Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

’Járd be ezt a földet’

’Járd be ezt a földet’

’Járd be ezt a földet’

„Járd be széltében és hosszában ezt a földet” (1MÓZES 13:17)

1. Milyen érdekes utasítást adott Isten Ábrahámnak?

SZERETSZ vidéken utazgatni, mondjuk egy hétvégén elmenni valahová autóval? Vannak, akik inkább két keréken indulnak útnak, és egy kis testmozgással egybekötve, nyugodtabb tempóban élvezik a táj szépségeit. Mások gyalogosan teszik ezt. Az ilyen kirándulások többnyire rövid ideig tartanak. De képzeljük csak el, mit érezhetett Ábrahám, amikor Isten így szólt hozzá: „Kelj fel, járd be széltében és hosszában ezt a földet, mert neked adom” (1Mózes 13:17).

2. Hová ment Ábrahám Egyiptomból?

2 Vizsgáljuk meg, hogy milyen helyzetben hangzottak el ezek a szavak. Ábrahám a feleségével és másokkal egy ideig Egyiptomban tartózkodott. Mózes első könyvének a 13. fejezetéből megtudhatjuk, hogy miután elhagyták Egyiptomot, nyájaikkal „a Negebbe” mentek. Ezután Ábrahám „útközben többször is letáborozott, miközben a Negebből Bételig továbbvonult”. Amikor veszekedés támadt a pásztorai és unokaöccsének, Lótnak a pásztorai között, és nyilvánvalóvá vált, hogy nem legeltethetnek tovább egy helyen, Ábrahám nagylelkűen megengedte Lótnak, hogy ő válasszon területet. Lót a „Jordán-környéket” szemelte ki — azt a termékeny völgyet, mely „olyan volt . . . , mint Jehova kertje” —, majd Szodomában telepedett le. Isten ezt mondta Ábrahámnak: „Emeld fel szemedet, kérlek, és nézz szét arról a helyről, ahol vagy, észak, dél, kelet és nyugat felé.” Ábrahám valószínűleg Bétel közelében, egy magas helyen állt, és onnan láthatta a vidék más részeit is. De ennél többről volt szó. Isten felszólította, hogy ’járja be azt a földet’, és ismerkedjen meg az állat- és növényvilágával, valamint a tájaival.

3. Miért lehet nehéz magunk elé képzelnünk Ábrahám utazásának állomásait?

3 Még ha Ábrahám nem járta is be teljesen az Ígéret földjét, mielőtt Hebronba érkezett, biztosan jobban ismerte, mint közülünk a legtöbben. Gondoljunk azokra a helyekre, amelyeket ez a beszámoló megemlít: Negeb, Bétel, a Jordán környéke, Szodoma és Hebron. Nehezen tudod magad elé képzelni, hogy hol voltak ezek a helyek? Ez bizony sokunknak nehezen megy, mivel Jehova népének tagjai közül kevesen jutottak el azokra a helyekre, amelyekről a Bibliában olvastak, és kevesen járták be azt a földet széltében-hosszában. Ennek ellenére van rá okunk, hogy meg akarjuk ismerni a Bibliában említett helyeket. Vajon mi ez az ok?

4—5. a) Hogyan kapcsolható a Példabeszédek 18:15 a bibliai tájak ismeretéhez és a részletek megértéséhez? b) Mit szemléltet Sofóniás könyvének a 2. fejezete?

4 Isten Szava megjegyzi: „Az értelmesnek szíve ismeretet szerez, és a bölcseknek füle ismeretet keres” (Példabeszédek 18:15). Sok mindenről lehet ismeretet szerezni, de a Jehova Istennel és az ő útjaival kapcsolatos, pontos ismeret kiemelkedően fontos. Ennek megszerzéséhez nélkülözhetetlen a Bibliában található felvilágosítás (2Timóteusz 3:16). De vegyük észre, hogy értelemre is szükség van, ami nem más, mint az a képesség, hogy átlátunk egy dolgot, és fel tudjuk fogni a részek és az egész közötti összefüggéseket. Ez a Bibliában említett helyekkel kapcsolatos tényekre is igaz. Például a legtöbben tudjuk, hol van Egyiptom, de mennyit mond nekünk az, hogy Ábrahám Egyiptomból „a Negebbe”, majd Bételbe, onnan pedig Hebronba ment? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy hol helyezkednek el ezek egymáshoz képest?

