A tanítványképzés céljával prédikáljunk!
A tanítványképzés céljával prédikáljunk!
„Amikor Priszcilla és Akvila hallották [Apollóst], maguk mellé vették, és még pontosabban kifejtették neki az Isten útját” (CSELEKEDETEK 18:26).
1. Noha Apollós „izzott a szellemtől”, mire volt szüksége?
EGY első századi keresztény házaspár, Priszcilla és Akvila, hallotta, amint Apollós beszédet mond egy efézusi zsinagógában. Ékesszólásával és meggyőző szavaival Apollós megragadta hallgatóinak a figyelmét. „Izzott a szellemtől”, és ’pontosan tanította a Jézusra vonatkozó dolgokat’. De nyilvánvaló volt, hogy „csak János keresztségét ismerte”. Amit Krisztusról prédikált, az igaz volt, csak hiányos. Ez volt a baj. Apollósnak több ismeretet kellett szereznie arról, hogy milyen szerepet tölt be Jézus Krisztus Jehova szándékának a megvalósításában (Cselekedetek 18:24–26).
2. Milyen nehéz feladatra vállalkozott Priszcilla és Akvila?
2 Priszcilla és Akvila habozás nélkül felajánlották segítségüket Apollósnak, hogy megtarthassa „mindazt”, amit Krisztus parancsolt (Máté 28:19, 20). A beszámoló szerint „maguk mellé vették, és még pontosabban kifejtették neki az Isten útját”. Pedig elképzelhető, hogy némelyik keresztény vonakodott volna Apollóst tanítani a háttere miatt. Miért, milyen volt a háttere? És mit tanulhatunk abból, hogy Priszcilla és Akvila igyekezett az Írásokról beszélni vele? Hogyan segíthet nekünk ennek a történelmi beszámolónak az áttekintése abban, hogy a házi bibliatanulmányozások bevezetésére összpontosítsunk?
Figyeljünk oda az emberekre!
3. Miért nem tartotta vissza Priszcillát és Akvilát Apollós háttere attól, hogy tanítsák őt?
3 Apollós, aki zsidó családból származott, valószínűleg Alexandria városában nőtt fel. Alexandria akkor Egyiptom fővárosa és a felsőfokú oktatás központja volt, nagy és híres könyvtárral. A városban nagy számban éltek zsidók, köztük tudósok is. Itt készült a Héber Iratok görög fordítása, a Septuaginta. Nem csoda hát, hogy Apollós „igen jártas volt az Írásokban”. Akvila és Priszcilla viszont sátorkészítők voltak. Vajon elbátortalanította őket Apollós ékesszólása? Nem, mivel ők szeretettől indíttatva az emberrel törődtek, a szükségleteivel, és azzal, hogy mit tehetnének érte.
4. Hol és hogyan kapott megfelelő segítséget Apollós?
4 Bármilyen ékesszóló volt is Apollós, oktatásra volt szüksége. A felsőbb iskolákban nem kaphatott megfelelő segítséget, csakis a keresztény gyülekezetben, a hívőtársaitól. A javára fordíthatta azokat a gondolatokat, amelyek segítettek neki pontosabban megérteni Istennek a megmentésre vonatkozó intézkedéseit. Priszcilla és Akvila „maguk mellé vették, és még pontosabban kifejtették neki az Isten útját”.
5. Mit mondhatunk Priszcilla és Akvila szellemiségéről?
5 Priszcilla és Akvila szellemileg erősek voltak, és hitük szilárd alapokon állt. Alighanem ’mindig készen álltak a védelmezésre mindenki előtt, aki a bennük levő reménység okát követelte’, legyen az akár gazdag, akár szegény, tudós vagy rabszolga (1Péter 3:15). Akvila és a felesége képes volt ’helyesen használni az igazság szavát’ (2Timóteusz 2:15). Kétségkívül behatóan tanulmányozták a Szentírást. Apollóst mélyen megérintette az oktatás ’Isten szavából, mely élő, és erőt fejt ki’, vagyis a szívre hat (Héberek 4:12).
