Légy bátor, mint Jeremiás!
Légy bátor, mint Jeremiás!
„Reménykedj Jehovában; légy bátor, és legyen erős a szíved. Igen, reménykedj Jehovában!” (ZSOLTÁROK 27:14).
1. Milyen gazdag áldásoknak örvendenek Jehova Tanúi?
JEHOVA TANÚI szellemi paradicsomban élnek (Ézsaiás 11:6–9). Ebben a bajokkal teli világban páratlan szellemi környezetet élveznek keresztény hittársaikkal együtt, akik békében vannak Jehova Istennel és egymással (Zsoltárok 29:11; Ézsaiás 54:13). És ez a szellemi paradicsom gyarapszik. Mindenki, aki ’egész lélekkel cselekszi az Isten akaratát’, hozzájárul a növekedéséhez (Efézus 6:6). Vajon hogyan? Úgy, hogy a bibliai alapelvek szerint él, és másokat is erre tanít, hogy ők is részesülhessenek ennek a paradicsomnak a gazdag áldásaiban (Máté 28:19, 20; János 15:8).
2—3. Mi mindent kell elviselniük az igaz keresztényeknek?
2 Szellemi paradicsomunk azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek próbáink. Tökéletlenségünknél fogva még mindig tapasztaljuk a betegség, az öregedés és a halál okozta fájdalmat. Ráadásul saját szemünkkel látjuk beteljesedni ’az utolsó napokról’ szóló próféciákat (2Timóteusz 3:1). Háborúk, bűnözés, betegség, éhínség és egyéb komoly gondok sújtják az egész emberiséget, és ezalól Jehova Tanúi sem kivételek (Márk 13:3–10; Lukács 21:10, 11).
3 Emellett tisztában vagyunk azzal, hogy akik kívül állnak biztonságot nyújtó szellemi paradicsomunkon, azoktól kemény ellenállásra számíthatunk. Jézus így figyelmeztette a követőit: „Mivel pedig nem vagytok része a világnak, hanem kiválasztottalak titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ. Tartsátok elmétekben a szót, melyet mondtam nektek: a rabszolga nem nagyobb az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” (János 15:18–21). Ma sem más a helyzet. A legtöbb ember még mindig nem érti, illetve nem becsüli az imádati formánkat. Vannak, akik bírálnak, gúnyolnak, sőt — Jézus figyelmeztetésének megfelelően — gyűlölnek bennünket (Máté 10:22). A hírközlő eszközök gyakran téves tájékoztatást és rosszindulatú propagandát terjesztenek rólunk (Zsoltárok 109:1–3). Igen, mindnyájunknak vannak nehézségeink, és emiatt némelyikünk talán elcsügged. Hogyan tudunk kitartani?
4. Honnan várjuk a segítséget a kitartáshoz?
4 Jehova a segítségünkre siet. A zsoltáríró ihletés alatt ezt írta: „Sok baj éri az igazságost, de mindegyikből megszabadítja Jehova” (Zsoltárok 34:19; 1Korintusz 10:13). Sokan tanúsíthatjuk, hogy amikor teljesen bízunk Jehovában, ő erőt ad minden megpróbáltatás elviseléséhez. Az iránta érzett szeretetünk és az elénk helyezett öröm segít abban, hogy megbirkózzunk a csüggedtséggel és a félelemmel (Héberek 12:2). Így rendületlenül ki tudunk tartani a nehézségek közepette.
Isten Szava megerősítette Jeremiást
5—6. a) Kiknek a példája van előttünk, akik képesek voltak kitartani mint Isten igaz imádói? b) Mit mondott Jeremiás, amikor Jehova prófétai küldetéssel bízta meg?
5 Jehova hűséges szolgái a történelem folyamán a nehézségek ellenére mindig tudtak örülni. Némelyikük olyan időszakban élt, amikor Jehova ítéletet tartott, és kiöntötte haragját a hűtlenekre. Istennek ilyen hűséges imádói voltak Jeremiás és néhány kortársa is, valamint az első századi keresztények. Ezek a történelmi példák a bátorításunkra vannak feljegyezve a Bibliában, és sokat tanulhatunk belőlük, ha tanulmányozzuk őket (Róma 15:4). Vizsgáljuk meg például Jeremiás életét.
