Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

„Jóllaknak Jehova fái”

„Jóllaknak Jehova fái”

Jehova teremtésművének remekei

„Jóllaknak Jehova fái”

ELŐFORDULT már veled, hogy egy erdőben állva a föléd tornyosuló fák között rád ragyogtak a nap sugarai? Hallottad, ahogy a szellő susog a levelek közt? (Ézsaiás 7:2).

Földünkön van, ahol az év egy részében a különféle fák levelei vöröses, narancssárga, sárga és egyéb színekben izzanak. Mintha lángra kapna az erdő! Milyen találóak ezek a lelkes szavak: „Viduljatok fel, hegyek, örömteli kiáltással, te erdő és benne ti fák mind!” (Ézsaiás 44:23). *

Földünk szárazföldi területének csaknem egyharmadát erdő borítja. Az erdő és a benne lüktető élet lélekemelőn dicséri Tervezőjét és Alkotóját, Jehova Istent. A zsoltáríró ihletés alatt ezt így fogalmazta meg: „Dicsérjétek Jehovát . . . gyümölcsfák és mindnyájan, ti cédrusok” (Zsoltárok 148:7–9).

„A fák mind fizikai, mind esztétikai szempontból nélkülözhetetlenek az emberi léthez” — mondja a The Trees Around Us című könyv. Az erdő védelmezi, óvja és tisztítja az emberek édesvízkészletét. A fák a levegőt is tisztítják. A fotoszintézis csodálatos folyamatán keresztül a levélben lévő sejtek átalakítják a szén-dioxidot, vizet, ásványi anyagokat és a napfényt tápanyagokká és oxigénné.

Az erdő a tervezés és a szépség mesterműve. A terebélyes fák rendszerint az erdők legfenségesebb növényei. Közöttük számtalan páfrány, moha, bokor, kúszó- és lágyszárú növény él. Ezek a növények a fák által kialakított környezettől függnek, az árnyékukban nőnek, és azt a nedvességet szívják fel, melyről az erdő gondoskodik.

Vannak lombhullató erdők, melyekben az év alkonyán mintegy tízmillió levél hullik a talajra egyetlen hektáron. Mi történik a levelekkel? A rovarok, gombák, férgek és más élőlények humusszá alakítják ezt a szerves anyagot, mely alapeleme a termőtalajnak. Bizony semmi sem vész kárba, amint ezek az észrevétlen kis munkások előkészítik a talajt, hogy újra kizöldülhessen az erdő.

Az élettelen levelek alatt csak úgy nyüzsög az élet. A The Forest című könyv szerint „mintegy 1350 teremtményt . . . találhatunk harminc négyzetcentiméteren, úgy 2-3 centiméter mélységig, és ebben nincs is benne az a több milliárd mikroszkopikus lény, melyek egy maroknyi földben élnek”. Az erdőben ezenkívül rengeteg hüllő, madár, rovar és emlős van. Kit illet az elismerés mindeme szépségért és sokféleségért? Teremtőjük méltán mondja: „enyém az erdő minden vadja, az ezernyi hegy állata” (Zsoltárok 50:10).

Néhány állat azzal a rendkívüli képességgel lett megteremtve, hogy a hideg telet és a hosszan tartó élelemhiányt átalussza. De nem mindegyik állat alszik téli álmot. Még a tél kellős közepén is láthatsz szarvascsordákat, ahogy vágtatnak a mezőn át. A szarvasok nem alszanak téli álmot, nem is gyűjtenek táplálékot, hanem élelmet keresgélnek, a zsenge ágakat, rügyeket rágcsálják, amint azt a fenti, Németországban készült képen is láthatod.

A Szentírás sokszor beszél a növényekről. Egy forrásmű szerint a Biblia közel 130 növényről ír, ezen belül is 30 féle fáról. Ennek jelentőségéről írva a botanikus Michael Zohary megjegyzi: „Az átlagos, nem szakmai jellegű világi könyvek nem írnak olyan sokat a különféle élethelyzetekben megjelenő növényekről, mint a Biblia.”

Az erdők és a fák különleges ajándékok egy szerető Istentől. Ha jártál már erdőben, biztosan egyetértesz a zsoltáríró szavaival: „Jóllaknak Jehova fái, a Libanon cédrusai, melyeket ültetett, ahol a madarak fészket raknak” (Zsoltárok 104:16, 17).

[Lábjegyzet]

^ 4. bek. Lásd Jehova Tanúi 2004. évi naptárában a január/február hónapokat.

[Kiemelt rész/képek a 9. oldalon]

A Közel-Keleten az egyik legimpozánsabb gyümölcsfa a mandulafa. Az év elején, minden fánál előbb ébred álmából. Az ókorban a héberek „ébredőnek” nevezték el a mandulafát, korai virágzására utalva. S mintha csakugyan felébredne a fa, amint halvány rózsaszín és fehér virágokba burkolózik (Prédikátor 12:5).

A mintegy 9000 féle ismert madárfaj közül 5000-et sorolnak az énekesmadarak közé. Dalukkal megtörik a sűrű erdők csendjét (Zsoltárok 104:12). Az énekes veréb repertoárja például igen vidám. A feketebegyű avarposzáta pedig — amelyet a képen is látsz — szürke, sárga és olajzöld színekben pompázó kicsiny kis dalnok (Zsoltárok 148:1, 10).

[Kép a 9. oldalon]

Erdő Normandiában (Franciaország)