5 Vegyünk egy másik példát. Lehetséges, hogy a rendszeres bibliaolvasásunk közben elérkeztünk Sofóniás könyvének a 2. fejezetéhez, ahol városok, népek és országok neveivel találkozunk. Ebben a fejezetben olvashatunk Gázáról, Askelonról, Asdódról, Ekronról, Szodomáról és Ninivéről, továbbá Kánaánról, Moábról, Ammonról és Asszíriáról. Mennyire sikerült magunk elé képzelnünk ezeket a helyeket, ahol hús-vér emberek éltek, akiknek szerepük volt az Istentől származó prófécia beteljesedésében?

6. Miért tartja nagy becsben némelyik keresztény a térképeket? (Lásd a kiemelt részt.)

6 Sokan, akik tanulmányozzák Isten Szavát, nagy hasznot merítenek abból, ha fellapoznak bibliai tájakról készült térképeket. Nem pusztán azért teszik ezt, mert rajonganak a térképekért, hanem mert tudják, hogy ezáltal jobban megismerhetik Isten Szavát. A térképek ahhoz is hozzájárulnak, hogy jobban megértsék a részleteket, átlátva, hogyan függnek össze a már meglévő ismereteik más tudnivalókkal. Miközben szemügyre veszünk néhány példát, bizonyára elmélyül a Jehova iránti értékelésünk, és jobban megértjük a Szavában feljegyzett eseményeket. (Lásd a 14. oldalon lévő  kiemelt részt.)

Sokat jelent a távolságok ismerete

7—8. a) Milyen elképesztő dolgot tett Sámson Gáza kapujával? b) Milyen adatok teszik még lenyűgözőbbé Sámson tettét? c) Hogyan segíthet nekünk Sámson történetének ismerete és megértése?

7 A Bírák 16:2 szerint Sámson bíró éppen Gázában tartózkodott. Manapság Gáza neve gyakran szerepel a hírekben, ezért nagyjából talán el tudjuk képzelni, merre lehetett Sámson: a filiszteusok földjén, közel a Földközi-tenger partjához (11). Most olvassuk el a Bírák 16:3-at: „Sámson éjfélig pihent, éjfélkor viszont felkelt, megragadta a városkapu ajtajait és a két segédoszlopot, kiszedte azokat a retesszel együtt, a vállára vette, és felvitte őket a Hebronnal szemben fekvő hegy tetejére.”

8 Egy olyan megerősített városnak, mint amilyen Gáza volt, biztosan hatalmasak és nehezek voltak a kapui és azok segédoszlopai. Gondolj bele, milyen lenne, ha valaki megpróbálná cipelni ezeket! Sámson éppen ezt tette. De hová vitte őket, és milyen utat kellett megtennie? Nos, Gáza a tengerparton fekszik, körülbelül a tengerszint magasságában (15). Hebron viszont 900 méteres magasságban van Gázától keletre. Igazi kaptató! Habár nem tudjuk, hol volt pontosan „a Hebronnal szemben fekvő hegy”, maga a város mintegy 60 kilométernyire van Gázától, ráadásul jóval magasabban. Nemde többet mond így, a távolság ismeretében, amit Sámson tett? És ne feledjük, hogy miért volt képes ilyesmikre. Azért, mert „működni kezdett rajta Jehova szelleme” (Bírák 14:6, 19; 15:14). Mi, keresztények ma nem várjuk el, hogy Isten szelleme rendkívüli testi erőt adjon nekünk. De ugyanez a hatalmas szellem segíthet jobban megértenünk a mély, szellemi igazságokat, és megerősíthet belső emberünkben (1Korintusz 2:10–16; 13:8; Efézus 3:16; Kolosszé 1:9, 10). Igen, Sámson történetének megértése arra a következtetésre vezet el minket, hogy Isten szelleme képes nekünk segíteni.

9—10. a) Mit foglalt magában Gedeonnak a midiániták felett aratott győzelme? b) Hogyan tölti meg tartalommal a beszámolót az, ha ismerjük a földrajzi részleteket?

