Próbálj úgy látni másokat, ahogyan Jehova!

„Az Úr nem azt nézi, a mit az ember” (1SÁMUEL 16:7).

1—2. Milyen szempontból látta másképp Eliábot Jehova, mint Sámuel, és mit tanulhatunk ebből?

JEHOVA az i. e. XI. században olyan megbízást adott Sámuel prófétának, amelyet titokban kellett végrehajtania. Azt parancsolta neki, hogy menjen el Jesse (Isai) házába, és kenje fel Jesse egyik fiát Izrael jövőbeli királyává. Amikor Sámuel meglátta Jesse elsőszülött fiát, Eliábot, biztos volt benne, hogy Isten választottja áll előtte. Jehova azonban kijelentette: „Ne nézd az ő külsőjét, se termetének nagyságát, mert megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van” (1Sámuel 16:6, 7). Sámuel nem úgy látta Eliábot, ahogy Jehova. *

² Milyen könnyen megesik velünk, emberekkel, hogy tévesen ítélünk meg másokat! Megtéveszthetnek olyanok, akik vonzónak látszanak külsőre, de belül lelkiismeretlenek. De az is előfordulhat, hogy szigorúan és mereven ítélünk meg olyanokat, akik őszinték, csak bizonyos jellemvonásaikkal bosszantanak bennünket.

3—4. a) Ha két kereszténynek nézeteltérése támad, mit határozzanak el mindketten? b) Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak, ha komolyan összeveszünk egy hívőtársunkkal?

³ Gondok adódhatnak abból, ha gyorsan ítéletet hozunk magunkban másokról, akár olyanokról is, akiket már évek óta ismerünk. Tegyük fel, hogy komolyan összeveszel egy keresztény társaddal, aki valamikor jó barátod volt. Szeretnél kibékülni vele? Mi segíthet ebben?

⁴ Alaposan, hosszan és építő szellemben gondolkodj el keresztény testvéredről, Jézus következő szavainak a fényében: „Senki sem jöhet hozzám, csak ha az Atya, aki küldött engem, vonzza őt” (János 6:44). Kérdezd meg magadtól: „Miért vonzotta őt Jehova a Fiához? Milyen jó tulajdonságai vannak? Elkerülték a figyelmemet ezek a vonások, vagy nem méltányoltam őket eléggé? Miért lettünk barátok annak idején? Mit találtam benne rokonszenvesnek?” Először talán nehezen bukkansz jó tulajdonságokra nála, főleg, ha már egy ideje neheztelsz rá. Pedig erre nagyon nagy szükség van, ha szeretnéd lebontani a köztetek lévő falat. Hogy lássuk, miként  lehet ezt megtenni, keressünk most jó tulajdonságokat két olyan emberben, akiknek néha csak a hibáik jutnak eszünkbe. Jónás prófétáról és Péter apostolról lesz szó.

Lássuk elfogulatlanul Jónást!

5. Milyen megbízatást kapott Jónás, és hogyan fogadta?

⁵ Jónás prófétaként szolgált Izrael északi királyságában II. Jeroboám királynak, Joás fiának az idejében (2Királyok 14:23–25). Egy napon Jehova azt parancsolta Jónásnak, hogy menjen el Izraelből Ninivébe, a hatalmas Asszír Birodalom fővárosába. Megbízta, hogy figyelmeztesse az ott lakókat nagy városuk közelgő pusztulására (Jónás 1:1, 2). Jónás azonban nem engedelmeskedett Istennek, hanem elfutott a megbízatása elől. Felszállt egy Társis felé tartó hajóra, mely Ninivétől messze vitte volna őt (Jónás 1:3).

