Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Miért imádkozzunk szüntelenül?

Miért imádkozzunk szüntelenül?

Miért imádkozzunk szüntelenül?

„Szüntelenül imádkozzatok. Adjatok hálát mindenért” (1TESSZALONIKA 5:17, 18).

1—2. Mivel fejezte ki Dániel, hogy értékeli az ima kiváltságát, és milyen hatással volt ez az Istennel ápolt kapcsolatára?

DÁNIEL próféta napjában háromszor imádkozott Istenhez. Letérdelt tetőszobájának Jeruzsálemre néző ablakánál, úgy könyörgött (1Királyok 8:46–49; Dániel 6:10). Amikor királyi rendelet tiltotta meg, hogy az emberek Dáriuszon, a méd királyon kívül bárkihez könyörögjenek, Dániel akkor sem ingott meg egy pillanatra sem. Noha az élete forgott kockán, ez az imádságos férfi szüntelenül esedezett Jehovához.

2 Hogyan vélekedett Jehova Dánielről? Amikor Gábriel angyal választ vitt Dániel egyik imájára, úgy beszélt a prófétáról, mint aki „nagyon kedvelt személy” (Dániel 9:20–23). Ezékiel próféciájában Jehova igazságos emberként utalt Dánielre (Ezékiel 14:14, 20). Az évek folyamán Dániel imái nyilván azt eredményezték, hogy szoros kapcsolat alakult ki közte és az Istene között, és ez még Dáriusznak is feltűnt (Dániel 6:16).

3. Amint azt egy misszionárius tapasztalata is mutatja, hogyan segíthet az ima feddhetetlenségünk megőrzésében?

3 A rendszeres ima abban is segíthet, hogy szembe tudjunk nézni a komoly próbákkal. Gondoljunk például Harold Kingre, aki misszionárius volt Kínában, és akit ötévi magánzárkára ítéltek. King testvér így mesél a tapasztalatairól: „Az emberektől ugyan elszigeteltek, de senki sem tudott elválasztani Istentől . . . Akik elmentek a cellám előtt, láthatták, hogy naponta háromszor letérdeltem, és fennhangon imádkoztam, miközben észben tartottam Dániel példáját, akiről a Biblia ír . . . Ilyenkor Isten szelleme mintha a leghasznosabb gondolatokat adta volna az elmémbe, és nyugalom árasztott el. Az ima csodálatos szellemi erőt és vigaszt nyújtott!”

4. Az imával kapcsolatban mely kérdéseket vizsgáljuk meg ebben a cikkben?

4 „Szüntelenül imádkozzatok. Adjatok hálát mindenért” — szólít fel minket a Biblia (1Tesszalonika 5:17, 18). Ennek a tanácsnak a fényében vizsgáljuk meg a következő kérdéseket: Miért fordítsunk figyelmet az imáinkra? Milyen okokból járuljunk Jehova elé állandóan? És mit tegyünk, ha a vétkeink miatt méltatlannak érezzük magunkat arra, hogy imádkozzunk Istenhez?

Alakíts ki barátságot ima útján!

5. Milyen páratlan barátság ápolását teszi lehetővé az ima?

5 Szeretnéd, ha Jehova a barátjaként tartana számon? Ábrahám patriarchát a barátjának nevezte (Ézsaiás 41:8; Jakab 2:23). Jehova azt szeretné, ha ilyen kapcsolatot alakítanánk ki vele. Fel is szólít, hogy közeledjünk hozzá (Jakab 4:8). Ennek mindenképpen arra kellene indítania minket, hogy eltűnődjünk az ima páratlan ajándékán. Egy fontos kormányhivatalnokkal még egy találkozót is körülményes kieszközölni, nemhogy a barátjává válni! A világegyetem Teremtője ellenben arra buzdít, hogy nyugodtan forduljunk hozzá imában, amikor csak szeretnénk, vagy szükségünk van rá (Zsoltárok 37:5). Ha szüntelenül imádkozunk, azáltal meghitt barátságot ápolhatunk Jehovával.