9 Abban a történetben is fontos a távolságok ismerete, mely Gedeonnak a midiániták felett aratott győzelmét beszéli el. A legtöbb bibliaolvasó ember tudja, hogy Gedeon bíró és 300 fős serege legyőzte a támadók 135 000-es, egyesített seregét, mely midiánitákból, amálekitákból és másokból állt. Az ellenség Jezréel völgyében, a Móré-hegy közelében táborozott (18). Gedeon emberei megfújták kürtjeiket, összetörték korsóikat, melyekben a fáklyáik voltak, és így kiáltottak: „Jehova kardja és Gedeoné!” Ettől az ellenséges katonák összezavarodtak és megijedtek, így egymást kezdték kaszabolni (Bírák 6:33; 7:1–22). Ennyiből állt az egész esemény, egy éjszakai rajtaütésből? Olvassuk tovább a beszámolót a Bírák könyve 7. és 8. fejezetében. Látni fogjuk, hogy Gedeon folytatta az üldözést. Az említett számos hely közül néhányat nem lehet azonosítani ma ismert helyekkel, ezért lehet, hogy nem tüntetik fel őket a bibliai térképeken. De ahhoz eleget ismerünk, hogy nyomon tudjuk követni Gedeon seregének harcmozdulatait.

10 Gedeon a szövetségre lépett erők megmaradt részét Bét-Sittáig űzte, majd dél felé, Ábel-Meholáig, mely a Jordán közelében feküdt (Bírák 7:22–25). A beszámoló elmondja, hogy „Gedeon . . . megérkezett a Jordánhoz, és átkelt háromszáz emberével, akik vele voltak. Fáradtak voltak, de folytatták az üldözést.” A Jordánon átkelve déli irányban, a Jabbók közelében fekvő Szukkót és Pénuel felé kergették az ellenséget, majd fel a hegyekbe, Jogbehába (a mai jordániai Ammantól nem messze). Tehát körülbelül 80 kilométeren át tartott az üldözés és a harc. Gedeon elfogott és megölt két midiánita királyt, azután pedig visszatért a városába, Ofrába, mely közel volt ahhoz a helyhez, ahol kezdődött a csata (Bírák 8:4–12, 21–27). Gedeon hőstette ezek szerint nem csupán néhány percig tartó kürtölésből, fáklyalengetésből és kiáltozásból állt. Mennyivel többet mond így a hit embereiről szóló következő kijelentés: „kifogyok az időből, ha beszélek még Gedeonról [és másokról], akik . . . erőssé tétettek a gyengeségből, hősiessé váltak a háborúban” (Héberek 11:32–34). Mi, keresztények is elfáradhatunk fizikailag, mégis létfontosságú, hogy kitartsunk Isten akaratának cselekvésében (2Korintusz 4:1, 16; Galácia 6:9).

Hogyan gondolkodnak és cselekszenek az emberek?

11. Milyen utat tettek meg az izraeliták, mielőtt Kádesbe értek, és utána?

11 Rendszerint azért lapozunk fel egy bibliai térképet, hogy megtaláljunk bizonyos helyeket. De mi a véleményed, vajon az emberek gondolkodásmódjáról is elárulhatnak valamit a térképek? Vegyük például az izraelitákat, akik a Sínai-hegytől az Ígéret földje felé tartottak. Útközben több helyen is letáboroztak, míg végül Kádesbe (más néven Kádes-Barneába) értek (9). Az 5Mózes 1:2 szerint tizenegy nap alatt tették meg a mintegy 270 kilométeres távolságot. Kádesből Mózes tizenkét kémet küldött az Ígéret földjére (4Mózes 10:12, 33; 11:34, 35; 12:16; 13:1–3, 25, 26). A kémek észak felé mentek a Negeben át, és valószínűleg Beér-Sebát és Hebront érintve eljutottak az Ígéret földjének északi határáig (4Mózes 13:21–24). Mivel az izraeliták a rossz híreket hozó tíz kémre hallgattak, negyven évig vándorolniuk kellett a pusztában (4Mózes 14:1–34). Mit mutat ez a hitükről, és arról, hogy készek voltak-e bízni Jehovában? (5Mózes 1:19–33; Zsoltárok 78:22, 32–43; Júdás 5).