6. Miért Jónást választotta ki Jehova, hogy Ninivébe küldje?

⁶ Mi ötlik eszünkbe, ha Jónás nevét halljuk? Az, hogy engedetlen próféta volt? Ha felületesen nézzük az egyéniségét, akkor ilyen következtetésre juthatunk. De vajon Isten azért nevezte ki Jónást prófétának, mert engedetlen volt? Természetesen nem. Jónásnak kellett hogy legyenek jó tulajdonságai is. Gondoljunk csak arra, hogy milyen hírneve volt mint prófétának.

7. Milyen körülmények között szolgálta Jehovát Jónás Izraelben, és hogyan befolyásolja ez a róla kialakult képet?

⁷ Jónás valójában hűségesen fáradozott Izraelben, ahol az emberek egyáltalán nem voltak fogékonyak az üzenetére. Ámosz próféta, aki nagyjából egy időben élt Jónással, anyagias, gyönyörszerető emberekként jellemezte az akkor élt izraelitákat. * Az országban tapasztalható gonoszság teljesen hidegen hagyta őket  (Ámosz 3:13–15; 4:4; 6:4–6). Ennek ellenére Jónás nap nap után prédikált nekik, hűségesen teljesítve megbízatását. Ha a jó hír hirdetője vagy, akkor te is tudod, milyen nehéz önelégült és közömbös emberekkel beszélgetni. Ezért miközben elismerjük Jónás gyengeségeit, ne feledkezzünk meg arról, hogy hűségesen és kitartóan prédikált a hűtlen izraelitáknak.

8. Milyen erőpróbák vártak Ninivében egy izraelita prófétára?

⁸ A ninivei megbízatás még ennél is nagyobb erőpróba volt. Jónásnak úgy 800 kilométert kellett megtennie gyalog, hogy eljusson Ninivébe. A fárasztó út körülbelül egy hónapig tartott volna. A prófétára az a feladat várt, hogy úti célját elérve prédikáljon az asszíroknak, akik hírhedtek voltak a kegyetlenségükről. Hadakozásaik során gyakran szadista módon kínozták meg ellenségeiket. Még kérkedtek is a vadságukkal. Nem csoda, hogy Ninivét „vérontó városnak” nevezték! (Náhum 3:1, 7, Újfordítású revideált Biblia).

9. Milyen tulajdonságokat nyilvánított ki Jónás, amikor egy heves vihar miatt veszélybe került a tengerészek élete?

⁹ Jónás vonakodott engedelmeskedni Jehova parancsának, ezért felszállt egy olyan hajóra, mely egyre messzebbre vitte őt a megbízatási helyétől. Jehova mégsem mondott le prófétájáról, és nem bízott meg helyette mást a feladattal. Inkább megpróbálta észhez téríteni Jónást. Heves vihart támasztott a tengeren. Jónás hajóját ide-oda dobálták a hullámok. Ártatlan emberek halhattak volna meg a próféta miatt! (Jónás 1:4). Mit tett erre Jónás? Nem akarta, hogy a tengerészek miatta vesszenek el, ezért ezt mondta nekik: „Fogjatok meg és vessetek engem a tengerbe, és megcsendesedik a tenger ellenetek” (Jónás 1:12). Amikor végül kidobták Jónást a hajóból, a próféta nem reménykedhetett abban, hogy Jehova kimenti a tengerből (Jónás 1:15). Vállalta a halált, hogy a tengerészek életben maradhassanak. Hát nem bátorságról, alázatról és szeretetről tanúskodik mindez?

10. Mi történt, miután Jehova újra megbízta Jónást?

¹⁰ Jehova végül megmentette Jónást. Vajon a viselkedése miatt már soha nem szolgálhatott Isten képviselőjeként? De igen, Jehova irgalmasan és szeretetteljesen újra megbízta őt azzal, hogy prédikáljon a niniveieknek. Amikor Jónás Ninivébe érkezett, bátran elmondta az ott élő embereknek, hogy Isten felfigyelt nagy gonoszságukra, és a városuk negyven nap múlva elpusztul (Jónás 1:2; 3:4). Ninive lakosai Jónás nyílt üzenetének hallatán bűnbánatot tartottak, ezért Isten megkegyelmezett a városuknak.

