A teremtésmű hirdeti Isten dicsőségét
A teremtésmű hirdeti Isten dicsőségét
„Az egek hirdetik Isten dicsőségét; keze művéről ad hírt az égboltozat” (ZSOLTÁROK 19:1)
1—2. a) Miért nem láthatják az emberek közvetlenül Isten dicsőségét? b) Hogyan ad dicsőséget Istennek a huszonnégy vén?
„NEM láthatod arcomat, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon” — figyelmeztette Jehova Mózest (2Mózes 33:20). Mivel az emberi test sérülékeny, nem élnénk túl, ha közvetlenül meglátnánk Isten dicsőségét. János apostol elé azonban látomásban lenyűgöző kép tárult: látta, amint Jehova dicsőséges trónján ül (Jelenések 4:1–3).
2 Az emberektől eltérően a lojális szellemteremtmények láthatják Jehova arcát. Közöttük van a János égi látomásában szereplő ’huszonnégy vén’ is, akik a 144 000-et jelképezik (Jelenések 4:4; 14:1–3). Mire indítja őket Isten dicsőségének a látványa? A Jelenések 4:11 szerint kijelentik: „Méltó vagy, Jehova, igen, Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett.”
Miért „nincs mentség számukra”?
3—4. a) Miért nem nevezhető tudománytalannak az istenhit? b) Bizonyos esetekben mi áll az istenhit elutasítása mögött?
3 Ösztönzést érzel arra, hogy dicsőséget adj Istennek? Az emberek többsége nem érez indíttatást erre, sőt némelyek Isten létezését is tagadják. Egy csillagász például ezt írta: „Vajon Isten lépett közbe, és gondviselésszerűen ő alkotta meg a világmindenséget a mi hasznunkra? . . . Szédítő lehetőség. Csak sajnos szerintem félrevezető . . . Isten nem lehet a magyarázat.”
4 A tudományos kutatásnak megvannak a maga korlátai; csakis azon alapulhat, amit az emberek képesek megfigyelni vagy tanulmányozni. Egyébként pedig nem több puszta elméletnél, feltételezésnél. Minthogy „Isten Szellem”, egyszerűen nem vethető alá közvetlen tudományos vizsgálódásnak (János 4:24). Ezért önteltségre vall, ha valaki elutasítja az istenhitet, mint ami tudománytalan. Vincent Wigglesworth tudós, a Cambridge-i Egyetem munkatársa megjegyezte, hogy a tudományos módszer is „egyfajta vallásos szemlélet”. Mire gondolt? „Az abba vetett feltétlen hiten alapul, hogy a természeti jelenségek összhangban vannak »a természet törvényeivel«.” Ezek szerint az istenhit elvetése nem csupán az egyik hit felcserélése egy másikkal? Bizonyos esetekben úgy látszik, hogy a hitetlenség nem más, mint az igazsággal való szembenézés szándékos elutasítása. A zsoltáríró így fogalmazott: „A gonosz az ő fölényességében nem tudakozódik; ez minden gondolata: »Nincs Isten«” (Zsoltárok 10:4).
5. Miért nincs mentségük azoknak, akik nem hisznek Istenben?
5 Az Istenbe vetett hit azonban nem vakhit, mivel elsöprő bizonyíték szól Isten létezése mellett (Héberek 11:1). Allan Sandage csillagász így nyilatkozott: „Nagyon valószínűtlennek tartom, hogy a [világegyetemben tapasztalható] rend a káoszból jött létre. Kell, hogy legyen valamilyen rendező elv. Isten rejtély számomra, mégis ő a magyarázat a létezés csodájára, arra, hogy miért vannak a dolgok.” Pál apostol azt írta a római keresztényeknek, hogy Isten „láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők, igen, az ő örök hatalma és istensége, úgyhogy nincs mentség” azoknak, akik nem hisznek (Róma 1:20). „A világ teremtésétől fogva” — kivált az értelmes emberek megteremtése óta, akik fel tudják fogni Isten létezését — nyilvánvaló, hogy létezik egy roppant hatalmú Teremtő, egy Isten, aki méltó az odaadásunkra. Akik tehát nem ismerik el Isten dicsőségét, azoknak nincs mentségük. De milyen bizonyítékokkal szolgál a teremtésmű?
