A szellemi témájú beszélgetés épít

„Ne jöjjön ki rothadt beszéd a szátokból, hanem csak olyan, ami jó az építésre, ahogy a szükség kívánja, hogy azt adja a hallgatóknak, ami kedvező” (EFÉZUS 4:29).

1—2. a) Mennyire értékes a beszédképesség? b) Hogyan szeretnék Jehova szolgái használni ezt a képességet?

„AZ EMBERI beszéd titok; isteni adomány, valóságos csoda” — írta Ludwig Koehler szótárszerkesztő. Lehetséges, hogy ezt az Istentől kapott értékes ajándékot természetesnek vesszük (Jakab 1:17). De gondoljunk csak bele, micsoda veszteség az, amikor egy hozzátartozónk vagy barátunk agyvérzés miatt már nem tud érthetően beszélni! „Remekül tudtunk beszélgetni — mondja Joan, akinek a férje nemrég agyvérzést kapott. — Annyira hiányzik ez a gondolatcsere!”

² A beszélgetés megszilárdíthat barátságokat, elsimíthat nézeteltéréseket, lelket önthet a csüggedőkbe, erősítheti az ember hitét, és gazdagabbá teheti az életét. Ám mindez nem megy csak úgy magától. „Van, aki meggondolatlanul olyanokat mond, mint amilyen a tőrszúrás, a bölcsek nyelve viszont gyógyír” — jegyezte meg a bölcs Salamon király (Példabeszédek 12:18). Jehova szolgái lévén azt szeretnénk, ha a beszélgetéseink gyógyítóak és építőek lennének, nem pedig bántóak és rombolóak. Ezenkívül Jehovát kívánjuk dicsérni nyelvünkkel, a nyilvános szolgálatunkban csakúgy, mint a mindennapi beszélgetéseinkben. A zsoltáríró így énekelt: „Istennek zengünk dicséretet egész nap, időtlen időkig magasztaljuk a te nevedet” (Zsoltárok 44:8).

3—4. a) Mi okoz gondot mindannyiunknak a beszédünket illetően? b) Miért fontos odafigyelnünk a beszédünkre?

³ „A nyelvet . . . egyetlen ember sem tudja megszelídíteni” — figyelmeztet Jakab tanítvány. A következőkre emlékeztet minket: „mindannyian sokszor megbotlunk. Ha valaki nem botlik meg szóban, az tökéletes ember, és képes az egész testét is megzabolázni” (Jakab 3:2, 8). Nincs közöttünk tökéletes ember. Ezért a legjobb szándék ellenére is előfordul, hogy nem beszélünk építően, illetve hogy nem szerzünk dicséretet a Teremtőnknek azzal, amit mondunk. Meg kell hát tanulnunk odafigyelni a beszédünkre. Jézus kijelentette, hogy „minden haszontalan beszédről, amit az emberek mondanak, számot fognak adni az ítéletnapon; mert szavaid által leszel igazságossá nyilvánítva, és szavaid által leszel elítélve” (Máté 12:36, 37). Bizony, az igaz Isten számon kéri rajtunk a szavainkat.

⁴ Az ártalmas beszéd elkerülésére az egyik legjobb módszer az, ha rászokunk, hogy szellemi témákról beszélgessünk. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy miként tehetjük ezt meg, miről beszélgethetünk, és milyen haszna van az építő beszédnek.

 Figyeljünk a szívünkre!

5. Miért mondhatjuk, hogy a szívünknek fontos szerepe van abban, hogy építő beszélgetéseket tudjunk folytatni?

⁵ Ha szeretnénk rendszeresen építő beszélgetéseket folytatni, először is tudatosítanunk kell magunkban, hogy beszédünk azt tükrözi, ami a szívünkben van. „A szív bőségéből szól a száj” — szögezte le Jézus (Máté 12:34). Egyszerűen szólva arról szeretünk beszélni, amit fontosnak tartunk. Ezért kérdezzük meg magunktól: „Mit árulnak el a beszélgetéseim a szívemről? Amikor együtt vagyok a családommal vagy a hívőtársaimmal, szellemi témákról beszélgetek velük, vagy folyton a sport, ruhák, filmek, ételek, vásárlás vagy más jelentéktelen dolgok körül folyik a társalgás?” Talán észre sem vesszük, és az életünket meg a gondolatainkat lényegtelen dolgok kötik le. Ha változtatunk a fontossági sorrendünkön, jobb lesz a beszélgetéseink minősége, és az életünké is (Filippi 1:10).

