Fiatalok, megalapozzátok a jövőtöket?
Fiatalok, megalapozzátok a jövőtöket?
„Jól ismerem a gondolatokat, amelyeket felőletek gondolok . . . Békének és nem veszedelemnek gondolatai azok, hogy jövőt és reménységet adjak nektek” (JEREMIÁS 29:11).
1—2. Milyen eltérő vélemények alakulhatnak ki a fiatalkorról?
A FELNŐTTEK többségének szép emlékei vannak a fiatalkoráról. Eszükbe jut, milyen lendületesek és lelkesek voltak fiatalon. Szívesen gondolnak arra az időre, amikor sokkal kevesebb felelősségük volt, rengeteget szórakoztak, és egy lehetőségekkel teli élet állt előttük.
2 Ti, fiatalok valószínűleg másképp látjátok a helyzetet. Lehet, hogy a fiatalkorral járó érzelmi és testi változások megnehezítik a mindennapjaitokat. Az iskolában feltehetően erős nyomást gyakorolnak rátok a társaitok. Talán összeszorított foggal küzdötök, hogy ellenálljatok a kábítószernek, az alkoholnak és az erkölcstelenségnek. Sokatoknál felmerül a semlegesség vagy más olyan kérdés, amely összefügg a hitetekkel. Nos igen, a fiatalkor nehéz időszak lehet. Mégis azt mondhatjuk, hogy a lehetőségek időszaka. A kérdés az, hogy mit kezdesz a lehetőségeiddel.
Élvezd az ifjúságodat!
3. Mit tanácsolt Salamon a fiataloknak, és mire figyelmeztette őket?
3 Az idősebbek azt mondják, hogy a fiatalságod nem tart sokáig, és igazuk van. Néhány év, és már el is röppent. Élvezd hát, amíg még itt van! Ezt tanácsolta Salamon király is, aki így írt: „Örvendj, te ifjú, ifjúságodnak, és vidámítson meg a te szíved ifjúságod napjaiban, járj csak szívednek útjain, és azokban, amiket szemeid látnak.” De figyelmeztette is a fiatalokat: „Vesd el . . . a bosszankodást szívedből, és tartsd távol a veszedelmet testedtől.” Aztán hozzátette még: „a fiatalkor és az élet hajnala hiábavalóság” (Prédikátor 11:9, 10).
4—5. Miért teszik bölcsen a fiatalok, ha felkészülnek a jövőre? Szemléltesd!
4 Érted, mit akart mondani ezzel Salamon? Egy szemléltetéssel megvilágíthatjuk. Tegyük fel, hogy egy fiatalember kap egy nagyon értékes ajándékot, mondjuk egy örökséget. Mit fog tenni vele? Az egészet felélheti a saját kedvére, ahogyan a Jézus példázatában szereplő tékozló fiú tette (Lukács 15:11–23). De mi lesz azután, hogy elfogyott a pénze? Biztosan bánni fogja, hogy így elherdálta! Feltételezzük most azt, hogy az ajándékot arra használja, hogy megalapozza a jövőjét, például azáltal, hogy a nagy részét bölcsen befekteti. Mit gondolsz, később, amikor látja a befektetése hasznát, megbánja, hogy nem költötte az egész összeget szórakozásra fiatalkorában? Hát persze, hogy nem!
5 Fiatalságodat tekintsd Istentől kapott ajándéknak, hiszen valóban az. Hogyan használod fel ezeket az éveket? Minden energiádat és lelkesedésedet elfecsérelheted a saját vágyaid kielégítésére úgy, hogy éled világod, és nem gondolsz a jövőre. De ha ezt teszed, akkor a te esetedben valóban „hiábavalóság” lesz „a fiatalkor és az élet hajnala”. Mennyivel jobban teszed, ha arra használod az ifjúságodat, hogy felkészülj a jövőre!
6. a) Salamonnak melyik tanácsa ad útmutatást a fiataloknak? b) Mit szeretne tenni Jehova a fiatalokért, és hogyan meríthet ebből hasznot egy fiatal?