A mindenség hirdeti Isten dicsőségét
6—7. a) Hogyan hirdetik az egek Isten dicsőségét? b) Miért feszítenek ki ’mérőzsinórt’ az egek?
6 A Zsoltárok 19:1 így válaszol erre a kérdésre: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét; keze művéről ad hírt az égboltozat.” Dávid felismerte, hogy az ’égboltozaton’, vagyis a légkörön átragyogó csillagok és bolygók cáfolhatatlan bizonyítékul szolgálnak egy dicsőséges Isten léte mellett. Így folytatja: „Nap napnak fakaszt beszédet, éj éjnek ad át tudást” (Zsoltárok 19:2). Az egek napról napra és éjszakáról éjszakára Isten bölcsességéről és teremtő hatalmáról árulkodnak. Mintha csak hallható istendicséret ’fakadna’ az egekből.
7 Ámde jó ítélőképességre van szükség ahhoz, hogy valaki „meghallja” ezt a tanúskodást. „Nincs is beszéd, nincsenek szavak, nem hallani hangjukat.” Az egek hangtalan tanúskodása mégis hatékony. „Az egész földre kiterjed mérőzsinórjuk, a termékeny föld végéig elhat szózatuk” (Zsoltárok 19:3, 4). Mintha csak ’mérőzsinórt’ feszítenének ki az egek, hogy hangtalan tanúskodásuk feltétlenül betöltse a föld minden szegletét.
8—9. Mondj néhány rendkívüli adatot a Napról!
8 Dávid ezután Jehova teremtésművének egy másik csodájáról ejt szót: A látható egekben „vont sátrat a napnak, az pedig olyan, mint a vőlegény, midőn kilép nászszobájából; ujjong, mint a hős, hogy pályáján futhat. Az egek egyik végén indul el, s körét a másik végükön fejezi be; semmi sincs rejtve heve elől” (Zsoltárok 19:4–6).
9 Más csillagokkal összevetve a Nap csak közepes nagyságúnak mondható. Mégis figyelemre méltó csillag, amely mellett eltörpülnek a körülötte keringő bolygók. Egy forrásmű szerint a tömege „kétmilliárdszor milliárdszor milliárd tonna”, ami azt jelenti, hogy Naprendszerünk össztömegének a 99,9 százalékát teszi ki! Gravitációs vonzásának köszönhetően a Föld 150 millió kilométeres távolságban kering tőle, nem kerül sem messzebb, sem közelebb. A Nap energiájából mindössze körülbelül az egymilliárdod részének a fele jut el a Földünkig, de ez elegendő az élet fenntartásához.
10. a) Milyen értelemben megy be a Nap a ’sátrába’ és jön ki onnan? b) Mit jelent az, hogy úgy fut, mint egy „hős”?
10 A zsoltáríró jelképesen úgy beszél a Napról, mint egy ’hősről’, aki a nap folyamán az ég egyik aljától a másikig fut, aztán éjjel megpihen egy ’sátorban’. Amint ez a hatalmas csillag lebukik a látóhatáron, a Földről nézve olyan, mintha elmenne pihenni egy ’sátorba’. Reggel pedig szinte előtör és sugárzik, „mint a vőlegény, midőn kilép nászszobájából”. Dávid, aki pásztor volt, tudta, milyen rendkívül hidegek tudnak lenni az éjszakák (1Mózes 31:40). Eszébe jutott, hogy a Nap sugarai milyen gyorsan felmelegítik őt és a vidéket körülötte. Igen, a Nap nem merült ki a kelettől nyugatig tartó útján, hanem kész volt újra megtenni azt, akárcsak egy „hős”.
Az áhítatot keltő csillagok és galaxisok
11—12. a) Miért érdekes, hogy a Biblia a homokszemekhez hasonlítja a csillagokat? b) Mekkora lehet a világegyetem?