6. Mit tanulunk Jézus példájából arról, hogy fontos ’folyton imádkozni’?

6 Mégis milyen könnyen elhanyagoljuk az imádkozást! A mindennapi élet terhei annyira leköthetik a figyelmünket, hogy nem teszünk erőfeszítést azért, hogy Istennel beszélgessünk. Jézus arra ösztönözte tanítványait, hogy ’folyton imádkozzanak’, és maga is ezt tette (Máté 26:41). Mindig volt mit tennie reggeltől estig, de azért szánt időt arra, hogy beszélgessen égi Atyjával. Időnként felkelt imádkozni „kora reggel . . . , amikor még sötét volt” (Márk 1:35). Más alkalmakkor a nap végén visszavonult egy elhagyatott helyre, hogy beszélhessen Jehovával (Máté 14:23). Mindig szentelt időt az imának. Kövessük a példáját! (1Péter 2:21).

7. Milyen mindennapi helyzetekben érezzünk indíttatást arra, hogy beszéljünk égi Atyánkkal?

7 Mindennap sokszor adódhat olyan helyzet, amelyben jól tesszük, ha imádkozunk; például amikor gondjaink vannak, kísértések érnek, és amikor döntéseket kell hoznunk (Efézus 6:18). Szorosabbra fűzi az Istennel ápolt barátságunk szálait az, ha életünk minden területén az ő vezetését igyekszünk követni. Amikor két jó barát együtt küzd a nehézségek ellen, az még inkább összekovácsolja őket (Példabeszédek 17:17). Ugyanígy lesz velünk is, ha Jehovára támaszkodunk, és érezzük, hogy segít (2Krónika 14:11).

8. Mit tanulhatunk Nehémiás, Jézus és Anna példájából az imáink hosszúságáról?

8 Mennyire örülünk, hogy Isten nem korlátozza azt, hogy milyen hosszan és milyen gyakran imádkozhatunk hozzá! Nehémiás egy rövid imát mondott magában, mielőtt kéréssel fordult Perzsia királyához (Nehémiás 2:4, 5). Jézus is rövid imában kérte Jehovát, hogy adjon neki hatalmat Lázár feltámasztására (János 11:41, 42). Anna ellenben „hosszasan imádkozott Jehova előtt”, és kiöntötte neki a szívét (1Sámuel 1:12, 15, 16). Személyes imáink lehetnek rövidek is, hosszúak is, az igényeinktől és a körülményektől függően.

9. Miért foglaljunk bele az imáinkba dicséretet és köszönetet mindazért, amit Jehova értünk tesz?

9 Sok olyan ima, melyet leírtak a Bibliában, őszinte értékelést fejez ki Jehova legfőbb volta és csodálatos művei iránt (2Mózes 15:1–19; 1Krónika 16:7–36; Zsoltárok 145:1–21). János apostol látomásban látta a huszonnégy vént, akik az égi helyüket elfoglaló felkent keresztények egész csoportját jelképezik. Ők a következő szavakkal dicsérik Jehovát: „Méltó vagy, Jehova, igen, Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett” (Jelenések 4:10, 11). Nekünk is van okunk rá, hogy rendszeresen dicsérjük a Teremtőt. Milyen boldogok a szülők, amikor a gyermekük szívből megköszön nekik valamit, amit érte tettek! Remek lehetőség imáink minőségének javítására az, ha értékeléssel elmélkedünk Jehova kedvességének megnyilvánulásain, és szavakba öntjük őszinte hálánkat.

Miért ’imádkozzunk szüntelenül’?