12. Mire következtethetünk az izraeliták hitét illetően, és miért kell elgondolkodnunk ezen?

12 Gondolkodjunk el ezen földrajzi szempontból. Ha az izraeliták hitet gyakorolnak, és megfogadják Józsué és Káleb tanácsát, vajon hosszú utat kellett volna megtenniük az Ígéret földjéig? Kádes hozzávetőleg tizenöt kilométerre volt Beér-Lahai-Róitól, ahol Izsák és Rebeka lakott annak idején (7). Beér-Seba, melyet az Ígéret földjének déli csücskeként emlegettek, nem egészen 95 kilométernyire volt onnan (1Mózes 24:62; 25:11; 2Sámuel 3:10). Minthogy már eljutottak Egyiptomtól a Sínai-hegyig, majd megtették a 270 kilométert Kádesig, mintha már az Ígéret földjének a küszöbén lettek volna. Most nekünk is karnyújtásnyira van a megígért földi Paradicsom. Mi a tanulság? Pál apostol a következő tanáccsal kötötte össze az izraeliták helyzetét: „Tegyünk meg hát minden tőlünk telhetőt, hogy bemenjünk abba a nyugalomba, nehogy bárki is elessen az engedetlenség ugyanazon példája szerint” (Héberek 3:16—4:11).

13—14. a) Milyen helyzetben szánták el magukat a gibeoniak egy döntő lépésre? b) Miből látszik a gibeoniak szemléletmódja, és milyen tanulságot vonhatunk le a példájukból?

13 A gibeoniak esete, melyről szintén olvashatunk a Bibliában, másfajta gondolkodásmódot tár fel, ők ugyanis bíztak abban, hogy Isten végrehajtja szándékát. Miután Józsué átvitte az izraelitákat a Jordánon arra a földre, melyet Isten Ábrahám családjának ígért, eljött az ideje a kánaániták kiűzésének (5Mózes 7:1–3). Ez a gibeoniakra is vonatkozott. Az izraeliták bevették Jerikót és Ait, és most Gilgál közelében táboroztak. A gibeoniak nem akartak megátkozott kánaánitákként meghalni, ezért követeket küldtek Józsuéhoz Gilgálba. Úgy tettek, mintha nem Kánaánban élnének, hogy békeszövetségre léphessenek a héberekkel.

14 A küldöttek ezt mondták: „Nagyon messzi vidékről jöttek a te szolgáid Jehovának, a te Istenednek neve miatt” (Józsué 9:3–9). A ruhájuk és élelmük látszólag alátámasztotta állításukat, holott Gibeon a valóságban úgy harminc kilométerre volt Gilgáltól (19). Józsué és a fejedelmek hittek nekik, így békeszövetséget kötöttek Gibeonnal és a hozzá tartozó, közeli városokkal. Vajon csak a halált akarták elkerülni a gibeoniak ezzel a csellel? Ellenkezőleg, arról tettek bizonyságot, hogy szeretnék elnyerni Izrael Istenének a kegyét. Jehova jóváhagyta, hogy a gibeoniak „favágókká és vízhordókká [legyenek] a közösség és Jehova oltára számára”, és tűzifát hozzanak az áldozati oltárhoz (Józsué 9:11–27). A gibeoniak később is készek voltak egyszerű feladatokat ellátni Jehova szolgálatában. Némelyikük feltehetően ott volt a nétineusok között, akik visszatértek Babilonból, és az újjáépített templomban szolgáltak (Ezsdrás 2:1, 2, 43–54; 8:20). Úgy utánozhatjuk a szemléletmódjukat, hogy igyekszünk megőrizni az Istennel ápolt békés kapcsolatunkat, és készek vagyunk egyszerű feladatokat is elvégezni a szolgálatában.

Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt!

15. Miért foglalkozzunk a földrajzzal a Keresztény Görög Iratokat olvasva?

15 A bibliai tájak földrajza a Keresztény Görög Iratok történeteiben is szerepet kap, például Jézus és Pál apostol utazásaiban és szolgálatában (Márk 1:38; 7:24, 31; 10:1; Lukács 8:1; 13:22; 2Korintusz 11:25, 26). Próbáljuk elképzelni a következő beszámolókban leírt utazásokat!

