Álljunk készen Jehova napjára!
Álljunk készen Jehova napjára!
„Legyetek készen, mert olyan órában jön az Emberfia, amelyben nem gondolnátok” (MÁTÉ 24:44).
1. Miért foglalkoztasson bennünket Jehova napja?
A CSATA és a harag napja lesz az, a gyötrelemé és a szorongásé, a sötétségé és pusztulásé. „Jehova nagy és félelmetes napja” bizonyosan eljön erre a gonosz rendszerre, éppúgy, ahogy az Özönvíz elsöpörte a Noé korabeli gonosz világot. Nem lehet elkerülni. De „mindenki, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmenekül” (Jóel 2:30–32; Ámós 5:18–20). Isten elpusztítja az ellenségeit, és megmenti a népét. Sofóniás próféta a sürgősség érzetével jelenti ki: „Jehova nagy napja közel van. Közel van, és nagyon siet” (Sofóniás 1:14). De mikor lesz végrehajtva ez az isteni ítélet?
2—3. Miért létfontosságú, hogy felkészüljünk Jehova napjára?
2 „Azt a napot és azt az órát senki nem tudja, sem az egek angyalai, sem a Fiú, csak az Atya” — mondta Jézus (Máté 24:36). Mivel nem ismerjük az időpontot, létfontosságú, hogy megszívleljük a 2004-es éviszöveg gondolatát: „Kitartóan virrasszatok . . . legyetek készen” (Máté 24:42, 44).
3 Jézus utalt arra, hogy milyen hirtelen kerülnek biztonságba azok, akik készen állnak, és hogyan hagyatnak el mások: „két férfi lesz a szántóföldön: az egyiket elviszik, a másikat otthagyják; két asszony őröl majd a kézimalomnál: az egyiket elviszik, a másikat otthagyják” (Máté 24:40, 41). Mi vajon milyen helyzetben leszünk abban a döntő pillanatban? Készen állunk, vagy felkészületlenül talál az a nap? Sok függ attól, hogy most mit teszünk. Ha szeretnénk készen állni Jehova napjára, akkor kerülnünk kell egy ma divatos gondolkodásmódot, nem szabad egy bizonyos szellemi állapotba jutnunk, és őrizkednünk kell némelyik életformától.
Ne tápláljunk magunkban hamis biztonságérzetet!
4. Hogyan gondolkodtak Noé kortársai?
4 Gondoljunk most Noé napjaira. „Hit által mutatott Noé istenfélelmet, és készített bárkát a háznépe megmentésére, miután isteni figyelmeztetést kapott a még nem látott dolgokról” — olvashatjuk a Bibliában (Héberek 11:7). A bárka szokatlan és feltűnő jelenség volt. Azonfelül Noé ’az igazságosság prédikálója’ volt (2Péter 2:5). Kortársait azonban nem indította cselekvésre sem a bárkaépítés, sem Noé prédikálása. Vajon miért nem? Azért, mert „ettek és ittak, a férfiak nősültek, a nőket férjhez adták”. Akiknek Noé prédikált, azok annyira el voltak foglalva a saját ügyeikkel és gyönyörkeresésükkel, hogy „semmit nem vettek észre, mígnem eljött az özönvíz, és elsöpörte mindnyájukat” (Máté 24:38, 39).
5. Milyen volt Szodoma lakóinak a szemléletmódja Lót idejében?
5 Ugyanilyen volt a helyzet Lót idejében is. A Szentírásból megtudhatjuk, hogy „ettek, ittak, vettek, eladtak, ültettek, építettek. De azon a napon, amelyen Lót kiment Szodomából, tűz és kén esett az égből, és mindnyájukat elpusztította” (Lukács 17:28, 29). Miután az angyalok figyelmeztették Lótot a küszöbönálló pusztulásra, ő tájékoztatta a vejeit az előttük álló eseményekről. Nekik azonban „úgy tűnt, mintha tréfálkozna” (1Mózes 19:14).
