Keresték a keskeny utat

MINTEGY 550 évvel ezelőtt magukat kereszténynek valló emberek kicsiny csoportokba tömörülve elhagyták otthonukat. A mai Cseh Köztársaság területéről keltek útra. Voltak köztük prágaiak, chelčiceiek, vilémoviak, klatovyiak és más városok lakosai. A Kunwald nevű falu közelében telepedtek le, egy völgyben, mely Csehország északkeleti részén húzódik. Kunyhókat építettek maguknak, szántottak-vetettek, és olvasták a Bibliájukat. Ezek az emberek a cseh testvérek voltak, akik magukat Jednota Bratrskának, latinul Unitas Fratrumnak nevezték.

A letelepülők háttere különbözött egymástól. Lehetett találni köztük földműveseket, nemeseket, egyetemistákat, gazdagokat és szegényeket, férfiakat és nőket, özvegyeket és árvákat, de mindegyiküket ugyanaz a vágy fűtötte. „Imában közvetlenül Istenhez fordultunk — írták —, könyörögtünk, hogy mindenben tárja fel nekünk magasságos szándékát. Az Ő útjain akartunk járni.” A hívők e közössége valóban kereste ’a keskeny utat, amely az életre visz’ (Máté 7:13, 14). Milyen bibliai igazságokra jöttek rá a kutatásuk során? Miben különböztek hitnézeteik az abban a korban általánosan elfogadott nézetektől, és mit tanulhatunk tőlük?

Erőszak és megalkuvás nélkül

A XV. század közepének több vallási mozgalma is hozzájárult a cseh testvérek közösségének megalakulásához. Az egyik ilyen mozgalom a valdenseké volt,  melynek létrejötte a XII. századra tehető. A valdensek először szakítottak a katolikus egyházzal — mely Közép-Európában szinte mindenhol államvallásnak számított —, a későbbiekben viszont újból elfogadták némelyik katolikus tant. Egy további befolyásos csoportot Husz János követői, a husziták alkottak. A cseh lakosság többsége ennek a vallásnak a követője lett, de egyáltalán nem volt közöttük egység. Az egyik részük társadalmi kérdéseken vitázott, míg a másik arra használta a vallást, hogy politikai érdekeket mozdítson elő. A cseh testvérekre millenista csoportok, valamint helyi és külföldi bibliatudósok is hatással voltak.

Peter Chelčický (kb. 1390—1460) cseh bibliatudós és hitújító jól ismerte a valdensek és a husziták tanításait. Ez utóbbiaktól azért zárkózott el, mert a mozgalmuk erőszakossá vált, a valdensektől pedig azért, mert megalkudtak. A háborút elítélte, azt mondta, hogy nem keresztényeknek való. Úgy érezte, hogy ’Krisztus törvényének’ kell irányítania a keresztényeket, függetlenül a következményektől (Galácia 6:2; Máté 22:37–39). 1440-ben Chelčický lejegyezte tanításait Sít Víry (A hit hálója) címmel.

Chelčický egy fiatal kortársát, Prágai Gergelyt annyira magával ragadták a bibliatudós tanításai, hogy kilépett a huszita mozgalomból. 1458-ban Gergely rávette korábbi husziták csehországi csoportjait, hogy hagyják el otthonaikat. Ezek az emberek követték őt Kunwaldba, és új vallásos közösséget alapítottak.  A későbbiekben cseh és német valdensek csoportjai is csatlakoztak hozzájuk.

Betekintés a múltba

Ez a szárnyait bontogató, egyre növekvő csoport 1464 és 1467 között több zsinatot tartott Kunwald térségében, és elfogadott néhány határozatot, melyek aztán megadták ennek az új vallási mozgalomnak az arculatát. Az összes határozatot pontosan lejegyezték, s ma ez egy könyvsorozatnyi anyagot tesz ki, melynek Acta Unitatis Fratrum a címe. Az Acta betekintést enged a múltba, és élénk képet fest arról, hogy miben hittek a cseh testvérek. Leveleket tartalmaz, beszédek másolatait, sőt még viták részleteit is.

A cseh testvérek hitnézeteiről a következőt jelenti ki: „Elhatároztuk, hogy kizárólag a Szentírás olvasása, Urunk és a szent apostolok példája fogja megszabni életünket, melyet csendességben, alázatosságot és hosszútűrést gyakorolva fogunk élni. Szeretni fogjuk ellenségeinket, jót teszünk és kívánunk nekik, imádkozunk értük.” Az iratok arra is rávilágítanak, hogy a cseh testvérek kezdetben prédikáltak. Párokban utaztak, a nők pedig a  lakóhelyük környékén bizonyultak sikeres hittérítőknek. Nem fogadtak el politikai tisztségeket, nem tettek esküt, nem katonáskodtak, és nem hordtak maguknál fegyvert.

Egység után megosztottság

Néhány évtized után azonban a cseh testvérek már nem voltak egységesek. Viták robbantak ki arról, hogy mennyire kell szó szerint venni a hitnézeteiket, és ez megosztottsághoz vezetett. 1494-ben a közösség két csoportra szakadt: a többségi pártra és a kisebbségi pártra. Míg a többségi párt felvizezte az eredeti tanításokat, addig a kisebbségi párt azt prédikálta, hogy a cseh testvéreknek továbbra is szilárdan el kell határolódniuk a politikától és a világtól. (Lásd a „Mi történt a többségi párttal?” című részt.)

A kisebbségi párt egyik tagja például ezt írta: „Azok, akik két úton járnak, nem valószínű, hogy Isten mellett maradnak. Csak ritkán és kis dolgokban ajánlkoznak készségesen, s kizárólag ilyenekben vetik alá magukat Neki, de a jelentősebb kérdésekben a saját fejük után  mennek . . . Mindazok, akik rendíthetetlenek, és akiknek jó a lelkiismeretük, nap nap után követik az Úr Krisztust a keskeny úton, hordozva keresztjüket. Minden vágyunk, hogy közéjük számláltassunk.”

A kisebbségi párthoz tartozók Isten tevékeny erejének, „ujjának” tartották a szent szellemet. Jézus váltságáldozatát úgy értelmezték, hogy Jézus tökéletes emberi életével fizetett azért, amit a bűnös Ádám elvesztett. Nem imádták Máriát, Jézus anyját. Elfogadták azt a nem új keletű tantételt, hogy az összes hívő alkotja a papságot, és ehhez nem kell szüzességi fogadalmat tenniük. A gyülekezet minden tagját buzdították, hogy nyilvánosan prédikáljon, és eltávolították maguk közül a bűnbánatot nem gyakorló bűnösöket. Határozottan elhatárolták magukat a katonai és politikai tevékenységektől. (Lásd a „Miben hittek a cseh testvérek kisebbségi pártjához tartozók?” című részt.) Minthogy a kisebbségi párt ragaszkodott az Acta határozataihoz, a kezdetben megalakult cseh testvérek igazi követőjének tartotta magát.

Nyíltan bírálnak, ezért üldözik őket

A kisebbségi párt nyíltan bírált más vallásokat, s nem kímélte a többségi pártot sem. „Azt tanítják, hogy meg kell keresztelni a kisgyermekeket, akiknek még nincs hitük — írták ezekről a vallásokról. — Ezzel a Dionüsziosz püspök által lefektetett hagyományt követik, aki néhány ostoba ember ösztönzésére a csecsemők megkeresztelése mellett foglalt állást . . . Ugyanezt teszi majdnem minden tanár és tudós, Luther, Melanchthon, Bucerus, Korvín, Jileš, Bullinger . . . , a többségi párt, ezek mind-mind egy követ fújnak.”

Nem csoda hát, hogy üldözték a kisebbségi párt tagjait. 1524-ben egyik vezetőjüket, Jan Kalenecet megkorbácsolták, és égetéssel megkínozták. Később három további tagot máglyán égettek meg. Úgy tűnik, hogy 1550 körül, utolsó vezetőjük halála után, véget ért a tevékenységük.

Mégsem tűntek el nyomtalanul a középkori Európa vallási színteréről. Ám mivel abban az időben még nem ’lett bőséges az igaz ismeret’, nem sikerült eloszlatniuk a világot régóta borító szellemi sötétséget (Dániel 12:4). Az azonban rendkívül figyelemreméltó a mai keresztényeknek, hogy akkor is igyekeztek megkeresni a keskeny utat, és járni rajta, amikor ellenségeskedést tapasztaltak.

[Oldalidézet a 13. oldalon]

A Csehországban 1500 és 1510 között kinyomtatott hatvan könyvből ötvenet állítólag a cseh testvérek közösségének tagjai készítettek

[Kiemelt rész a 11. oldalon]

Mi történt a többségi párttal?