16. Hogyan fejezték ki a bereai keresztények a Pál iránti nagyrabecsülésüket?

16 Pál a második misszionáriusi útján (melyet a térképen lila vonal jelez) Filippibe érkezett, amely ma Görögország területén található (33). Tanúskodott abban a városban, és miután bebörtönözték, majd szabadon engedték, elment Tesszalonikába (Cselekedetek 16:6—17:1). Mivel a zsidók lázadást szítottak, a tesszalonikai testvérek azt tanácsolták Pálnak, hogy menjen a mintegy 65 kilométerre fekvő Bereába. Pál eredményesen végezte szolgálatát Bereában, de a zsidók oda is elmentek, és bujtogatták a tömeget. Ezért „a testvérek . . . azonnal elküldték Pált, hogy menjen el egészen a tengerig”, és akik „Pált kísérték, elvitték őt egészen Athénig” (Cselekedetek 17:5–15). Ez azt jelenti, hogy néhány újonnan megtért keresztény kész volt 40 kilométert gyalogolni az Égei-tengerig, és kifizetve a hajóutat 500 kilométert utazni a tengeren. Egy ilyen utazás veszélyeket rejtett, de a testvérek vállalták ezt, így tovább maradhattak együtt Isten utazó képviselőjével.

17. Mit értünk meg jobban, ha tudjuk, mekkora távolság volt Milétusz és Efézus között?

17 Harmadik útján (zöld vonal a térképen) Pál Milétusz kikötőjébe érkezett. Elküldött az efézusi gyülekezet véneiért, hozzávetőleg 50 kilométeres távolságra. Képzeljük el, amint ezek a vének otthagyják egyéb foglalatosságaikat, hogy elmehessenek Pálhoz. Útközben alighanem izgatottan beszélgettek az előttük álló találkozásról. Miután odaértek, és hallották Pál imáját, „mindannyian igen nagy sírásra fakadtak, Pál nyakába borultak, és gyengéden csókolgatták”. „Ezután elkísérték a hajóhoz”, mellyel Pál folytatta útját Jeruzsálem felé (Cselekedetek 20:14–38). Bizonyára sok mindenről tudtak gondolkodni és beszélgetni, amíg visszaértek Efézusba. Ugye milyen megható az értékelésük, melyet azáltal mutattak ki, hogy ilyen nagy távolságot tettek meg gyalog, hogy együtt lehessenek egy utazószolgával, aki tanítani és buzdítani tudta őket? Milyen tanulságot vonhatunk le ebből a történetből az életünket és a gondolkodásmódunkat illetően?

Tanuljunk arról a földről és a kilátásainkról

18. Mit határozhatunk el a bibliai helyszíneket illetően?

18 Az iménti példákból jól látszik, milyen értékes megismerni azt a földet, amelyet Isten az izraelitáknak adott, és amely sok bibliai történetben fontos szerepet játszik. (Azzal pedig még szélesebbé tehetjük a látókörünket, ha a környező országokról is tanulunk, melyekről a bibliai beszámolókban olvashatunk.) Mialatt különösen az Ígéret földjét igyekszünk jobban megismerni és a vele kapcsolatos részleteket megérteni, észben tarthatjuk az egyik lényeges követelményt, amelynek az izraelitáknak meg kellett felelniük, hogy beléphessenek „a tejjel és mézzel folyó földre”, és élvezhessék azt: félniük kellett Jehovát, és meg kellett tartaniuk a parancsolatait (5Mózes 6:1, 2; 27:3).

19. Melyik kétféle paradicsom érdemli meg, hogy állandóan foglalkozzunk vele?

19 Ma ehhez hasonlóan nekünk is van feladatunk: félnünk kell Jehovát, és ragaszkodnunk kell az útjaihoz. Ezáltal szebbé és jobbá tesszük a szellemi paradicsomot, melynek ma a világméretű keresztény gyülekezet örvend. Egyre jobban megismerjük a jellegzetességeit és az áldásait. És tudjuk, hogy még ennél is több áldásra számíthatunk. Józsué egy termékeny, gazdag földre vezette be az izraelitákat a Jordánon át. Nekünk pedig jó okunk van rá, hogy bizalommal tekintsünk előre a fizikai Paradicsomra, az előttünk álló jó földre.

Emlékszel?

• Miért kell vágynunk arra, hogy jobban megismerjük a bibliai tájakat, és jobban megértsük a velük kapcsolatos részleteket?