10. Milyen szerepe van az imának a hitünk megerősítésében?

10 A hitünk megőrzéséhez nélkülözhetetlen a rendszeres ima. Jézus, miután arról beszélt, hogy ’mindig imádkozni kell, és nem szabad feladni’, feltette a kérdést: „amikor az Emberfia megérkezik, vajon megtalálja-e a hitet a földön?” (Lukács 18:1–8). A tartalmas, őszinte imák építik az ember hitét. Amikor Ábrahám patriarchának hajlott kora ellenére még nem volt utódja, beszélt Istennel a helyzetéről. Jehova először arra kérte őt, hogy nézzen fel az égre, és számolja meg a csillagokat, ha tudja. Azután megnyugtatta: „Így lesz a te magoddal is.” Milyen eredménye lett ennek? Ábrahám „hitt Jehovában, aki ezt igazságosságul számította be neki” (1Mózes 15:5, 6). Ha kitárjuk szívünket Jehova előtt imában, elfogadjuk, amikor a Biblia által bátorít minket, és engedelmeskedünk neki, akkor ő megerősíti a hitünket.

11. Hogyan segíthet az ima, hogy megküzdjünk a nehézségeinkkel?

11 Az ima abban is segíthet, hogy úrrá legyünk a nehézségeinken. Súlyos terheket cipelünk, és nyomasztó körülmények között élünk? „Vesd a terhed Jehovára, és ő fenntart téged. Sosem engedi, hogy ingadozzon az igazságos” — biztosít minket a Biblia (Zsoltárok 55:22). Amikor nagy horderejű döntéseket kell meghoznunk, utánozhatjuk Jézus példáját, aki egy egész éjszakát imádkozással töltött, mielőtt kiválasztotta tizenkét apostolát (Lukács 6:12–16). A halála előtti éjjelen pedig annyira buzgón imádkozott, hogy „verejtéke olyan lett, mint a földre hulló vércseppek” (Lukács 22:44). Mit eredményezett ez? „Kedvező meghallgatásra talált istenfélelméért” (Héberek 5:7). Szüntelenül buzgón imádkozva segítséget kapunk, hogy megbirkózhassunk különféle stresszhelyzetekkel és komoly próbákkal.

12. Hogyan fejeződik ki az imában az, hogy Jehova személy szerint érdeklődik irántunk?

12 Azért is jó, ha az ima által közelebb húzódunk Jehovához, mert így ő is közeledni fog hozzánk (Jakab 4:8). Hiszen amikor kitárjuk előtte a szívünket imában, nemde úgy érezzük, hogy érdeklik a szükségleteink, és gyengéden törődik velünk? Ilyenkor az az érzésünk, hogy Jehova személy szerint irántunk tanúsít szeretetet. Jehova senkire sem bízta rá azt a felelősséget, hogy meghallgassa szolgái imáit, melyeket hozzá mint égi Atyjukhoz intéznek (Zsoltárok 66:19, 20; Lukács 11:2). Arra buzdít, hogy ’vessük rá minden aggodalmunkat, mert ő törődik velünk’ (1Péter 5:6, 7).

13—14. Miért imádkozzunk szüntelenül?

13 Az ima növelheti a nyilvános szolgálat iránti buzgalmunkat, és erőt önthet belénk, amikor az emberek közönyössége vagy ellenállása miatt legszívesebben abbahagynánk a munkát (Cselekedetek 4:23–31). Ezenkívül megóv minket „az Ördög mesterkedéseivel szemben” (Efézus 6:11, 17, 18). A napi próbáink elleni küzdelmünkben folyton kérhetjük Istent, hogy adjon nekünk erőt. A Jézus adta mintaimában az a kérés is elhangzik, hogy Jehova ’szabadítson meg minket a gonosztól’, azaz Sátántól, az Ördögtől (Máté 6:13).