6. Milyen szerepe van az elmélkedésnek a beszélgetéseinkben?

⁶ A céltudatos elmélkedés szintén hozzájárul a mondanivalónk csiszolásához. Ha tudatosan törekszünk rá, hogy szellemi témákról gondolkodjunk, önkéntelenül is szellemi síkra fogjuk terelni a beszélgetéseinket. Dávid király is tisztában volt ezzel az összefüggéssel, hiszen így énekelt: „Legyenek kedvesek előtted szám mondásai és szívem elmélkedése, ó, Jehova” (Zsoltárok 19:14). A zsoltáríró Asáf pedig ezt mondta Istennek: „Elmélkedni fogok minden munkádon, és tetteiddel foglalkozom” (Zsoltárok 77:12). Ha az ember szíve és elméje Isten Szavának igazságaival foglalkozik, természetes lesz, hogy csak úgy áradnak belőle a dicséretre méltó szavak. Jeremiás nem tudta magában tartani azt, amit Jehovától tanult (Jeremiás 20:9). Mi is érezhetjük ugyanezt, ha rendszeresen elmélkedünk szellemi gondolatokon (1Timóteusz 4:15).

7—8. Mely témákról folytathatunk építő beszélgetéseket?

⁷ A jó szellemi szokások elősegítik, hogy bőségesen legyen építő beszélgetési témánk (Filippi 3:16). A kongresszusokon, gyülekezeti összejöveteleken, az aktuális kiadványokban, a napiszövegben és a hozzá tartozó kommentárban olyan szellemi gyöngyszemekre bukkanhatunk, amelyeket megoszthatunk másokkal (Máté 13:52). Továbbá nagyon ösztönző lehet szellemileg, amikor elmeséljük egymásnak, hogy milyen élményeink voltak a keresztény szolgálatban.

⁸ Salamon királyt lenyűgözte a sokféle növény és állat, amelyet Izraelben megfigyelt (1Királyok 4:33). Élvezettel beszélgetett Isten teremtésművéről. Ezt mi is megtehetjük. Jehova szolgái sok mindenről szeretnek társalogni, de a szellemi témák mindig kellemes sajátosságai a szellemi gondolkodású emberek beszélgetéseinek (1Korintusz 2:13).

„Továbbra is azokkal foglalkozzatok”

9. Mire intette Pál a filippieket?

⁹ Bármi legyen is a témánk, a beszélgetéseink építőek lesznek, ha összhangban vannak azzal, amire Pál apostol intette a filippibeli gyülekezetet. Ezt írta: „amik csak igazak, amik csak komoly figyelmet érdemelnek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak szeretetre méltók, amikről csak jót mondanak, ha van valami erény, és ha van valami dicséretre méltó, továbbra is azokkal foglalkozzatok” (Filippi 4:8). Mivel ezek a dolgok igen fontosak, Pál azt mondja, hogy „továbbra is azokkal foglalkozzatok”. Meg kell velük töltenünk az elménket és a szívünket. Vizsgáljuk hát meg, hogy miként javít a beszélgetéseink minőségén, ha figyelmet szentelünk a Pál által említett nyolc sajátosságnak.