6. Honnan tudjuk, hogy Apollós értékelte a kapott segítséget?
6 Apollós értékelte tanítóinak a példáját, és még ügyesebbé vált a tanítványképzésben. Minden ismeretét felhasználta, miközben főképpen a zsidó lakosság körében hirdette a jó hírt. Nagyon értett ahhoz, hogy meggyőzze a zsidókat Krisztussal kapcsolatban. Mivel „hatalmas volt az Írásokban”, be tudta nekik bizonyítani, hogy a régi próféták mind a Krisztus eljövetelét várták (Cselekedetek 18:24, Kecskeméthy-fordítás). A beszámolóból azt is megtudjuk, hogy Apollós ezután Akhájába ment, és ott „nagy segítségére volt azoknak, akik hívőkké lettek, az Isten ki nem érdemelt kedvessége által; mert erőteljesen és alapossággal bizonyította nyilvánosan, hogy a zsidóknak nincs igazuk, kimutatva az Írások által, hogy Jézus a Krisztus” (Cselekedetek 18:27, 28).
Tanuljunk más tanítók példájából!
7. Hogyan vált Akvila és Priszcilla gyakorlott tanítóvá?
7 Hogyan vált Akvila és Priszcilla Isten Szavának gyakorlott tanítójává? A személyes tanulmányozásban és az összejövetelek látogatásában tanúsított szorgalmuk mellett biztosan sokat segített nekik az is, hogy szoros kapcsolatban voltak Pál apostollal. Pál 18 hónapig Priszcillánál és Akvilánál lakott Korintuszban. Együtt dolgoztak; sátrak készítésével és javításával foglalkoztak (Cselekedetek 18:2, 3). Képzeljük csak el, milyen mély, bibliai témájú beszélgetéseket folytathattak! És milyen jó hatással lehetett a szellemiségükre a Pállal való együttlét! „Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz” — írja a Példabeszédek 13:20. Akvila és Priszcilla szellemi szokásaira jó hatással volt az építő társaság (1Korintusz 15:33).
8. Mit tanult Priszcilla és Akvila abból, hogy megfigyelte Pált a szolgálat végzése közben?
8 Amikor Priszcilla és Akvila megfigyelte Pált a Királyság hirdetése közben, a gyakorlatban láthatták, milyen egy jó tanító. A Cselekedetek könyvében olvasható beszámoló szerint Pál „minden sabbaton előadást tartott a [korintuszi] zsinagógában, és meggyőzően beszélt zsidókhoz és görögökhöz”. Később, amikor Silás és Timóteusz is csatlakozott hozzá, Pál „a szónak szentelte magát, tanúskodva a zsidóknak, hogy bizonyítsa: Jézus a Krisztus”. Priszcilla és Akvila észrevette, hogy mivel a zsinagógába járók csekély érdeklődést mutattak, Pál egy ígéretesebb helyen, a zsinagóga melletti házban kezdett prédikálni. Ott segíteni tudott Kriszpusznak, ’a zsinagógai elöljárónak’, hogy tanítvánnyá váljon. Priszcillának és Akvilának bizonyára feltűnt, hogy ennek a férfinak a tanítvánnyá válása nagy hatással volt a területre, hiszen az sokkal termékenyebbé vált. „Kriszpusz . . . hívővé lett az Úrban, és ugyanígy az egész háznépe is. És sokan azok közül a korintusziak közül, akik hallották az üzenetet, hinni kezdtek, és megkeresztelkedtek” — közli a beszámoló (Cselekedetek 18:4–8).
9. Milyen hatással volt Pál példája Priszcillára és Akvilára?
9 Pálnak a szántóföldi szolgálatban mutatott példáját több Királyság-hirdető is utánozta, köztük Priszcilla és Akvila. Az apostol így buzdította keresztény hittársait: „Legyetek az utánzóimmá, mint ahogy én is utánzója vagyok Krisztusnak” (1Korintusz 11:1). Pál példájával összhangban Priszcilla és Akvila segített Apollósnak pontosabban megérteni a keresztény tanításokat. Ő pedig másoknak nyújtott segítséget. Priszcilla és Akvila feltehetően közreműködött a tanítványképzésben Rómában, Korintuszban és Efézusban (Cselekedetek 18:1, 2, 18, 19; Róma 16:3–5).
10. Mit tanultál a Cselekedetek könyve 18. fejezetéből, ami segítségedre lesz a tanítványképző munkában?
10 Mit tanulhatunk ebből a vizsgálódásból, melynek során a Cselekedetek könyve 18. fejezetét vettük nagyító alá? Ahogy Akvila és Priszcilla tanulhatott Páltól, úgy mi is fejlődhetünk a tanítványképzésben, ha követjük Isten Szava ügyes tanítóinak a példáját. Együttműködhetünk azokkal, akik ’a szónak szentelik magukat, és alaposan tanúskodnak’ másoknak (Cselekedetek 18:5, Kingdom Interlinear Translation). Megfigyelhetjük, hogyan érik el az emberek szívét meggyőző tanítási módszerekkel. Az ilyen módszerek nekünk is segíthetnek a tanítványképzésben. Ha valaki tanulmányozza velünk a Bibliát, javasolhatjuk, hogy hívja meg a családtagjait vagy szomszédait a tanulmányozásra. Vagy megkérdezhetjük, hogy ismer-e valakit, akinek felajánlhatnánk a bibliatanulmányozást (Cselekedetek 18:6–8).