14 Ha kitartóan kérjük Jehovát, hogy segítsen kordában tartanunk bűnös hajlamainkat, tapasztalni fogjuk a támogatását. A következő ígéretet kaptuk: „hű az Isten, és nem hagy titeket azon felül kísérteni, amit el tudtok viselni, hanem a kísértéssel együtt a kivezető utat is elkészíti, hogy kitartóan tudjátok tűrni” (1Korintusz 10:13). Pál apostol maga is sokféle helyzetben érezte, hogy Jehova megerősíti, és törődik vele. „Mindenre megvan az erőm annak köszönhetően, aki erőt ad nekem” — jelentette ki (Filippi 4:13; 2Korintusz 11:23–29).

Legyünk állhatatosak az imában a hibáink ellenére!

15. Mi történhet, ha olyasmit teszünk, ami nincs összhangban Isten irányadó mértékeivel?

15 Ha szeretnénk, hogy Isten meghallgassa az imáinkat, akkor nem szabad elutasítanunk a Szavában olvasható tanácsokat. „Amit csak kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk a parancsolatait, és azokat tesszük, amik kedvesek a szemében” — írta János apostol (1János 3:22). De mi történhet, ha olyasmit teszünk, ami nincs összhangban Isten irányadó mértékeivel? Ádám és Éva, miután bűnt követtek el, elrejtőztek az Éden-kertben. Lehet, hogy legszívesebben mi is elbújnánk „Jehova Isten arca elől”, és nem is imádkoznánk többé (1Mózes 3:8). „Megfigyeltem azoknál, akik elsodródnak Jehovától és a szervezetétől, hogy szinte mindig az az első nagy hiba, amelyet elkövetnek, hogy leszoknak az imáról” — mondja Klaus, aki tapasztalt utazófelvigyázó (Héberek 2:1). José Ángellel is ez történt. Így nyilatkozik: „Majdnem nyolc évig csak ritkán imádkoztam Jehovához. Nem éreztem magam méltónak rá, hogy szóljak hozzá, noha még mindig égi Atyámként tekintettem rá.”

16—17. Mondj példát arra, hogy a rendszeres ima hogyan tud segíteni a szellemi gyengeségek leküzdésében!

16 Némelyek azért érezhetik magukat méltatlannak az imádkozásra, mert szellemileg gyengék, vagy mert valami helytelent követtek el. Pedig éppen ilyenkor kell kihasználni az ima nyújtotta lehetőségeket. Jónás elfutott a megbízatása elől. De aztán ’Jehovához kiáltott nyomorúságából, és ő válaszolt neki. A seol gyomrából kiáltott segítségért, és Isten meghallgatta hangját’ (Jónás 2:2). Jónás imádkozott, Jehova pedig meghallgatta az imáját, és a próféta talpra állt szellemileg.

17 José Ángel is buzgón imádkozott segítségért. Így emlékszik vissza: „Kiöntöttem a szívemet, és könyörögtem Istennek, hogy bocsásson meg. Ő segített is. Azt hiszem, az ima útján kapott segítség nélkül nem tértem volna vissza az igazsághoz. Most mindennap rendszeresen imádkozom, és nagy örömömet lelem ezekben az alkalmakban.” Mindig nyugodtan tárjuk fel Istennek a hibáinkat, és alázatosan kérjünk tőle bocsánatot. Amikor Dávid király bevallotta bűneit, Jehova megbocsátott neki (Zsoltárok 32:3–5). Jehova kész segíteni, nem az a célja, hogy elítéljen bennünket (1János 3:19, 20). Ezenkívül a gyülekezeti vének imái szellemileg segíthetnek, mert az ilyen könyörgéseknek ’nagy erejük van’ (Jakab 5:13–16).

