Az igaz keresztényiség virágzik

JÉZUS KRISZTUS szolgálata az első században egyik pillanatról a másikra magával ragadta a világot. Jézus üzenete ugyanis erősítő, tanulságos és lelkesítő volt, olyannyira, hogy bámulatba ejtette az embereket. Akik hallották őt beszélni, azok közül sokaknak megindították a szívét ezek a szavak (Máté 7:28, 29).

Jézus mit sem félve megtagadta, hogy belefolyjon kora elnyomó vallási és politikai rendszerébe, de az egyszerű emberek számára megközelíthetővé tette magát (Máté 11:25–30). Nyíltan elismerte, hogy a gonosz szellemek mindenre kiterjesztik befolyásukat a földön, és bemutatta Istentől kapott hatalmát felettük (Máté 4:2–11, 24; János 14:30). Ügyesen rávilágított a szenvedés és a bűn közötti alapvető kapcsolatra, valamint szeretettel Isten Királyságára terelte a figyelmet mint a maradandó enyhülés forrására (Márk 2:1–12; Lukács 11:2, 17–23). Egyszer s mindenkorra eltávolította a sötétség fátylát, amely oly hosszú ideje elrejtette Atyja valódi személyiségét az emberek szeme elől, s nyilvánvalóvá tette Isten nevét mindazoknak, akik szerettek volna személyes kapcsolatba kerülni Istennel (János 17:6, 26).

Nem meglepő ezek után, hogy Jézus tanítványai a fokozott vallási és politikai üldözés ellenére is gyorsan terjesztették erőteljes üzenetét. Mindössze körülbelül 30 év alatt életerős keresztény gyülekezetek alakultak Afrikában, Ázsiában és Európában (Kolosszé 1:23). Azok az egyszerű igazságok, melyeket Jézus tanított, felnyitották az alázatos, helyes szívállapotú emberek szemét szerte a Római Birodalomban (Efézus 1:17, 18).

Hogyan kovácsolódhat össze ez a megannyi új tanítvány igazi egységben, vagy Pál apostol szavaival élve ’e g y hitben’, ha különféle az anyagi helyzetük, a kulturális hátterük, a nyelvük, és más vallású közegből jöttek? (Efézus 4:5). Mitől fognak folyton ’egyetértésben beszélni’, hogy el ne sodródjanak? (1Korintusz 1:10). A magukat kereszténynek vallók között manapság tapasztalható súlyos megosztottságot látva jól tesszük, ha megvizsgáljuk, mit tanított Jézus maga.

A keresztény egység alapja

Jézus, amikor Poncius Pilátus előtt állt kihallgatáson, megmondta, mi a keresztény egység alapja. „Én azért születtem, és azért jöttem  a világba — jelentette ki —, hogy tanúskodjak az igazság mellett. Mindenki, aki az igazság oldalán áll, figyel a hangomra” (János 18:37). Tehát az egyesíti rendkívüli mértékben Krisztus igaz tanítványait, hogy elfogadják tanításait, s ezekkel együtt Isten ihletett Szavának, a Bibliának a többi részét is (1Korintusz 4:6; 2Timóteusz 3:16, 17).

Persze Jézus tanítványainak időnként őszinte kérdéseik voltak, vagy olykor nézeteltérés támadt közöttük. Mi segített nekik? Jézus kifejtette: „Amikor . . . megérkezik az, az igazság szelleme, bevezet titeket a teljes igazságba, mert nem önmagától indíttatva szól majd, hanem azt szólja, amit hall, és kijelenti nektek az eljövendő dolgokat” (János 16:12, 13). Így hát Isten szent szelleme tette képessé Jézus igaz tanítványait arra, hogy megértsék az Isten által fokozatosan feltárt igazságot. Ez a szellem továbbá gyümölcsöt termett, például szeretetet, örömet és békét, ami elősegítette közöttük az egységet (Cselekedetek 15:28; Galácia 5:22, 23).

Jézus nem engedte, hogy széthúzás vagy viszály legyen a tanítványai között. Arra sem hatalmazta fel őket, hogy átfogalmazzák az isteni igazságokat, hogy azoknak az embereknek a kulturális vagy vallási szokásaihoz igazítsák, akikkel találkoznak. Ellenkezőleg, az utolsó estén, amikor velük volt, buzgón imádkozott: „Nemcsak ezek miatt kérlek, hanem azok miatt is, akik az ő szavukra hisznek bennem; hogy mindnyájan egyek legyenek, mint ahogy te, Atyám, egységben vagy velem, és én egységben vagyok veled, hogy ők is egységben legyenek velünk, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem” (János 17:20, 21). A szellemben és igazságban gyakorolt valódi egységnek tehát megkülönböztető vonásnak kellett lennie Krisztus követőinél a kezdetektől egészen mostanáig (János 4:23, 24). Manapság azonban az egyházak nem egységesek, hanem megosztottak. Miért?

