Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A szellemiségünk és a jóllétünk

A szellemiségünk és a jóllétünk

A szellemiségünk és a jóllétünk

VALÓSZÍNŰLEG időnk nagy részét azzal töltjük, hogy a fizikai egészségünkkel törődünk. Naponta akár nyolc órát is alvásra áldozunk, emellett órák telnek el főzéssel és étkezéssel, valamint nyolc vagy ennél is több órát dolgozunk azért, hogy legyen miből fizetni az élelmünket és azt a helyet, ahol lehajtjuk a fejünket. Ha megbetegszünk, alighanem időt és pénzt áldozunk arra, hogy orvosi segítséget kérjünk, vagy valamilyen hagyományos gyógymód szerint kezeljük magunkat. Továbbá takarítunk, tisztálkodunk, sőt talán rendszeresen testmozgást végzünk, s mindezt azért, hogy jó egészségnek örvendjünk.

Ahhoz azonban, hogy egészségesek maradjunk, többre van szükség a fizikai szükségletek kielégítésénél. Van valami, aminek még nagy szerepe van abban, hogy jól érezzük magunkat. Orvosi kutatások igazolják, hogy a fizikai egészségünk szorosan összefügg a szellemi egészségünkkel, azaz a szellemiségünkkel vagy annak hiányával.

Közvetlen kapcsolat

„Az ebben a témakörben végzett kutatásokról készült, és maguk a kutatók által írt legtöbb cikk arról számol be, hogy közvetlen összefüggés van a jó szellemiség és a jó egészség között” — állítja Hedley G. Peach, az ausztrál Melbourne-i Egyetem professzora. Ezekről az eredményekről a The Medical Journal of Australia kijelenti: „A vallásosság kapcsolatba hozható még . . . az alacsonyabb vérnyomással és koleszterinszinttel . . . is, sőt a vastagbélrák kockázata is csökkent a hatására.”

Az Egyesült Államokban a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) egyik 2002-es vizsgálata — melybe 6545 embert vontak be — hasonlóképpen azt állapította meg, hogy „a hetente egyszer istentiszteletre járó személyeknél jelentősen kisebb volt a halál kockázata, mint azoknál, akik ritkábban vagy sohasem jártak misére”. Doug Oman, aki az imént említett egyetem közegészségügyi karán előadó, és élenjárt a vizsgálat elkészítésében, ezt mondta: „Még azután is tapasztaltuk ezt a különbséget, hogy figyelembe vettünk további tényezőket, mint mondjuk az egyén társas kapcsolatait, valamint az egészségét érintő viselkedését, köztük a dohányzást és a testmozgást.”

A The Medical Journal of Australia rámutat, hogy további előnyökkel jár az, ha valakinek az életfelfogása szellemi dolgokat is magában foglal: „Ausztráliai vizsgálatok megállapították, hogy a vallásos emberek körében szilárdabbak a házassági kötelékek, kevesebb az alkoholizmus és a kábítószerezés, az öngyilkosságot fontolgatók és elkövetők száma, a szorongás és a depresszió, valamint önzetlenebbek.” Emellett a BMJ (korábbi nevén The British Medical Journal) így tudósít: „Akik azt mondják, hogy viszonylag szilárdan hisznek szellemi dolgokban, azok úgy tűnik, gyorsabban és maradandóbban fel tudják dolgozni egy hozzájuk közel álló személy halálát, mint azok, akik nem hisznek szellemi dolgokban.”

Sokféle elgondolás létezik arról, hogy mi is az az igazi szellemiség. Az biztos, hogy a szellemi állapotunk hatással van a fizikai és elmebeli egészségünkre. Ez a megállapítás összhangban van Jézus Krisztusnak egy majdnem 2000 éves kijelentésével: „Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek” (Máté 5:3). Mivel a szellemi állapot hatással van az egészségre és a boldogságra, logikus a kérdés: Hol találhatok megbízható szellemi útmutatást? És mit foglal magában az, hogy valaki szellemi gondolkodású?

[Képek forrásának jelzése a 2. oldalon]

A fotók forrása: a 18. oldalon: Mao Ce-tung és Golda Meir: Hulton/Archive by Getty Images; Ferenc Ferdinánd: From the book The War of the Nations; Hirohito, Lindbergh és Einstein: U.S. National Archives photo; Sztálin: U.S. Army photo; Roosevelt: Franklin D. Roosevelt Library; Churchill: The Trustees of the Imperial War Museum (MH 26392)