fiatalok, akár idősek — a lehető legtájékozottabbak legyenek, hogy tudjanak segíteni másoknak szellemileg, és ’helyeselten mutassák be magukat az Istennek, olyanoknak, akiknek nincs miért szégyenkezniük, akik helyesen használják az igazság szavát’ (2Timóteus 2:15; 1Timóteus 4:15). Nos akkor járasd iskolába a gyermekeidet? Kétségtelenül igen a válaszod, noha sok múlik azon, hogy mi a gyakorlatias abban az országban, ahol élsz. A keresztény szülőknek azonban arra a fontosabb kérdésre kell válaszolniuk, hogy kapjanak-e oktatást a gyermekeik. Attól függetlenül, hogy a világnak mely táján élsz, ugye te is úgy gondolod, hogy határozott igennel kell válaszolnod?

[Lábjegyzetek]

^ 5. bek. Anyanyelvük vagy az arám nyelv egyik Galileában beszélt nyelvjárása, vagy a héber egyik nyelvjárása volt.

[Kiemelt rész/kép a 12., 13. oldalon]

HA LEHETETLEN ISKOLÁBA JÁRNI

Bizonyos körülmények lehetetlenné teszik az iskolába járást. A Refugees című folyóirat például arról számolt be, hogy a menekülttáborokban csak minden ötödik iskoláskorú gyermek tud iskolába járni. Néha sztrájkok miatt bezárják az iskolákat, akár hosszabb időre is. Egyes vidékeken csak nagyon messze van iskola, vagy egyáltalán nincs is. Ezenkívül a keresztények üldözése miatt a gyermekeket kicsaphatják az iskolából.

Hogyan segíthetsz a gyermekeidnek ilyen helyzetekben? Mit tehetsz, ha több gyermeked van, és olyan vidéken élsz, ahol a költségek miatt nem tudod mindegyiket iskolába járatni? Nos, meg tudnád oldani, hogy egy vagy kettő közülük iskolába járjon, anélkül hogy a szellemiségük veszélybe kerülne? Ha igen, akkor ők elmondhatnák a testvéreiknek, hogy mit tanultak az iskolában.

Egyes országokban megoldható az otthoni taníttatás *. Ez azt jelenti, hogy az egyik szülő mindennap néhány órán át tanítja a gyermekét. A patriarchák idejében a szülők eredményesen tanították gyermekeiket. Nyilván a szüleitől kapott jó képzésnek köszönhette Jákob fia, József, hogy már fiatalon képes volt felügyelni másokra.

Egy menekülttáborban és ehhez hasonló helyeken nehéz lehet hivatalos tantervhez, vagyis oktatási programhoz hozzájutni, de a szülők felhasználhatják Jehova Tanúi kiadványait a gyermekeik oktatására. Például Az én könyvem bibliai történetekről című könyvből jól lehet kisebb gyermekeket tanítani. Az Ébredjetek! folyóirat cikkei sokféle témával foglalkoznak. Az élet — Hogyan jött létre? Evolúció vagy teremtés útján? című könyv alapján természettudományi ismereteket lehet tanítani. Jehova Tanúi évkönyvében mindig van egy kis világtérkép, és ez a kiadvány beszámol különböző országok szokásairól és az ott folyó prédikálómunkáról.

Igen eredményes lehet, ha a szülők jól felkészülnek a gyermekeik oktatására, és azok felfogóképességéhez igazítják a tananyagot. Ha a gyermekek hozzászoknak az olvasáshoz és a tanuláshoz, könnyebben beilleszkednek majd az iskolában, amikor lehetőség nyílik rá, hogy beíratkozzanak. Ha kezdeményező vagy és erőfeszítéseket teszel, segíthetsz a gyermekeidnek, hogy tanult emberekké váljanak. Ez bizony nagy áldás!

[Lábjegyzet]

^ 40. bek. Lásd az „Otthoni taníttatás — neked való?” című cikket az Ébredjetek! 1993. április 8-ai számának a 9—12. oldalán.

[Kép]

Mit tehetsz, ha olyan helyen élsz, ahol nem tudod iskolába járatni a gyermekeidet?