10. Hogyan érhetjük el, hogy olyasmikről beszélgessünk, amik igazak?

¹⁰ Ha valamiről azt mondjuk, hogy igaz, azzal nem csupán arra gondolunk, hogy pontos információt tartalmaz, és nem hamis. Olyasmire utalunk vele, ami egyenes és megbízható, mint például Isten Szavának igazsága. Ezért amikor olyan bibliai igazságokról beszélgetünk másokkal, amelyek hatással voltak ránk, vagy előadásokról, amelyek fellelkesítettek, illetve szentírási tanácsokról, amelyek segítettek valamiben, akkor igaz dolgokkal foglalkozunk.  Ellenben visszautasítjuk azt, „amit hamisan »ismeretnek« neveznek”, és ami csak látszólag igaz (1Timóteusz 6:20). És nem terjesztünk sem pletykát, sem kétes eredetű tapasztalatokat, amelyeknek a hitelességét nem lehet ellenőrizni.

11. Milyen, komoly figyelmet érdemlő témákat foglalhatunk bele a beszélgetéseinkbe?

¹¹ Amik komoly figyelmet érdemelnek, azok nem apró-cseprő ügyek, hanem nemes és fontos témák. Ilyenek például azok a lényeges kérdések, amelyek a keresztény szolgálatunkat érintik, vagy azzal kapcsolatosak, hogy milyen válságos időkben élünk, és hogy meg kell őriznünk kiváló viselkedésünket. Amikor ilyen komoly dolgokról beszélgetünk, megerősödik bennünk az az elhatározás, hogy szellemileg ébren maradunk, megőrizzük a feddhetetlenségünket, és folytatjuk a jó hír prédikálását. A szolgálatunk végzése közben szerzett érdekes tapasztalatok és azok az események, melyek arra emlékeztetnek, hogy az utolsó napokban élünk, sokféle témát kínálnak az ösztönző beszélgetésekhez (Cselekedetek 14:27; 2Timóteusz 3:1–5).

12. Figyelembe véve Pál tanácsát, hogy olyasmikkel foglalkozzunk, amik igazságosak és tiszták, mit kerüljünk?

 ¹² Az igazságos szó olyasmire utal, ami Isten szemében helyes, megfelel az ő irányadó mértékeinek. Az a kifejezés, hogy tiszta, a gondolatok és a viselkedés makulátlanságát jelzi. Beszélgetéseinkben nincs helye a rágalmazásnak, a trágár vicceknek, sem a szexuális tartalmú célozgatásoknak (Efézus 5:3; Kolosszé 3:8). A keresztények bölcsen teszik, ha elhagyják a helyszínt, amikor a munkahelyükön vagy az iskolában ilyenné kezd válni egy beszélgetés.

13. Mondj példát arra, hogy miként beszélgethetünk olyan dolgokról, amelyek szeretetre méltóak, és amelyekről jót mondanak!

¹³ Amikor Pál azt tanácsolja, hogy szeretetre méltó dolgokkal foglalkozzunk, olyasmikre utal, amik megnyerőek, kellemesek, és szeretetet váltanak ki másokból, ellentétben azokkal, amik gyűlöletet, keserűséget vagy viszályt keltenek. Amikről jót mondanak, azok jó hírű dolgok. Idetartoznak a hűséges testvérekről szóló élettörténetek, melyek rendszeresen megtalálhatók Az Őrtorony és az Ébredjetek! folyóiratban. Miért ne beszélgetnél másokkal a benyomásaidról, miután elolvastál egy-egy ilyen hiterősítő cikket? És milyen buzdító mások szellemi téren elért eredményeiről hallani! Az ilyen beszélgetések elősegítik a szeretetteljes légkört és az egységet a gyülekezetben.

14. a) Mit kíván meg tőlünk az erényesség? b) Hogyan érhetjük el, hogy dicséretre méltó dolgokról beszélgessünk?

¹⁴ Pál ezt mondja: „ha van valami erény.” Az erény jóságot vagy erkölcsi kiválóságot jelent. Ügyelnünk kell rá, hogy beszédünket bibliai alapelvek vezéreljék, és ne térjünk el attól, ami igazságos, tiszta és erényes. Ami dicséretre méltó, azt érdemes méltányolni. Ha hallasz egy jó előadást, vagy felfigyelsz valakinek a hűséges példájára a gyülekezetben, beszélj róla annak is, akit érint, és másoknak is. Pál apostol gyakran dicsérte hittársai jó tulajdonságait (Róma 16:12; Filippi 2:19–22; Filemon 4–7). Ahhoz pedig kétség sem fér, hogy Teremtőnk keze műve igazán dicséretreméltó, és bőven meríthetünk belőle témát az építő beszélgetésekhez (Példabeszédek 6:6–8; 20:12; 26:2).