11 Szabad szemmel Dávid csak néhány ezer csillagot láthatott. Egy közelmúltban végzett kutatás szerint azonban a modern távcsövekkel a világegyetem hetvenezertrillió csillaga látható, azaz a 7-es után 22 nulla következik! Jehova célzott is rá, hogy óriási számokról van szó, hiszen a csillagok számát a tengerparton lévő homokszemekéhez hasonlította (1Mózes 22:17).
12 A csillagászok évekig így jellemezték azt, amit meg tudtak figyelni: „kis fényes területek, ködös, elmosódott körvonalakkal.” A tudósok azt feltételezték, hogy ezek a „spirális csillagködök” a mi galaxisunkon, a Tejúton belül helyezkednek el. 1924-ben felfedezték, hogy a legközelebbi ilyen csillagköd, az Androméda maga is egy galaxis, mely mintegy kétmillió fényévnyire van tőlünk! A mostani becslések szerint több milliárd galaxis létezik, és mindegyikben ezernyi — sőt néha milliárdnyi — csillag van. Jehova mégis „számba veszi a csillagok seregét, mindnyájukat nevükön szólítja” (Zsoltárok 147:4).
13. a) Mitől olyan különlegesek a csillagképek? b) Miből látszik, hogy a tudósok nem ismerik „az egek törvényeit”?
13 „Egybekötheted-e a Kima csillagkép kötelékeit, vagy megoldhatod-e a Keszil csillagkép köteleit?” — kérdezte Jehova Jóbtól (Jób 38:31). A csillagkép olyan csillagok csoportja, melyek látszólag jellegzetes mintát alkotnak. A csillagok igen távol lehetnek egymástól, de egymáshoz viszonyított helyzetük a Földről nézve nem változik. Mivel ilyen pontosan meghatározható az elhelyezkedésük, „nagy segítséget jelentenek a navigációban, az űrhajósoknak a tájékozódásban, valamint a csillagok azonosításában” (The Encyclopedia Americana). Ennek ellenére senki sem érti teljesen a ’kötelékeket’, amelyek összetartják a csillagképeket. Bizony, a tudósok még mindig nem tudnak válaszolni a Jób 38:33-ban feljegyzett kérdésre, mely így szól: „Ismered-e az egek törvényeit?”
14. Miért mondhatjuk, hogy a fény terjedése rejtély?
14 A tudósok egy másik kérdésre sem képesek felelni, melyet Jehova Jóbnak tett fel: „Ugyan hol az az út, amelyen szétszóródik a fény?” (Jób 38:24). Egy író „mélyenszántó, modern, tudományos kérdésnek” nevezte ezt a fénnyel kapcsolatos felvetést. Ezzel ellentétben némelyik görög filozófus azt hitte, hogy a fény az emberi szemből árad. Jóval később a tudósok úgy vélekedtek, hogy a fény apró részecskékből áll. Mások azt gondolták, hogy hullámokban mozog. Ma az a tudósok nézete, hogy a fény egyaránt viselkedik hullámként és részecskeként. Attól azonban még messze vannak, hogy teljesen megértsék a fény természetét, és azt, hogy miként ’szóródik szét’.
15. Dávidhoz hasonlóan mit érezzünk, amikor eltűnődünk az egekkel kapcsolatos tényeken?
15 Ha eltűnődünk mindezen, bizonyára olyan érzések ébrednek bennünk, mint a zsoltáríró Dávidban, aki így szólt: „Amikor látom egeidet, ujjaidnak műveit, a holdat és a csillagokat, melyeket készítettél: micsoda a halandó, hogy gondolsz rá, és a földi ember fia, hogy gondját viseled?” (Zsoltárok 8:3, 4).
A föld és a rajta élő teremtmények dicsőítik Jehovát
16—17. Hogyan dicsérik Jehovát a ’mély vizekben’ élő teremtmények?
16 A 148. zsoltár több más módot is említ, ahogyan a teremtésmű hirdeti Isten dicsőségét. A 7. vers ezt mondja: „Dicsérjétek Jehovát a földről, ti tengeri szörnyek és ti mély vizek mind.” A „mély vizek” csakugyan tele vannak csodákkal, melyek Isten bölcsességéről és hatalmáról árulkodnak. A kékbálna átlagos tömege 120 tonna, ami megfelel 30 elefánt tömegének! Csak a szíve több mint 450 kilogrammot nyom, és képes 6400 kilogrammnyi vért pumpálni a testében! Vajon ezek az óriási tengeri szörnyek lassan és esetlenül mozognak a vízben? Korántsem. A véletlenül kifogott cetekért folytatott európai kampány egyik jelentése szerint lenyűgöző sebességgel „száguldoznak az óceánokban”. Egy műholdas követőfelvételből kiderült, hogy „egy kékbálna több mint 16 000 kilométert tett meg 10 hónap alatt”.
17 A palackorrú delfin általában 45 méteres mélységig merül le, de a legnagyobb mélység, ameddig tudomásunk szerint egy delfin lemerült, 547 méter volt! Hogyan marad életben ez az emlős ilyen mélységben? A szívverése lelassul, és vér áramlik a szívébe, tüdejébe és agyába. Ezenkívül az izmai egy olyan vegyi anyagot tartalmaznak, amely képes tárolni az oxigént. Az elefántfókák és a nagy ámbráscetek még ennél is mélyebbre tudnak merülni. „Nem küzdenek a nyomás ellen, hanem hagyják, hogy az teljesen összenyomja a tüdejüket” — írja a Discover folyóirat. A szükséges oxigénmennyiség nagy részét az izmaikban tárolják. Ezek a teremtmények valóban élő bizonyítékai a korlátlan hatalmú Isten bölcsességének!
18. Hogyan tükrözi Jehova bölcsességét a tengervíz?
18 Még a tengervíz is Jehova bölcsességét tükrözi. Egy folyóirat szerint „az óceán felső, 100 méteres rétegében minden csepp víz több ezer szabadon lebegő, mikroszkopikus nagyságú növényt tartalmaz, melyet fitoplanktonnak nevezünk” (Scientific American). Ez a „láthatatlan erdő” tisztítja a levegőnket, hiszen több milliárd tonnányi szén-dioxidot távolít el belőle, és az oxigénnek, amelyet mi is belélegzünk, több mint a felét a fitoplankton termeli.
19. Hogyan hajtja végre Jehova akaratát a tűz és a hó?
19 „Tűz és jégeső, hó és sűrű füst, te fergeteges szél, szavának végrehajtója!” — mondja a Zsoltárok 148:8. Igen, Jehova az élettelen természeti erőket is felhasználja akaratának végrehajtására. Vegyük például a tüzet. Az elmúlt évtizedekben egyértelműen ártalmasnak tartották az erdőtüzeket. Most azonban úgy vélik a kutatók, hogy a tűz ökológiai szempontból fontos, mert megsemmisíti az öreg vagy elpusztulóban levő fákat, elősegíti sok-sok mag kicsírázását, tápanyagokat tart körforgásban, és csökkenti a futótűz kialakulásának kockázatát. A hó szintén létfontosságú, hiszen vízzel látja el és termékennyé teszi a talajt, feltölti a folyókat, és szigetelőként megóvja a fagyoktól a növényeket és az állatokat.
20. Miért hasznosak a hegyek és a fák az embereknek?
20 „Ti hegyek és mind, ti dombok, gyümölcsfák és mindnyájan, ti cédrusok” — sorolja a Zsoltárok 148:9. A fenséges hegyek Jehova nagy erejéről tanúskodnak (Zsoltárok 65:6). Ezenkívül hasznuk is van. A berni (Svájc) Földrajzi Intézet egyik jelentéséből kiderül, hogy „a föld valamennyi nagyobb folyója a hegyekben ered. Az emberiségnek több mint a fele a hegyekben összegyűlő édesvízre van utalva . . . Ezek a »víztornyok« nélkülözhetetlenek az emberek boldogulásához.” Még egy közönséges fa is az Alkotóját dicsőíti. Egy beszámoló, melyet az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja készített, kijelenti, hogy a fák „minden országban fontosak az emberek jóléte szempontjából . . . Sok fafaj óriási gazdasági jelentőséggel bír, mivel faanyagot, gyümölcsöt, olajos magvakat, gyantát és gumit szolgáltat. Világviszonylatban kétmilliárd ember nem tudja nélkülözni a fát a főzéshez és a fűtéshez.”