6 Salamon lefektetett egy alapelvet, amely segíthet neked eredményessé tenni a fiatalkorodat. „Emlékezz meg nagy Teremtődről ifjúságod napjaiban” — tanácsolta (Prédikátor 12:1). Ez a siker titka: oda kell figyelned Jehovára, és az akaratát kell tenned. Jehova elmondta az ókorban élt izraelitáknak, hogy mit szeretne tenni értük: „jól ismerem a gondolatokat, amelyeket felőletek gondolok . . . Békének és nem veszedelemnek gondolatai azok, hogy jövőt és reménységet adjak nektek” (Jeremiás 29:11). Jehova neked is „jövőt és reménységet” kíván adni. Ha megemlékezel róla tetteidben, gondolataidban és döntéseidben, akkor valóság lesz ebből a jövőből és reménységből (Jelenések 7:16, 17; 21:3, 4).
„Közeledjetek az Istenhez”!
7—8. Hogyan közeledhet Istenhez egy fiatal?
7 Jakab a következő intésével arra buzdított minket, hogy emlékezzünk meg Jehováról: „Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok” (Jakab 4:8). Jehova a Teremtő, a legfőbb Úr az égben, aki méltó minden imádatra és dicséretre (Jelenések 4:11). Mégis közeledik hozzánk, ha mi közeledünk őhozzá. Ugye milyen szívet melengető ez a kedves érdeklődés? (Máté 22:37).
8 Számos módja van annak, hogy közeledjünk Jehovához. Pál apostol például ezt mondja: „Legyetek állhatatosak az imában, ébren maradva abban hálaadással” (Kolosszé 4:2). Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ápold az imádkozás szokását. Ne elégedj meg azzal, hogy áment mondasz, amikor az édesapád vagy egy keresztény hittársad a gyülekezetben képvisel téged imában. Volt már olyan, hogy kiöntötted a szívedet Jehovának, beszéltél neki a gondolataidról, félelmeidről és nehézségeidről? Elmondtál már neki olyasmit, amiről senki mással sem beszélgetnél szívesen? Az őszinte, szívből jövő imák belső békét eredményeznek (Filippi 4:6, 7). Segítenek nekünk abban, hogy közeledjünk Jehovához, és érezzük, hogy ő is közeledik hozzánk.
9. Hogyan tud egy fiatal odafigyelni Jehovára?
9 A következő ihletett szavak a Jehovához való közeledésnek egy másik módjára világítanak rá: „Hallgass a tanácsra, és fogadd el a fegyelmezést, hogy bölcs lehess a jövőben” (Példabeszédek 19:20). Igen, ha odafigyelsz Jehovára, és engedelmeskedsz neki, azzal megalapozod a jövődet. Hogyan mutathatod meg, hogy csakugyan figyelsz Jehovára? Bizonyára rendszeresen részt veszel a keresztény összejöveteleken, és meghallgatod a programokat. Ezenkívül ’tiszteled apádat és anyádat’, azáltal hogy jelen vagy a családi bibliatanulmányozáson (Efézus 6:1, 2; Héberek 10:24, 25). Ez remek. De ’megvásárolod-e az időt’ arra, hogy felkészülj az összejövetelekre, rendszeresen olvasd a Bibliát és kutass? Megpróbálod alkalmazni az olvasottakat, hogy bölcsen tudj eljárni? (Efézus 5:15–17; Zsoltárok 1:1–3). Ha igen, akkor ezáltal közeledsz Jehovához.
10—11. Milyen nagyszerű áldásokat kapnak a fiatalok, ha odafigyelnek Jehovára?
10 A Példabeszédek könyvének bevezető szavaiban az ihletett író így magyarázza el ennek a bibliai könyvnek a célját: „hogy az ember megismerje a bölcsességet és a fegyelmezést, megértse az értelmes beszédeket, elfogadja a fegyelmezést, melyből éleslátás, igazságosság, jó ítélőképesség és becsületesség származik, hogy a tapasztalatlanoknak eszességet adjon, az ifjúnak pedig ismeretet és gondolkodóképességet” (Példabeszédek 1:1–4). Amikor tehát olvasod és alkalmazod a Példabeszédek könyvének — és a Biblia többi részének — a szavait, azzal igazságosságot és becsületességet gyakorolsz, és Jehova örül neki, hogy közeledsz hozzá (Zsoltárok 15:1–5). Minél inkább fejleszted az ítélőképességedet, eszességedet, ismeretedet és gondolkodóképességedet, annál jobb döntéseket hozol majd.