6. Milyen gondolkodásmódot kell kerülnünk?
6 Jézus megmondta, hogy amilyenek Noé és Lót napjai voltak, „olyan lesz az Emberfiának jelenléte is” (Máté 24:39; Lukács 17:30). És így is van; ma sok emberre jellemző a hamis biztonságérzet. Vigyáznunk kell, nehogy hatással legyen ránk ez a szemléletmód. Abban semmi kivetnivaló sincs, ha mértékkel élvezzük a jó ételeket és italokat, és a házasság is Isten elrendezése. De ha ezek a dolgok válnak a legfontosabbá az életünkben, és háttérbe szorítják a szellemi érdekeket, akkor vajon elmondhatjuk, hogy készen állunk Jehova félelmetes napjára?
7. Milyen fontos kérdést tegyünk fel magunknak, mielőtt bármibe belefognánk, és miért?
7 „A hátralevő idő rövidre van szabva — szögezte le Pál apostol. — Ezentúl, akiknek van feleségük, úgy legyenek, mintha nem volna” (1Korintusz 7:29–31). Már csak korlátozott időnk maradt arra, hogy befejezzük Istentől kapott Királyság-prédikáló munkánkat (Máté 24:14). Pál még a házasságban élőket is arra intette, hogy ne legyenek annyira elfoglalva a társukkal, hogy másodlagossá váljanak az életükben a Királyság-érdekek. Amit tehát ő javasolt, az éppen a hamis biztonságérzet ellentéte. Jézus így buzdított: „továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát” (Máté 6:33). Mielőtt valamilyen döntést hozunk, illetve belefogunk valamibe, feltétlenül kérdezzük meg magunktól, hogy továbbra is az első helyen tudjuk-e majd tartani a Királyság-érdekeket az életünkben.
8. Mit tegyünk, ha a hétköznapi elfoglaltságaink váltak a legfontosabbá az életünkben?
8 Mit tehetünk, ha felismerjük, hogy már annyira belemerültünk a hétköznapi elfoglaltságainkba, hogy a szellemi érdekek kiszorultak az életünkből? Vajon alig van különbség a mi életmódunk és a körülöttünk élő embereké között, akiknek nincs pontos bibliai ismeretük, és akik nem Királyság-hirdetők? Ha így van, akkor imába kell foglalnunk a helyzetünket. Jehova meg tudja adni, hogy helyes legyen a gondolkodásmódunk (Róma 15:5; Filippi 3:15). Képes segíteni abban, hogy első helyen tartsuk a Királyság-érdekeket, azt tegyük, ami helyes, és teljesítsük mindazt, amivel tartozunk neki (Róma 12:2; 2Korintusz 13:7).
Álljunk ellen a szellemi álmosságnak!
9. A Jelenések 16:14–16 fényében miért fontos ellenállnunk a szellemi álmosságnak?
9 Az a prófécia, amely ’a mindenható Isten nagy napjának háborújáról’, Armageddonról szól, arra figyelmeztet, hogy lehetnek némelyek, akik nem maradnak ébren. „Íme! Eljövök, mint a tolvaj — mondja az Úr Jézus Krisztus. — Boldog, aki ébren marad, és megőrzi felsőruháit, hogy ne járjon mezítelenül, és meg ne lássák szégyenét” (Jelenések 16:14–16). Az itt említett felsőruhák arra utalnak, ami azonosít minket mint Jehova keresztény Tanúit. Ebbe beletartozik a Királyság-hirdetőkként végzett munkánk és a keresztényi viselkedésünk. Ha alváshoz hasonló tétlenségbe süllyedünk, elveszíthetjük keresztényi mivoltunkat, ami szégyenünkre válna, és veszélyes lenne. Nem szabad megengednünk, hogy erőt vegyen rajtunk a szellemi álmosság vagy fásultság. Hogyan állhatunk ellen az erre való hajlamnak?
