Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Gyönyörűségedet leled „Jehova törvényében”?

Gyönyörűségedet leled „Jehova törvényében”?

Gyönyörűségedet leled „Jehova törvényében”?

„Boldog ember az, ki . . . Jehova törvényében leli gyönyörűségét” (ZSOLTÁROK 1:1, 2)

1. Miért vagyunk boldogok mi, Jehova szolgái?

JEHOVA támogat és megáld minket, lojális szolgáit. Bár sok próbánk van, mégis igazi boldogságot érzünk. Ez azért nem meglepő, mert ’a boldog Istent’ szolgáljuk, és az ő szent szelleme örömet terem szívünkben (1Timóteusz 1:11; Galácia 5:22). Az öröm az a valódi boldogság, amely valami jónak a várásából vagy megszerzéséből fakad. Égi Atyánktól pedig csakugyan kapunk jó adományokat (Jakab 1:17). Természetes hát, hogy boldogok vagyunk!

2. Mely zsoltárokat fogjuk elemezni?

2 A Zsoltárok könyve — például az 1. és 2. zsoltár — sokat foglalkozik a boldogság gondolatával. Jézus Krisztus korai követői Izrael királyának, Dávidnak tulajdonították a 2. zsoltárt (Cselekedetek 4:25, 26). Az 1. zsoltár szerzője, akinek a kilétét nem ismerjük, így kezdi ihletett énekét: „Boldog ember az, ki nem jár a gonoszok tanácsa szerint” (Zsoltárok 1:1). Ebben és a következő cikkben látni fogjuk, milyen okokat nevez meg az 1. és 2. zsoltár az örvendezésre.

A boldogság titka

3. Miket sorol fel a Zsoltárok 1:1, amik boldogságot szereznek annak az embernek, aki betartja Isten törvényeit?

3 Az 1. zsoltár rámutat, hogy miért boldog az az ember, aki betartja Isten törvényeit. A zsoltáríró így énekel arról, hogy mi szerez boldogságot: „Boldog ember az, ki nem jár a gonoszok tanácsa szerint, bűnösök útjára nem áll, és gúnyolódók székébe nem ül” (Zsoltárok 1:1).

4. Milyen példás életúton haladt Zakariás és Erzsébet?

4 Ha igazán boldogok szeretnénk lenni, akkor eleget kell tennünk Jehova igazságos követelményeinek. Zakariás és Erzsébet, akiket az az örömteli megtiszteltetés ért, hogy Keresztelő János szülei lehettek, „igazságosak voltak az Isten előtt, mert feddhetetlenül jártak Jehova minden parancsolatával és törvényes követelményével összhangban” (Lukács 1:5, 6). Úgy lehetünk boldogok, ha ugyanilyen életúton haladunk, és határozottan visszautasítjuk, hogy „a gonoszok tanácsa szerint” járjunk, illetve hogy az ő bűnös tanácsaik vezessenek minket.

5. Mi segíthet nekünk elkerülni a ’bűnösök útját’?

5 Ha elutasítjuk a gonoszok gondolkodásmódját, akkor nem fogunk „bűnösök útjára” állni. Ez azt jelenti, hogy szó szerint nem leszünk ott, ahol ők szoktak tartózkodni, tehát erkölcstelen szórakozásra lehetőséget adó vagy rossz hírű helyeken. Mi van akkor, ha kísértést érzünk arra, hogy a bűnösökkel együtt Írás-ellenesen viselkedjünk? Imádkozzunk Istenhez, hogy segítsen nekünk megfogadni Pál apostol következő szavait: „Ne kerüljetek felemás igába nem hívőkkel. Mert mi közössége van az igazságosságnak és a törvénytelenségnek? Vagy mi részessége van a világosságnak a sötétséggel?” (2Korintusz 6:14). Ha Istenre támaszkodunk, és „tiszta szívűek” vagyunk, akkor elutasítjuk a bűnösök szellemét és életvitelét, tiszták lesznek az indítékaink és vágyaink, továbbá ’képmutatás nélküli hitünk’ lesz (Máté 5:8; 1Timóteusz 1:5).

