Hogyan hozhatsz bölcs döntéseket?

„A BÖLCS figyel, és gyarapítja tudását” — jegyezte meg Salamon, az ókori Izrael királya. A legtöbbünkkel előfordult már, hogy ostoba döntést hoztunk pusztán azért, mert nem vettük figyelembe mások tanácsát (Példabeszédek 1:5).

Salamonnak ezeket a szavait később írásba foglalták a Bibliában, csakúgy, mint az általa szerzett többi ’háromezer példabeszéd’ közül még sokat (1Királyok 4:32). Vajon javunkra válik, ha megismerjük és megszívleljük bölcs mondásait? Igen. Segítenek abban, ’hogy megismerjük a bölcsességet és a fegyelmezést, megértsük az értelmes beszédeket, elfogadjuk a fegyelmezést, melyből éleslátás, igazságosság, jó ítélőképesség és becsületesség származik’ (Példabeszédek 1:2, 3). Vizsgáljunk meg most öt, Biblián alapuló irányelvet, amely segítségünkre lehet abban, hogy bölcs döntéseket tudjunk hozni.

Vedd figyelembe a hosszú távú következményeket!

Némely döntésnek jelentős következményei vannak, ezért igyekezz előre megállapítani, hogy mik lesznek ezek. Ne engedd, hogy a rövid távú előnyök elvakítsanak, és emiatt ne ismerd fel a döntés hosszú távú, esetlegesen nemkívánatos következményeit. „Eszes az, aki látja a bajt, és elrejtőzik, a tapasztalatlanok viszont mennek tovább, és elszenvedik a büntetést” — figyelmeztet minket a Példabeszédek 22:3.

Tanácsos leírni, hogy mik lesznek a rövid távú és a hosszú távú következmények. Egy bizonyos állás megválasztásánál talán az a rövid távú következmény, hogy jól fizetnek, és kellemes a munka. Ám lehet, hogy hosszú távon nincs valódi jövője? Esetleg a végén még el is kell költöznöd máshova, talán a barátaidtól vagy a családodtól távolra? Netán káros hatással van rád a környezet, vagy maga a munka annyira unalmas, hogy teljesen megkeseredsz? Mérlegeld a mellette és az ellene szóló érveket, majd döntsd el, mi a fontosabb.

Szánj elegendő időt a döntés meghozatalára!

Az elhamarkodott döntésekről alighanem kiderül, hogy oktalanok. A Példabeszédek 21:5-ben ezt a figyelmeztetést találjuk: „A szorgalmasnak tervei biztosan hasznot hoznak, aki viszont hirtelenkedik, szükségre jut.” Például az egymásba habarodott tizenévesek ne kapkodják el a házasságkötést mint a kapcsolatuk megerősítését. Különben meglehet, hogy a saját bőrükön tapasztalják majd, mennyire igazak a XVIII. század elején élt William Congreve angol drámaíró szavai: „Ha sebtén kötünk frigyet, mindenha emésztődünk.”

Ám az, hogy elegendő időt szánunk a döntés meghozatalára, nem keverendő össze a halogatással.  Bizonyos döntések annyira fontosak, hogy a bölcsesség azt diktálja, hogy ésszerű kereteken belül a lehető leghamarabb meg kell hozni őket. Ha szükségtelenül késlekedünk, nagy árat fizethetünk érte akár mi magunk, akár mások. Ha halogatjuk egy döntés meghozatalát, az már önmagában is döntés, csak éppen nem nevezhető bölcsnek.

Légy kész elfogadni a tanácsot!

Mivel nincs két egyforma helyzet, ezért hasonló nehézségek közepette két ember valószínűleg nem mindig fog egyformán dönteni. De azért segíthet, ha meghallgatjuk, hogy mit tettek mások a miénkhez hasonló ügyekben. Kérdezd meg tőlük, hogy most miként értékelik a döntésüket. Amikor például szakmát kell választanod, kérj meg olyanokat, akik már abban a szakmában dolgoznak, amely érdekel, hogy beszéljenek mind a jó, mind a rossz oldaláról. Mit tapasztaltak, milyen előnye van annak, hogy e mellett a szakma mellett döntöttek, és milyen hátrányuk származott belőle? Rejteget-e valamilyen veszélyt?

„Meghiúsulnak a tervek, ahol nincs bizalmas megbeszélés — szól a figyelmeztetés —, de a tanácsadók sokaságában megvalósulnak” (Példabeszédek 15:22). Természetesen amikor tanácsot kérünk, és mások tapasztalatából vonunk le tanulságokat, teljesen tudatában kell lennünk annak, hogy a végső döntés a mi kezünkben van, és a felelősséget is nekünk kell hordoznunk érte (Galácia 6:4, 5).

Hallgass a kiiskolázott lelkiismeretedre!