10. Miért mondhatjuk, hogy a naponkénti bibliaolvasás segít megőrizni szellemi éberségünket?
10 A Biblia újra meg újra hangsúlyozza, hogy milyen fontos az éberség, és az, hogy meggondoltak maradjunk. Az evangéliumokban például a következő emlékeztetőket találjuk: „kitartóan virrasszatok” (Máté 24:42; 25:13; Márk 13:35, 37); „legyetek készen” (Máté 24:44); „állandóan figyeljetek, maradjatok ébren” (Márk 13:33); „álljatok készen” (Lukács 12:40). Pál apostol, miután elmondta, hogy Jehova napja váratlanul jön el erre a világra, így ösztönözte hívőtársait: „ne aludjunk tovább, mint a többiek, hanem maradjunk ébren, és maradjunk meggondoltak” (1Tesszalonika 5:6). A Biblia utolsó könyvében a megdicsőített Krisztus Jézus így emeli ki, hogy hirtelen fog eljönni: „Hamar eljövök” (Jelenések 3:11; 22:7, 12, 20). Sok héber próféta szintén beszélt figyelmeztető céllal Jehova nagy ítéletnapjáról (Ézsaiás 2:12, 17; Jeremiás 30:7; Jóel 2:11; Sofóniás 3:8). Szellemi éberségünk megőrzésében sokat segít az, ha naponta olvassuk Isten Szavát, a Bibliát, és elmélkedünk az olvasottakon.
11. Miért elengedhetetlen a szellemi éberséghez a személyes bibliatanulmányozás?
11 Igen, a szellemi éberségünket nagyon jól elősegíti a Szentírás személyes tanulmányozása „a hű és értelmes rabszolga” által készített, bibliai témájú kiadványok felhasználásával (Máté 24:45–47). De a személyes tanulmányozás csak úgy hasznos, ha következetes és előrehaladó (Héberek 5:14—6:3). Fontos, hogy rendszeresen fogyasszunk szilárd szellemi táplálékot. Manapság nem könnyű időt szánni erre (Efézus 5:15, 16). Mégsem elegendő, ha csak olyankor olvassuk a Bibliát és a bibliai témájú kiadványokat, amikor éppen ráérünk. Ahhoz, hogy ’egészségesek maradjunk a hitben’, és ébren maradjunk, elengedhetetlen a rendszeres személyes tanulmányozás (Titusz 1:13).
12. Hogyan vannak segítségünkre a keresztény összejövetelek és kongresszusok a szellemi álmosság elleni küzdelmünkben?
12 A keresztény összejövetelek és kongresszusok is segítségünkre vannak a szellemi álmosság elleni küzdelmünkben. Milyen módon? Az ott kapott oktatás által. Ezeken az összejöveteleken rendszeresen emlékeztetnek minket Jehova napjának közelségére. A hetenkénti keresztény összejövetelek továbbá lehetőséget adnak arra, hogy ’a szeretetre és jó cselekedetekre ösztönözzük egymást’. Ez az ösztönzés hozzájárul a szellemi éberségünkhöz. Nem meglepő, hogy a rendszeres egybegyűlésre kapunk parancsot, amint ’közeledni látjuk azt a napot’ (Héberek 10:24, 25).
13. Hogyan segít a keresztény szolgálat ébren maradnunk szellemileg?
13 Az is segít ébren maradnunk, ha teljes szívvel részt veszünk a keresztény szolgálatban. Hiszen nincs is jobb módszer arra, hogy élénken elménkben tartsuk az idők jeleit és azok jelentőségét, mint az, hogy beszélünk róluk másoknak. És amikor látjuk, hogy a bibliatanulmányozók előrehaladnak, és kezdik alkalmazni a tanultakat, megerősödik bennünk a sürgősség érzete. „Övezzétek fel . . . elméteket tevékenységre, maradjatok teljesen meggondoltak” — buzdít Péter apostol (1Péter 1:13). Hatásos ellenszer a szellemi kábultságra, ha ’mindig bőven van tennivalónk az Úr munkájában’ (1Korintusz 15:58).
Őrizkedjünk a szellemileg káros életformáktól!
