A bizalom nélkülözhetetlen a boldogságunkhoz

AZ ÉTELMÉRGEZÉS nagyon kellemetlen. Akivel többször is megesik, annak körültekintőbben kell megválasztania, hogy mit eszik. De semmiképpen sem az a gyakorlatias megoldás, hogy az ember teljes mértékben felhagy az evéssel, csak hogy elkerülje az ételmérgezés veszélyét. Ha mégis így tenne, abból több baj származna, mint amennyi haszon. Élelem nélkül senki sem bírja sokáig.

Ehhez hasonlóan, amikor valaki visszaél a bizalmunkkal, az fájdalmas. Ha ez többször előfordul, akkor lehet, hogy jól meggondoljuk, kivel barátkozzunk. De nem az a megoldás, hogy teljesen elzárkózunk minden embertől, csak hogy elkerüljük annak veszélyét, hogy csalódást okozzanak nekünk. Miért nem? Azért, mert ha bizalmatlanok vagyunk másokkal szemben, az megfoszt minket a boldogságtól. Csak úgy élhetünk megelégedett életet, ha vannak kölcsönös bizalomra épülő kapcsolataink.

A Jugend 2002 című könyv megjegyzi: „Ember és ember között a normális kapcsolattartásnak egyebek között a bizalom az alapja.” „Mindenki bizalomra vágyik — írja a Neue Zürcher Zeitung című újság. — A bizalom javít az élet minőségén [méghozzá oly mértékben], hogy nélkülözhetetlen a fennmaradáshoz.” Való igaz, hogy bizalom nélkül „az ember nem tud boldogulni az életben” — folytatja az újság.

Mivel alapvető szükségletünk, hogy valakiben bízhassunk, ki az, akiben megbízhatunk anélkül, hogy félnünk kellene a csalódástól?

Bízzál Jehovában teljes szívedből!

„Bízzál Jehovában teljes szívedből” — olvashatjuk a Bibliában (Példabeszédek 3:5). Ami azt illeti, Isten Szava ismételten arra ösztönöz bennünket, hogy bízzunk a Teremtőnkben, Jehova Istenben.

Miért vethetjük Istenbe a bizalmunkat? Először is azért, mert Jehova Isten szent. Ézsaiás próféta ezt írta róla: „Szent, szent, szent” (Ézsaiás 6:3). Téged nem vonz a szentség gondolata? Pedig vonzania kellene, hiszen az, hogy Jehova szent, azt jelenti, hogy tiszta, mentes minden helytelen cselekedettől, és teljes mértékben megbízható. Sohasem lesz képes becstelenül vagy bántóan viselkedni, és nem fordulhat elő nála az, hogy visszaél a bizalmunkkal.

 Ezenkívül azért vethetjük Istenbe a bizalmunkat, mert képes támogatni az őt szolgálókat, és szeretné is ezt tenni. Például a mindenek fölött álló hatalma képessé teszi őt a cselekvésre. Tökéletes igazságossága és bölcsessége irányítja, hogy miként járjon el. Cselekedeteinek mozgatórugója pedig a minden képzeletet felülmúló szeretete. „Az Isten szeretet” — írta János apostol (1János 4:8). Istent a szeretete mindenben befolyásolja, amit csak tesz. Jehova a szentségének és a többi páratlan tulajdonságának köszönhetően tökéletes Atya, akiben feltétel nélkül megbízhatunk. Jehovánál semmi és senki sem lesz soha megbízhatóbb.

Bízzál Jehovában, és légy boldog!

Egy másik nyomós ok, amiért bízhatunk Jehovában, az, hogy ő mindenki másnál jobban megért bennünket. Tudja, hogy minden embernek alapvető szükséglete, hogy szilárd, tartós és bizalomtól áthatott kapcsolatban legyen a Teremtővel. Akik ilyen kapcsolatnak örvendenek, azok nagyobb biztonságban érzik magukat. „Boldog az az életerős férfi, aki Jehovát tette bizodalmává” — vonta le a következtetést Dávid király (Zsoltárok 40:4). Milliók vannak ma, akik teljes szívből visszhangozzák Dávid gondolatait.