6. Miért vigyázzunk a gúnyolódókkal?

6 Ha szeretnénk tetszeni Jehovának, feltétlenül fontos, hogy ne üljünk „gúnyolódók székébe”. Vannak, akik Isten törvényeinek a betartásán gúnyolódnak, de ezekben „az utolsó napokban” gyakran különösen megvetően beszélnek azok a volt keresztények, akik hitehagyottá váltak. Péter apostol így figyelmeztette hívőtársait: „Szeretteim . . . először is tudjátok azt, hogy az utolsó napokban gúnyolódók jönnek majd a gúnyolódásukkal, akik a saját kívánságaik szerint járnak, és ezt mondják: »Hol van ez a megígért jelenléte? Hiszen attól a naptól fogva, hogy ősatyáink halálalvásba merültek, minden pontosan úgy megy, mint a teremtés kezdetétől fogva«” (2Péter 3:1–4). Ha soha nem ülünk „gúnyolódók székébe”, akkor elkerüljük a katasztrófát, amely bizonyosan elkövetkezik rájuk (Példabeszédek 1:22–27).

7. Miért kell megszívlelnünk a Zsoltárok 1:1 szavait?

7 Ha nem szívleljük meg az 1. zsoltár bevezető szavait, elveszíthetjük a szellemiségünket, amelyre a Szentírás tanulmányozása által tettünk szert. Így akár a lejtőn is elindulhatunk. Ez a folyamat talán azzal kezdődik, hogy követjük a gonoszok tanácsát. Azután rendszeresen ápoljuk velük a kapcsolatot. Idővel pedig akár hitetlen, hitehagyott gúnyolódókká is válhatunk. Nem vitás, hogy a gonoszokkal való barátkozás istentelen szellemet táplálhat bennünk, és tönkreteheti a Jehova Istenhez fűződő kapcsolatunkat (1Korintusz 15:33; Jakab 4:4). Soha ne engedjük, hogy ez megtörténjen velünk!

8. Mi lesz a segítségünkre abban, hogy szellemi gondolatokon időzzünk?

8 Az ima segítségünkre van abban, hogy szellemi gondolatokon időzzünk, és kerüljük a gonoszok társaságát. „Semmi miatt ne aggódjatok — írta Pál —, hanem mindenben az ima és a könyörgés által hálaadással együtt tárjátok kéréseiteket az Isten elé; és az Isten békéje, amely felette áll minden gondolkodásnak, meg fogja őrizni szíveteket és gondolkodóképességeteket Krisztus Jézus által.” Az apostol arra buzdított, hogy igaz, komoly figyelmet érdemlő, igazságos, tiszta, szeretetre méltó, jó hírű, erényes és dicséretre méltó dolgokkal foglalkozzunk (Filippi 4:6–8). Fogadjuk meg Pál tanácsát, és soha ne alacsonyodjunk le a gonoszok színvonalára!

9. Bár kerüljük a gonosz szokásokat, hogyan próbálunk segíteni mindenfajta embernek?

9 Bár a gonosz szokásokat elutasítjuk, tapintatosan tanúskodunk másoknak, ahogyan Pál apostol is beszélt Félixnek, a római kormányzónak „az igazságosságról, az önuralomról és az eljövendő ítéletről” (Cselekedetek 24:24, 25; Kolosszé 4:6). Mindenfajta embernek prédikáljuk a Királyság jó hírét, és kedvesen bánunk velük. Bízunk abban, hogy akik ’helyesen viszonyulnak az örök élethez’, azok hívőkké válnak, és gyönyörködni fognak Isten törvényében (Cselekedetek 13:48).

Gyönyörködik Jehova Törvényében

10. Hogyan vésődhetnek be mélyebben az elménkbe és a szívünkbe az olvasottak a személyes tanulmányozás alkalmával?

10 A zsoltáríró így folytatja a boldog emberről szóló leírását: „Jehova törvényében leli gyönyörűségét, és törvényét olvassa halk hangon éjjel-nappal” (Zsoltárok 1:2). Isten szolgái lévén ’Jehova törvényében gyönyörködünk’. Amikor lehetőségünk van rá, a személyes tanulmányozásunk és elmélkedésünk alkalmával talán „halk hangon” olvasunk, kimondva a szavakat. Az így felolvasott szentírási részletek mélyebben bevésődnek az elménkbe és a szívünkbe.

11. Miért kell olvasnunk a Bibliát „éjjel-nappal”?

11 „A hű és értelmes rabszolga” arra buzdít minket, hogy naponta olvassuk a Bibliát (Máté 24:45). Mivel nagyon vágyunk rá, hogy jobban megismerjük Jehovának az emberekhez szóló üzenetét, jól tesszük, ha „éjjel-nappal” olvassuk a Bibliát, igen, még olyankor is, ha valamilyen okból nem tudunk aludni. Péter így ösztönzött minket: „mint újszülött csecsemők, fejlesszetek ki vágyakozást a szó hamisítatlan teje után, hogy megmentésre növekedjetek általa” (1Péter 2:1, 2). Gyönyörűségedet leled abban, hogy naponként olvasod a Bibliát, és elmélkedsz éjszakánként Isten Szaván és szándékain? A zsoltáríró bizony gyönyörködött ebben (Zsoltárok 63:6).

12. Miből látszik, hogy gyönyörködünk Jehova törvényében?

12 Örökké tartó boldogságunk attól függ, hogy gyönyörűségünket leljük-e Isten törvényében. Ez a törvény tökéletes és igazságos, és a megtartása nagy jutalommal jár (Zsoltárok 19:7–11). Jakab tanítvány ezt írta: „aki beletekint a szabadság tökéletes törvényébe, és megmarad annál, az az ember, minthogy nem feledékeny hallgatóvá, hanem a munka cselekvőjévé lett, boldog lesz annak cselekvésében” (Jakab 1:25). Ha valóban gyönyörködünk Jehova törvényében, akkor nem telik el nap úgy, hogy ne foglalkoznánk szellemi gondolatokkal. Sőt, arra érzünk késztetést, hogy ’kutassuk az Isten mélységes dolgait’, és mindig az első helyet biztosítsuk életünkben a Királyság-érdekeknek (1Korintusz 2:10–13; Máté 6:33).

Olyan lesz, mint egy fa

13—15. Milyen szempontból lehetünk hasonlók egy bővizű forrás mellé ültetett fához?

13 A zsoltáríró így folytatja az egyenes ember jellemzését: „Olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely megtermi gyümölcsét a maga idején. Nem hervad el lombja, és minden tettét siker koronázza” (Zsoltárok 1:3). Mint minden más tökéletlen ember, mi, Jehova szolgái is élünk át nehézségeket (Jób 14:1). Lehet, hogy üldözés vagy a hitünket érintő egyéb próbák miatt szenvedünk (Máté 5:10–12). Isten segítségével azonban kiállhatjuk ezeket a próbákat, éppen úgy, ahogyan egy egészséges fa a viszonylag erős szelet is kibírja.

14 Olyan helyen, ahol állandóan van vízutánpótlás, a fák még melegben vagy aszályban sem száradnak ki. Ha istenfélő emberek vagyunk, akkor kimeríthetetlen Forrásból, Jehova Istentől kapunk erőt. Pál Istentől várta a segítséget, és elmondhatta: „Mindenre megvan az erőm [Jehovának] köszönhetően, aki erőt ad nekem” (Filippi 4:13). Ha Jehova szent szelleme vezet és tart fenn minket szellemileg, akkor nem ’hervadunk el’, nem válunk gyümölcstelenné vagy szellemileg halottá. Termékenyek vagyunk Isten szolgálatában, és megteremjük szellemének a gyümölcsét is (Jeremiás 17:7, 8; Galácia 5:22, 23).