18. Miben lehetnek biztosak Isten szolgái, bármennyire eltévelyedtek is?

18 Melyik apa utasítaná vissza a fiát, ha az alázatosan segítséget és tanácsot kérne tőle, miután hibázott? A tékozló fiúról szóló példázat rámutat, hogy bármennyire eltévelyedtünk is, égi Atyánk örül, amikor visszatérünk hozzá (Lukács 15:21, 22, 32). Jehova arra biztat minden vétkezőt, hogy forduljon hozzá, „mert ő bővelkedik a megbocsátásban” (Ézsaiás 55:6, 7). Dávid több súlyos bűnt is elkövetett, mégis Jehovához fordult, és így szólt hozzá: „Hajtsd füledet imámra, ó, Isten! Ne rejtőzz el kérésemtől, mellyel kegyedért esengek.” Ezt is mondta: „Este, reggel és délidőben is csak aggódom és nyögök, de [Jehova] meghallja hangomat” (Zsoltárok 55:1, 17). Milyen megnyugtató gondolat!

19. Miért ne gondoljuk, hogy Isten rosszallását bizonyítja az, hogy látszólag nem kapunk választ az imáinkra?

19 Mi a helyzet akkor, ha a könyörgésünkre nem kapunk azonnal választ? A kérésünknek összhangban kell lennie Jehova akaratával, és Jézus nevében kell elmondanunk (János 16:23; 1János 5:14). Jakab tanítvány néhány olyan keresztényről beszélt, akiknek az imái nem nyertek meghallgatást, mert „helytelen célból kértek” (Jakab 4:3). De nem szabad elhamarkodottan azt gondolnunk, hogy feltétlenül Isten rosszallását bizonyítja az, hogy látszólag nem kapunk választ az imáinkra. Jehova olykor hagyja, hogy hűséges imádói egy ideig kitartóan imádkozzanak valamiért, mielőtt nyilvánvalóvá teszi a válaszát. „Állandóan kérjetek, és adnak nektek” — buzdított Jézus (Máté 7:7). Ezért legyünk „állhatatosak az imában” (Róma 12:12).

Imádkozzunk rendszeresen!

20—21. a) Miért kell szüntelenül imádkoznunk ezekben „az utolsó napokban”? b) Mit kapunk meg, ha naponta Jehova ki nem érdemelt kedvességének trónjához járulunk?

20 Egyre több és egyre súlyosabb teherrel és nehézséggel kell szembenéznünk ezekben „az utolsó napokban”, melyek „nehezen elviselhető, válságos idők” (2Timóteusz 3:1). A próbák egészen leköthetik a gondolatainkat. Szüntelenül imádkozva azonban segítséget kapunk ahhoz, hogy az állandó nehézségek, kísértések és csüggesztő körülmények ellenére is szellemi dolgokra tudjunk összpontosítani. Ha naponta imádkozunk Jehovához, megkaphatjuk az oly fontos támogatást.

21 Jehova, az „Ima Meghallgatója” soha nem annyira elfoglalt, hogy ne tudna meghallgatni minket (Zsoltárok 65:2). Mi se legyünk annyira elfoglaltak, hogy ne tudjunk vele beszélgetni. Az Istenhez fűződő barátságunk a legértékesebb kincsünk. Soha ne vegyük természetesnek ezt a barátságot. „Járuljunk tehát beszédbeli nyíltsággal a ki nem érdemelt kedvesség trónjához, hogy irgalmasságot nyerjünk, és ki nem érdemelt kedvességet találjunk megfelelő időben jövő segítségül” (Héberek 4:16).

Hogyan válaszolnál?

• Mit tanulhatunk Dániel prófétától az ima értékéről?

• Hogyan fűzhetjük szorosabbra a Jehovával ápolt barátságunk szálait?

• Miért imádkozzunk szüntelenül?

• Miért ne tartson vissza minket az imától a méltatlanság érzése?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 16. oldalon]

Nehémiás egy rövid imát mondott magában, mielőtt a királyhoz szólt

[Kép a 17. oldalon]

Anna „hosszasan imádkozott Jehova előtt”

[Képek a 18. oldalon]

Jézus egész éjszaka imádkozott, mielőtt kiválasztotta tizenkét apostolát

[Képek a 20. oldalon]

Mindennap adódhatnak olyan helyzetek, amelyekben jól tesszük, ha imádkozunk