Keressük az alkalmakat a tanítványképzésre!
11. Hol lehet új tanítványokat találni?
11 Azzal a céllal, hogy tanítványokat képezzenek, Pál és keresztény hittársai házról házra, a piacon, utazás közben, egyszóval mindenütt prédikáltak. Te, aki buzgó Királyság-munkás vagy, és szeretnél tanítvánnyá tenni embereket, ki tudnád terjeszteni a szántóföldi szolgálatodat? Meg tudnád ragadni a lehetőségeket, hogy felkutasd a jó hírre méltókat, és prédikálj nekik? Hogyan találtak tanítványokra azok, akik velünk együtt hirdetik a jó hírt? Nézzünk először néhány példát a telefonos tanúskodásra.
12—14. Mondj el a saját életedből vagy a bekezdésekből egy megtörtént esetet, amely a telefonos tanúskodás előnyeit bizonyítja!
12 Egy keresztény asszony, akit most Mariának fogunk nevezni, házról házra tanúskodott Brazíliában. Átadott egy traktátust egy fiatal nőnek, aki egy bérházból jött ki. Maria a traktátus címe alapján megkérdezte tőle, hogy szeretné-e jobban megismerni a Bibliát. A hölgy így felelt: „Igen, szeretném, csak az a baj, hogy tanár vagyok, és a tanítás minden időmet kitölti.” Maria elmondta, hogy telefonon is megbeszélhetnek egy-egy bibliai témát. A tanárnő megadta Mariának a telefonszámát, és már aznap este elkezdték a tanulmányozást telefonon a Mit kíván meg tőlünk Isten? * című füzet alapján.
13 Egy etiópiai teljes idejű szolga éppen telefonon tanúskodott, és meglepve tapasztalta, hogy a vonal túlsó végén a háttérből valami szóváltás hallatszik. A férfi, akivel beszélt, megkérte, hogy hívja később. Amikor a testvérnő újra felhívta, a férfi bocsánatot kért, és elmondta, hogy az előző hívásakor éppen veszekedtek a feleségével. A testvérnő megragadta az alkalmat, és rámutatott, milyen bölcs vezetést nyújt a Biblia, hogy le tudjuk küzdeni a családi nehézségeket. Elmondta, hogy már sok család hasznát vette A családi boldogság titka című könyvnek, melyet Jehova Tanúi adtak ki. Néhány nappal azután, hogy a férfi megkapta a könyvet, a testvérnő ismét felhívta. A férfi ezt mondta: „Ez a könyv megmentette a házasságomat!” Az történt ugyanis, hogy összehívta a családját, hogy megossza velük azokat a jó gondolatokat, amelyeket a könyvben olvasott. Házi bibliatanulmányozás kezdődött, és a férfi hamarosan járni kezdett a keresztény összejövetelekre.
14 Egy Királyság-hírnök Dániában, aki telefonos tanúskodás során vezetett be egy bibliatanulmányozást, elmondja: „A szolgálatfelvigyázó buzdított, hogy vegyek részt a telefonos tanúskodásban. Először húzódoztam, mert úgy éreztem, ez nem nekem való. Aztán mégis összeszedtem a bátorságomat, és felhívtam az első számot. Egy Sonja nevű hölgy vette fel, és rövid beszélgetés után beleegyezett, hogy küldjek neki bibliai irodalmat. A teremtés került szóba egyik este, és azt mondta, hogy szívesen elolvasná Az élet — hogyan jött létre? Evolúció vagy teremtés útján? * című könyvet. Javasoltam, hogy találkozzunk, és személyesen beszéljük meg ezt a témát. Nem volt ellene kifogása. Amikor elmentem hozzá, már készen állt a tanulmányozásra, és azóta minden héten tanulmányozunk.” A testvérnőnk befejezésül még ezt mondja: „Évekig imádkoztam bibliatanulmányozásért, de nem számítottam rá, hogy éppen telefonos tanúskodással sikerül bevezetnem egyet.”