A lelkiismeretünk segíthet abban, hogy azokkal a sarkalatos alapelvekkel összhangban döntsünk, amelyeket életünk vezérfonalaiként választottunk. Egy kereszténynek ez azt jelenti, hogy finomítja a lelkiismeretét, hogy az Isten gondolatait tükrözze vissza (Róma 2:14, 15). Isten Szava ezt mondja: „Minden utadban vedd figyelembe őt, és akkor ő fogja egyengetni ösvényeidet” (Példabeszédek 3:6). Persze egyes esetekben nincs kizárva, hogy két, kiiskolázott lelkiismeretű személy eltérő következtetésre jut, és ennélfogva különböző döntéseket hoz.

A kiiskolázott lelkiismeret azonban kizárja az efféle mozgási teret akkor, ha olyan tettekről kell dönteni, amelyeket Isten Szava nyíltan elítél. Ha például egy férfinak és egy nőnek nincs bibliai alapelvek által kiiskolázott lelkiismerete, akkor kétségtelenül megengedhetőnek tartják, hogy a házasságkötés előtt kipróbálják, mennyire illenek össze, s ezért egyszerűen csak együtt élnek. Talán úgy gondolják, hogy bölcsen döntöttek, és azzal érvelnek, hogy így legalább nem fognak belerohanni olyan házasságba, amely ostobaság lenne. Nem vádolná őket a lelkiismeretük ezért a döntésért. Ha viszont valaki Isten nézetét vallja a nemi életről és a házasságról, akkor úgy fog határozni, hogy nem megy bele ilyen ideiglenes, erkölcstelen megoldásba (1Korintusz 6:18; 7:1, 2; Héberek 13:4).

Döntéseid másokat is érintenek

Sokszor a döntéseid másokat is érintenek. Ezért soha ne hozz szándékosan esztelen — még kevésbé ostoba — döntést, amely kockáztatná a barátaiddal, rokonaiddal, és mindenekelőtt az Istennel ápolt értékes kapcsolatodat. A Példabeszédek 10:1 megjegyzi: „A bölcs fiú megörvendezteti apját, az ostoba fiú pedig anyjának bánata.”

Fel kell ismerned viszont, hogy olykor választanod kell bizonyos kapcsolatok között. Szemléltetésül: Lehet, hogy úgy döntesz, elutasítod korábbi vallásos nézeteidet, amelyekről megtudtad, hogy ellentétesek  a Szentírással. Vagy talán elhatározod, hogy teljesen megváltozol, mert szeretnél az Isten szerinti alapelvekkel összhangban élni, melyeket most már elfogadsz. Előfordulhat, hogy ez nem fog tetszeni néhány barátodnak vagy rokonodnak, de az Istennek tetsző döntések csak bölcsek lehetnek.

Bölcsen hozd meg a legnagyobb döntést!

Noha a legtöbb ember nem is tud róla, de napjainkban mindannyian szembenézünk egy döntéssel, amely élet-halál kérdése. Az ókori izraeliták is voltak már ilyen helyzetben, amikor i. e. 1473-ban az Ígéret földjének határánál táboroztak. Mózes ezt mondta nekik Isten szószólójaként: „az életet és a halált adtam eléd, az áldást és az átkot. Válaszd az életet, hogy életben maradj te és az utódaid is, azáltal hogy szereted Jehovát, a te Istenedet, hallgatsz a szavára és ragaszkodsz őhozzá; mert ő a te életed és napjaid hosszúsága, hogy azon a földön lakhass, mely felől Jehova megesküdött ősatyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik adja” (5Mózes 30:19, 20).

A Biblia próféciái és időrendje azt mutatja, hogy ’nehezen elviselhető, válságos időkben’ élünk, és „változik e világ színtere” (2Timóteusz 3:1; 1Korintusz 7:31). A megjövendölt változás akkor éri el csúcspontját, amikor elpusztul ez a velejéig romlott emberi rendszer, és Isten igazságos új világa váltja majd fel.

Ez az új világ már küszöbön áll. Vajon mi személy szerint be fogunk jutni, hogy Isten Királyságának uralma alatt örök életnek örvendjünk a földön? Vagy el leszünk távolítva a földről, amikor Sátán rendszere megsemmisül? (Zsoltárok 37:9–11; Példabeszédek 2:21, 22). Mi döntjük el, hogy most milyen úton akarunk járni, és ez a döntés valóban élet-halál kérdése. Örülnél, ha valaki segítene jó döntést hozni, amely egyben bölcs is?

Ha valaki az élet mellett dönt, annak egyebek között először is meg kell ismernie Isten elvárásait. A legtöbb egyház nem közli pontosan ezeket. Vezetőik rendszerint félrevezetik az embereket, hazugságokat hitetnek el velük, és Istennek nem tetsző cselekedeteket visznek véghez. Nem mondják el azt, hogy mindenkinek személyesen kell döntenie arról, hogy Istent „szellemmel és igazsággal” imádja-e (János 4:24). Ezért aztán az emberek többsége nem is teszi ezt. De figyeljük meg, mit jelentett ki Jézus: „Aki nincs az én oldalamon, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, szétszór” (Máté 12:30).