6 Jeremiás fiatalon elhívást kapott, hogy szolgáljon prófétaként Júdában. A feladata nem volt könnyű. Sokan hamis isteneket imádtak. Jósiás, aki akkor uralkodott, amikor Jeremiás elkezdte szolgálatát, hűséges volt ugyan, de az utána következő királyok mind hűtlennek bizonyultak. Ezenkívül a próféták és a papok, akiknek kötelességük lett volna oktatni a népet, többségükben nem álltak ki az igazság mellett (Jeremiás 1:1, 2; 6:13; 23:11). Mit érzett ilyen körülmények között Jeremiás, amikor Jehova prófétai küldetéssel bízta meg? Bizony megijedt! (Jeremiás 1:8, 17). Így emlékszik vissza arra, hogy mit mondott először: „Ó, jaj, legfőbb Úr, Jehova! Nem tudok én beszélni, hiszen gyermek vagyok még” (Jeremiás 1:6).
7. Milyen volt Jeremiás területe, és miként hatott ez rá?
7 Jeremiás nagyrészt olyanokkal találkozott a területén, akik nem voltak fogékonyak, és gyakran kemény ellenállásba ütközött a munkája. Egyszer Pashúr pap megütötte és kalodába zárta őt. Jeremiás így írja le az akkori érzéseit: „Azt mondtam: »Nem említem [Jehovát], nem is beszélek többé nevében.«” Lehet, hogy időnként te is úgy érzed, hogy legszívesebben feladnád. De figyeld meg, mi segített Jeremiásnak a kitartásban. Ezt mondta: „szívemben olyannak bizonyult [Isten szava, azaz üzenete], mint a csontjaimba rekesztett, perzselő tűz. Belefáradtam abba, hogy magamban tartsam, és képtelen voltam elviselni” (Jeremiás 20:9). Rád is ilyen hatással vannak Isten szavai?
Jeremiás társai
8—9. a) Milyen gyengeség vett erőt Urija prófétán, és hová vezetett ez? b) Miért veszítette el a kedvét Báruk, és hogyan kapott segítséget?
8 Jeremiás nem volt magányos próféta. Voltak társai, és ez bizonyára buzdította őt. De előfordult, hogy a társai nem cselekedtek bölcsen. Az egyik prófétatársa, Urija például buzgón hangoztatta a Jeruzsálem és Júda elleni figyelmeztetéseket ’mindazon szavak szerint, amelyeket Jeremiás mondott’. Ám amikor Joákim király parancsba adta, hogy öljék meg Uriját, a próféta ijedtében Egyiptomba menekült. Mégsem maradt életben, ugyanis a király emberei utána eredtek, elfogták, visszavitték Jeruzsálembe, és ott végeztek vele. Micsoda megrázkódtatás lehetett ez Jeremiásnak! (Jeremiás 26:20–23).
9 Jeremiás társai között volt a titkára, Báruk is, aki kiváló segítségnek bizonyult. Csakhogy egy alkalommal ő is elmulasztotta szellemi szemszögből nézni a helyzetét. Így panaszkodott: „Jaj nekem, mert Jehova bánattal tetézi fájdalmamat! Belefáradtam már a sóhajtozásba, nem találom nyugalmam helyét.” Báruk elveszítette a kedvét, és nem értékelte már annyira a szellemi dolgokat. Jehova kedvesen bölcs tanácsot adott neki, hogy kiigazítsa a gondolkodásmódját. Ezután biztosította őt arról, hogy túl fogja élni Jeruzsálem pusztulását (Jeremiás 45:1–5). Milyen buzdító lehetett Jeremiásnak, amikor Báruk visszanyerte szellemi egyensúlyát!
Jehova támogatta prófétáját
10. Hogyan ígérte meg Jehova Jeremiásnak, hogy támogatni fogja?
10 Ami a legfontosabb, Jehova nem hagyta el Jeremiást. Megértette a prófétája érzéseit, és megadta neki a szükséges erőt és támogatást. Például amikor Jeremiás a szolgálata kezdetén elmondta, hogy alkalmatlannak érzi magát a feladatra, Jehova így szólt hozzá: „Ne rettegj arcuktól, mert »én veled vagyok, hogy megszabadítsalak« — ez Jehova kijelentése.” Később, miután részleteket közölt vele a feladatáról, kijelentette: „Harcolnak majd ellened, de nem győznek le, mert »én veled vagyok, hogy megszabadítsalak« — ez Jehova kijelentése” (Jeremiás 1:8, 19). Milyen megnyugtató szavak! Jehova meg is tartotta az ígéretét.
11. Honnan tudjuk, hogy Jehova az ígéretéhez hűen támogatta Jeremiást?
11 Ezért miután Jeremiást kalodába zárták, és mindenki gúnyolta, ő bizalommal elmondhatta: „Jehova velem volt, mint egy félelmetes hős. Ezért elbuknak üldözőim, és nem győznek. Nagyon megszégyenülnek” (Jeremiás 20:11). Évek múlva Jehova azon alkalmakkor is Jeremiással volt, amikor meg akarták ölni, és Bárukhoz hasonlóan Jeremiás is szabad emberként élte túl Jeruzsálem pusztulását. Az üldözői viszont, és azok, akik semmibe vették a figyelmeztetéseit, vagy meghaltak, vagy foglyokként Babilonba hurcolták őket.
