Mit tehettek a házasságotokért?

KÉPZELJ magad elé egy házat, melyre jócskán ráfér a felújítás. Hullik a vakolat, a tető tönkrement, a füvet nem gondozták. Nyilvánvaló, hogy az évek során az épületet pusztító viharok koptatták, és elhanyagolva állt. Vajon le kellene rombolni? Nem szükségszerűen. Ha az alapja erős, és a szerkezete szilárd, valószínűleg helyre lehet hozni.

Emlékeztet ennek a háznak az állapota a házasságodra, melyet az évek során talán heves viharok sújtottak? Előfordulhat, hogy akár egyikőtök, akár mindkettőtök részéről valamilyen mértékű nemtörődömség mutatkozott meg. Úgy érezhetsz, ahogy Sandy, aki 15 évi házasság után erről beszélt: „Nem volt bennünk semmi közös, csak a házasságunk. És ez nem bizonyult elégnek.”

Még ha a házasságod eddig a pontig jutott is, ne vond le elhamarkodottan azt a következtetést, hogy fel kell bontani, hiszen nagy a valószínűsége, hogy helyre lehet hozni. Sok múlik azon, hogy milyen mély az elkötelezettség érzése közted és a házastársad között. A próbák idején ez az érzés megingathatatlanná teheti a házasságot. De mi is az az elkötelezettség? És hogyan segíthet a Biblia megerősíteni?

Az elkötelezettség magában foglalja a kötelességtudatot

Egy szótár szerint az „elkötelezettség” szó arra utal, hogy valaki kötelességtudatot érez, vagy érzelmileg késztetve van. Olykor az elkötelezettség nem kötődik személyekhez, mint ahogy egy üzleti megállapodáskor sem. Egy építési vállalkozó például kötelességének érezheti, hogy teljesítve a szerződésben foglaltakat, felépítsen egy házat. Talán nem ismeri személyesen azt, aki a megbízást adta, mégis késztetve érzi magát, hogy betartsa a szavát.

Bár a házasságot nem hasonlíthatjuk egy érzelmektől mentes üzleti ügyhöz, az elkötelezettség itt is összefügg a kötelességtudattal. A házastársaddal bizonyára ünnepélyes fogadalmat tettetek Isten és emberek előtt, hogy jóban-rosszban együtt maradtok. Jézus kijelentette: „aki teremtette őket, kezdettől fogva férfinak és nőnek alkotta őket, és ezt mondta: »Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez.«” Majd hozzátette: „Amit azért az Isten közös igába fogott, senki ember szét ne válassza” (Máté 19:4–6). Amikor tehát nehézségek merülnek fel, neked és a házastársadnak határozottaknak kell lennetek abban, hogy  aszerint jártok el, ahogy elköteleztétek magatokat. * „Csak akkor állt be kedvező fordulat a kapcsolatunkban, amikor nem tekintettük többé a válást választási lehetőségnek” — mondja egy feleség.

A házastársad iránti elkötelezettség azonban nem csupán kötelességtudatot foglal magában. Hanem még mit?

Az együttműködés megerősíti az elkötelezettség érzését

Az elkötelezettség a házasságban nem zárja ki azt, hogy a felek olykor nem értenek egyet valamiben. Amikor nézeteltérés adódik, nemcsak az egymásnak tett fogadalmuk miatt kell őszintén vágyniuk rá, hogy orvosolják a nehézséget, hanem a köztük lévő érzelmi kötelék miatt is. A férjről és a feleségről ezt mondta Jézus: „ők már nem kettő, hanem e g y test.”

Mit jelent az, hogy „e g y test” vagy a házastársaddal? Pál apostol azt írta, hogy „a férjeknek . . . úgy kell szeretniük feleségüket, mint a saját testüket” (Efézus 5:28, 29). Az „e g y test” kifejezés részben tehát azt jelenti, hogy annyira szíveden viseled a házastársad boldogságát, mint a sajátodat. A házas embereknek nem szabad olyan kifejezésekben gondolkodniuk, mint „enyém” és „én”, át kell térniük arra, hogy „miénk” és „mi”. Egy tanácsadó ezt írta: „Egyik fél sem maradhat egyedülálló a szívében, ott is házasságot kell kötnie.”