Amiért az egyházak megosztottak

Őszintén szólva napjainkban a magukat kereszténynek valló személyek sokféle hitnézetének és szokásának az az oka, hogy nem ragaszkodnak Jézus tanításaihoz. Egy író megjegyezte: „Éppen úgy, ahogy az már a múltban is megfigyelhető volt, az új keresztények ma is hajlamosak kiragadni a Bibliából azokat a részeket, amelyek egyeznek a szükségleteikkel, de ami nincs összhangban az örökölt vallási szokásaikkal, azt figyelmen kívül hagyják.” Jézus és az apostolai pontosan ennek a bekövetkeztét jövendölték meg.

Pál apostol például ihletés alatt ezt írta felvigyázótársának, Timóteusznak: „lesz időszak, amikor az egészséges tanítást nem fogják elviselni, hanem a saját kívánságaikkal összhangban gyűjtenek össze maguknak tanítókat, hogy csiklandoztassák a fülüket; és az igazságtól elfordítják fülüket, a valótlan történetekhez ellenben odafordulnak.” Vajon minden keresztény félre lett vezetve? Nem. Pál így folytatta: „Te azonban maradj meggondolt mindenben, szenvedd el a rosszat, végezd az evangéliumhirdető munkáját, teljesen lásd el szolgálatodat” (2Timóteusz 4:3–5; Lukács 21:8; Cselekedetek 20:29, 30; 2Péter 2:1–3). Timóteusz és más hűséges keresztények az ihletett tanáccsal összhangban éltek.

Az igaz keresztények még ma is egységesek

Timóteuszhoz hasonlóan az igaz keresztények ma is meggondoltak, mivel visszautasítják az emberi érveléseket, és csakis a Szentírást fogadják el tekintélynek a tantételeikhez (Kolosszé 2:8; 1János 4:1). Az első századi keresztényeket utánozva Jehova Tanúi több mint 230 országban látják el szolgálatukat, miközben elviszik az embereknek Jézus eredeti üzenetét, a Királyság jó hírét, bárhol éljenek is. Figyeljünk most meg négy fontos módot, ahogyan egységesen utánozzák Jézust, és gyakorolják az igaz keresztény hitet, lakóhelyüktől függetlenül.

Hitnézeteik Isten Szaván alapulnak (János 17:17). Egy belgiumi parókia papja ezt írta róluk: „Van mit tanulnunk tőlük [Jehova Tanúitól], mégpedig azt, hogy készségesen elfogadják, amit Isten Szava mond, és van bátorságuk tanúskodni róla.”

 Isten Királyságától várnak enyhülést a világ gondjaira (Lukács 8:1). A kolumbiai Barranquillában egy Tanú beszélgetésbe elegyedett Antonióval, egy politikai mozgalom lelkes hívével. A Tanú nem állt az oldalára, és semmilyen más politikai ideológiát sem támogatott. Ehelyett felkínálta a lehetőséget, hogy Antonio és a húgai ingyen tanulmányozhatják a Bibliát. Antonio hamar rájött, hogy valójában Isten Királysága az egyedüli remény a Kolumbiában és a világ többi részén élő szegényeknek.

Tisztelik Isten nevét (Máté 6:9). Amikor Jehova Tanúi először találkoztak Mariával, egy őszinte katolikussal Ausztráliában, Maria megengedte a Tanúknak, hogy megmutassák neki Isten nevét a Bibliában. Hogyan reagált? „Amikor először megláttam Isten nevét a Bibliában, sírva fakadtam. Annyira meghatott ez az ismeret, hogy megtudhattam és használhattam Isten személyes nevét.” Maria folytatta a Biblia tanulmányozását, és most ismerte meg először Jehovát mint személyt, valamint maradandó kapcsolatot tudott kialakítani vele.

A szeretet által egység van köztük (János 13:34, 35). A kanadai The Ladysmith-Chemainus Chronicle című újság egyik vezércikkében ez állt: „Akár van vallási meggyőződésünk, akár nincs, elismeréssel kell adóznunk annak a 4500 Jehova Tanújának, aki az elmúlt másfél hétben éjjel-nappal azon dolgozott, hogy felépítsen Cassidyben egy 2300 négyzetméteres kongresszusi termet . . . Mindezt örömmel, veszekedés és viszályok nélkül tették, vagy anélkül, hogy keresnék a módját önmaguk dicsőítésének. Ez az igaz keresztény hit azonosító jele.”

Ezek tehát a bizonyítékok. Míg a kereszténység teológusai, misszionáriusai és hívei továbbra is küszködnek az egyházaikban dúló viták miatt tornyosuló nehézségekkel, addig az igaz keresztényiség világszerte virágzik. Az igaz keresztények folyamatosan végzik szolgálatukat, mely Isten Szavának prédikálásából és tanításából áll (Máté 24:14; 28:19, 20). Aki ’sóhajtozik és nyög’ a napjainkban tapasztalható utálatosságok miatt, és akit zavar a kereszténység vallásaiban található megosztottság, azt kérjük, hogy csatlakozzon Jehova Tanúihoz az egyedüli igaz Isten, Jehova egységes, keresztényi imádatában (Ezékiel 9:4; Ézsaiás 2:2–4).