12. Bár van okunk az elcsüggedésre, mit ne felejtsünk el?
12 Akárcsak Jeremiás, ma Jehova Tanúi közül is sokan állnak ki megpróbáltatásokat. Ahogy már korábban beszéltünk róla, némelyik nehézséget a saját tökéletlenségünk okozza, némelyiket a világban uralkodó zűrzavar, némelyiket pedig azok, akik ellenzik a munkánkat. A bajok elcsüggeszthetnek minket. Ahogy Jeremiással is megtörtént, mi is eljuthatunk addig, hogy úgy érezzük, már-már képtelenek vagyunk folytatni a szolgálatunkat. Bizony számítanunk kell arra, hogy időről időre elkedvetlenedünk. Az ilyen alkalmak próbára teszik a Jehova iránti szeretetünk mélységét. Határozzuk hát el, hogy a lehangoltság miatt nem fogjuk abbahagyni Jehova szolgálatát, ahogyan Urija tette. Utánozzuk inkább Jeremiást, és bízzunk Jehova támogatásában.
Hogyan küzdhetjük le az elkedvetlenedést?
13. Hogyan követhetjük Jeremiás és Dávid példáját?
13 Jeremiás rendszeresen beszélgetett Jehova Istennel, feltárta neki legmélyebb érzéseit, és erőért könyörgött. Szép példája méltó a követésre. Az ókorban élt Dávid, aki ugyanattól a Személytől várta az erőt, így írt: „Hajtsd füledet szavaimra, ó, Jehova! Értsd meg az én sóhajom. Figyelj segélykiáltásom hangjára, ó, Királyom és Istenem, mert hozzád imádkozom” (Zsoltárok 5:1, 2). A Dávid életéről szóló ihletett beszámolóból kitűnik, hogy Jehova újra meg újra megsegítette Dávidot, amikor ő segítségért imádkozott (Zsoltárok 18:1, 2; 21:1–5). Amikor ránk is súlyos terhek nehezednek, és a gondjaink megoldhatatlannak tűnnek, igen megnyugtató, ha Jehovához fordulunk imában, és kiöntjük neki a szívünket (Filippi 4:6, 7; 1Tesszalonika 5:16–18). Jehova nem zárja be a fülét előttünk. Ellenkezőleg, biztosít minket arról, hogy ’törődik velünk’ (1Péter 5:6, 7). De ugye az nem lenne ésszerű, ha imádkoznánk hozzá, utána meg nem figyelnénk oda arra, amit mond?
14. Milyen hatással voltak Jehova szavai Jeremiásra?
14 Hogyan szól hozzánk Jehova? Gondoljunk most ismét Jeremiásra. Minthogy Jeremiás próféta volt, Jehova közvetlenül beszélt vele. Jeremiás így ecseteli, hogy milyen hatással voltak a szívére Isten szavai: „Szavaid megtaláltattak, és én megettem azokat. Szavad nekem ujjongássá és szívem örömévé válik, mert a te nevedet viselem, ó, Jehova, seregek Istene!” (Jeremiás 15:16). Igen, Jeremiás örömet lelt abban, hogy Isten nevét viselhette, és az ő szavai nagyon drágák voltak neki. Ezért Pál apostolhoz hasonlóan buzgón hirdette a rá bízott üzenetet (Róma 1:15, 16).
15. Hogyan olthatjuk be Jehova szavait a szívünkbe, és milyen gondolatok ösztönöznek arra, hogy ne hallgassunk?
15 Jehova ma senkihez sem szól közvetlenül. De a kezünkben tarthatjuk a szavait a Biblia lapjain. Ennélfogva nekünk is ’ujjongássá és szívünk örömévé’ válhatnak Isten szavai, ha komolyan tanulmányozzuk a Bibliát, és mélyen elgondolkodunk a tanultakon. Ezenkívül fellelkesíthet az, hogy Jehova nevét viseljük, amikor megosztjuk másokkal ezeket a szavakat. Soha ne felejtsük el, hogy a világon ma nincs még egy olyan nép, amely Jehova nevét hirdetné. Kizárólag az ő Tanúi jelentik be a megalapított Királyságáról szóló jó hírt, és csak ők tanítják meg a szelídeknek, hogy miként válhatnak Jézus Krisztus tanítványaivá (Máté 28:19, 20). Micsoda megtiszteltetés ez nekünk! Átgondolva, hogy mit bízott ránk Jehova szeretettel, hogyan is hallgathatnánk?
