„Őrizzétek meg a jó lelkiismeretet”

SOKAN úgy érzik, hogy a lelkiismeretükre kell hallgatniuk, amikor döntéseket hoznak. De ahhoz, hogy lelkiismeretünk megbízható vezető legyen, megfelelően képeznünk kell, hogy különbséget tudjunk tenni általa a jó és a rossz között, valamint el is kell fogadnunk a vezetését.

Figyeljük meg egy Zákeus nevű ember esetét, amely a Bibliában van feljegyezve. Zákeus Jerikóban lakott. Főadószedő volt, és igen gazdag. Saját bevallása szerint zsarolással gyarapította vagyonát, és ezzel igencsak megkárosított másokat. Vajon Zákeust gyötörte a lelkiismerete a gaztettei miatt? Ha gyötörte, akkor Zákeus nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyta (Lukács 19:1–7).

Ám történt valami, ami arra késztette Zákeust, hogy átgondolja életmódját. Jézus Jerikóba látogatott. Az alacsony növésű Zákeus szerette volna látni őt, de képtelen volt rá a tömeg miatt. Így hát előrefutott, és felmászott egy fára, hogy jobban láthasson. Jézusra nagy hatással volt Zákeus rendkívüli érdeklődése, ezért azt mondta neki, hogy elmegy hozzá. Zákeus örömmel látta vendégül nem mindennapi látogatóját.

Amit Zákeus látott és hallott, amíg Jézus nála tartózkodott, megérintette a szívét, és arra indította, hogy megváltozzon. Ezt jelentette ki: „Íme! Javaim felét, Uram, odaadom a szegényeknek, és bármit zsaroltam is ki valakitől hamis vádolással, négyszeresen visszatérítem” (Lukács 19:8).

Zákeus lelkiismerete csiszolódott, ő pedig hallgatott és reagált a szavára. Ennek nagyszerű jutalma lett. Elképzelhetjük, mit érezhetett Zákeus, amikor Jézus ezt mondta neki: „A mai napon megmentés jött e házhoz” (Lukács 19:9).

Milyen buzdító példa! Megmutatja, hogy bármilyen életet éltünk is korábban, meg tudunk változni. Zákeushoz hasonlóan megfogadhatjuk Jézusnak a Bibliában feljegyzett szavait, és ki tudjuk fejleszteni azt az érzékünket, hogy különbséget tudjunk tenni a jó és a rossz között. Ezáltal ’megőrizhetjük a jó lelkiismeretet’, ahogy arra Péter apostol ösztönzött. Hallgatni tudunk képzett lelkiismeretünkre, és képesek vagyunk azt tenni, ami helyes (1Péter 3:16).