11. Miből látszik, hogy Jónás megtanult egy értékes igazságot?

¹¹ Jónásnak még ekkor is hibás volt a szemléletmódja. Jehova azonban egy gyakorlati példa által türelmesen megértette Jónással, hogy Ő nem csupán a külsőt nézi, hanem a szívet vizsgálja (Jónás 4:5–11). Jónás megtanult egy értékes igazságot, ami abból is látszik, hogy őszintén lejegyezte a vele történteket. Alázatosságát az is bizonyítja, hogy még a kínos részleteket sem hallgatta el, amikor a saját hiányosságairól írt. És bizony bátorságra vall, ha az ember elismeri a hibáit.

12. a) Honnan tudjuk, hogy Jézus is úgy látja az embereket, ahogyan Jehova? b) Hogyan tekintsünk az emberekre, akiknek prédikáljuk a jó hírt? (Lásd a 18. oldalon levő kiemelt részt.)

¹² Évszázadokkal később Jézus Krisztus elismerően említette Jónás életének egyik eseményét. Ezt mondta: „mint ahogy Jónás három  nap és három éjjel volt az óriási hal gyomrában, úgy az Emberfia is három nap és három éjjel lesz a föld szívében” (Máté 12:40). Ha majd Jónás feltámad, megtudja, hogy életének ehhez a sötét időszakához hasonlította Jézus azt az időt, ameddig a sírban volt. Ugye milyen öröm az, hogy olyan Istent szolgálhatunk, aki nem mond le a szolgáiról, amikor azok hibákat követnek el? A zsoltáríró így fogalmazott: „A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt. Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk” (Zsoltárok 103:13, 14). Ez a „por” — amelybe a mai tökéletlen emberek is beleértendők — bizony nagy dolgokra képes Isten szent szellemének a támogatásával!

Tárgyilagos kép Péterről

13. Péter mely vonásai juthatnak eszünkbe, de miért választotta őt Jézus az apostolául?

¹³ Vegyünk most szemügyre röviden egy másik példát, Péter apostolét. Ha jellemezned kellene őt, vajon rögtön olyan vonások jutnának eszedbe, mint a meggondolatlanság, a lobbanékonyság, esetleg az elbizakodottság? Péter csakugyan ilyen volt néha. De kiválasztotta-e volna Jézus az apostolául, ha Péter valóban meggondolatlan, lobbanékony vagy elbizakodott lett volna? (Lukács 6:12–14). Hát persze, hogy nem! Jézus túllátott ezeken a hiányosságokon, és felismerte Péter jó tulajdonságait.

14. a) Mi lehet a magyarázata annak, hogy Péter látszólag nagyhangú volt? b) Miért örüljünk annak, hogy Péter gyakran tett föl kérdéseket?

¹⁴ Péter némelykor a többi apostol szóvivője volt. Ez mintha a szerénység hiányát bizonyítaná. De biztos, hogy így van? Péter állítólag idősebb volt a többi apostolnál, talán magánál Jézusnál is. Ha ez igaz, az megmagyarázhatja, miért fordult elő oly gyakran, hogy Péter szólt először (Máté 16:22). De még valamit figyelembe kell vennünk. Péter szellemi gondolkodású férfi volt, és a tudásszomja arra indította, hogy kérdéseket tegyen föl. Ebből mi is hasznot meríthetünk, hiszen Jézus sokszor Péter kérdésére válaszolva jelentett ki valamilyen értékes igazságot, és a szavai fennmaradtak a Bibliában. Például egy Péter által feltett kérdésre reagálva beszélt „a hű sáfárról” (Lukács 12:41–44). Vagy gondoljunk Péternek erre a kérdésére: „Mi mindent elhagytunk, és követtünk téged; mink lesz hát minekünk?” Ekkor tette Jézus a következő bátorító ígéretet: „mindaz, aki házakat vagy fivéreket vagy nővéreket vagy apát vagy anyát vagy gyermekeket vagy földeket hagyott el az én nevemért, sokszorta többet kap majd, és örök életet örököl” (Máté 15:15; 18:21, 22; 19:27–29).