Legyenek építőek a beszélgetéseink!

15. Melyik bibliai parancs követeli meg a szülőktől, hogy tartalmas beszélgetéseket folytassanak gyermekeikkel?

¹⁵ „Legyenek ezek a szavak, melyeket ma parancsolok neked, a szívedben; vésd ezeket fiaid elméjébe, és beszélj róluk, amikor a házadban ülsz, amikor úton vagy, amikor lefekszel, és amikor felkelsz” — olvassuk az 5Mózes 6:6, 7-ben. Ez a parancs megköveteli a szülőktől, hogy tartalmas, szellemi témájú beszélgetéseket folytassanak gyermekeikkel.

16—17. Mit tanulhatnak a keresztény szülők Jehova és Ábrahám példájából?

¹⁶ Képzeljük csak el, milyen hosszas eszmecserét folytathatott égi Atyjával Jézus, amikor a földi megbízatásáról beszélgettek. „Az Atya, aki küldött engem, ő adott nekem parancsolatot, hogy mit mondjak, és mit beszéljek” — közölte Jézus a tanítványaival (János 12:49; 5Mózes 18:18). Ábrahám patriarcha bizonyára sok-sok órát szánt rá, hogy a fiának, Izsáknak arról beszéljen, miként áldotta meg Jehova őket és ősatyáikat. Kétségkívül Jézusnak és Izsáknak  is segítettek az ilyen beszélgetések abban, hogy alázatosan alávessék magukat Isten akaratának (1Mózes 22:7–9; Máté 26:39).

¹⁷ A mi gyermekeinknek is szükségük van építő beszélgetésekre. Bokros teendőik között a szülőknek feltétlenül időt kell szakítaniuk arra, hogy beszélgessenek gyermekeikkel. Például ha megoldható, úgy rendezhetnék a dolgaikat, hogy a család naponta legalább egyszer közösen étkezzen. Étkezés közben vagy utána építő beszélgetésekre nyílik lehetőség, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a család szellemi egészségéhez.

18. Mondj el egy tapasztalatot, mely rávilágít a szülők és gyermekek közötti jó kommunikáció hasznára!

¹⁸ Alejandro, aki most húszas éveinek az elején jár, és úttörő, emlékszik még, milyen kételyei voltak 14 éves korában. „Az osztálytársaim és a tanáraim befolyása miatt nem voltam biztos Isten létezésében és a Biblia hitelességében — meséli. — A szüleim sok-sok órát töltöttek azzal, hogy türelmesen érveket hozzanak fel nekem. Ezek a beszélgetések nemcsak abban segítettek, hogy legyőzzem a kételyeimet ebben a nehéz időszakban, hanem abban is, hogy jó döntéseket hozzak.” Mi a helyzet ma? Alejandro így folytatja: „Még most is otthon lakom, de az elfoglaltságaink miatt nehéz összehozni apával, hogy beszélgessünk, ezért egyszer egy héten együtt eszem vele a munkahelyén. Nagyra értékelem ezeket a beszélgetéseket.”