Válogassuk meg a társaságunkat!
16—17. Hogyan vélekedett Jeremiás a társaságról, és hogyan utánozhatjuk őt?
16 Jeremiás valami másról is beszél, ami hozzájárult a bátorságához. Ezt mondja: „Nem ültem le a tréfálkozók baráti társaságában, és nem kezdtem ujjongani. Kezed miatt egymagamban ültem, mert ítéletüzenettel töltöttél el” (Jeremiás 15:17). Inkább egyedül volt, semmint hogy a rossz társaság elrontsa őt. Mi is így gondolkodunk. Nem feledkezünk meg Pál apostol azon intéséről, hogy „rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat”, még olyanokat is, amelyeket évek óta ápolunk (1Korintusz 15:33).
17 A rossz társaság oda vezethet, hogy a világ szelleme beszennyezi a gondolkodásunkat (1Korintusz 2:12; Efézus 2:2; Jakab 4:4). Eddzük hát az érzékelőképességünket, hogy fel tudjuk ismerni, kik számítanak ártalmas társaságnak, és teljesen szakítsuk meg a kapcsolatot ezekkel a személyekkel (Héberek 5:14). Mit gondolsz, ha Pál most a földön élne, mit mondana annak a kereszténynek, aki erkölcstelen és erőszakos filmeket vagy erőszakos sporteseményeket néz? Milyen tanácsot adna annak a testvérnek, aki vadidegenekkel barátkozik az interneten? Mit gondolna arról a keresztényről, aki órákat tölt számítógépes játékokkal és tévénézéssel, de nincsenek jó tanulmányozási szokásai? (2Korintusz 6:14b; Efézus 5:3–5, 15, 16).
Maradjunk a szellemi paradicsomban!
18. Mi segít nekünk az erős szellemiség megőrzésében?
18 Nagyra becsüljük szellemi paradicsomunkat. A mai világban semmi sincs, ami ehhez fogható lenne. Még a nem hívők is dicsérik a keresztények közötti szeretetet, figyelmességet és kedvességet (Efézus 4:31, 32). Mindezek ellenére ma minden eddiginél jobban kell küzdenünk az elcsüggedés ellen. A jó társaság, az ima és a jó tanulmányozási szokások hozzájárulnak az erős szellemiség megőrzéséhez. Erőt adnak, hogy bármilyen próbával úgy tudjunk szembenézni, hogy teljes mértékben bízunk Jehovában (2Korintusz 4:7, 8).
19—20. a) Mi ad erőt nekünk a kitartáshoz? b) Kiknek szól a következő cikk, és még kiknek lesz érdekes?
19 Soha ne hagyjuk, hogy azok, akik gyűlölik bibliai üzenetünket, megfélemlítsenek és rávegyenek, hogy megalkudjunk hitünkben. Jeremiás ellenségeihez hasonlóan, akik üldözték őt, az ellenünk harcolók ugyancsak Isten ellen harcolnak. Nem fognak diadalmaskodni. Jehova, aki sokkal erősebb az ellenfeleinknél, erre buzdít minket: „Reménykedj Jehovában; légy bátor, és legyen erős a szíved. Igen, reménykedj Jehovában!” (Zsoltárok 27:14). Mivel a Jehovába vetett remény mélyen gyökerezik a szívünkben, határozzuk el, hogy nem hagyunk fel annak cselekvésével, ami jó. Bízzunk abban, hogy Jeremiáshoz és Bárukhoz hasonlóan mi is arathatunk, ha nem fáradunk ki (Galácia 6:9).
20 Számos keresztény folyamatosan küzd az elcsüggedés ellen. A fiatalok pedig különleges nehézségekkel néznek szembe. Mindamellett remek lehetőségeik is vannak. A következő cikk közvetlenül a közöttünk lévő fiataloknak szól. Érdekes lesz a szülőknek is, és mindazoknak az önátadott felnőtteknek a gyülekezetben, akik szavaikkal, példájukkal és személyes támogatásukkal segíthetnek a gyülekezethez tartozó fiataloknak.
Hogyan válaszolnál?
• Miért számíthatunk lehangoló körülményekre, és kitől várhatunk segítséget?
• Hogyan lett úrrá Jeremiás az elcsüggedésen a nehéz megbízatása ellenére?
• Hogyan tudunk ’ujjongani és örülni’ még a nehézségek közepette is?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 9. oldalon]
Jeremiás fiatalnak és tapasztalatlannak érezte magát ahhoz, hogy próféta legyen
[Kép a 10. oldalon]
Jeremiás akkor is tudta, hogy Jehova vele van, „mint egy félelmetes hős”, amikor üldözték