14. Mikről ír a Lukács 21:34–36, amiktől Jézus óva int minket?
14 Jézus a jelenléte jeléről szóló, nagy horderejű próféciájában valami másra is figyelmeztetett. Ezt mondta: „Ügyeljetek pedig magatokra, hogy szívetek soha ne nehezedjen el túlzott evéstől, mértéktelen ivástól meg az élet aggodalmaitól, és nehogy hirtelen, egy szempillantás alatt érjen el benneteket az a nap, mint valami csapda. Mert eljön az mindazokra, akik az egész föld színén laknak. Maradjatok hát ébren, minden időben könyörögve, hogy sikerüljön megmenekülnötök mindattól, aminek meg kell történnie, és megállnotok az Emberfia előtt” (Lukács 21:34–36). Jézus pontos leírást adott azokról a dolgokról, amelyek az emberek többségét hatalmukba kerítik: túlzott evés, részegeskedés, aggodalmakat szülő életmód.
15. Miért kerüljük a túlzott evést és ivást?
15 A túlzott evés és a mértéktelen ivás nincs összhangban a bibliai alapelvekkel, ezért őrizkednünk kell ezektől. „Ne légy azok közül való, akik sok bort isznak, azok közül, akik falánk húsevők” — írja a Biblia (Példabeszédek 23:20). De nemcsak az ilyen mértékű evés és ivás lehet veszélyes. Már sokkal kisebb mértékben is álmossá és lustává teheti az embert. „A lusta csak vágyakozik, de lelkének semmije sincs” — mondja egy bibliai példabeszéd (Példabeszédek 13:4). Egy ilyen ember talán szeretné Isten akaratát tenni, de a hanyagsága miatt nem teljesül a vágya.
16. Hogyan akadályozhatjuk meg, hogy nyomasszon bennünket a családunkért való aggódás?
16 Milyen aggodalmakra figyelmeztetett Jézus? Lehetnek ezek személyes gondok, a család eltartása és hasonlók. Oktalanság lenne hagyni, hogy ilyesmik nyomasszanak bennünket. „Ki az közületek, aki aggódásával hozzá tud tenni egyetlen könyöknyit az élettartamához?” — kérdezte Jézus. Így buzdította hallgatóit: „Soha ne aggódjatok hát, és ne mondjátok: »Mit fogunk enni?«, vagy: »Mit fogunk inni?«, vagy: »Mit fogunk felvenni?« Mert mindezekért a nemzetek törik magukat. Hisz tudja a ti égi Atyátok, hogy szükségetek van mindezekre.” Ha első helyre tesszük a Királyság-érdekeket az életünkben, és bízunk abban, hogy Jehova gondoskodni fog rólunk, akkor képesek leszünk féken tartani az aggodalmainkat, és ébren tudunk maradni (Máté 6:25–34).
17. Hogyan adhatnak okot az aggodalmaskodásra az anyagi törekvések?
17 Az anyagi törekvések is okot adhatnak az aggodalmaskodásra. Némelyek például anyagi kereteiket túllépve költekeznek, így bonyolultabbá teszik az életüket. Másokat rabul ejtenek a gyors meggazdagodással kecsegtető üzletek vagy a kockázatos befektetések. Megint mások esetében csapdának bizonyul a világi oktatás, amelytől az anyagi siker elérését remélik. Az nem kérdés, hogy bizonyos iskolai végzettséggel talán könnyebb munkát találni. De a tapasztalat azt mutatja, hogy némelyek szellemileg kárt szenvedtek, miközben rengeteg időt töltöttek a továbbtanulással. Milyen veszélyes helyzet ez most, amikor közeledik Jehova napja! A Biblia így figyelmeztet: „Akiknek . . . elhatározásuk, hogy gazdagok lesznek, azok kísértésbe, csapdába, sok értelmetlen és káros kívánságba esnek, amelyek pusztulásba és romlásba döntik az embereket” (1Timóteusz 6:9).