Ti házasságot kötöttetek a szívetekben? Előfordulhat, hogy már hosszú évek óta együtt éltek, de nem váltatok ’e g y testté’ ilyen értelemben. Igen, ez megtörténhet, de egy könyv ezt jelenti ki: „A házasság közös életet jelent, és minél több mindent tesznek a felek közösen, annál jobbak az esélyeik arra, hogy boldogok legyenek” (Giving Time a Chance).

Néhány boldogtalan házaspár a gyermekek vagy az anyagi biztonság kedvéért marad együtt. Vannak, akik azért tartanak ki, mert erkölcsi okok miatt erősen viszolyognak a válástól, néhányan pedig attól félnek, hogy mit szólnának mások, ha otthagynák a házastársukat. Bár dicséretes, hogy nem bomlanak föl ezek a kapcsolatok, de ne felejtsd el, hogy nem az az egyedüli célod, hogy tartós legyen a házasságod, hanem az is, hogy szeretet hassa át.

 Önzetlen tettekkel az elkötelezettség megerősítéséért

A Biblia megjövendölte, hogy „az utolsó napokban” az emberek „önmagukat szeretők lesznek” (2Timóteusz 3:1, 2). E próféciát igazolva úgy látszik, hogy az önimádat igencsak jellemzővé vált manapság. Számos házasságban a gyöngeség jelének tartják, ha valaki úgy ad magából, hogy közben ne lenne biztos a viszonzásban. Az egészségesen működő házasságokban viszont mindkét fél önfeláldozó szellemű. Hogyan lehetsz te is ilyen?

Ahelyett, hogy azon morfondíroznál, hogy miként nyerhetsz a legtöbbet ebből a kapcsolatból, inkább kérdezd meg magadtól: „Mit teszek, hogy megerősítsem a házasságomat?” A Biblia azt tanácsolja a keresztényeknek, hogy ’ne csak a maguk dolgaira fordítsanak személyes figyelmet, hanem a többiekéire is’ (Filippi 2:4). Ezen a bibliai alapelven elmélkedve, elemezd, hogy mit tettél a múlt héten. Hányszor viselkedtél kedvesen pusztán azzal a céllal, hogy a hitvesed kedvére tégy? Amikor a házastársad beszélgetni akart, figyeltél rá, még akkor is, ha nem különösebben fűlött hozzá a fogad? Hány olyan tevékenységben vettél részt, amely a férjednek vagy a feleségednek nagyobb örömet szerzett, mint neked?

Ezeknek a kérdéseknek a mérlegelésekor ne aggódj, hogy a jótetteid észrevétlenek maradnak, vagy nem lesz meg a jutalmuk. „A legtöbb kapcsolatban a kedves viselkedés viszonzásra talál — írja egy könyv. — Tegyél meg hát minden tőled telhetőt, hogy a házastársadat szeretetteljes tettekre sarkalld, mégpedig úgy, hogy te magad is szeretetteljesen viselkedsz.” Az önfeláldozó cselekedetek megerősítik a házasságodat, mivel jelzik, hogy értékeled ezt a köteléket, és szeretnéd fenntartani.

Létfontosságú, hogy tartós köteléknek tekintsd

Jehova Isten nagyra becsüli a lojalitást. A Biblia ezt jelenti ki róla: „A lojálishoz lojális vagy” (2Sámuel 22:26). Egyebek között azt jelenti az Isten iránti lojalitásunk, hogy lojálisak maradunk az általa létrehozott házassági elrendezéshez (1Mózes 2:24).

Ha te és a házastársad lojálisak vagytok egymáshoz, akkor tartósnak érzitek majd a kapcsolatotokat. Amikor a lelki szemeitek előtt megjelennek az elkövetkező hónapok, évek és évtizedek, együtt látjátok magatokat. Merőben idegen lesz számotokra az a gondolat, hogy nem vagytok házasok, és ez biztonságérzetet hoz a kapcsolatotokba. „Még akkor sem aggódom amiatt, hogy a házasságunk véget ér, amikor rettenetesen haragszom [a férjemre], vagy nagyon felzaklat az, ami köztünk történik — mondja egy feleség. — Az nyugtalanít, hogy miként fogjuk úgy folytatni, ahogy azelőtt volt. Az égvilágon semmi kétségem sincs afelől, hogy minden újra a régi lesz, csak az adott pillanatban azt nem látom át, hogy miként.”