• Az ebben a cikkben tárgyalt földrajzi részletek közül melyiket érezted különösen hasznosnak?

• Milyen tanulságot szűrtél le, amint többet megtudtál egy bizonyos esemény földrajzi vonatkozásairól?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész/kép a 14. oldalon]

 „Hadd lássam azt a jó földet”

Jehova Tanúi a 2003-as és 2004-es kongresszusokon örömmel vették a kezükbe a „Hadd lássam azt a jó földet” című füzetet. Ez az új kiadvány, melyet körülbelül 80 nyelven nyomtattak ki, tele van színes térképekkel és táblázatokkal, melyek bibliai tájakat mutatnak be, főképpen az Ígéret földjét más-más időszakokban.

Az itt található cikk az egyes térképekre utal, azok oldalszámát vastagon szedve jelzi, például (15). Ha megvan neked ez az új füzet, szánj rá némi időt, hogy felfedezd azokat a sajátosságokat, amelyek segíthetnek neked abban, hogy jobban megismerd és megértsd Isten Szavát.

1. Sok térképhez tartozik egy jelmagyarázat, amely értelmezi a térképen használt különleges jeleket és jelzéseket (18). 2. A legtöbb térkép mellett van egy mérföld- és kilométerskála, mellyel megállapíthatók a méretek és a távolságok (26). 3. Általában van egy észak felé mutató nyíl, amely a tájolást segíti (19). 4. A térképeken gyakran színek jelzik a tengerszint feletti magasságot (12). 5. A térkép szélén betűk és számok állhatnak, és az általuk alkotott képzeletbeli hálózat segít a városok vagy más helyszínek megtalálásában (23). 6. A kétoldalas helynévmutatóban (34—5) vastagon vannak szedve az oldalszámok, utánuk pedig rendszerint a hálózat szerinti elhelyezkedés van jelezve, például E2. Ha igénybe veszed ezeket a segédeszközöket, talán már néhány alkalom után meglepődve fogod tapasztalni, hogy mennyire hasznosak az ismeretek bővítésében és a Biblia jobb megértésében.

[Táblázat/térkép a 16–17. oldalon]

IZRAEL TÁJEGYSÉGEIT BEMUTATÓ TÉRKÉP

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

A. A Nagy-tenger partvonala

B. A Jordántól nyugatra eső síkságok

1. Áser síksága

2. Dór part menti sávja

3. Sáron legelői

4. Filisztea síksága

5. Központi kelet—nyugati völgy

a. Megiddó síksága

b. Jezréel völgye

C. A Jordántól nyugatra levő hegyvidékek

1. Galilea hegyei

2. Kármel-hegység

3. Szamária hegyei

4. Seféla (dombság)

5. Júda hegyvidéke

6. Júda pusztája

7. Negeb

8. Párán pusztája

D. Araba (Hasadék-völgy)

1. Hule-medence

2. A Galileai-tenger vidéke

3. Jordán völgye

4. Sós-tenger (Holt-tenger)

5. Araba (Sós-tengertől délre)

E. A Jordántól keletre húzódó hegyek és fennsíkok

1. Básán

2. Gileád

3. Ammon és Moáb

4. Edom fennsíkja

F. Libanon hegyei

[Térkép]

Hermon-hegy

Moré

Ábel-Mehola

Szukkót

Jogbeha

Bétel

Gilgál

Gibeon

Jeruzsálem

Hebron

Gáza

Beér-Seba

Szodoma?

Kádes

[Térkép/kép a 15. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

KÁNAÁN

Megiddó

GILEÁD

Dótán

Sikem

Bétel (Lúz)

Ai

Jeruzsálem (Sálem)

Betlehem (Efrata)

Mamré

Hebron (Makpela)

Gérár

Beér-Seba

Szodoma?

NEGEB

Rehobót?

[Hegy]

Mórija

[Tenger]

Sós-tenger

[Folyó]

Jordán

[Kép]

Ábrahám bejárta azt a földet

[Térkép a 18. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Troász

SZAMOTRÁKÉ

Neápolisz

Filippi

Amfipolisz

Tesszalonika

Berea

Athén

Korintusz

Efézus

Milétusz

RODOSZ