15. Miért mondhatjuk, hogy Péter igazán lojális volt?

¹⁵ Péternek volt egy másik kiváló tulajdonsága is, mégpedig a lojalitás. Amikor sok tanítvány felhagyott Jézus követésével, mert nem értették az egyik tanítását, Péter a tizenkét apostol nevében nyomban felszólalt, és  ezt mondta: „Uram, kihez mennénk? Örök élet beszédei vannak nálad” (János 6:66–68). Milyen jóleshettek Jézusnak ezek a szavak! Később, amikor egy csőcselék érkezett, hogy letartóztassa az Urat, az apostolok többsége elmenekült. Péter azonban követte a tömeget távolról, és a főpap udvarába is bement. Nem a gyávaság, hanem a bátorság hajtotta. Miközben Jézust kihallgatták, Péter odament a tűzhöz, ahol más zsidó emberek melegedtek. A főpap egyik rabszolgája felismerte őt, és azzal vádolta, hogy Jézussal volt. Igaz, Péter megtagadta az Urát, de ne felejtsük el, hogy azért került ebbe a veszélyes helyzetbe, mert lojális volt, és aggódott Jézusért. A legtöbb apostol nem merte vállalni ugyanezt (János 18:15–27).

16. Milyen gyakorlatias okból vizsgáltuk meg Jónás és Péter jó tulajdonságait?

¹⁶ Péter jó tulajdonságai sokkal többet számítanak, mint a gyengeségei. Jónásról is elmondható ugyanez. Ahogy most kedvezőbb képet festettünk Jónásról és Péterről, mint ahogy talán általában tesszük, ugyanígy hozzá kell szoktatnunk magunkat, hogy a mi időnkben élő szellemi testvéreinket is kedvezőbben ítéljük meg. Így jobb kapcsolatot ápolhatunk velük. Miért van nagy szükség erre?

Szívleljük meg a tanulságot!

17—18. a) Miből adódhatnak súrlódások a keresztények között? b) Mely bibliai tanácsok segíthetnek megoldanunk a hívőtársaink és köztünk kialakult nehézségeket?

¹⁷ Ma férfiak, nők és gyermekek egységesen szolgálják Istent, pedig egészen eltérő az anyagi helyzetük és az iskolai végzettségük, azonkívül mindenféle népcsoportot képviselnek (Jelenések 7:9, 10). Milyen sokfajta egyéniséggel találkozunk a keresztény gyülekezetben! Minthogy egymással szorosan együttműködve szolgáljuk Jehovát, elkerülhetetlen, hogy olykor súrlódásokat tapasztaljunk (Róma 12:10; Filippi 2:3).

¹⁸ Noha észrevesszük testvéreink hibáit, nem ezekre összpontosítunk. Igyekszünk utánozni Jehovát, akiről a zsoltáríró így énekelt: „Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!” (Zsoltárok 130:3). Nem időzünk gondolatban olyan jellemvonásokon, amelyek megosztanak minket, hanem inkább azokra törekszünk, „amik elősegítik a békét, és azokra, amik egymás épülésére vannak” (Róma 14:19). Szeretnénk úgy látni másokat, ahogyan Jehova, vagyis eltekinteni a hibáiktól, és a jó tulajdonságaikra összpontosítani. Így könnyebb ’továbbra is elviselnünk egymást’ (Kolosszé 3:13).