A házastársi elkötelezettség létfontosságú része, hogy valaki tartós kapcsolatnak tekintse a házasságát. És sajnos pont ez az, ami  sok házaspárnál hiányzik. Parázs viták alkalmával az egyik fél így törhet ki: „Elhagylak!” Vagy: „Keresek valakit, aki igazán értékel!” Persze az ilyen szavakat többnyire nem gondolják komolyan. A Biblia azonban kijelenti, hogy a nyelv „tele [lehet] halálos méreggel” (Jakab 3:8). A fenyegetések és az ultimátumok azt az üzenetet közvetítik, hogy a személy nem tekinti a házasságát tartós köteléknek, bármelyik percben kész felbontani. Romboló a házasságra nézve, ha valaki ilyesmire célozgat.

Ha tartós köteléknek tekinted a házasságodat, akkor elvárható, hogy jóban-rosszban a hitvesed mellett maradsz. Ennek megvan a maga előnye: sokkal könnyebbé teszi neked és a házastársadnak, hogy elfogadjátok egymás gyengeségeit és hibáit, továbbra is elviseljétek egymást, és készséggel megbocsássatok (Kolosszé 3:13). „Egy jó házasságban mindketten hibázhattok, a házasságotok ennek ellenére összetart titeket” — írja egy kézikönyv.

Az esküvőd napján elkötelezted magad, mégpedig nem a házasság intézményének, hanem egy emberi lénynek, a társadnak. Ennek a ténynek igenis befolyásolnia kell, hogy ma miként gondolkodsz és cselekszel mint házasságban élő személy. Vajon nem kellene együtt maradnod a házastársaddal, nem csupán azért, mert mélységesen hiszel a házasság szentségében, hanem azért is, mert szereted azt, akivel összekötötted az életedet?

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/kép az 5. oldalon]

Mit tehetsz most?

Mennyire erős az elkötelezettség érzése a házasságodban? Talán van mit javítani rajta. E cél érdekében próbáld ki a következőket:

● Tarts önvizsgálatot. Kérdezd meg magadtól: „Csakugyan házasságot kötöttem a szívemben, vagy még mindig úgy gondolkodom és cselekszem, mint egy egyedülálló személy?” Derítsd ki, hogy a házastársad hogyan lát téged ebből a szempontból.

● Olvasd el ezt a cikket a házastársaddal együtt, majd nyugodt hangvételben beszéljétek meg, hogy mit tehetnétek az ­egymás iránti elkötelezettségetek erősítésére.

● Vegyél részt a házastársaddal olyan tevékenységekben, melyek megerősítik az elkötelezettségeteket. Például: nézzétek meg az esküvőtökről vagy más, emlékezetes eseményekről készült fényképeiteket. Csináljatok olyasmit, amit élveztetek az udvarlásotok alatt vagy a házasságotok kezdeti éveiben. Tanulmányozzatok át együtt olyan, Biblián alapuló cikkeket Az Őrtorony és az Ébredjetek! felhasználásával, melyek a házassággal foglalkoznak.

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

A házasságban az elkötelezettség magában foglalja . . .

● a kötelességtudatot: „Amit fogadsz, azt add is meg. Jobb, ha nem fogadsz, mintha fogadsz, és nem teljesíted” (Prédikátor 5:4, 5).

● az együttműködést: „Jobb kettőnek, mint egynek . . . Mert ha az egyik elesik, a másik fel tudja emelni társát” (Prédikátor 4:9, 10).

● az önfeláldozást: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35).

● azt, hogy tartós köteléknek tekintsd a kapcsolatotokat: „A szeretet . . . mindent kitartással tűr” (1Korintusz 13:4, 7).

[Képek a 7. oldalon]

Figyelsz a házastársadra, amikor beszélgetni akar?