Fordítsd javadra a szellemi értékeket!

„Az ezüstöt szerető ember nem elégszik meg az ezüsttel, sem a vagyont szerető a jövedelemmel” (Prédikátor 5:10).

A TÚLFESZÍTETT munka stresszt okoz, a stressz pedig kárt tehet az ember egészségében, és esetenként halálhoz is vezet. Sok országban egyik család a másik után szakad szét válás miatt. Sajnos az ilyen tragédiák mögött számtalanszor az anyagiak miatti túlzott aggodalmaskodás áll. Azok, akik belemerülnek az anyagi javak hajszolásába, nem tudnak örülni annak, amijük van, hanem mindig többet és többet akarnak, még ha annak az egészségük látja is kárát. Egy segíts magadon könyv ezt írja: „Nemzetünk tagjainak az a kedvenc időtöltésük, hogy megpróbálnak lépést tartani a szomszédjukkal, nem számít, hogy az úgy dolgozik, mint egy megszállott, és 43 évesen a szívinfarktus kerülgeti.”

Az anyagi javak hajszolása odáig fajulhat, hogy az ember már semmivel sem elégszik meg, ez pedig megfosztja minden örömtől, amit egyébként érezne. Ezt az emberi gyengeséget használják ki gyakran a reklámokkal, melyeknek hatalmas erejük van. A tévéműsorok tele vannak velük, és mind arra unszolnak, hogy menj és vegyél meg olyan holmikat,  melyekre valószínűleg nincs is szükséged, sőt lehet, hogy még csak nem is futja rájuk. Mindez jelentős kárt okozhat.

Ha önmegtartóztatás nélkül mindent megadunk magunknak, annak hatása sokszor alig észrevehető, mégis rettenetesen rombol minket mind fizikailag, mind erkölcsileg. Például a bölcs Salamon király megjegyezte: „A nyugodt szív a test élete” (Példabeszédek 14:30). Ezzel szemben a túlfeszített tempó, az aggodalmak és a vagyon felhalmozásából adódó stressz kikezdheti az egészségünket és a boldogságunkat. A kapcsolataink is megromolhatnak, ha életünk középpontjában anyagi célok vannak. Amikor pedig a családi és társas életünk kárt szenved, az az életünk minden területére rossz hatással van.

A szellemi értékek különbek

„Ne szabjátok magatokat többé ehhez a világrendszerhez” — intett Pál apostol évszázadokkal ezelőtt (Róma 12:2). A világ kedveli azokat, akik értékrendje szerint élnek (János 15:19). Az érzékeinkre próbál hatni mindennel, ami látható, megérinthető és hallható, minden ízzel és illattal. Igen, azt szeretné, hogy az anyagi dolgokra összpontosítsunk. A ’szem kívánságára’ fekteti a hangsúlyt, hogy az emberek a meggazdagodást tűzzék ki célul (1János 2:15–17).

De vannak értékek, melyek mellett a pénz, a befolyás és a gazdagság jelentősége elhalványul. Évszázadokkal korábban Salamon király úgyszólván a világ minden kincsét megszerezte magának. Házakat épített; voltak kertjei, gyümölcsösei, szolgái, jószágai, férfi és női énekesei, és sok-sok aranya és ezüstje. Salamon jóval nagyobb vagyont gyűjtött össze, mint bárki más, aki előtte élt. Hogy gazdag volt-e? Az nem kifejezés! Jóformán mindene megvolt, amit egy ember kívánhat magának. Mégis, amikor felmérte mindazt, amit megvalósított, erre jutott: „minden hiábavalóság volt, és szélkergetés” (Prédikátor 2:1–11).

Salamon kiemelkedő bölcsességgel áldatott meg, mely segített megértenie, hogy nagyobb megelégedést eredményez, ha a szellemi értékeket választja. Ezt írta: „A végkövetkeztetés mindezeket hallva ez: Féld az igaz Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez az ember egész kötelessége” (Prédikátor 12:13).

Az a kincs, amely Isten Szavában, a Bibliában található, értékesebb az aranynál és ezüstnél (Példabeszédek 16:16). Mély igazságokat rejt magában, melyek mint a drágakövek, csak arra várnak, hogy felfedezd őket. Kész vagy a Biblia mélyére ásni, és kutatni ezek után a kincsek után? (Példabeszédek 2:1–6). Teremtőnk, a valódi értékek Forrása, arra buzdít, hogy tedd ezt. Ő segíteni fog neked ebben. Hogyan?