15 A zsoltáríró a „mint” szóval fordított héber szóalakot használva egy hasonlatot alkalmaz. Két eltérő dolgot hasonlít össze, amelyben van valami közös. Az emberek mások, mint a fák, de a bővizű forrás mellé ültetett fa dús lombja egyértelműen azoknak a szellemi jólétére emlékeztette a zsoltárírót, akik ’Jehova törvényében lelik gyönyörűségüket’. Ha gyönyörűségünket leljük Isten törvényében, napjaink olyan számosak lehetnek, mint egy fa napjai. Sőt, örökké élhetünk (János 17:3).

16. Milyen értelemben ’koronázza siker minden tettünket’, és miért?

16 Miközben egyenes életúton járunk, Jehova segít nekünk elviselni a próbák és nehézségek terhét. Isten szolgálatában sok örömünk van, és eredményesek vagyunk (Máté 13:23; Lukács 8:15). ’Minden tettünket siker koronázza’, mert az a fő célunk, hogy Jehova akaratát tegyük. Mivel az ő szándékai mindig valóra válnak, és mi gyönyörködünk a parancsolataiban, szellemileg sikeresek vagyunk (1Mózes 39:23; Józsué 1:7, 8; Ézsaiás 55:11). Ez még akkor is így van, amikor megpróbáltatásokat élünk át (Zsoltárok 112:1–3; 3János 2).

A gonoszoknak látszólag jól megy dolguk

17—18. a) Mihez hasonlítja a zsoltáríró a gonoszokat? b) Még ha anyagilag virágoznak is a gonoszok, miért nincsenek tartósan biztonságban?

17 Mennyire más a gonoszok sorsa, mint az igazságosaké! A gonoszoknak látszólag talán jól megy anyagilag egy ideig, de szellemileg nem élnek jólétben. Ez derül ki a zsoltáríró következő szavaiból is: „Nem így a gonoszok. Ők a polyvához hasonlók, melyet elsodor a szél. Ezért nem állnak meg a gonoszok az ítéletkor, sem a bűnösök az igazságosak gyülekezetében” (Zsoltárok 1:4, 5). Figyeljük meg, hogyan fogalmaz a zsoltáríró: „Nem így a gonoszok.” Ezzel arra utal, hogy nem olyanok, mint az Isten törvényei szerint élő emberek, akiket a bőven termő, hosszú életű fákhoz hasonlított az előbb.

18 A gonoszok, még ha anyagilag virágoznak is, tartósan nincsenek biztonságban (Zsoltárok 37:16; 73:3, 12). Olyanok, mint az az esztelen gazdag ember, akiről Jézus egy példázatban beszélt, amikor egy örökösödési vitában kérték fel döntőbírónak. Jézus így szólt a jelenlevőkhöz: „Tartsátok nyitva a szemeteket, és őrizkedjetek mindenfajta mohóságtól, mert még ha bőségnek örvend is valaki, az élete nem azokból a dolgokból származik, amelyek vannak neki.” Jézus egy történettel szemléltette ezt a gondolatot. Egy gazdag embernek nagyon jól termett a földje, ezért eltervezte, hogy lebontja a tárházait, és nagyobbakat épít, amelyekben elfér minden java. Arra gondolt, hogy aztán ehet, ihat, vigadozhat. De Isten így szólt: „Esztelen, még az éjjel elkérik tőled a lelkedet. Kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?” Jézus végül ezekkel a szavakkal emelte ki a lényeget: „Így jár az, aki önmagának kincset gyűjt, de Isten szemében nem gazdag” (Lukács 12:13–21).

19—20. a) Mondd el, hogyan folyt az ókorban a cséplés és a gabona megtisztítása! b) Miért hasonlítják a gonoszokat a polyvához?

19 A gonoszok ’nem gazdagok Isten szemében’. Ennélfogva semmivel sem élveznek nagyobb biztonságot és állandóságot, mint a polyva, azaz a gabonaszemeken lévő, vékony burkolat. Az ókorban aratás után a gabona a szérűre került, amely egy sík terület volt, általában magas helyen. Ott egy olyan cséplőszánt húztak át a gabonán állatok, amelynek az alján éles kő- vagy vasfogak voltak, így összezúzták a szárakat, és leválasztották a polyvát a gabonaszemekről. Ezután egy szórólapáttal felemelték az egészet, és a levegőbe dobták, amikor fújt a szél (Ézsaiás 30:24). A gabonaszemek visszahullottak a szérűre, a szalmát és a polyvát pedig elvitte a szél (Ruth 3:2). Miután a gabonát még átrostálták, hogy eltávolítsák az apró köveket és efféléket, készen állt arra, hogy raktározzák vagy megőröljék (Lukács 22:31). A polyva azonban már sehol sem volt.

20 Éppúgy, ahogy a gabonaszemek a földre hullottak, és megmaradtak, a polyvát pedig elfújta a szél, az igazságosak is megmaradnak, a gonoszok viszont el lesznek távolítva. Biztosan nagyon örülünk, hogy a gonosztevők hamarosan örökre eltűnnek, és akkor azok, akik gyönyörűségüket lelik Jehova törvényében, nagy áldásban részesülnek. Bizony, az engedelmes emberek végül örök életet kapnak ajándékba Istentől (Máté 25:34–46; Róma 6:23).

Az igazságosak áldott útja

21. Mit jelent az, hogy „ismeri Jehova az igazságosak útját”?

21 Az 1. zsoltár ezekkel a szavakkal zárul: „ismeri Jehova az igazságosak útját, a gonoszok útja pedig elvész” (Zsoltárok 1:6). Mit jelent az, hogy „ismeri Jehova az igazságosak útját”? Nos, ha egyenes életúton járunk, biztosak lehetünk abban, hogy égi Atyánk észreveszi, hogy betartjuk törvényeit, és elismert szolgáinak tekint minket. Mi pedig őrá vethetjük minden aggodalmunkat — és ezt is kell tennünk —, azzal a meggyőződéssel, hogy igazán törődik velünk (Ezékiel 34:11; 1Péter 5:6, 7).

22—23. Mi lesz a gonoszokkal, és mi az igazságosakkal?

22 ’Az igazságosak útja’ örökre fennmarad, a javíthatatlan gonoszok viszont elvesznek Jehova kedvezőtlen ítélete miatt. ’Útjuknak’, vagyis életútjuknak velük együtt vége szakad. Bízhatunk abban, hogy beteljesednek Dávid következő szavai: „Egy kis idő még, és nincs többé gonosz, nézed a helyét, és nincsen sehol. A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek majd a béke bőségében. Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak” (Zsoltárok 37:10, 11, 29).

23 Micsoda boldogság lesz az, ha megadatik nekünk, hogy a paradicsomi földön éljünk, amikor már nem lesznek gonoszok! A szelídek és igazságosak akkor igazi békének örvendenek majd, mert mindig gyönyörűségüket lelik „Jehova törvényében”. Előbb azonban végre kell hajtani „Jehova végzését” (Zsoltárok 2:7a). A következő cikkből megtudhatjuk, mi ez a végzés, és hogy mit fog jelenteni nekünk és az egész emberi családnak.

Hogyan válaszolnál?

• Miért boldog az, aki betartja Isten törvényeit?

• Miből látszik, hogy gyönyörűségünket leljük Jehova törvényében?

• Hogyan lehet valaki olyan, mint egy jól öntözött fa?

• Miben különbözik az igazságosak útja a gonoszokétól?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 11. oldalon]

Az ima segít elkerülnünk a gonoszok társaságát

[Kép a 12. oldalon]

Miben hasonlít az igazságos ember egy fához?