’Isten kézzel készített templomokban nem lakik’

PÁL apostolnak kétségkívül ismerősek voltak Athéné templomai, hiszen sok városban, melyeket a misszionáriusi útjai során meglátogatott, láthatott ilyeneket. A Britannica Hungarica szerint Athéné nemcsak a háború és a bölcsesség, hanem „a kézművesség és a békében űzött, ügyességet követelő tevékenységek” istennőjeként is híres volt.

Athéné leghíresebb temploma a Parthenón volt, melyet Athénban, az istennőről elnevezett városban emeltek. Az ókori világ legnagyobb templomának tartott Parthenónban állt egy 12 méter magas aranyból és elefántcsontból készült Athéné-szobor. Pál Athénba tett látogatásakor a fehér márványtemplom már közel 500 éve a város ékessége volt.

Amikor Pál az athéniak egy csoportjának arról prédikált, hogy ’Isten kézzel készített templomokban nem lakik’, jól ráláthattak a Parthenónra (Cselekedetek 17:23, 24). Talán ezeknek a templomoknak a méltósága vagy Athéné pompás szobrai miatt, Pál néhány hallgatójára nagyobb benyomást gyakorolt az istennő, mint egy láthatatlan Isten, akit nem ismert. Ám ahogyan Pál rávilágított, nem szabad azt hinni, hogy az emberiség Teremtője ’aranyhoz, ezüsthöz vagy kőhöz hasonló, olyasmihez, amit az ember formált meg’ (Cselekedetek 17:29).

Több, Athénéhez hasonló isten és istennő — akinek a dicsősége templomoktól és szobroktól függött — született, majd merült feledésbe. Athéné szobra az i. sz. V. században eltűnt a Parthenónból, és napjainkban csupán néhány templomának a maradványait látni. Ugyan ki tekintene ma Athénéra bölcsességért és vezetésért?

Mennyire másképp van ez Jehovával, az ’örök Istennel’, akit még soha egy ember sem látott (Róma 16:26; 1János 4:12). Kórah fiai ezt írták: „ez az Isten a mi Istenünk időtlen időkig, igen, mindörökké. Ő vezet bennünket” (Zsoltárok 48:14). Egyebek közt úgy élvezhetjük Jehova Isten vezetését, ha tanulmányozzuk Szavát, a Bibliát, és alkalmazzuk annak tanácsát az életünkben.