Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Vallás — Áldás vagy átok?

Vallás — Áldás vagy átok?

Vallás — Áldás vagy átok?

„SOKKAL tartozom a kereszténységnek, és úgy gondolom, sokkal tartozik neki a világ is, melyben 2000 éve élünk” (Two Thousand YearsThe First Millennium: The Birth of Christianity to the Crusades, Előszó).

Ez a kereszténységnek szóló elismerés egy angol írótól és műsorvezetőtől, Melvyn Braggtől származik. Szavai a világon milliók érzéseit tükrözik, akik szintén úgy gondolják, adósai egyik vagy másik vallásnak, és hűséggel tartoznak neki. Meg vannak győződve arról, hogy a vallás óriási áldás az életükben. Egy író például azt mondta, hogy az iszlám „nagymértékben hozzájárult a kultúra fejlődéséhez . . . , ami az egész világ javára vált”.

A vallás szerepe — Áldás vagy átok?

Bragg további szavai azonban egy komoly kérdést vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a vallás általánosságban véve valóban áldásnak számít-e. Így folytatja: „Ám a kereszténység is tartozik nekem egy magyarázattal.” Hogy miért vár magyarázatot? „A fanatizmus, a gonoszság, a kegyetlenség és a tények szándékos figyelmen kívül hagyása miatt, mely »történelmének« jelentős hányadát jellemzi” — mondja.

Sokan egyetértenek azzal, hogy a világ legtöbb vallását a történelem folyamán valóban a fanatizmus, a gonoszság, a kegyetlenség és a tények szándékos figyelmen kívül hagyása fémjelezte. Úgy gondolják, a vallás az emberiség jótevőjének szerepében tetszeleg, csakhogy az erény és szentség külső máza alatt valójában képmutatás és hazugság hatja át (Máté 23:27, 28). „Irodalmunk leggyakoribb témája, hogy milyen nagy érték a vallás a civilizáció számára — mondja egy enciklopédia. — És ez a történelem által leggyakrabban megcáfolt állítás is egyben” (A Rationalist Encyclopædia).

Vegyünk csak kézbe egy napilapot, és szinte végeláthatatlan sorát találhatjuk benne azoknak az eseteknek, amikor vallási vezetők, akik szeretetről, békéről és könyörületről prédikálnak, gyűlöletet szítanak és kegyetlen tetteiket azzal „törvényesítik”, hogy Isten nevében viszik véghez azokat. Nem csoda hát, hogy sokan úgy érzik, a vallás sokkal inkább átok, mintsem áldás az életünkben!

Inkább vallás nélkül?

Néhányan arra a következtetésre jutottak, amire az angol filozófus, Bertrand Russell, vagyis hogy a legjobb az lenne, ha idővel „mindenféle vallásos hit megszűnne”. Szerintük az emberiség összes bajára az egyetlen végleges megoldás a vallás megszüntetése lenne. Talán nem akarnak tudomást venni a tényről, hogy azok, akik elvetik a vallást, legalább olyan mértékben lehetnek felelősek a gyűlölet és intolerancia szításáért, mint a vallást támogató személyek. Egy vallással foglalkozó írónő, Karen Armstrong erre emlékeztet: „A holokauszt azt mindenképpen megtanította velünk, hogy a világi ideológiák ugyanolyan halálosak lehetnek, mint egy vallás nevében folytatott keresztes hadjárat” (The Battle for God​—Fundamentalism in Judaism, Christianity and Islam).

Valóban áldás tehát a vallás, vagy inkább átoknak mondható, mely az emberiség bajainak gyökere? Vajon az lenne a megoldás, hogy minden vallástól megszabadulunk? Figyeljük meg, mit mond a Biblia erről a következő cikkben. Talán meglepő lesz a válasz.