Vizsgáljunk meg most néhány példát. Doris, aki már több helyen élt — a Dominikai Köztársaságban, az Egyesült Államokban, Görögországban és Németországban —, ezt mondja: „Nagyon boldog vagyok, hogy Jehovába vetettem a bizalmamat. Ő tudja, hogyan gondoskodjon rólam fizikailag, szellemileg és érzelmileg. Az embernek sohasem lehet jobb barátja nála.” Wolfgang, aki jogi tanácsadóként dolgozik, kifejti: „Csodálatos érzés, ha egy olyan személyre támaszkodhatsz, aki a legjobb érdekeidet tekinti szívügyének. Olyan valakire, aki képes a legjobbat tenni érted, és valóban meg is teszi ezt!” Ham, aki Ázsiában született, de most Európában él, kijelenti: „Biztos vagyok benne, hogy Jehova minden ügyet a kezében tud tartani, és nem hibázik, ezért örömmel bízom rá magam.”

Természetesen nemcsak a Teremtőnkben kell megbíznunk mindannyiunknak, hanem emberekben is. Ezért bölcs és tapasztalt barátként Jehova tanácsokkal lát el minket, hogy milyen személyekben bízzunk meg. Ha figyelmesen olvassuk a Bibliát, észrevehetjük, mit ajánl nekünk.

Emberek, akikben megbízhatunk

„Ne bízzatok az előkelőkben, se földi ember fiában, akinél nincsen megmentés” — jegyezte le a zsoltáríró (Zsoltárok 146:3). Ez az ihletett kijelentés segít felismernünk, hogy sok ember nem szolgál rá a bizalmunkra. Még akiket a világ ’előkelőiként’ nagyra becsülnek, mint mondjuk valamely tudományág vagy tevékenység szakembereit, azok sem érdemlik meg automatikusan a bizalmunkat. Sokszor félrevezetnek minket, és ha ilyen ’előkelőkbe’ vetnénk a bizalmunkat, csakhamar csalódnánk.

Persze ennek nem szabad arra indítania bennünket, hogy senkiben se bízzunk meg. Egyértelmű viszont, hogy gondosan meg kell válogatnunk, hogy kiket avatunk a bizalmunkba.  Mi legyen a döntő ismérv, amely alapján választunk? Segítségünkre lehet az ókori Izrael nemzetéből egy példa. Amikor szükségessé vált, hogy a súlyos felelősségek ellátására kinevezzenek bizonyos személyeket, Mózes azt a tanácsot kapta, hogy válasszon ki „az egész népből derék, istenfélő, megbízható férfiakat, akik gyűlölik a tisztességtelen hasznot” (2Mózes 18:21). Mit tanulhatunk ebből?

Olyan férfiakról volt itt szó, akik Istennek tetsző tulajdonságokat mutattak ki, mielőtt bizalmi feladatok ellátására lettek kinevezve. Már bizonyítékát adták, hogy félik Istent: egészséges félelmet éreztek a Teremtő iránt, és nem akarták a nemtetszését magukra vonni. Mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy ezek a férfiak a tőlük telhető legtöbbet tették azért, hogy Isten irányadó mértékei szerint éljenek. Gyűlölték a tisztességtelen hasznot. Ez olyan erkölcsi erőről árulkodott, mely gátat vet annak, hogy a hatalom megrontsa őket. Nem éltek vissza senkinek a bizalmával, hogy ezzel előbbre vigyék személyes érdekeiket, vagy rokonaikét, barátaikét.

Nemde bölcs volna részünkről, ha ma hasonló ismérvek alapján döntenénk el, hogy kibe vetjük a bizalmunkat? Ismerünk olyanokat, akiknek a viselkedése azt sugallja, hogy félik Istent, és akiknek az az eltökélt szándékuk, hogy megőrzik Isten irányadó mértékeit? Elmondható róluk, hogy feddhetetlenek, ezért tartózkodnak a helytelen tettektől? Becsületesek-e annyira, hogy nem irányítják úgy az eseményeket, hogy az nekik kedvezzen, vagy hogy elérjék azt, amit ők akarnak? Biztosak lehetünk benne, hogy az ilyen tulajdonságú férfiak és nők méltók a bizalmunkra.

Ne keseredj el, ha olykor kudarcot vallasz!