Jehova a Szava, szelleme és szervezete által tár elénk drágakövekhez hasonló igazságokat (Zsoltárok 1:1–3; Ézsaiás 48:17, 18; Máté 24:45–47; 1Korintusz 2:10). Ha megvizsgálod  ezeket a ritka, ám mérhetetlenül értékes kincseket, lehetőséged lesz tájékozottan a legjobb és leggyümölcsözőbb életmód mellett dönteni. Ezt a döntést pedig nem lesz nehéz meghoznod, mert Jehova, a Teremtőnk, tudja, mire van szükségünk ahhoz, hogy igazán boldogok legyünk.

A Bibliában találhatók a legnagyobb értékek

A Biblia ésszerű tanácsai gyakorlatiasak és felülmúlhatatlanok is egyben. Olyan erkölcsi mércét állít nekünk, melynél nemesebbet nem találni máshol. A Biblia tanácsai mindig a javunkat szolgálják, és kiállták az idő próbáját. Ezek közt a megbízható tanácsok közt van például az, hogy dolgozzunk keményen, legyünk becsületesek, bölcsen bánjunk a pénzzel, és ne legyünk lusták (Példabeszédek 6:6–8; 20:23; 31:16).

Jézus ezzel összhangban a következőket mondta: „Ne gyűjtsetek tovább kincseket magatoknak a földön, ahol moly és rozsda emészt, és ahol tolvajok törnek be és lopnak. Inkább az égben gyűjtsetek magatoknak kincseket, ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol nem törnek be és nem lopnak tolvajok” (Máté 6:19, 20).

Ez az időszerű intelem ma ugyanolyan helyénvaló, mint amilyen 2000 évvel ezelőtt volt. Az anyagi javak szakadatlan hajhászása helyett már most a javunkra válhat, ha egy különb életmódot választunk. A titok nyitja az, hogy szellemi kincseket halmozzunk fel, ami igazi boldogságot és megelégedettséget fog hozni az életünkbe. Hogyan gyűjthetünk szellemi kincseket? Úgy, hogy olvassuk Isten Szavát, a Bibliát, és alkalmazzuk a tanításait.

A szellemi értékek a javunkat szolgálják

Ha helyesen bánunk a szellemi értékekkel, az fizikailag, érzelmileg és szellemileg is a javunkra fog válni. Ahogy az ózonréteg védelmez minket magasan a föld felett a nap káros sugaraitól, úgy a megfelelő erkölcsi alapelvek is megóvnak minket azáltal, hogy felfedik az anyagiasság káros hatásait. A keresztény Pál apostol ezt írta: „Akiknek . . . elhatározásuk, hogy gazdagok lesznek, azok kísértésbe, csapdába, sok értelmetlen és káros kívánságba esnek, amelyek pusztulásba és romlásba döntik az embereket. Mert a pénz szeretete mindenfajta ártalmas dolognak gyökere, és erre a szeretetre törekedve némelyek eltévelyedtek a hittől, és mindenütt sok fájdalommal szegezték át magukat” (1Timóteusz 6:9, 10).

A gazdagság szeretete arra indítja az embereket, hogy növeljék a vagyonukat és hatalmukat, és feljebb kerüljenek a ranglétrán. Legtöbbször körmönfont és tisztességtelen eszközökhöz nyúlnak, hogy elérjék céljaikat. Az anyagi javak hajszolása megfoszthatja az embert az idejétől, erejétől és képességeitől. Esetenként még az alvástól is (Prédikátor 5:12). Az anyagi javak hajszolása kétségtelenül lassítja az ember szellemiségének fejlődését. A legnagyobb ember, aki valaha élt, Jézus Krisztus, egyértelműen megmutatta, hogy melyik a jobb út: „Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek” (Máté 5:3). Jézus tudta, hogy a szellemi értékek tartós jólétet eredményeznek, és összehasonlíthatatlanul fontosabbak, mint a mulandó anyagi javak (Lukács 12:13–31).

 Csakugyan beválnak?

„A szüleim mindent megtettek, hogy meggyőzzenek arról, hogy a szellemi értékeknek nincs gyakorlati hasznuk — meséli Greg. — Én azonban óriási belső békét nyertem azzal, hogy szellemi célokat tűztem ki magam elé, mivel így megóvom magam a gazdagságért folyó harc okozta stressztől.”

Szellemi értékek birtokában az ember másokkal is jobb kapcsolatot tud ápolni. Az igaz barátok azért tartanak vonzónak, aki vagy, nem azért, amid van. A Biblia ezt mondja: „Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz” (Példabeszédek 13:20). Továbbá ahhoz, hogy egy család sikeres legyen, bölcsességre és szeretetre van szükség, nem anyagi javakra (Efézus 5:22—6:4).

Születésünkkor még nincs értékrendünk. Később alakítjuk ki az alapján, amit a társainknál látunk, vagy amit egy magasabb forrásból tanulunk. Ezért van az, hogy a bibliai oktatás az egész szemléletmódunkat át tudja formálni az anyagi dolgokat illetően. „Segített átértékelnem, hogy mit tartok fontosnak, és megtanultam elégedett lenni azzal, amire tényleg szükségem van” — mondja Don, aki korábban bankár volt.

A maradandó szellemi értékeket válaszd

A szellemi értékek a hosszú távú eredményekre terelik a figyelmünket, nem a mulandó örömökre. Pál ezt írta: „a láthatók [anyagi dolgok] ideig valók, a láthatatlanok [szellemi dolgok] ellenben örökké tartók” (2Korintusz 4:18). Az igaz, hogy az anyagias törekvések kielégíthetik az éppen aktuális vágyainkat, de a kapzsiságnak nincs jövője. A szellemi értékek azonban örökkévalók (Példabeszédek 11:4; 1Korintusz 6:9, 10).

A Biblia elítéli az anyagias szemléletmódot, amely annyira jellemző korunkra. Megtanítja, hogyan lehet megfékezni az önző vágyakat azáltal, hogy egyszerűnek őrizzük meg a szemünket,  és figyelmünket a fontosabb dolgokra, a szellemi kincsekre összpontosítjuk (Filippi 1:10). Lerántja a leplet a kapzsiságról, ami nem más, mint önbálványozás. Amint alkalmazzuk az Isten Szavából tanultakat, boldogabbá válik az életünk. Többé nem azzal foglalkozunk, hogy mit kaphatunk, hanem hogy mit adhatunk. Milyen erőteljes indíttatást ad ez arra, hogy a saját vágyainknak való hódolást szellemi értékekkel cseréljük fel!

Persze a pénz bizonyos fokig oltalmul is szolgálhat (Prédikátor 7:12). De a Biblia reálisan kijelenti: „Szemet vetsz rá [a pénzre]? Már el is tűnt előled! Mert olyan szárnyai vannak, mint a sasnak, és fölrepül a levegőégbe” (Példabeszédek 23:5, Katolikus fordítás). Az emberek rengeteg mindent feláldoznak az anyagi jólétért — az egészségüket, a családi életüket, még a jó lelkiismeretüket is, ami tragikus következményekkel jár. Ha ellenben odafigyelünk a szellemiségünkre, azzal a legalapvetőbb szükségleteinket elégítjük ki: azt, hogy szeressünk és szeressenek minket, hogy legyen életcélunk, valamint hogy imádhassuk a szerető Istent, Jehovát. Emellett az örök élethez vezető út is feltárul előttünk; élet egy paradicsomi földön, tökéletes emberként. Isten ezt a reménységet tárja elénk.

Hamarosan az emberiség álma, hogy jólétnek örvendjen, maradéktalanul meg fog valósulni Isten új világában (Zsoltárok 145:16). Akkor „telve lesz a föld Jehova ismeretével” (Ézsaiás 11:9). Szellemi értékek gazdagítják majd az életet. Az anyagiasságnak és az általa ejtett sebeknek nyoma sem lesz (2Péter 3:13). Azok a dolgok, melyek minden másnál több értelmet adnak az életnek — tökéletes egészség, megelégedést nyújtó munka, építő kikapcsolódás, szoros családi kötelékek és tartós barátság Istennel — valódi boldogságot hoznak majd az emberiségnek, egy örökkévalóságon át.