19. Vázold fel, milyen gyakorlati lépéseket tehet egy keresztény, aki komoly nézeteltérést szeretne rendezni!

¹⁹ Mit tegyünk, ha egy nézeteltérésen egyszerűen nem tudjuk túltenni magunkat? (Zsoltárok 4:5). Van ilyen rendezetlen ügyed valamelyik hívőtársaddal? Próbáld meg orvosolni a bajt! (1Mózes 32:13–15). Először is kérd Jehova vezetését imában. Ezután gondolj az illető jó tulajdonságaira, és menj oda hozzá a „bölcsességnek szelídségével” (Jakab 3:13). Mondd el neki, hogy szeretnél kibékülni vele. Tartsd észben a következő ihletett tanácsot: „Minden embernek gyorsnak kell lennie a hallásra, lassúnak a szólásra, lassúnak a haragra” (Jakab 1:19). Az, hogy ’lassúnak kell lenni a haragra’, arra utal, hogy a másik talán olyasmit tesz vagy mond, amivel felbosszant. Ebben az esetben kérd Jehovát, hogy segítsen megőrizned az önuralmadat (Galácia 5:22, 23). Hadd mondja el a  testvéred, hogy mit érez, figyelj oda rá! Ne szakítsd félbe, még ha nem értesz is egyet mindennel, amit mond. Lehet, hogy valamit nem jól lát, de attól még ez a véleménye. Próbáld meg az ő szemszögéből látni a helyzetet. Valószínűleg ez azt jelenti, hogy a testvéred szemével kell látnod magadat (Példabeszédek 18:17).

20. Mit tehetünk még a kibékülés érdekében, ha egy nézeteltérést rendezünk valakivel?

²⁰ Amikor rád kerül a sor, beszéded legyen kellemes (Kolosszé 4:6). Mondd el a testvérednek, hogy mit értékelsz benne. Kérj bocsánatot azért, amivel te járultál hozzá a viszályhoz. Ha alázatos igyekezeted eredményeként sikerül kibékülnötök, adj hálát Jehovának. Ha nem sikerül, akkor kitartóan kérd Jehova vezetését, és keress további alkalmakat a békülésre (Róma 12:18).

21. Hogyan segített neked ez a tanulmány abban, hogy úgy láss másokat, ahogyan Jehova?

²¹ Jehova az összes szolgáját szereti. A tökéletlenségünk ellenére mindegyikőnket szívesen felhasznál a szolgálatában. Ha jobban megértjük, hogyan látja ő az embereket, akkor megerősödik a testvéreink iránti szeretetünk. Ha valamelyik keresztény hittársunk iránt kihűlt a szeretetünk, újból feléleszthetjük magunkban ezt az érzést. Nagyon áldásos az, ha tudatosan törekszünk rá, hogy kedvező színben lássunk másokat, vagyis úgy, ahogyan Jehova.

[Lábjegyzetek]

Hogyan válaszolnál?

• Hogyan tekint Jehova hűséges szolgáinak a hiányosságaira?

• Jónás és Péter mely jó tulajdonságait tudnád megemlíteni?

• Mit határoztál el, hogyan fogsz gondolkodni keresztény testvéreidről?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 18. oldalon]

Gondolkodj el azon, hogy miként látja Isten az embereket!

Amikor a Jónásról szóló bibliai történeten elmélkedsz, van-e olyan érzésed, hogy másképp kellene látnod azokat az embereket, akiknek rendszeresen prédikálod a jó hírt? Talán önelégültnek és közömbösnek tűnnek, mint amilyenek az izraeliták voltak, vagy az is lehet, hogy ellenszegülnek Isten üzenetének. De vajon hogyan látja őket Jehova Isten? Előfordulhat, hogy még olyanok is Jehovához térnek egy napon, akik magas pozíciót töltenek be ebben a rendszerben, hiszen Ninive királya is bűnbánatot tartott Jónás prédikálását hallva (Jónás 3:6, 7).

[Kép a 15. oldalon]

Úgy látsz másokat, ahogyan Jehova?

[Kép a 16., 17. oldalon]

Jézus talált Jónás történetében olyan részletet, amelyről elismerően beszélhetett