11 Vajon ésszerűtlen elvárni egy fiataltól, hogy bölcsen cselekedjen ebben a tekintetben? Nem, hiszen sok keresztény fiatal él így. Ennek eredményeként mások tisztelik őket, és ’nem nézik le fiatal korukat’ (1Timóteusz 4:12). Szüleik méltán büszkék rájuk, és Jehova kijelenti, hogy megörvendeztetik a szívét (Példabeszédek 27:11). Fiatal koruk ellenére biztosak lehetnek abban, hogy rájuk is vonatkoznak ezek az ihletett szavak: „Figyelj a feddhetetlenre, és arra tekints, aki becsületes, mert az ilyen ember jövője békés lesz” (Zsoltárok 37:37).
Hozz jó döntéseket!
12. Egyebek között milyen fontos kérdésben kell dönteniük a fiataloknak, és milyen hosszú távú következményei vannak ennek a döntésnek?
12 A fiatalkor a döntéshozatal ideje, és az akkor hozott döntéseid némelyike évekig hatással van az életedre. A bölcs döntések hozzájárulnak, hogy boldog és sikeres legyen az életed. Az ostoba döntések ellenben az egész életedet tönkretehetik. Figyeld meg, hogyan igazolódik ez be két területen, amelyen döntened kell. Az első az, hogy milyen társaságot választasz. Miért fontos ez? Nos, egy ihletett példabeszéd így szól: „Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz, de aki ostobákhoz társul, az rosszul jár” (Példabeszédek 13:20). Más szavakkal olyanokká válunk, amilyenek a társaink, azaz vagy bölccsé, vagy ostobává. Te milyen szeretnél lenni?
13—14. a) Mit foglal magában a társaság az emberekkel való együttléten kívül? b) Milyen hibát ne kövessenek el a fiatalok?
13 A társaságról biztosan az jut eszedbe, hogy emberekkel vagy együtt. Ez részben igaz, de akkor is valamilyen társaságban vagy, amikor tévét nézel, zenét hallgatsz, könyvet olvasol, moziba mész vagy internetezel. Ha ez a társaság erőszakos és erkölcstelen vágyakat szolgál ki, kábítószer-használatra, részegségre vagy bármi másra ösztönöz, ami ellentétben van a bibliai alapelvekkel, akkor ’ostobákkal’ vagy együtt, akik úgy viselkednek, mintha Jehova nem létezne (Zsoltárok 14:1).
14 Úgy érezheted, hogy mivel eljársz a keresztény összejövetelekre, és részt veszel a gyülekezeti tevékenységekben, elég erős vagy ahhoz, hogy megnézz egy erőszakos filmet, vagy meghallgass egy kellemes dallamú, ám kétes szövegű számokat tartalmazó lemezt. Úgy gondolod, nincs rád káros hatással, ha rátéved a tekinteted egy pornográf oldalra az interneten. Pál apostol szerint tévedsz! Ő leszögezi, hogy „rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat” (1Korintusz 15:33). Az ostobán megválasztott társaságok sajnos sok ígéretes keresztény fiatalnak megrontották már a jó szokásait. Határozd hát el, hogy kerülöd az ilyen társaságokat! Ezzel megfogadod Pál tanácsát, mely így szól: „ne szabjátok magatokat többé ehhez a világrendszerhez, hanem változzatok át elmétek újjáalakítása által, hogy próbatétellel megállapíthassátok, mi az Isten jó, elfogadható és tökéletes akarata” (Róma 12:2).