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

Bölcsen bánjunk a pénzünkkel!

Ismerjük fel a szükségleteinket. Jézus így tanított minket imádkozni: „Add meg nekünk a mai napra való kenyerünket a napi szükséglet szerint” (Lukács 11:3). Ne engedjük, hogy amire ma még csak vágyunk, azt holnap már a szükségletünknek tekintsük. Emlékezzünk arra, hogy az életünk nem az anyagi javainkból származik (Lukács 12:16–21).

Osszuk be a pénzünket. Hirtelen elhatározásból ne vásároljunk. A Biblia kijelenti: „A szorgalmasnak tervei biztosan hasznot hoznak, aki viszont hirtelenkedik, szükségre jut” (Példabeszédek 21:5). Jézus azt tanácsolta a hallgatóinak, hogy számítsák ki a költségeket, mielőtt kiadásokba bocsátkoznak (Lukács 14:28–30).

Ne halmozzunk fel fölösleges adósságokat. Ha csak lehetséges, inkább tegyünk félre pénzt, ha szeretnénk megvenni valamit, minthogy hitelre vásároljunk. Egy példabeszéd így adja vissza a lényeget: „a kölcsönkérő szolgája a kölcsönadónak” (Példabeszédek 22:7). Ha uralkodunk magunkon, és csak addig nyújtózunk, ameddig a takarónk ér, még nagyobb kiadásokat is betervezhetünk.

Ne pazaroljunk. Sokkal tovább használhatjuk a már meglévő vagyontárgyainkat, ha megfelelően karbantartjuk őket, így a kidobandó holmi is kevesebb lesz. Jézus kellő figyelmet fordított arra, hogy ne pazarolja, amije van (János 6:10–13).

Ne feledkezzünk meg a fontosabb dolgokról. Egy bölcs személy ’megvásárolja magának az időt’ a fontosabb célok megvalósítására (Efézus 5:15, 16).

[Kiemelt rész/kép a 7. oldalon]

Tapasztalatból tanul az ember — De van rá jobb mód is

A személyes tapasztalatainkból — jókból és rosszakból egyaránt — fontos tanulságokat vonhatunk le. De igaz az a mondás, hogy a tapasztalat a legjobb tanító? Nem. Van valami, ami még kiválóbb útmutatást nyújt. A zsoltáríró rámutatott, hogy miről van szó, amikor így imádkozott: „Lábamnak lámpása a te szavad, ösvényemnek világossága” (Zsoltárok 119:105).

Miért jár sokkal jobban az ember, ha az isteni útmutatásra hallgat, mint ha a saját tapasztalataiból tanul? Például azért, mert ha kizárólag tapasztalatgyűjtés útján, tehát többszöri próbálkozás és kudarc által szerzünk ismereteket, az költségekkel és fájdalommal járhat. De szükségtelen is. „Ó, bárcsak odafigyelnél parancsolataimra! — mondta Isten az ókori Izraelnek. — Akkor olyan lenne békéd, mint egy folyó, és igazságosságod, mint a tenger habjai” (Ézsaiás 48:18).

Egyebek közt azért Isten Szava nyújtja a legnagyszerűbb útmutatást, mert abban található az emberi tapasztalatok legősibb és legpontosabb gyűjteménye. Nyilván egyetértesz azzal, hogy fájdalommentesen okulni mások sikereiből és kudarcaiból jobb, mint beleesni ugyanazokba a hibákba (1Korintusz 10:6–11). Ami még fontosabb, Isten a Bibliában a legkiválóbb törvényeket és irányadó alapelveket íratta le nekünk, olyanokat, melyeknél megbízhatóbb nem létezik. „Jehova törvénye tökéletes . . . Jehova emlékeztetője megbízható, bölccsé teszi a tapasztalatlant” (Zsoltárok 19:7). Igen, a tanulás legjobb módja az, ha szerető Teremtőnk bölcsességéből merítünk.

[Képek a 4. oldalon]

A világ azt akarja, hogy átvedd az anyagias életmódját

[Kép az 5. oldalon]

Az a kincs, amely a Bibliában található, értékesebb az aranynál és ezüstnél