21. Fejtsd ki, hogyan tanúskodik a tervezésről egy egyszerű falevél!
21 A fának már a felépítése is egy bölcs teremtő léte mellett szól. Gondoljunk csak egy egyszerű falevélre. Kívül viaszos bevonat fedi, amely megóvja a kiszáradástól. Közvetlenül a bevonat alatt, a felső oldalon kloroplasztiszokat tartalmazó sejtek sorakoznak. Ezekben klorofill található, mely megköti a fényenergiát. A fotoszintézis folyamatában a levelek „élelmiszergyártó üzemekként” működnek. A fa a gyökerein át vizet vesz fel, és egy bonyolult „vízvezeték-hálózaton” keresztül eljuttatja a levelekig. A levelek alsó oldalán gázcserenyílásoknak nevezett apró „szelepek” ezrei nyílnak ki és záródnak össze, s közben szén-dioxidot engednek be. A fény adja az energiát ahhoz, hogy a víz és a szén-dioxid egyesülésével szénhidrátok jöjjenek létre. A növény így a saját maga által előállított táplálékot fogyaszthatja el. Egy ilyen „üzem” azonban csendes és szemet gyönyörködtető. Nemhogy nem szennyezi a környezetét, hanem még oxigént is bocsát ki melléktermékként!
22—23. a) Milyen rendkívüli képességei vannak némelyik madárnak és szárazföldi állatnak? b) Milyen további kérdéseket kell még megvizsgálnunk?
22 „Vadak és mind, ti háziállatok, csúszó-mászó állatok és szárnyasok” — olvassuk a Zsoltárok 148:10-ben. Sok szárazföldi állatnak és repülő teremtménynek lenyűgöző képességei vannak. A Laysan-albatrosz hatalmas távolságokat képes megtenni a levegőben; egyszer egy ilyen madár 40 000 kilométert repült mindössze 90 nap alatt. A kucsmás lombjáró úgy teszi meg az Észak-Amerikából Dél-Amerikába vezető utat, hogy több mint 80 órát repül pihenés nélkül. A teve vizet raktároz — de a közfelfogással ellentétben nem a púpjában, hanem az emésztőrendszerében —, így hosszú időn át képes talpon lenni, és nem szárad ki. Nem kell hát csodálkoznunk azon, hogy a mérnökök alaposan megfigyelik az állatokat, amikor valamilyen gépet terveznek, vagy új anyagokat kísérleteznek ki. „Ha valami olyasmit szeretnél alkotni, ami jól működik . . . és környezetbarát, akkor van esély rá, hogy a természetben valahol találsz egy jó mintát” — mondja Gail Cleere író.
23 A teremtés tehát valóban hirdeti Isten dicsőségét! A csillagos égtől a növényekig és állatokig a maga módján minden dicséri Teremtőjét. Mit mondhatunk rólunk, emberekről? Hogyan énekelhetjük Isten dicséretét a természettel együtt?
Emlékszel rá?
• Miért nincs mentségük azoknak, akik tagadják Isten létezését?
• Hogyan dicsőítik Istent a csillagok és a bolygók?
• Hogyan tanúskodnak a tengeri és szárazföldi állatok egy szerető Teremtő léte mellett?
• Hogyan hajtják végre Jehova akaratát az élettelen természeti erők?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 10. oldalon]
A tudósok becslése szerint a látható csillagok száma hetvenezertrillió!
[Forrásjelzés]
Frank Zullo
[Kép a 12. oldalon]
Palackorrú delfin
[Kép a 13. oldalon]
Hópehely
[Forrásjelzés]
snowcrystals.net
[Kép a 13. oldalon]
Fiatal Laysan-albatrosz