Türelmesnek kell lennünk, amikor afelől szándékozunk dönteni, hogy kiben bízhatunk meg, hiszen a bizalom kiérdemléséhez időre van szükség. Akkor járunk el bölcsen, ha fokozatosan, lépésről lépésre avatunk valakit a bizalmunkba. Hogyan kell ezt érteni? Nos, egy időn át nyomon kísérhetnénk egy személy magatartását, megfigyelve, hogy bizonyos helyzetekben miként viselkedik. A jelentéktelenebb ügyekben is megbízható? Például az ígéretéhez hűen adja vissza a kölcsönkért dolgokat? Ha valakivel találkozót beszél meg, akkor pontosan érkezik? Ha igen, akkor talán úgy érezzük, hogy nyugodtan megbízhatunk benne akkor is, ha fontosabb ügyekről van szó. Ez összhangban van azzal az alapelvvel, hogy „aki hű a legkevesebben, az a sokon is hű” (Lukács 16:10). Ha megválogatjuk, hogy kit avatunk a bizalmunkba, és türelmesek vagyunk, akkor nem ér minket nagy kudarc.

De mit tegyünk, ha valaki csalódást okoz nekünk? A Biblia tanulmányozói felidézhetik azt, hogy Jézus Krisztusnak nagy csalódást okoztak az apostolai az elfogatása estéjén. Iskariót Júdás elárulta, a többiek meg félelmükben elmenekültek. Péter még háromszor meg is tagadta Jézust, ő azonban felismerte, hogy csak Júdás tette volt szándékos. Az, hogy ebben a döntő jelentőségű időszakban csalódást okoztak neki, nem akadályozta meg abban, hogy mindössze néhány héttel később biztosítsa a megmaradt 11 apostolt arról, hogy megbízik bennük (Máté 26:45–47, 56, 69–75; 28:16–20). Nincs ez másként velünk sem. Ha úgy érezzük, hogy valaki, akiben megbízunk, becsapott minket, jó lenne átgondolnunk, hogy ez a tette a megbízhatatlanságnak vagy a test pillanatnyi gyengeségének a bizonyítéka.

Én megbízható vagyok?

Aki elhatározza, hogy meg fogja válogatni, kiben bízzon, annak becsületesnek kell lennie önmagával, és fel kell tennie a kérdést: Én megbízható vagyok? Milyen ésszerű irányadó mértékeket állítok fel a megbízhatóságban magammal és másokkal szemben?

Kétségtelen, hogy aki megbízható, az mindig igazat mond (Efézus 4:25). A személyes nyereség kedvéért nem igazítja a mondandóját ahhoz, hogy éppen kivel beszél. Ha egy megbízható ember elkötelezi magát valamire, akkor mindent megtesz, amit csak tud, hogy állja a szavát (Máté 5:37). Amikor valaki a bizalmába avatja, titkot tart, és nem pletykálkodik. Hűséges a házastársához. Nem néz pornográfiát, nem időzik el érzéki gondolatokon, nem flörtöl (Máté 5:27, 28). Aki méltó a bizalmunkra, az keményen fáradozik azon, hogy ellássa a családját,  és nem arra törekszik, hogy mások kárán könnyen jusson pénzhez (1Timóteusz 5:8). Ha elménkben tartjuk ezeket az ésszerű és szentírási irányadó mértékeket, az segít felismernünk, kiben bízhatunk meg. Sőt, ha mi is ezekkel összhangban viselkedünk, akkor magunk is méltókká válunk arra, hogy mások megbízzanak bennünk.

Pompás lenne olyan világban élni, ahol minden ember megbízható, és senki sem vall kudarcot amiatt, hogy valaki visszaélt a bizalmával! Ez vajon csak egy álom? Nem, azoknak az embereknek nem, akik komolyan veszik a Biblia ígéreteit. Isten Szava ugyanis megjövendöli, hogy eljön egy csodálatos ’új föld’, amely mentes lesz mindenféle megtévesztéstől, hazugságtól, ahol nem használnak ki senkit, és ahol nem lesz többé bánat, betegség, de még halál sem! (2Péter 3:13; Zsoltárok 37:11, 29; Jelenések 21:3–5). Nemde érdemes lenne többet megtudni erről a lehetőségről? Jehova Tanúi szívesen adnak bővebb felvilágosítást erről és más lényeges témákról.

[Kép a 4. oldalon]

Ha bizalmatlanok vagyunk, az megfoszt minket a boldogságtól

[Kép az 5. oldalon]

Jehova mindenkinél inkább méltó a bizalmunkra

[Képek a 7. oldalon]

Mindannyiunknak szükségünk van kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatokra