Jehova teremtésművének remekei

’Fenségesebb vagy a hegyeknél’

FELEDHETETLEN élmény látni a Fudzsi tetejéről a napfelkeltét. A tűzszínű nap beragyogja a horizontot, megvilágítva a fehér havat és a szürke lávakőzetet. A másnap beköszöntével a hegy sötét árnyéka gyorsan terjed tova hegyeken, völgyeken, kilométereken át.

A Fudzsihoz hasonlóan (egykori, írásjelekkel írt nevének jelentése: ’páratlan’), a fenséges hegyek mindig lenyűgöznek minket. Sőt, óriási méretük alázatra kényszeríthet bennünket! Oly fenségesek a hegyek, hogy sok ember azt hitte, hogy a gyakran fellegekbe burkolózó hegytetőkön van az istenek trónusa.

Ám az egyetlen Isten, akit a hegycsúcsok dicsőítenek, az mesteri Teremtőjük, Jehova. Csakis ő a „hegyek Formálója” (Ámós 4:13). A földnek szinte az egynegyedét hegyek borítják. Amikor Isten megteremtette bolygónkat, olyan erőket szabadított fel, amelyek végül festői hegycsúcsokat és vonulatokat hoztak létre (Zsoltárok 95:4). A Himalájáról és az Andokról is azt feltételezik, hogy mélyen a föld gyomrában végbemenő gigantikus földrengések, valamint a törésvonalak mentén a földkéreg mozgása hozta létre.

Mi emberek még nem értjük teljes egészében, hogy miként, és miért is jöttek létre a hegyek. Bizony, nem tudunk megfelelni ezekre a kérdésekre, melyeket az igazságos Jóbnak tettek fel: „Hol voltál, amikor [én, Jehova] a földnek alapot vetettem? . . . Mibe süllyesztették a talpait?” (Jób 38:4–6).

Azt viszont tudjuk, hogy az életünk a hegyektől függ. A természet víztornyainak nevezik őket, hisz az összes nagyobb folyót hegyi források táplálják, és földünkön az emberek felének az élete a hegyekből eredő víztől függ (Zsoltárok 104:13). A New Scientist folyóirat szerint „a világ 20 főbb, élelmiszerként fogyasztott növényéből hat a hegyekből származik”. Isten megígért új világában helyreáll az ökológiai egyensúly, és akkor „bőven lesz gabona a földön, a hegyek tetejét is bőség árasztja el” (Zsoltárok 72:16; 2Péter 3:13).

A hegyekről sokaknak az európai Alpok jut eszébe. Ezek a hegycsúcsok, köztük az itt látható Civetta-hegy is, ékes bizonyítékai Teremtőjük létezésének (Zsoltárok 98:8). Jehovát dicsérik, hisz „Ő szilárdítja meg a hegyeket erejével” (Zsoltárok 65:6). *

Áhítatot keltő az Alpok pompája: jeges csúcsai, hegygerincei, hófödte emelkedői, valamint völgyei, tavai és mezői. Dávid király azt mondta Jehováról, hogy Ő az, „aki zöldellő füvet sarjaszt a hegyeken” (Zsoltárok 147:8).

Vannak hegyvonulatok, mint például ezek a hegyek is Kujlinban (Kína), amelyek talán nem olyan látványosak, mint az Alpok, szépségük mégis egyedülálló. A Li-folyó mentén szikla  hátán szikla, és kiszögellő mészkőoromzatok kápráztatják el szépségükkel a látogatókat. A ködborította hegyek közt folyó kristálytiszta víz láttán a zsoltárírónak talán ezek a szavai jutnak eszünkbe: „Forrásokat küld ő [Jehova] a völgyekbe; a hegyek között folynak” (Zsoltárok 104:10).

Méltán nyűgöznek le minket a hegyek, hisz felismerjük, milyen nagy része ez Teremtőnk szerető törődésének, mely az egész emberiség jólétére és élvezetére van. Ám bármily félelmet keltőek is a hegyek, nem érnek fel Jehova fenségével. Bizony ő ’fenségesebb a hegyeknél’ (Zsoltárok 76:4).

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/kép a 9. oldalon]

A világ népességének a tíz százaléka lakik hegyekben. Ám ez sem leküzdhetetlen akadály azoknak, akik Isten Királyságának jó hírét hirdetik. Ezek a keresztények szorgalmasan buzgólkodnak sok hegyvidéken. És „mily szépséges a hegyeken annak lába, aki jó hírt hoz, aki békét hirdet, aki jó hírt hoz valami jobbról, aki megmentést hirdet!” (Ézsaiás 52:7).

„A magas hegyek a kőszáli kecskéknek valók” — énekelte a zsoltáríró (Zsoltárok 104:18). Minden hegylakó közül a kőszáli kecskék — például a méltóságteljes szarvú núbiai kőszáli kecskék — járnak-kelnek a legbiztosabban a hegyekben. A sziklák peremére merészkednek, amelyek olyan keskenyek, hogy járhatatlanoknak tűnnek. A kőszáli kecske remekül megél a megközelíthetetlen helyeken. Ezt főleg patája felépítésének köszönheti. A körmök közötti rés szét tud nyílni olyannyira, hogy az állat szilárdan tud kapaszkodni, amikor keskeny sziklaszegélyeken áll vagy mozog. A kőszáli kecske a tervezés remeke!

[Kép a 9. oldalon]

Fudzsi (Honsú, Japán)