Olvasók kérdései

Miért volt megengedve az izraelita férfiaknak, hogy idegen nőket vegyenek feleségül a foglyok közül, ha egyszer a Mózesi Törvény kimondta, hogy ne lépjenek házassági szövetségre bizonyos idegenekkel? (5Mózes 7:1–3; 21:10, 11).

Különleges körülmények miatt kaptak engedélyt. Jehova megparancsolta az izraelitáknak, hogy rombolják le hét kánaáni nemzet városait, és öljék meg az ott lakókat mind (5Mózes 20:15–18). Más nemzetek esetében a felnőttek közül egyedül a foglyul ejtett szüzeknek volt esélyük a túlélésre (4Mózes 31:17, 18; 5Mózes 20:14). Az izraelita férfiak feleségül vehettek ilyen nőket, de csak miután azok megfeleltek bizonyos követelményeknek.

A Biblia ezt írja ezekről a követelményekről: „Borotválja meg a fejét, ápolja körmeit, vegye le fogsága ruháját, lakjon a házadban, és egy teljes holdhónapig sirassa apját és anyját. Csak utána hálj vele, és vedd magadnak menyasszonyul, legyen a feleséged” (5Mózes 21:12, 13).

A foglyul ejtett szűznek, akit egy izraelita feleségül akart venni, meg kellett borotválnia a fejét. Régen a gyászt és a szomorúságot fejezték ki a haj levágásával (Ézsaiás 3:24). Amikor például Jób patriarcha elveszítette az összes gyermekét és minden vagyonát, gyásza jeleként lenyírta a haját (Jób 1:20). Az idegen nőnek ezenkívül ápolnia kellett a körmeit, ami talán azt jelentette, hogy ’le kellett vágnia a körmét’, hogy ne legyen tetszetős a keze, még ha festve volt is a körme (5Mózes 21:12, Újfordítású revideált Biblia). Vajon mi volt a ’fogsága ruhája’, amelyet le kellett vennie? A pogány városokban szokás volt a nők körében, hogy a legszebb ruhájukat vették fel, amikor a városukat már csaknem bevette az ellenség. Abban reménykedtek, hogy így elnyerik a hódítók tetszését. A gyász időszakában a foglyul ejtett nőknek le kellett venniük az ilyen ruhákat.

Annak a foglyul ejtett nőnek, aki egy izraelita leendő felesége volt, egy holdhónapon át gyászolnia kellett elhunyt szeretteit. A bevett városokat olyan mértékben kellett elpusztítani, hogy emiatt egy ilyen nőnek minden korábbi családi és baráti szála megszakadt. Mivel az izraelita katonák valószínűleg a nő isteneinek a képmásait is lerombolták, az imádata tárgyai is semmivé lettek. A gyász hónapja a tisztulás időszaka is volt, melynek során a foglyul ejtett nő minden szempontból szakított korábbi vallásával.

Ámde általánosságban véve más volt a helyzet az idegen nőkkel. Jehova ezt a parancsot adta: „Ne lépj velük házassági szövetségre. Lányodat ne add fiához, és lányát se vedd a fiadnak” (5Mózes 7:3). Mi volt ennek a tiltásnak a hátterében? Az 5Mózes 7:4 ezt mondja: „Mert eltéríti fiadat attól, hogy kövessen engem, és más isteneket fognak szolgálni.” A tiltás célja tehát az volt, hogy megóvja az izraelitákat a vallási beszennyeződéstől. Az 5Mózes 21:10–13-ban leírt körülmények között azonban nem jelentett ilyenfajta veszélyt egy idegen nő. Minden rokona halott volt, az isteneit ábrázoló képmások pedig semmivé lettek. Nem volt kapcsolatban olyanokkal, akik hamis vallást gyakoroltak. Ilyen körülmények között egy izraelita házasságot köthetett egy idegennel.