18. Milyen képességet kell fejlesztenünk, ha nem szeretnénk anyagiassá válni?
18 Ha nem szeretnénk anyagiassá válni, akkor nagyon fontos, hogy döntéshozatalkor különbséget tudjunk tenni helyes és helytelen között. Ezt a képességünket úgy fejleszthetjük, hogy rendszeresen ’érett embereknek való szilárd szellemi eledelt’ veszünk magunkhoz, és ’használat folytán eddzük az érzékelőképességünket’ (Héberek 5:13, 14). Az is megóv a rossz döntésektől, ha a fontossági sorrendünk felállításakor ’megbizonyosodunk a fontosabb dolgokról’ (Filippi 1:10).
19. Mit tegyünk, ha felismerjük, hogy nagyon kevés időnk van a szellemi tevékenységekre?
19 Az anyagias életmód megvakíthat, és kevés vagy semennyi időt nem hagy a szellemi tevékenységekre. Hogyan vizsgálhatjuk meg magunkat, és hogyan kerülhetjük el ezt a csapdát? Imát mondva végig kell gondolnunk, hogy mennyire tudnánk egyszerűsíteni az életünkön. Salamon, az ókori Izrael királya ezt mondta: „Édes az álma annak, aki szolgál, akár keveset eszik, akár sokat; a gazdagot viszont bősége nem engedi aludni” (Prédikátor 5:12). Vajon sok időnket és energiánkat felemészti az, hogy karbantartjuk szükségtelen vagyontárgyainkat? Minél több ilyen tárgy van a birtokunkban, annál többet kell foglalkoznunk a javíttatásukkal, biztosításukkal és megóvásukkal. Lehet, hogy a javunkra válna, ha egyszerűbbé téve az életünket, megszabadulnánk bizonyos javainktól?
Mindenképpen álljunk készen!
20—21. a) Mit jelent ki Péter apostol teljes bizonyossággal Jehova napjáról? b) Mit kell tennünk folyton, hogy készen álljunk Jehova napjára?
20 Annak a világnak, amelyben Noé élt, lejárt az ideje, és a mostani rendszernek is le fog járni az ideje. Péter apostol teljes bizonyossággal jelenti ki a következőket: „Jehova napja úgy fog eljönni, mint egy tolvaj, és azon a napon az egek sistergő zajjal elmúlnak, az elemek pedig izzó forróságban lévén felbomlanak, és a föld meg a benne levő munkák feltárulnak.” Isten izzó haragjának hevét sem a jelképes egek, azaz a gonosz kormányzatok, sem a jelképes föld, vagyis az Istentől elidegenedett emberek nem fogják túlélni. Rámutatva, hogy miként állhatunk készen arra a napra, Péter felszólít minket: „Mivel mindezek így fel fognak bomlani, ügyeljetek arra, milyen embereknek is kell lennetek a szent viselkedés és az Isten iránti odaadás tetteiben, mialatt várjátok és élénken elmétekben tartjátok Jehova napjának jelenlétét!” (2Péter 3:10–12).
21 Az Isten iránti odaadás tettei magukban foglalják, hogy eljárunk a keresztény összejövetelekre, és rendszeresen prédikáljuk a jó hírt. Isten iránti őszinte odaadással tegyük ezeket, miközben türelmesen várjuk Jehova nagy napját! ’Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy Isten végül szennyfolt nélkülinek, szeplőtlennek és békében találjon minket’ (2Péter 3:14).
Emlékszel?
• Miért álljunk készen Jehova napjára?
• Mit tegyünk, ha a hétköznapi elfoglaltságaink váltak a legfontosabbá az életünkben?
• Mi segít ellenállnunk a szellemi álmosságnak?
• Milyen káros életformáktól tartózkodjunk, és hogyan?
[Tanulmányozási kérdések]
[Képek a 20., 21. oldalon]
Noé kortársai nem vették észre a küszöbönálló ítéletet. Te észreveszed?
[Kép a 23. oldalon]
Tudnál egyszerűsíteni az életeden, hogy több időd legyen a szellemi tevékenységekre?