19. Miért van szükségünk a szellemi témájú beszélgetésekre?

¹⁹ Ugye azokat az alkalmakat is nagyra becsüljük, amikor építő, szellemi témájú beszélgetéseket folytathatunk a hívőtársainkkal? Erre az összejöveteleken, a szántóföldi szolgálat végzése közben, társas összejöveteleken vagy utazás alatt van lehetőségünk. Pál alig várta, hogy beszélhessen a római keresztényekkel. „Vágyakozom látni benneteket . . . , hogy kölcsönösen bátorítsuk egymást a hitünk által, ti engem a tiétek, én pedig titeket az enyém által” — írta nekik (Róma 1:11, 12). „Létszükséglet, hogy beszélgessünk szellemi témákról keresztény hittársainkkal — mondja Johannes, aki keresztény vén. — Az ilyen beszélgetések felmelegítik a szívünket, és megkönnyítik mindennapi terheink hordozását. Gyakran megkérem az időseket, hogy meséljenek az életükről, és arról, hogy miként tudtak hűségesek maradni. Az évek során sok mindenkivel beszélgettem, és mindegyikük olyan bölcs gondolatokat mondott, amelyekkel gazdagabb lett az életem.”

20. Mit tehetünk, ha félénk személlyel van dolgunk?

²⁰ Mit tegyünk, ha valaki tartózkodónak tűnik, amikor valamilyen szellemi témáról próbálunk beszélgetni? Ne adjuk fel! Talán később találunk egy alkalmasabb pillanatot. „Mint aranyalmadíszek ezüstvéseteken, olyan a megfelelő időben mondott szó” — jegyezte meg Salamon (Példabeszédek 25:11). Bánjunk megértően azokkal, akik félénkek. „Mély víz az ember szívének gondolata, de a tisztán látó ember felszínre hozza azt” (Példabeszédek 20:5). * Ami a legfontosabb, mások magatartása miatt soha ne tartsuk magunkban a gondolatainkat, ha olyasmiről szeretnénk beszélni, ami megérintette a szívünket.

Áldásokkal jár, ha szellemi témájú beszélgetéseket folytatunk

21—22. Mi mindenre hasznos, ha szellemi témájú beszélgetéseket folytatunk?

²¹ „Ne jöjjön ki rothadt beszéd a szátokból — tanácsolta Pál —, hanem csak olyan, ami  jó az építésre, ahogy a szükség kívánja, hogy azt adja a hallgatóknak, ami kedvező” (Efézus 4:29; Róma 10:10). Nem mindig könnyű helyes mederbe terelni a beszélgetéseket, de sok áldással jár. A szellemi témájú beszélgetések során megoszthatjuk hitünket másokkal, és építhetjük testvéreinket.

²² Használjuk hát a beszéd ajándékát mások felvidítására és Isten dicséretére! Az ilyen beszélgetések után elégedettséget érzünk, mások pedig felbuzdulnak. Mindenekelőtt megvidámítjuk Jehova szívét, hiszen ő figyeli a beszélgetéseinket, és örül, ha helyesen használjuk a nyelvünket (Zsoltárok 139:4; Példabeszédek 27:11). Ha a beszélgetéseink szellemi témájúak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy Jehova nem fog rólunk elfelejtkezni. A Biblia így ír azokról, akik napjainkban Jehovát szolgálják: „Akkor a Jehovát félők beszélgettek egymással, mindegyik a maga társával; Jehova pedig figyelt és hallgatta őket. És emlékkönyvet kezdtek írni őelőtte azokról, akik félik Jehovát, és azokról, akik gondolnak az ő nevére” (Malakiás 3:16; 4:5). Mennyire fontos tehát, hogy szellemileg építő beszélgetéseket folytassunk!

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

• Mit árulnak el rólunk a beszélgetéseink?

• Milyen építő dolgokról beszélhetünk?

• Milyen fontos szerepük van a beszélgetéseknek a családi körben és a keresztény gyülekezetben?

• Mi mindenre hasznosak az építő beszélgetések?

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 12. oldalon]

Az építő beszélgetések azokról szólnak . . .

„amik csak igazak”

„amik csak komoly figyelmet érdemelnek”

’amik dicséretre méltók’

„amikről csak jót mondanak”

[Forrásjelzések]

Sztálin a videokazetta borítóján: U.S. Army photo; Sas-köd a Teremtő könyv borítóján: J. Hester and P. Scowen (AZ State Univ.), NASA

[Kép a 13. oldalon]

Az étkezések remek alkalmak arra, hogy szellemi témájú beszélgetéseket folytassunk