15. Miben kell még dönteniük a fiataloknak, és milyen nyomás nehezedik rájuk néha?
15 Beszéljünk most egy másik döntésről, amelyet meg kell hoznod. Eljön az idő, amikor el kell döntened, mihez kezdesz az iskola befejezése után. Ha olyan országban élsz, ahol kevés a munkalehetőség, kényszert érezhetsz arra, hogy gyorsan elfogadd a legjobb ajánlatot. Ha gazdag országban laksz, talán sok lehetőség közül választhatsz, és némelyik nagyon csábító. A tanáraid és a szüleid a legjobb szándékkal arra buzdíthatnak, hogy törekedj karrierre, teremts magadnak anyagi biztonságot, és esetleg tegyél szert nagy vagyonra. Lehetséges azonban, hogy ehhez annyit kell tanulnod, hogy alig marad időd Jehova szolgálatára.
16—17. Mondd el, hogyan segíthetnek bizonyos írásszövegek egy fiatalnak abban, hogy kiegyensúlyozottan gondolkodjon a munkáról!
16 Ne felejts el a Bibliához fordulni, mielőtt döntést hozol. A Biblia arra buzdít minket, hogy dolgozzunk a megélhetésünkért, és rámutat, hogy a mi felelősségünk gondoskodni magunkról (2Tesszalonika 3:10–12). De ennél összetettebb a kérdés. Kérünk, olvasd el a következő írásszövegeket, és gondolkodj el azon, hogy miként segítenek egy fiatalnak a kiegyensúlyozott pályaválasztásban: Példabeszédek 30:8, 9; Prédikátor 7:11, 12; Máté 6:33; 1Korintusz 7:31; 1Timóteusz 6:9, 10. Látod-e ezek alapján, hogy mi Jehova véleménye ebben a kérdésben?
17 A munkánk soha nem válhat olyan fontossá, hogy háttérbe szorítsa a Jehovának végzett szolgálatunkat. Az jó, ha a középiskolai végzettséged lehetővé teszi, hogy elfogadható fizetéssel elhelyezkedj. Ha a középiskola után tovább kell tanulnod, beszéld meg ezt a szüleiddel. De soha ne téveszd szem elől ’a fontosabb dolgokat’, vagyis a szellemieket (Filippi 1:9, 10). Ne ess abba a hibába, amelyet Jeremiás írnoka, Báruk követett el. Elveszítette az értékelését a szolgálat kiváltsága iránt, és ’nagy dolgokat akart magának’ (Jeremiás 45:5). Egy időre megfeledkezett arról, hogy ebben a világban semmilyen ’nagy dolog’ nem viszi őt közelebb Jehovához, és nem tartja életben Jeruzsálem pusztulásakor. Nekünk is hasonló ma a helyzetünk.
Értékeld a szellemi dolgokat!
18—19. a) Milyen állapotban van a környékeden élő emberek legtöbbje, és mit kellene érezned irántuk? b) Miért nem éhes szellemileg sok ember?
18 Láttál már olyan gyerekeket a tévében vagy újságban, akik éhínség sújtotta országokban élnek? Ha igen, biztosan megesett a szíved rajtuk. Ugyanígy érzel a környékeden élő emberek iránt is? Miért kellene így érezned? Azért, mert a legtöbbjük szintén éhezik, abban az értelemben, amelyről Ámós jövendölt: „jönnek napok — ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése —, és éhínséget bocsátok a földre; éhínséget, de nem kenyér után, és szomjúságot, de nem víz után, hanem Jehova szavainak hallgatása után” (Ámós 8:11).
19 Igaz, a szellemi éhínségtől sújtott emberek többsége nincs ’tudatában a szellemi szükségletének’ (Máté 5:3). Sokan nem éhesek szellemileg. Némelyek talán még jól tápláltnak is érzik magukat. Ez azért van így, mert a világ értéktelen bölcsességével táplálkoznak, beleértve az anyagiasságot, tudományos találgatásokat, erkölcsről alkotott nézeteket és egyéb ilyen területeket. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a modern ’bölcsesség’ fényében a Biblia tanításai elavultak. Pedig „a világ a maga bölcsessége útján nem ismerte meg az Istent”. A világ bölcsessége nem fog segíteni abban, hogy közeledj Istenhez. Ez a bölcsesség csupán „bolondság az Isten előtt” (1Korintusz 1:20, 21; 3:19).