15—16. Milyen tapasztalatokat tudnál elmondani, amelyekből kiderül, hogy mennyire hasznos éberen figyelni a lehetőségeket a bibliatanulmányozások bevezetésére?
15 Sokan érnek el sikereket annak köszönhetően, hogy a javaslatokat alkalmazva mindenhol tanúskodnak az embereknek. Egy testvérnő az Egyesült Államokban megállt autójával egy parkolóban várakozó kisteherautó mellett. Amikor a teherautóban ülő hölgy odanézett, a testvérnő beszélni kezdett neki a bibliai oktatómunkánkról. A hölgy meghallgatta, kiszállt a járművéből, odalépett a testvérnő autójához, majd így szólt: „Annyira örülök, hogy megállt, és beszélgetett velem. Már régóta nem kaptam meg a bibliai kiadványaikat, és szeretném újra tanulmányozni a Bibliát. Tanulmányozna velem?” A testvérnő tehát kedvező helyzetet teremtett arra, hogy elmondja a jó hírt.
16 Az Egyesült Államokban egy testvérnőnek a következő tapasztalatban volt része, amikor felkeresett egy idősek otthonát. Odament az intézmény igazgatójához, és elmondta neki, hogy szívesen segítene a lakók szellemiségének a gondozásában, valamint örömmel folytatna ingyenes bibliatanulmányozást hetente mindazokkal, akik szeretnének részt venni rajta. Az igazgató megengedte neki, hogy bekopogtasson a lakókhoz. A testvérnő nemsokára hetenként háromszor folytatott bibliatanulmányozást összesen 26 lakóval, akik közül az egyik rendszeresen el tud jönni az összejöveteleinkre.
17. Gyakran milyen módszerrel sikerül bibliatanulmányozást bevezetni?
17 Némelyik Királyság-hirdető úgy ért el szép eredményeket, hogy közvetlenül ajánlotta fel a bibliatanulmányozást. Egy 105 hírnökből álló gyülekezet tagjai egy délelőtt folyamán kifejezetten arra törekedtek, hogy minden házigazdának felajánlják a bibliatanulmányozást. Nyolcvanhat hírnök vett részt a szántóföldi szolgálatban, és miután két órát prédikáltak, legalább 15 házi bibliatanulmányozást vezettek be.
Továbbra is kutassunk a jó hírre méltók után!
18—19. Jézusnak melyik fontos utasítására gondoljunk mindig, és mit határozzunk el e cél érdekében?
18 Ha te is Királyság-hirdető vagy, talán szeretnéd kipróbálni a cikkben említett javaslatokat. Természetesen bölcsességre vall, ha figyelembe vesszük a helyi szokásokat, amikor különböző tanúskodási módszerek alkalmazását fontolgatjuk. Az a legfontosabb, hogy mindig gondoljunk Jézus azon utasítására, hogy kutassunk a jó hírre méltó emberek után, és segítsünk nekik tanítvánnyá válni (Máté 10:11; 28:19).
19 E cél érdekében szeretnénk ’helyesen használni az igazság szavát’. Ezt úgy tehetjük meg, hogy meggyőző érveket hozunk fel, melyek szilárdan a Biblián alapulnak. Így elérhetjük a fogékony emberek szívét, és cselekvésre ösztönözhetjük őket. Miközben ima által Jehovára támaszkodunk, segíthetünk némelyeknek Jézus Krisztus tanítványaivá válni. Milyen sok áldás van ezen a munkán! Ezért hát ’tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy helyeselten mutassuk be magunkat az Istennek’, mindig tiszteletet szerezve Jehovának mint buzgó Királyság-hirdetők, akik a tanítványképzés céljával prédikálnak (2Timóteusz 2:15).
[Lábjegyzetek]
^ 12. bek. Jehova Tanúi kiadványa.
^ 14. bek. Jehova Tanúi kiadványa.
Emlékszel?
• Miért volt rá szükség, hogy még pontosabban kifejtsék Apollósnak az Isten útját?
• Milyen módokon tanult Pál apostoltól Priszcilla és Akvila?
• Mit tanultál a tanítványképző munkáról a Cselekedetek könyve 18. fejezetéből?
• Hogyan kereshetjük az alkalmakat a tanítványképzésre?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 18. oldalon]
Priszcilla és Akvila pontosabban kifejtették Apollósnak az Isten útját
[Kép a 20. oldalon]
Apollós ügyesebbé vált a tanítványképzésben
[Kép a 21. oldalon]
Pál bárhol volt, mindenütt prédikált
[Képek a 23. oldalon]
Keressük az alkalmakat a prédikálásra