Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mi lett velük?

Mi lett velük?

Mi lett velük?

NÓF és Nó bibliai nevek, melyek Egyiptom egykor híres fővárosait, Memphiszt és Thébát jelölik. Nóf (Memphisz) körülbelül 20 kilométerre délre volt Kairótól, a Nílus nyugati partján. Idővel azonban Memphisz elveszítette Egyiptom fővárosaként betöltött szerepét. Az i. e. XV. század elején új fővárosa lett Egyiptomnak, mégpedig Nó (Théba), amely mintegy 500 kilométerre délre helyezkedett el Memphisztől. Théba sok-sok templomromja között található Karnak maradványa, amelyet az oszlopokból valaha emelt legnagyobb építménynek tartanak. Thébát és a karnaki templomot az egyiptomi főisten, Amon imádatának szentelték.

Mit jövendöl a Biblia próféciája Memphiszről és Thébáról? Ítéletet hirdetett Egyiptom fáraója és istenei ellen, s különösen a főisten, ’a Nóból való Ámon’ ellen (Jeremiás 46:25, 26, Katolikus fordítás). Az ott összegyűlő imádók tömegéről pedig azt mondta, hogy ’ki lesz irtva’ (Ezékiel 30:14, 15Kat.). És így is lett. Amon imádatára csupán csak a templom romjai emlékeztetnek. Luxor modern kori városa részben az ókori Théba helyén fekszik, és romjai között léteznek még kis falvak.

Ami Memphiszt illeti, alig maradt belőle valami néhány temetőn kívül. Louis Golding bibliatudós kijelenti: „Az Egyiptomot meghódító arabok századokon át arra használták Memphisz roppant nagy romhalmazát, hogy annak köveiből építsék meg fővárosukat [Kairót] a folyó túloldalán. A Nílus és az arab építők olyan alapos munkát végeztek, hogy az ókori város körül kilométereken át egyetlen követ sem találni a fekete földön.” Éppen úgy, ahogy a Biblia előre megmondta, Memphisz ’döbbenetté lett, és nem lett lakója’ (Jeremiás 46:19NW).

Ez csupán két példa a sok közül, amely a bibliai próféciák pontosságát mutatja. Théba és Memphisz pusztulása nyomós indok arra, hogy bízzunk a még beteljesedésre váró bibliai próféciákban (Zsoltárok 37:10, 11, 29; Lukács 23:43; Jelenések 21:3–5).

[Kép forrásának jelzése a 32. oldalon]

Photograph taken by courtesy of the British Museum