Jehova Tanúi örömmel segítenek bárkinek, hogy jobban megismerje Isten Szavát. Egyénekkel is, és csoportokkal is folytatnak rendszeres bibliai beszélgetéseket az eziránt érdeklődő személyeknek megfelelő helyen és időpontban. Akik szeretnének élni ezzel a lehetőséggel, azok vagy lépjenek kapcsolatba a környékükön élő Tanúkkal, vagy írjanak Az Őrtorony folyóirat kiadóinak.

Persze lehetnek olyanok, akiknek van alapismeretük arról, hogy mit kíván meg tőlünk Isten. Talán már arról is meggyőződtek, hogy a Biblia igazat mond és megbízható. Sokan mégis halogatják azt a döntést, hogy átadják magukat Istennek. Miért? Ennek több oka lehet.

Esetleg nem fogják fel annak súlyát, hogy ezt miért kell megtenni? Jézus világosan megmondta: „Nem mindenki fog bemenni az egek királyságába, aki azt mondja nekem: »Uram, Uram«, hanem az, aki cselekszi égi Atyám akaratát” (Máté 7:21). A bibliai ismeret önmagában nem elég, tettekre is szükség van. A korai keresztény gyülekezet példaértékű ebben. Az első századiak némelyikéről ezt olvashatjuk: „Mikor . . . hittek Fülöpnek, aki az Isten királyságáról és a Jézus Krisztus nevéről szóló jó hírt hirdette, megkeresztelkedtek, férfiak és asszonyok egyaránt” (Cselekedetek 2:41; 8:12). Tehát ha valaki őszintén fogadja Isten Szavát, elhiszi az abban megírtakat, és összhangba hozza az életét Isten irányadó mértékeivel, akkor mi gátolja meg abban, hogy önátadása jelképeként megkeresztelkedjen? (Cselekedetek 8:34–38). Természetesen ahhoz, hogy elfogadható legyen Isten előtt, önként és örömteli szívvel kell megtennie ezt (2Korintusz 9:7).

Vannak, akik úgy érzik, hogy túl kevés ismeretük van ahhoz, hogy átadják az életüket Istennek. De hát mindenkinek kevés ismerete van, aki új úton indul el az életben. Melyik szakember  mondhatja el magáról, hogy pályafutása kezdetén annyit tudott, mint amennyit ma? Ahhoz, hogy Isten szolgálata mellett döntsünk, egyszerűen a Biblia alaptanításait és alapelveit kell ismernünk, és őszinte vágyat kell éreznünk arra, hogy ezekkel összhangban éljünk.

Lehet, hogy egyesek azért halogatják ezt a bizonyos döntést, mert attól félnek, hogy nem tudnak majd eleget tenni annak, amit vállalnak? Sok olyan kötelezettség van az életben, amelynél ésszerű mértékben félünk attól, hogy kudarcot vallunk. Ha egy férfi úgy dönt, hogy megnősül és családot alapít, talán alkalmatlannak érzi magát erre, de ha kötelezettséget vállal, az ösztönzi arra, hogy a tőle telhető legtöbbet tegye. Ehhez hasonlóan egy fiatal, akinek friss jogosítványa van, talán egy kicsit fél attól, hogy közlekedési balesetet szenved, főleg, ha tudomása van arról, hogy a statisztikai adatok szerint a fiatal vezetők többször szenvednek balesetet az arányokat tekintve, mint az idősebbek. Ez az ismeret azonban hasznos lehet, mivel arra ösztönözheti, hogy óvatosabban vezessen. Semmiképpen sem az a megoldás, hogy nem is szerez jogosítványt!

Dönts az élet mellett!

A Biblia rámutat, hogy a jelenlegi politikai, gazdasági és vallási világrendszer, valamint ezek támogatói hamarosan eltűnnek a földről. Akik viszont bölcsen az élet mellett döntenek, és annak megfelelően viselkednek, életben maradnak. Az új világ társadalmának magjaként részt vesznek majd a föld paradicsommá alakításában, Isten eredeti szándékának megfelelően. Te is szeretnél részt venni Isten irányítása alatt ebben az örömteli munkában?

Ha igen, akkor dönts úgy, hogy tanulmányozod Isten Szavát. Dönts úgy, hogy megismered Isten elvárásait, hogy megörvendeztesd őt. Dönts úgy, hogy meg fogsz felelni ezeknek az elvárásoknak. És ami a legfontosabb, dönts úgy, hogy véghezviszed, amit elhatároztál. Egyszóval: dönts az élet mellett!

[Képek a 4. oldalon]

Szánj elegendő időt a komoly döntések meghozatalára!

[Kép az 5. oldalon]

Légy kész elfogadni a tanácsot a pályád megválasztásánál!

[Képek a 7. oldalon]

Akik ma úgy döntenek, hogy Istent akarják szolgálni, azok részt fognak venni a föld paradicsommá alakításában