20. Miért esztelenség, ha valaki azokra akar hasonlítani, akik nem imádják Jehovát?
20 Amikor éhező gyermekekről látsz képeket, szeretnél olyan lenni, mint ők? Biztos, hogy nem! Mégis vannak olyan, keresztény családokban élő fiatalok, akik azt fejezik ki, hogy a körülöttük lévő, szellemileg éhező emberekhez akarnak hasonlítani. Alighanem úgy gondolják, hogy a világi fiatalok gondtalanul élvezhetik az életet. Elfelejtik, hogy azok a fiatalok el vannak idegenedve Jehovától (Efézus 4:17, 18). És a szellemi éhezés szomorú következményeiről is megfeledkeznek, úgymint a tizenéveskori, nem kívánt terhességről, valamint az erkölcstelenség, dohányzás, részegség és kábítószerezés fizikai és érzelmi hatásairól. A szellemi éhezés előmozdítja a lázadó szellemet, a reménytelenséget és az életcél hiányát.
21. Hogyan védhetjük ki, hogy átvegyük azoknak a helytelen viselkedését, akik nem imádják Jehovát?
21 Ezért az iskolában ne kerítsen hatalmába azoknak a viselkedése, akik nem imádják veled Jehovát (2Korintusz 4:18). Biztosan vannak olyanok, akik megvetően beszélnek a szellemi dolgokról. Ráadásul a hírközlő eszközök is ravaszul azt csepegtetik az emberekbe, hogy semmi rossz sincs az erkölcstelenségben, a lerészegedésben és a közönséges beszédben. Harcolj ez ellen a befolyás ellen! Legyél együtt rendszeresen olyanokkal, akik ’megtartják a hitet és a jó lelkiismeretet’. ’Mindig bőven legyen tennivalód az Úr munkájában’ (1Timóteusz 1:19; 1Korintusz 15:58). Legyél szorgalmas a Királyság-teremben és a szántóföldi szolgálatban. Az iskolaéveid alatt vállalj időnként kisegítőúttörő-szolgálatot. Ha így erősíted a szellemiségedet, meg tudod őrizni az egyensúlyodat (2Timóteusz 4:5).
22—23. a) Mi az oka annak, hogy egy keresztény fiatal gyakran olyan döntéseket hoz, amelyet mások nem értenek? b) Mire kapnak buzdítást a fiatalok?
22 A szellemi gondolkodásmódod valószínűleg olyan döntésekre fog indítani, amelyeket mások nem értenek. Egy keresztény fiatal például tehetséges zenész volt, és minden tantárgy kiválóan ment neki. Az iskola befejezése után az apukájával együtt ablaktisztításból élt, hogy teljes idejű evangéliumhirdető, vagyis úttörő lehessen, ugyanis ezt választotta hivatásául. A tanárai persze nem értették, miért döntött így, de te biztosan megérted, ha már igyekeztél közeledni Jehovához.
23 Miközben fontolgatod, hogy miként használd fel értékes fiatalságodat, ’biztonságban gyűjts jó alapot magadnak kincsként a jövőre, hogy szilárdan megragadd a valódi életet’ (1Timóteusz 6:19). Határozd el, hogy ’megemlékezel nagy Teremtődről’ ifjúságodban és egész életedben. Csakis így alapozhatod meg a jövődet, amely sikeres lesz, és soha nem ér véget.
Milyen következtetésre jutottál?
• Milyen ihletett tanács segít a fiataloknak abban, hogy tervezzenek a jövőre?
• Hogyan ’közeledhet Istenhez’ egy fiatal?
• Egyebek között milyen döntéseket hoz egy fiatal, amelyek érintik a jövőjét?
[Tanulmányozási kérdések]
[Képek a 15. oldalon]
Engedni fogod, hogy a személyes törekvéseid felemésszék fiatalságod minden energiáját és lelkesedését?
[Kép a 16–17. oldalon]
A bölcs keresztény fiatalok megőrzik szellemi tisztánlátásukat