Mi lett a többségi párt sorsa? Miután a kisebbségi párt letűnt a színről, a többségi párt mint vallási mozgalom folytatta tevékenységét, és továbbra is cseh testvérek néven volt ismert. Idővel ez a csoport változtatott eredeti nézetein. A XVI. század végén szövetséget kötött a cseh utraquistákkal *, akik lényegében véve evangélikusok voltak. Mindazonáltal a cseh testvérek ezután sem tétlenkedtek, bibliafordítást és más vallásos könyveket készítettek és nyomtattak. Érdekes módon a korai kiadványaik címlapján megjelenik a tetragramma, ahogy Isten nevének négy héber betűje ismert.

1620-ban a cseh királyság erőszakkal újra katolikus fennhatóság alá került. Emiatt a cseh testvérek többségi pártjából sokan elhagyták az országot, és külföldön folytatták tevékenységüket. Később ezekben az országokban a csoport morva egyház néven vált ismertté (Morvaország Csehországhoz tartozik), amely még ma is létezik.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 12. oldalon]

Miben hittek a cseh testvérek kisebbségi pártjához tartozók?

Az Acta Unitatis Fratrumból vett XV. és XVI. századi idézetek rávilágítanak, hogy a kisebbségi párt egyebek között milyen tanokat vallott. Ezeket a szavakat, melyeket a kisebbségi párt vezetői jegyeztek le, többnyire a többségi pártnak címezték.

Háromság: „Ha az egész Bibliát vizsgáljuk, sehol sem találjuk azt, hogy Isten valamiféle Háromságra osztható, vagyis hogy három különböző személy lenne megnevezve mint Isten, ahogyan azt sokan képzelik.”

Szent szellem: „A szent szellem Isten ujja és ajándéka; vigasztaló, Isten ereje, amelyet az Atya ad a hívőknek Krisztus érdemei alapján. Nem találjuk azt a Szentírásban, hogy a szent szellemet Istennek kellene nevezni, vagy személynek kellene tartani, és az apostolok tanításai sem engednek erre következtetni.”

Papság: „Tévesen azzal a címmel illetnek, hogy »pap«. Ha fejed teteje nincs kiborotválva, és ujjad hegyét nem kenik meg olajjal, máris olyan leszel, mint a legegyszerűbb laikus. Szent Péter szerint minden kereszténynek papnak kell lennie, hiszen kijelentette, hogy szent papság vagyunk, és szellemi áldozatokat ajánlunk fel (1Péter 2. fejezet).”

Keresztelkedés: „Az Úr Krisztus azt mondta az apostolainak, hogy menjenek el az egész világba, prédikálják a jó hírt az egész teremtésnek, azoknak, akik hívővé válhatnak (Márk 16. fejezet). És csak ezután szól a megkeresztelkedésről és megmentésről. Ti viszont azt tanítjátok, hogy meg kell keresztelni a kisgyermekeket, akiknek még nincs hitük.”

Semlegesség: „Mindazt jónak tartjátok, amit korai testvéreitek elfogadhatatlannak és tisztátalannak tekintettek: a katonáskodást, a gyilkolást és a fegyverviselést . . . Úgy látjuk, hogy ti, más tanítókkal együtt csak félig-meddig értitek ezen prófétai szavakat: megtöri a nyíl erejét, a pajzsot, a kardot és a harcot [76. zsoltár]. Azt is mondja az Írás, hogy nem fognak ártani és pusztítani a szent hegyen, mivel az Úr földje telve lesz Isten ismeretével és így tovább (Ézsaiás 11. fejezet).”

Prédikálás: „Tudjuk, hogy kezdetben a nők több embert térítettek meg, mint az összes pap a püspökével együttvéve. Most azonban a papok vették át a helyüket, és betelepedtek a kijelölt parókiákba. Micsoda ballépés! Menjetek el az egész világba, prédikáljatok . . . az egész teremtésnek.”

[Térképek a 10. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

NÉMETORSZÁG

LENGYELORSZÁG

CSEHORSZÁG

MORVAORSZÁG

Elba

PRÁGA

Moldva

Klatovy

Chelčice

Kunwald

Vilémov

BOHÉMIA

Duna

[Képek a 10., 11. oldalon]

Balra: Peter Chelčický; lent: egy oldal a „Sít Víry” című könyvből

[Kép a 11. oldalon]

Prágai Gergely

[Kép forrásának jelzése a 13. oldalon]

Az összes kép: S laskavým svolením knihovny Národního muzea v Praze, C̆esko